Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Azt miből sikerült kikövetkeztetni? A termőréteg, a kalap nem sárga, hanem vörös. A tönkön látni ugyan sárga színt, de alul meg vöröset is. A tönk felszíne sima, tipikus vörös tinórú.
én is sokszor mentem, sokat is tanultam, de más egy beázott, élő, mindenféle növényektől és gombáktól duzzadó, felvillanyozó erdőtársulásban kolbászolni, és más az, amit írtam is. mondjuk párszor mentem direkt eső után, csak az élményért, de ebből sem adatott meg sok.
Nekem csak a bóklászó élmény jutott, de abból jó sok volt. A mozgás miatt amúgy nem bánom, de jó lenne, ha lenne legalább 2 hét, amikor találni is lehet valamit.
én mennyiségre nem panaszkodom, de gombászós-bóklászós élmény alig volt. két villámhullám, amikor futva kapkodsz össze mindent, otthon aztán orrvérzésig puceva, mindezt száraz, szétvágott, meggyalázott erdőben, pattogatott kukorica felszínű termőtestekkel. szóval szépség nem sok jutott idén.
Szerintetek ez milyen tinóru lehet? Nem sikerült beazonosítanom. Kalap csövesz rész barnás-narancssárgás. Kalap nyomásra feketedik. Tönk szép citromsárgás, hálózat nincs, finoman szemcsés. Nyomásra enyhén kékül utána feketébe vált. Belül rágásokban mintha vörösödne is. Eredetileg vörös szín csak a tönk föld alatti részén van.
Hát óriási betli lett. Gyakorlatilag pár csenevész őzlábon kívül semmit sem láttam, még szaprofitákat se. Száraz az egész, semmi élet nincs az erdőkben, Várom a 100 mm-es ciklont, tavaly az mentette meg a szezont, bár az idén még jele sincs. 3 héten belül jó lenne valami esősebb időszak, különben ez az év nálam kimegy szinte zéró eredménnyel.
Urak nem urak... a BWM-t is megveszik olykor olyanok akik nem urak, de azért nem ők a fő piaca.
Akkor tehát a beígért képek, és mielőtt valaki ebbe próbálna kapaszkodni: nem, a képek nem Bükkszentkereszten és nem is Répáshután készültek, szóval ez nem a helyieknek jutatott háztájifa.
És igen ismerem már hogy megy ilyenkor tovább a diskurzus, hogy ez csak egyedi eset. meg nem ez az általános. Úgyhogy igyekszem majd valahonnan elkérni a képeket amin a bükkfval megrakott vagonok állnak valamelyik erőmű udvarán. Interneten már nem leltem fel őket, de talán a WWF-nek vagy a Greenpeace-nek még megvan. Ha sikerül, pótolom a hiányt megígérem.
A vita onnan indult, hogy Bencuc szerint tuzifanak vagjak ki az erdoket, en meg azt tippelnem, hogy abban nincs annyi penz, mint az egyeb iranyu felhasznalasban. A vegeredmeny szempontjabol persze mindegy (bar Tamas szerint nem.)
huu, most lenyeltem egy szamra kivankozo megjegyzest, mert allitolag urino vagyok. Nem allitottam olyat, hogy nem tuzelnek bukkfaval. Viszont acstol hallottam, hogy erosen novekedett a faanyag ara a nemzetkozi piacokon (o a kanadai export megszuneset emlitette, es ezt alatamasztja a mellekelt cikk is.) En siman csak azt tippelem, hogy az ertekes faanyag nagyobb reszet kulfoldon adjak el (sugva szolok, fa nem csak butorhoz kell, hanem - sokkal inkabb - epitkezeshez is). A parasztvakitas megjegyzest meg nem ertem, mert az erdo es az erdei kikapcsolodasra vagyo egyszeri allampolgar szempontjabol piszok mindegy, hogy tuzifa vagy butor celjabol taroljak le a bukkosoket, senki sem fog lelkesen bologatni, hogy ja, Angliaban mennyit adnak azert a faert, igy mar rendben is van.
(Nekem az az erzesem, es hangsulyoznam, hogy ez csak erzes, nem tudom tenyszeruen alatamasztani, hogy a "tuzelesre kell" csak szoveg, mert igy lakossag-barat intezkedesnek tunik az erdokivagas, amit csakis a mi megsegitesunkre csinalnak, mint a rezsicsokkentest. Ha kereken odairnak, hogy jo aron eladjuk itt meg itt, akkor talan jobban zavarna az embereket.)
Ha engem kérdezel speciel könnyűfaként előnyösebb a fenyőnél, mert nem gyantás. De hasonlóan könnyű. Ha valakinek ilyen szempontból kell, akkor jó alternatíva. De fogalmam sincs mit csinálnak vele mint általános felhasználási terület. Azt hallottam tüzifának jó meg gondolom a pozdorjalemez se sértődik meg ha belerakják.
Az égernek amúgy mi a története, felhasználása? Egy csomó égererdőt ismerek régóta, és semmi sem történt bennük évtizedek óta. Olyan, mintha nem is nőnének. Simán tűzifa? Vagy szép színű, bútoralapanyag? Akárhányszor ránézek egy égeresre, mindig az jut az eszembe, hogy bezzeg itt nyáras is lehetne... az szerintem nem szorul magyarázatra, hogy miért nem szeretem az égert (ilyen szempontból).
