Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Nem hiszem el, hogy ez az eső nem tudott pár héttel előbb jönni. Őzláb, bimbós pöfi biztosan jön még, dehogy a már téli álomra szenderült vargányák még újra felébrednek-e ez a kérdés most. Persze ha mínuszok jönnek akkor biztos nem, de ha mondjuk meleg maradna az idő talán(?). Ki mit gondol erről?
nem tudom, a cseh német határon a lucok nagyon szomorúan néznek ki, nem valószínű, hogy csak azért próbálkoznak a bükkösítéssel, mert az trendi lenne, pedig ott a klíma sokkal inkább kedvezne a lucnak, mint nálunk.
le is kell termelni, mert nagy a baj itt a Mátrában
de nem a legtetejét, mert Galya környékén, a gerincen észak felé még van életképes lucos, a Kékes dél felé néző oldalán is van egy kis darab, a szanatórium alatt, de azt nem tudom, régen jártam ott
de mindent le kell termelni, ami ez alatt van
öreg nénének is igaza van, hogy "szódával elmegy", de 50 évvel ezelőtt szerintem senki nem látta ezt az éghajlatot szembejönni
én még szamócázni jártam 8-10 éves koromban arra az északi lejtőre, amin üde, nedves rét volt, amit aztán beültettek lucfenyővel
meg is nőtt a fenyves, nem nézett az ki rosszul, de mire már szálalták, tisztították volna, látszott, hogy kár az egész
termelik már ezeket is, de lassan haladnak
lassan, mert olyan helyeken vágják először tarra a lucost, ahol nagyon jó esély van, hogy bükkel, gyertyánnal, vagy rosszabb esetben cserrel magától újra erdősödik
másrészt önmagában álló lucfenyők is pusztulnak, jó példa volt 2010-ben a közvetlen erdőszéli kertemben egy önálló 35-40 éves luc, amit ki kellett vágni, száradt el, már kézzel lehetett porrá morzsolni, csúcsánál magasan támadtak először a faszúk, aztán jöttek lefelé a törzsön a lyukasztógéppel
az ki lett vágva, el lett égetve, és csodák csodája a két másik, a ház másik oldalán álló hasonlóan a ház fölé magasodó lucfenyőt nem érte a kár
Lehet a bogár miatt csinálják, de még ez az ügy is visszás, mert mostmár nálunk is elkezdték letermelni az állami területeken, magánban viszont továbbra is ott virítanak érintetlenül. És igen, látszik bennük imitt amott, hogy vannak kiszáradt fák, ám mégsem mozdul sehol senki. Én Magyarország lévén azt is el birom képzelni, hogy ezek még ha foghíjasan is, 20 év mulva is ott lesznek, bogár ide vagy oda. Sőt,van olyan hely államiban, hogy a felét letermelték vagy 5 éve, a másik fele azóta is ott van. Akkor ott nem számít a bogár? Főleg hogy mióta kinyitották azt az oldalt, a megmaradt széle folyamatosan szárad meg dőlnek ki a fák. Fura az egész ügy, és akkor mindehez jön, hogy ritkítás híján a kitermelt anyag is silány a legtöbb helyen. Sőt, tovább megyek, én szerintem a helyére telepített erdőkben is lehet még meglepetésekkel számolni. Idén nyáron figyeltem meg, hogy néhol nem csak a fenyők száradnak itt-ott, de még a tölgy is. Főleg utak meg a kaszabolások környékén. Most nem veszek rá mérget, de még mintha egy telepítést is láttam volna kompletten kiszáradni. Igaz ott nem volt semmi előtte, a gazos rétre telepítettek egy komplett domboldalon tölgyest, nyáron viszont mintha már nem lett volna ott semmi. Vissza is fogok majd menni télen mikor eltűnik a nagy gaz, azt le akarom fotózni.
