Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

budai2 3 napja Creative Commons License 18970

Mindkettőtök álláspontja érthető és elfogadható:
Minden profi, különösen egy élelmiszertermeléssel foglalkozó profi tevékenysége szigorú szakmai és jogi szabályokhoz van kötve. Baj lenne, ha nem így lenne. És nagyon jó, hogy az ezzel kapcsolatos felelősségre felhívjátok a figyelmet.

Ugyanakkor az amatört sokkal kevésbé kötik szabályok, nálunk tág tere van az újdonságok kipróbálásának.  Én az előző életemben felhalmozott nem kertészeti szaktudás alapján továbbra is használni fogom sebkezelésre az ezüstkolloidot.
Nem használnám, ha saját családom egészségét minimális mértékig is kockáztatnám vele. Megbízom a beszerzési forrás minőségében. Egy ismeretlen összetételű maradék fotovegyszert nyílván nem használnék.

Ha valakinek sok ideje van, itt egy WHO tanulmány az ivóvízben található ezüst egészségi hatásairól: http://www.who.int/water_sanitation_health/dwq/chemicals/silver.pdf

Köszönöm az észrevételeteket.


Előzmény: Mozo66 (18967)
Antisystem 3 napja Creative Commons License 18969

Azért másik oldalról ennek a büntetésnek van egy olyan paramétere is, hogy annak a permetszernek "veszélyes anyag"-ként minősítettnek kell lennie, ecetért, étolajért, szódabikarbónáért, sütőporért:) meg hasonló "okosságokért" a termelőt sem fogják megbüntetni... n.b ezekre nem is ellenőriznek, mert minek... senkit sem érdekel, ha szódabikarbónás a paprikád, mert nincs semmi egészségügyi kockázata:)

Ezeknek a dolgoknak inkább az a hátránya, hogy mivel nem növényvédőszernek vannak formulázva, az első csendes eső is lemossa, meg hasonlók... 

 

ÜdV

Előzmény: re-rebondo (18968)
re-rebondo 3 napja Creative Commons License 18968

A másik . Ha valaki saját fogyasztásra szánja a termékét az permetezheti bármivel egy termelő aki értékesítésre az nem !!!!  Az kizárólag azzal permetezhet ami az adott kultúrában éppen  engedélyezett mivel ellenőrizhetik és igen komoly büntetést vonhat maga után . Még olyannal sem ami növényvédő szer , hatásos is a betegség ellen de nincs engedélye az adott növényen nem , hogy valami fosóvegyszerrel . 

Előzmény: Mozo66 (18967)
Mozo66 3 napja Creative Commons License 18967

Itt nem az ezüstkolloiddal van baj , hanem hogy az amiről azt hiszed ,  hogy ezüstkolloid az valóban az-e ,  milyen a töménysége nem tartalmaz-e más anyagot ... esetleg arzént ciánt ....ólmot   .... mivel nem fogyasztásra szánták . Azt a készítményt amit a vizek fertőtlenítésére gyártottak az adott töménységben akár lehetne is növényvédelemre használni , de azt amit hozol valahonnan egy kannában , hogy ez ezüstkolloid .... hát én nem használnám egész biztos .... de mindenkinek lelke rajta . 

 

A másik . Ha valaki saját fogyasztásra szánja a termékét az permetezheti bármivel egy termelő aki értékesítésre az nem !!!!  Az kizárólag azzal permetezhet ami az adott kultúrában éppen  engedélyezett mivel ellenőrizhetik és igen komoly büntetést vonhat maga után . Még olyannal sem ami növényvédő szer , hatásos is a betegség ellen de nincs engedélye az adott növényen nem , hogy valami fotóvegyszerrel .  ....de mégegyszer írom , a saját ételét mindenki azzal permetezi amivel akarja ...erre nincs jogszabály , törvény .

 

  Ez pont olyan mint a gombaszedés .  Ha összeszeded a gyilkosgalócát az erdőben  megfőzöd a családnak és kiirtod vele a felét azért nem kapsz büntetést , mert baleset volt ha ugyan azt a gombát eladod valakinek  és más családját irtod ki akkor kőkeményen megbüntetnek érte .