Egyébként ehhez az akáctémához még annyit - és ezen gondolkodtam leírjam-e, de talán ennyiből még nem származik károm - hogy mint a faanyagát használó egyén, csak annyit tudok mondani, hogy óriási nagy kincs, hogy ez ilyen mennyiségben így rendelkezésre áll idehaza. És erről többet nem is akarok nyilatkozni, mert nem akarok magamnak konkurenciát. De akárki is találta ki anno hogy ezt a fafajtát idehozzák, a jó isten áldja meg érte. A magam részéről ezt tudom mondani.
Van rá pénz, csak pályázni kell rá. https://kap.gov.hu/tamogatas/kap-rd40-1-24 193Euro/ha "a tisztítást úgy elvégezni, hogy a kifizetési kérelem benyújtását követő 90 napban - a védett fajok kivételével -;
ba) az erdőrészletben a Vhr. 3. számú mellékletében, intenzíven terjedő idegenhonos fafajként jelölt fafajok 1 évesnél idősebb egyedei, valamint a fő és elegyfajok növekedését veszélyeztető, azok csúcshajtását elérő cserjék és lágyszárú növényzet nem található; bb) a ba) alpont szerinti tisztítás végrehajtása során kivétel az Akácos, Nemes nyáras-akácos, Hazai nyáras-akácos, Egyéb lomb elegyes-akácos, Fenyő elegyes-akácos, Akácos- nemes nyáras, Akácos-hazai nyáras, Akácos-erdeifenyves faállományú erdőrészletek esetén az Akác fafaj. Az előzőekben felsorolt faállomány típusú erdőrészletekben az akác, mint állományalkotó fafaj egyedei fenntarthatóak."
Ez így van, az akácból hálistennek a mult rendszerben nem csináltak gondot, ennek ma érezzük is az előnyeit a berzenkedések ellenére. Hát ha még ez se lenne.
Ez nem igaz igy önmagában. A nagy erdőírtások idehaza a 18. században kezdődtek, a hamúzsírégetés miatt, a magyar hamuzsír híresen jó volt, és szinte a komplett magyarországon felégették érte a lomboserdőket (a fenyőben nem vagyok biztos). Továbbá pl. Erdélyben a birkatenyésztés miatt alakultak ki nagy pusztaságok (a román birkapásztorok betelepítésével párhuzamban). A nemesség nagyon jó pénzt keresett anno a még angliába is exportált hamuzsíron és gyapjún. Ha jól emllékszek az ipari forradalom alatt fellendült manufaktúraipar és utazások igényelte a gyapjút. Az utolsók egyike a Máramarosi erdők voltak, aminek mikor megkezdődött az égetése, akkor kezdtek reklamálni a bécsi udvarnál egyesek, és onnan datálódott egy jól megkésett erdészeti koncepció, amire mint genezisére a magyar erdészet hivatkozik. (Ezt érdemes megjegyezni, hogy nem a nagy szakmán alakult anno az erdészet, hanem mert már nem volt fa.) A legutolsó nagy lombos erdőség pedig a Szlavón tölgyesek voltak Magyarországon gigantikus fapéldányokkal, amelyeket a 19.-20. század fordulóján termeltek ki, talpfának bútornak. A parlament bútorzata is abból van. Ennek pár fából álló maradványa megvan a mai napig Horvátországban, ott lehet megtekinteni milyen hatalmas fákból állt az állomány. Az ok amiért ilyen sokáig húzta az az erdő, hogy a török hódoltság alatt veszélyes határterület volt, a kiegyezéskor kapta vissza a területet a magyar állam, azután kezdődött meg a letermelése.
Mindezeken kívül az erdőkre ironikus módon a jobbágyfelszabadítás is pusztító hatással járt a 19. században, a megmaradt Alföldi erdőket akkor vágták ki a parasztok hogy művelésbe tudjanak fogni a helyükön.
Igen, és sajnos,de egyuttal örülök is neki, mert ez is a jobb mint a semmi elvet erősíti. Egyébként mi is hasonló helyen lakunk, a mult rendszerben gyümölcstermelő dombvidék volt 6 falura jutó gazdasági területekkel, azaz pontosabban kiskertes műveléssel. A szocializmusban felszámolták őket, és a dombvidéket betelepítették akáccal és fenyővel. Ma egyrészt a helyi erdészet ezekből él, mármint az akácból, és ezek nem okoztak ökológiai katasztrófát. Sőt, igazából a régi fotókon borzad el az ember, hogy hogy lehetett ilyen nagy területeken leírtani az erdőt, és milyen rondán nézett ki a térség. Közben ma ott sorakoznak a kaptárak tavasszal a bérelt réteken. A telepített erdők között pedig ott vannak a tölgyes és bükkös maradványok, és nem látom hogy bárhol ezeket leuralta volna az akác. Van olyan tölgyes, amihez évtizedek óta nem nyúltak, egy magánerdő, mellette 2 oldalt akác, nem látom rajta, hogy leuralta volna a tölgyest. Az a pár kicsi akác ami itt ott kinőtt benne a 60 év alatt, körülbelül pár óra lenne egy erdészeti munkásnak, hogy körbejárja az erdőtagot és ezeket egy kézi elektromos fűrésszel levágja. Szerintem az erdészet ma örülne, ha ennyi gondja lenne egy erdővel.
Na, ez már jobban konvergál a valósághoz. Ezzel teljesen egyet értek, az akarat hiányzik, valamint a kultúra és a műveltség. Amíg az országban erről döntő fejesek úgy léteznek, hogy elmúlt egy korszak amit David Attenborough neve fémjelzett, és mintha ez meg se történt volna, sajnos addig nem lesz változás. Nameg addig amíg a 2 tehenet tartó bácsira úgy tekintünk mint a mezőgazdaság sarokköve, akit ha kár ér a köz azzal kommentál hogy őtőlük származik az ételed, micsoda hallatlan dolog.