Nagyirtáson ki volt táblázva a tarvágás oka, nem közelitettem rá, de biztos h a szúkártétel szerepelt rajta. Ez sajnos létező dolog, a zebegényi telken az összes lucot ki kellett vágassam emiatt. Szürke lucok ráadásul amik elv jobban tűrik a szárazságot mint az európai, de a jelen klíma már ezeknek is régen rossz. Normál esetben a kéregberágás helyén intenziv gyantatermelődés kezdődik, az állat belefullad és finito. Ehhez a mehanizmushoz viszont kellő mennyiségű csapadékra lenne szükség, ennek hiányában a fa folyamatosan gyengül, az első néhány lárva ugyan belepusztul, de a további érkezők fokozatosan legyőzik a fát. Védekezés meg csak preventíven, időben el kell csípni, ha a lyukas törzset lássuk az régen késő, már szitává rágták a szállitórendszert.
Sajnos nem az. Már akkor sem volt alkalmas a klímánk, amikor telepítették, de helyenként belefért a "szódával elmegy" kategóriába. Addig sem mennek semmire, amíg elpusztulnak maguktól, minden szempontból jobb kármentésnek letermelni és mást telepíteni a helyére, aminek megfelelőek a körülmények.
valoszinuleg a szaradas egyutt jar a fa gyengulesevel is, igy korokozok megjelenesevel. akar ezt a folyamatot is megelozhetik a vagassal. a matraban is megfigyelheto a tarvagas a lucosokban.
Hát ezt mondom, hogy ezeket sose úgy kezelték mint haszonfának való erdőt, szóval ezekből már évtizedekkel ezelőtt sem nagyon igyekeztek hasznot kivenni, akkor most miért olyan nagy baj, hogy mi van a lucosokkal. Majd ha kiszáradnak kivágja azt jól van. Eddig nem számítottak most miért lett hírtelen olyan fontos? De nálunk a fekete-erdei fenyves dettó.
A megfelelő időben kivágott fa értékesebb, mintha késve vágnák ki. Lehet, hogy furcsán hangzik, de az így realizált nagyobb összérték lényegében további fák kivágását teszi szükségtelenné (amire akkor volna szükség, ha késve vágnák ki az adott erdőt). Más kérdés, hogy mire lehet érdemben hasznosítani a nyeszlett lucokat. Van egy konkrét fenyves, ami kb. 60 éves. Amióta emlékszem, ugyanakkorák a fák magasságra, átmérőre egyaránt. A törzsük meg olyan, mint egy tojásfának ültetett csavart fűzé. :)
Bár én azt nem értem, hogy erdészeti szempontból miért volt olyan sürgős a lucosokat kivágni? Én még nem láttam idehaza olyan fenyvest, amit erdészetileg becsülettel kezeltek volna. Egyiket sem láttam például leritkítva, olyan fák vannak általában bennük mint a pálcika. Így mondjuk könnyű arra hivatkozni, hogy a magyar fenyő fűrészáru értékelhetetlen, így valóban nem nehéz ezt a szintet produkálni. Tehát eleve ezekből az erdőkből értékes anyagot nem lehetett remélni. Eddig nem volt baj ez a fajta helypocséklás, most igen? Ha meg kell a hely másnak előbb is lehetett volna. Egyszerűbben is, oda ahol eleve nincs semmi, nem kell vágni, tisztínani, gyökeret kiszedni.
Ahogy a patakvölgyből felnéztem- még szept elején- , én úgy érzem már ment is a lecsóba.. Pénteken a nagy sas hegyen deleltem, bámészkodtam errearra, a kóspallagi ültetvény még megvan.
egyet az értés, hogy a faj alkalmatlan idehaza. valószínűleg így van, ahol látod a kiszáradt állományt, ott mindenképp. de valószínűleg az is benne van ebben, hogy ha már kiszárad, nem értékes a fa, így az egészségest inkább most csapják ki, ahelyett, hogy mi még elgombásszunk bennük 10 évig.
a vh lucosairól én teljesen lemaradtam, mire gombászni kezdtem, már nem voltak. mire átérek a börzsönybe, arról is lemaradok. tudtommal a bajdázó-tó körüliek is mennek a lecsóba.
Úgy tűnik a nagyirtáspusztai lucosok ideje is lejárt. Az első két tábla már teljesen eltűnt, a harmadikat (képen szereplő) éppen tarolták, a negyedik megritkítva. A régi erdőképet már ne keresse senki.