 

 

Előzmény: budai2 (18963)
Antisystem 3 napja Creative Commons License 18966

Egy fontos dologról azért ne feledkezzetek el ilyenkor... az úgynevezett "oligodinámiás" hatás az valóban jellemzője a fémeknek, ami a periódusos rendszer "rézcsoportjába" tartozik, tehát a réznek, az ezüstnek és a higanynak is...

VISZONT közülük a réz az egyetlen, ami életfontos mikroelem is a növény számára, tehát fel is veszi bizonyos mennyiségben a talajból időről időre... a másik kettő meg csak dúsulni fog ott, permetezésről permetezésre... mert ugye az elemek nem bomlanak, max atomreaktorban...

A higanynál ezt meg is szívtuk, mert évtizedekig használtak csávázásra szerves higany-vegyületeket, és termőföldjeink egy jó részében mázsaszám áll a higany... ami ott fog állni 1000 év múlva is... (annyit lehet vele tenni, hogy kénes túltrágyázásal cinóberré alakítani, ami vízoldhatatlan, tehát a táplálékláncba nem kerül be)

Ha az ezüstöt használnák kiterjedten, évekig, pont ugyanez történne, mert ugye azt se veszi fel a növényzet folyamatosan...

 

ÜdV

 

Előzmény: budai2 (18963)
öreg_néne_b 3 napja Creative Commons License 18965

Tuti nem szívódik fel, de kontakt szerként biztosan hatásos.

Előzmény: Lora1213 (18964)
Lora1213 3 napja Creative Commons License 18964

Az ezüst kolloidot használják kertészek baktériumos fertőzések ellen.  Nekem kétségeim vannak hogy belocsolva, gyökéren át felszívódva hatásos lenne.

Előzmény: budai2 (18963)
budai2 4 napja Creative Commons License 18963

Fotolabor vegyszerben (használt) lehet racionalitás növényvédelem esetén is.

Az előhívó oldat ezüstöt old ki a film fényérzékeny bevonatából, és ez a kioldott ezüst rendkívűl erőshatású fertőtlenítő anyag. Hogy mivel oldják, nem tudom, de maga az ezüst bizonyosan nem káros a növényre, bizonyosan káros a gombákra és abban a kis koncentrációban bizonyosan nem káros az  emberi egészségre.

 

Még a kő is lágy volt, amikor orvostanhallgató barátom kezembe adott egy Issekutz Gyógyszerkönyvet, hogy találomra kérdezzem ki (vizsga előtt). Az ezüstöt antibiotikumok előtt széles körben használták orvosi célokra. Ma a hajózásban a hajósok vízkészletének megromlása ellen használják igen kis adagban igen nagy mennyiségű vízhez. Én egy elkorhadt meggyfaág üregébe öntöttem ezüstkolloidot (az öklöm belefért)    és a korhadás megállt. Jó néhány éve lezáratlan az üreg és nyoma sincs további pusztulásnak. A metszés során használt Fagél-t is keverem ezüstkolloiddal és úgy használom. Mivel igen kis mennyiségben is hatásos, ezért nem is túl drága a szokásos réztartalmú permetszerekhez képest sem. Drágább persze, de nem ijesztően drágább. És ha a hulladék előhívóoldatból jutott hozzá akinek ez eszébe jutott, akkor gyakorlatilag ingyen jutott rézkiváltó ezüsthöz. Az eddigi tapasztalatok alapján az ezüstkolloid a réztől eltérően nem perzsel, gyakorlatilag bármilyen fejlődési fázisban használható réz helyett. Használt fotovegyszerről azonban a fene tudja hogy perzsel-e vagy sem, míg ki nem próbálta. No meg ma már a digitális fényképezőgépekben nincs ezüstöt tartalmazó film.

Előzmény: Mozo66 (18960)
öreg_néne_b 4 napja Creative Commons License 18962

Persze, bármilyen folyadékot vagy oldható (szuszpendálható, emulgeálható) anyagot lehet permetezni, de itt növényvédelemről van szó...

Előzmény: Zoltán a Mesterkém (18959)
Mozo66 4 napja Creative Commons License 18961

Látszik , hogy holtszezon van ..... még pár hónap és komolyabb témákkal is lehet foglalkozni .

Mozo66 4 napja Creative Commons License 18960

Persze ... az ammónium nitrát is jó permetezni meg jó robbanóanyagnak ( alapanyag ) is a káliumnitrátról nem is beszélve  ...ez rendben is  van de itt a sütőporról volt szó .

