Holnap, november ,19, Erzsébet nap. A Vörösmarty és Kossuth Lajos utca sarkán , a városháza előtt , a legszebb részén áll Pesterzsébet névadója, Erzsébet királynő.
dr. ilinyi Chikán Béla (1891 Tiszaroff -1963 december 29) Pestszenterzsébet város első polgármestere, Régi nemesi család sarja. Felesége: Csukásy Ilona, gyermekei: Ilonka és Gábor.
Mielőtt fel raknám a Corvin közt cikket . meg kell említeném, egy erzsébeti vagány fiút aki a Ságvári Endre utcába lakott, most( János utca lett, ) .Ő is régi Ónodista volt A Corvin csaták után Jenőnek menekülni kellet, Két képen is rajta van, sötétkék öltöny ben harcolt, majd Német országban telepedett le, és itt let családja. A Jenő Nagypapának. A Corvin köz Budapest VIII. kerületében, a Ferenc körút és az Üllői út sarkának közelében található köz, mely arról nevezetes, hogy itt volt az 1956-os forradalom felkelőinek egyik legfontosabb és legtovább kitartó ellenállási pontja, amikor a beözönlő szovjet tankok rátámadtak a magyar forradalomra. A Corvin köziek főparancsnokai Iván Kovács László és Pongrátz Gergely voltak, mellettük több kisebb parancsnok működött. A fegyveresek számát a Corvin közben 800 főre, a Práter utcaiakkal és a környező utcákban harcolókkal együtt 2000 főre teszik. A Corvin köznek vagy tizenöt parancsnoka volt és ezren, de volt hogy kétezren is harcoltunk nyilatkozta Pongrátz Gergely.[1] A két főparancsnok vetélkedése gyakran sodorta veszélyes helyzetbe az ellenállókat. Testvére, Pongrátz Ödön a következőképpen foglalta össze, miért a Corvin közt választották ellenállási központnak: Mert könnyű volt védeni és nehezen lehetett bejutni a kis utcákba. A másik oka az volt, hogy ott volt a benzinkút, harmadsorban a Práter utcai iskola pincéjében volt egy menza, ahol főztek a srácoknak. Minden corvinista, akinek fegyver volt a kezében, fel volt készülve arra, hogy meghal. A Corvin köz és a vele párban harcoló, a szomszédos sarkon elhelyezkedő Kilián laktanya fontos stratégiai ponton helyezkedett el: ellenőrizte az Üllői utat, amely felől a szovjet tankok délről közelíthették meg a belvárost, illetve a körutat, melyen keresztül a Budáról a Petőfi hídon keresztül érkező és a Boráros téren gyülekező tankok indítottak támadásokat. Kevesebb
Magyar Közműhelytelep R.T.Hegedűs Sándor kereskedelmi Miniszter segítségével jött létre Magyar Közműhelytelep R.t. 1900 április 30-án 600,000 korona részvénytőkével.Célja a kisipar színvonalának és versenyképességének hathatós emelése volt. Ezen célból hozta létre a közműhelytelepet. Az épület a vidéki munkaerő kihasználását, olcsó közteherviselést, Budapest közelségét, és a szállító útvonalak közelségét vette figyelembe. A döntés a Soroksári országút, a HÉV, a zimonyi vasútvonal és a Kis-Duna mint lehetséges szállítási útvonalak figyelembe vételével Erzsébetfalvára esett. Mai fogalommal élve az épületet inkubátor háznak hívják. Helyiségei már november hóban készen álltak a bérlők rendelkezésére. A telep 3600 négyzetméter területet foglalt el. A telepen A főépület mellett melléképület és a fedett raktár is épült. Az egyes műhelyhelyiségek nagysága az eltolható vasbeton közfalak segítségével tetszés szerint változtatható volt. Minden műhelynek külön bejárata volt a folyosókról. A műhelyek világítással, fűtéssel, szellőztetésel, vízvezetékkel voltak ellátva. A műhelyekben elektromos gépek használhatóak, mivel a helyiségek villamos erőátviteli vezetékkel v
Pesterzsébet. Jól tudni. Ónodi utca Pesterzsébet egyik legősibb utcája, az 1860-as évekből. A Soroksári út és az Árpád utca között húzódott. Eredeti neve Gyár utca arról az időkről mesél, amikor Erzsébetfalva egyetlen gyárból, és egy lakóházból állt. Ez volt a Kaiser féle keményítőgyár és Gráner Sándor lakóháza. Apponyi Albert halála után megkapta a Gróf Apponyi Albert utca nevet. 1947 után megkapta az Ónodi utca nevet (Ónodi Gusztáv iskolaigazgató után). A lakótelep építése során az utca házait lebontották, Csak az Ónodi iskola maradt meg. A kapcsolata a Soroksári úttal megszűnt.
A töltés, más néven gurító, itt annak idején elég sűrűn csúsztak le mozdonyok.
Az 1950-évek elején nagy csaták színhelye volt, itt csapot össze a Kálmán iskola, és az Ónodi iskola , a töltésé , csupa jó gyerek. A csetepaté kimenetele, egyik fél se győzőt, sportosan kifejezve 0-0 lett. A Gurító közelébe ,a bevásárló üzlet található. Lidi.
Régi Pesterzsébeti lejárat a vasútállomáshoz , most egy csúnya alagúton át lehet megközelíteni a síneket. Á második háború alatt , 19 légiriadót ért meg Pesterzsébet. A szüleim mózeskosárban vittek le az állomás mögötti téglagyár bányájában. Mesélték is a régi öregek.
2021-év.Pesterzsébet.Lent az árokban ,ahol a vonat robog, jártam Zehetmayer Jánossal fotókat ö csinálta, és én meséltem neki , hogy az 50.évek elején, itt is csavarogtunk, a kifolyó alagútja nem volt ennyire el dugulva , belehetett menni egy darabig. ép hogy csurgott valami középen,
A közös éneklés népszerűsítésével, több száz népdal csokorba szedésével, és a Csili Népdalkör megalapításával Szeghalmi Ágnes olyan kiemelkedő kulturális értéket teremtett, amelyre méltán lehet büszke minden pesterzsébeti.
Munkássága során több mint háromszáz alkalommal vezényelte karnagyként a Csili Népdalkört, felejthetetlen élményekkel ajándékozva meg, a magyar népdal iránt érdeklődő közönséget.
Köszönöm a népdalokért és a magyar hagyományok megmaradásáért végzett áldozatos munkáját, emlékét örökre megőrizzük Pesterzsébeten."
Budapest 2006.