 

Sőt a keserűsó még szorulás ellen is jó .... !!!

 

De hozhatunk más példát a káliumklorid is lehet növényi tápanyag meg  amerikában halálos méreginjekció a halálraitéltek számára . Azonban nem keverendő a két gyártmány és a kiszerelés . Növényvédelemre használjunk engedélyezett , forgalmazott növényvédő szereket és ne barkácsoljunk a sufniban vegyszerekből valami csodaszert .  Volt itt már aki a fotólaborból maradt vegyszerekben gondolkodott .... na ezektől óvakodjunk a sütőport akár használhatja bárki is akár csak a vaníliáscukrot ... attól biztos  nem lesz bajunk .

Előzmény: Zoltán a Mesterkém (18957)
Zoltán a Mesterkém 4 napja Creative Commons License 18959

Tudom, de hiszen azt is permetezzük :-)

Előzmény: öreg_néne_b (18958)
öreg_néne_b 4 napja Creative Commons License 18958

Permetezni nem jó a keserűsó, csak magnéziumpótlásra levéltrágyának.

Előzmény: Zoltán a Mesterkém (18957)
Zoltán a Mesterkém 4 napja Creative Commons License 18957

Vannak univerzális dolgok, a keserűsó például jó permetezni is, és p.csa másnaposan

jó a fürdővízben is :-)))

Előzmény: Mozo66 (18951)
alfi13 5 napja Creative Commons License 18956

Nem bántani akarunk csak az a problémánk hogy ehhez hasonló kérdéssel kb fél évenként találkozunk itt a fórumon. Fölborzolja az idegeket de ezidáig még egyetlen olyan hozzászólást sem halottam hogy valaki kipróbált egy ilyen bioszert és ezek voltak a tapasztalatai. Ezt szeretnék már egyszer olvasni. Hidd el mindenki szeretne növényvédő szerek nélkül termelni gyümölcsöt zöldséget.

Előzmény: JelenikD (18953)
re-rebondo 5 napja Creative Commons License 18955

ahogy anti mondja...

 

te magad is egyszerűen lehetsz tudós, megnézed Wikin mi a sütőpor, van-e benne valami

 

 

Előzmény: JelenikD (18953)
Antisystem 5 napja Creative Commons License 18954

Pedig felesleges sértve érezned magad, hidd el, itt senki sem téged akart bántani, ebben totál biztos vagyok... egy jelenség volt a kritika tárgya, ez a "mindent csináljunk mással, mint amire való"... érted, itt senki sincs ellene (tudtommal) a bio-szereknek se, a topicba írók is használnak káliszappant, olajokat, mindenféle biotermelésben is engedélyezett dolgokat...csak félünk a "blikkesedéstől" - ha tetszel érteni:)))

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/sutoporral-a-vilag-legjobb-boraszai-koze-2290419

 

ÜdV

Előzmény: JelenikD (18953)
JelenikD 5 napja Creative Commons License 18953

Mindenki úgy viselkedik a kérdésemmel kapcsolatba, minthogyha valami istenkáromlást követtem volna el... :)

A növényvédelemmel és/vagy a bio-növényvédelemmel tisztában vagyok, a kérdés nem is erre irányult, csupán kíváncsi voltam rá, hogy ki mit hallott a dologról. A családunk egyik ága több hektár szőlőt művel hegyalján, szóval nem vagyok teljesen hülye a témával kapcsolatba. Kérdést nem is a bioművelésről vagy az általános permetezésről tettem fel, hanem KONKRÉTAN a sütőporról.

Mindenki hülyeségnek tartja, oké, vettem a dolgot, nem használtam eddig és amúgy sem használtam volna.

Picit sértve érzem magam, az ember megkérdez valamit amiről hallott és jóformán lehülyézik...

Előzmény: Mozo66 (18951)
re-rebondo 5 napja Creative Commons License 18952

azt hiszem éppen tőled akartam hallani, hogy

Előzmény: Mozo66 (18951)
Mozo66 5 napja Creative Commons License 18951

Nézd ...permetezni lehet mindennel ami folyékony vagy szilárd ( por alakban ) hogy hatása vagy értelme van-e azt az adott anyag dönti el . A sütőport sütéshez " optimalizálták " a növényvédő szereket a növényvédelemhez . Ahogy nem sütünk a növényvédő szerekkel ugyan úgy felesleges a sütőporral növényt védeni ...nem arra való . Ha biotermesztésben gondolkodsz arra is vannak szerek gombaölők rovarölők is amik használhatók a biotermesztésben . Arról nem is beszélve , hogy amíg a sütőporral olyan nagy kockázat nem érhet , de ha más " nem növényvédő szerrel " próbálkozol azzal bizony elég nagy kockázatnak teheted ki magad vagy a fogyasztót ...erre példa a sokszor felbukkanó "  NIKOTIN " ...mint bio rovarölő anyag természetesen házilag előállítva úgy hogy fogalmunk sincs a töménységről dózisról lebomlásról .  Na az ilyen "biotermékektől " óvjon meg mindenkit a Magasságos Úristen .

Előzmény: JelenikD (18950)
JelenikD 5 napja Creative Commons License 18950

Eddig csak annyit hallottam hogy permeteznek vele, egy helyen olvastam róla hogy erősíti a szőlő immunrendszerét. (Mint az Alginure??)

Előzmény: Mozo66 (18946)
öreg_néne_b 6 napja Creative Commons License 18949

És, ha savanyúság szabályozónak foszfát van benne (ezért aztán a nem is lúgos...), akkor még minimális lombtrágya hatása is van. Ha a mosdóvizét permetezi ki, az is van ilyen hatásos...

Előzmény: Antisystem (18948)
Antisystem 6 napja Creative Commons License 18948

Az alkalikus cuccok - mint a szódabikarbóna meg a sütőpor - ami zömmel szintén Na-bikarbonát meg ammónium-bikarbonát - az olyan gombák ellen képesek kontakt védő hatásra, amelyek a gyengén savas pH-t szeretik, mittudomén a paradicsom szeptóriája... hátránya, hogy baromi könnyen lemosódik...

Meg rovarirtásra is használják, de általában csak más cuccokkal (növényi olajokkal, fahéjjal, stb) keverve.

Valójában tényleg közelít a szentelt vízhez, mert ugyanezt jobb hatásfokkal simán el lehet érni a növényvédőszerként engedélyezett anyagokkal, káliszappannal, étolajjal, narancsolajjal is, csak hát abban mi a buli, hol marad a sufnituning-feeling? :))

 

ÜdV

Előzmény: Lora1213 (18947)
Lora1213 6 napja Creative Commons License 18947

A sütőport hangyairtásra is ajánlják.   Azt mondják a hangya megeszi, a sütőpor dagadni kezd a hasában, és jól megpukkad .

Egyébként a szódabikarbónát  ajánlják a tűzhelytisztítástól elkezdve a hajmosáson át a gyomorrontásig.  Legfőbb tulajdonsága hogy nem árt. 

Előzmény: Mozo66 (18946)
Mozo66 6 napja Creative Commons License 18946

Na de neked van infod róla ... mit említenek a biotermelők ??? Vagy csak annyit , hogy permeteznek vele ??? A sütőpor szódabikarbóna és liszt keveréke .....ugye ... a liszt mint növényvédő szer háááát szerintem esélytelen a szódabikarbóna mi ellen lehet hatásos ???

Előzmény: JelenikD (18945)
JelenikD 6 napja Creative Commons License 18945

Pont ez(is) érdekelne vele kapcsolatban.

Előzmény: Mozo66 (18944)
Mozo66 6 napja Creative Commons License 18944

És mit írnak a biotermelők , mi ellen használják ...vagy csak úgy permeteznek vele ???

Előzmény: JelenikD (18942)
beetee 6 napja Creative Commons License 18943

Lehet, hogy a "hígított" kitétel kissé túlzás volt....

Előzmény: JelenikD (18942)
JelenikD 6 napja Creative Commons License 18942

Ezt azért nem hinném, nagyon sok biogazda említi. Mind hazai, mind külföldi (neves) termelők.

Előzmény: öreg_néne_b (18941)
öreg_néne_b 6 napja Creative Commons License 18941

Egyenértékű a hígított szenteltvíz használatával.

Előzmény: JelenikD (18940)