Nem merültem el a témában, néha meg szoktam nézni néhány szlovákiai múzeumvasút oldalára, hátha terveznek valamit. Most csak rápillantottam a képekre és ismerősnek tűntek. A pozsonyi Albatroszklubnál azonban találtam egy érdekességet: különvonatot terveznek indítani Kemence úticéllal.
A múlt héten volt a XXX. Kárpát-medencei Kisvasutak Találkozója, egy szakmai fórum, amelyet 1995-től a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány kezdeményezésére rendeznek meg minden évben, szakmai előadásokkal, ismertetőkkel stb. elsősorban az egyes kisvasutak üzemvezetői, képviselői és munkatársai részére, azonban most már többedik éve az esemény online is követhető (bár sajnos a mostani a térerő hiánya miatt néha kicsit akadozott).
A képen látható vonat a találkozó résztvevői számára közlekedett.
Megnéztem annak a bizonyos dombnak az északi végét. A vasutat teljesen a síkon vezették kikerülve a dombot, az alábbiak szerint néz ki a kérdéses terület.
A nyíl jelzi a fotózás irányát.
A piros téglalap egy feltöltés, szerintem ide hordták az M1 szárligeti lehajtójának ("Bicskei ipari park" - Vivien ásványvíz palackozó üzem az egykori Nagyegyházi bányaüzem területén) építésekor a körforgalom és a bevágások kialakítása során kitermelt talajt. Érdekes módon gondosan kikerülték az egykori nyomvonalat, pedig nem úgy néz ki, mintha útként olyan nagyon használatban lenne.
Az utolsó használt nyomvonal, amelynek a nyomai az 1960-as légi felvételen láthatók, nem ugyanaz, mint amit a régi térképeken látunk.
Számomra úgy tűnik, hogy egy bizonyos ponton a Bálintháza-tanya kiszállt az üzletből, szerződést bontott, vagy akármi, és kérte, hogy ne menjen rajta keresztül a vasút.
Ezért áthelyezték a pályát. Lehet, hogy Erdélyi Mihály, akit a vasút utolsó tulajdonosaként ismerünk.
Én meredek dombként a fehér körrel jelölt púpot értem, a sárga körrel jelölt részen eddig még nem is jártam. Hamarosan pótolom ezt a mulasztást. Feltételezem, hogy ott van a dombvonulat északi vége, és ott már át tudott mennyi rajta a vasút.
Ami eddig nem tűnt fel, hogy a '60-as években a terület olyan kopaszra le volt termelve, hogy alig volt rajta fa. Most ezekkel az erdőfoltokkal még egész tűrhető a helyzet. A domb is teljesen kopasz volt, ahol a minap megtaláltam a Wolfner lóvasút kunkorait. Csak a nyomvonal mellé ültetett tölgyek álltak.
Hogy őszinte legyek, elbizonytalanodtam (és nem először) a nyomvonalat illetően.
Én Bálintháza-tanyát fix pontnak veszem, mert az máig megvan, ugyanúgy állnak egymáshoz képest az épületei a Google légifotón, mint a 100 éves térképeken. Viszont az 1960-as légi felvételen nem találom ezt a két épületet, ott, ahol lennie kellene.
Azon a bizonyos dombon biztos, hogy nem ment át vasút.
Visszatérek rá, mert szeretném megkeresni a Wolfner vonal folytatását Mesterberek felé.
Próbáltam ugyanazt a szöget elérni. Persze lehetnek a térképnek hibái, de ha ezt a kettőt váltogatom egymás között, akkor a térkép és az általam berajzolt nyomvonal tökéletesen fedi egymást. Inkább Bálintháza-tanya van rossz helyen megjelölve, mintsem az egész nyomvonal. Nem voltam a terepen, tehát simán lehet, hogy igazad van és semmiképp sem mehetett ott vasút, de ezek alapján nekem ez tűnik valószínűbbnek. Sajnos a kataszteri térképen csak a Nagyegyháza-Szárliget út keresztezése után és a mostani autópálya felhajtóig tartó rész látható "iparvasút" néven.
Sejtem, mire gondolsz. Talán 6 hosszúkás épület egymás mellett, arról azt mondta valaki, hogy juh aklok voltak. A Bálintháza-tanya kicsit arrébb van Nagyegyháza irányában. Amúgy a '60-as '70-es évek légifotóin meglepően sok épület van arrafelé, aminek ma már hűlt helye sincs.
Olykor, ami egykori nyomvonalnak látszik, az már egy dűlőút, ami vagy követi a nyomvonalat, vagy nem.
Nekem elég nehéz eligazodni ezeken a légifotókon, mert az M1-es és a Nagyegyházi bányaüzem hiánya fontos tájékozódási pontoktól fosztanak meg.
Számomra akkor állt össze a kép, amikor kimentem terepre és megláttam a dombot.
Miután a nyomvonal elhagyja Szárligetet, több, számomra egyformának tűnő kanyarulat is van, évekbe telt, mire letisztult, hogy melyik melyik.
A kép legalján középen látható a Bálintháza-tanya felirat. A mellette lévő hurokban van most a Nagyegyházi bányaüzem.
Nem is a Google tékép miatt mondom, hanem egy 1960-as légifelvétel miatt. Ott nagyon jól látható a nyomvonal a vasútállomástól és az viszonlyag vasútinak tűnő ívekkel követi az általam berajzolt nyomvonalat. Legalábbis addig a nagy ívig egyértelmű, ami még most is látható az autópályafeljáró és a palackozó üzem között. Onnantól pedig jobban adja magát az a nyomvonal. Ahol mondod, ott nem látszik tanya, viszont a dombon, ahol a másik nyomvonal ment, pedig igen. Persze az lehetett egy másik tanya is, vagy ugyanaz, csak áthelyezték, ezt nem tudom.
Én is sokáig azt gondoltam, hogy egy az egyben a Google térképen látható útvonal az.
A fehér ellipszissel jelölt rész egy irdatlan nagy domb, még gyalog is szuszogós megmászni, ezt meg kellett kerüljék a vasúttal.
Olyan magas, hogy kelet felől nem is látszanak tőle a bányaüzem 4-szintes épületei, csak a kéménye. A domb észak-keleti lejtőjével párhuzamosan haladt a vasút, a helyén szekérút van.
Ez a domb pont a Bálintháza-tanyánál ér véget (fehér négyzet, a tanya épületei máig megvannak, méghozzá valaki rendbe rakta őket, a cserépfedést biztos), érdekelne, hogy kié lehet. A vasút első megállója Bálintháza-tanya volt, a régi térképek szerint az épületei mellett pár méterrel haladt el. Bálintháza-tanyától keletre 20-30 méterre az erdősáv íve pontosan követi az egykori nyomvonal ívét, ráadásul az erdősávban ott van a jellegzetes famentes sáv. Így biztossá vált számomra, hogy erre ment a vonal.
Nagy talány számomra, hogy vajon az a terület, ahová felvitte Wolfner S. a vonalat, erdő volt-e, vagy hasonlóan nézett-e ki, mint most. A régi térképekből számomra nem igazán derül ki, hogy mennyire volt fás a környék. Az erdő mellett szólhat, hogy máskülönben miért arra ment a lóvasút, és Hirsch miért nem arra vitte már? Mert nem volt miért, letermelték Wolfnerék.
Még egy érv lehet, hogy a terület domborzata miatt abszolút nem alkalmas szántóföldi növénytermesztésre. Már a Környei Kombinát idejében is utálták a gépkezelők és féltek a lejtőktől, Mesterberekben pedig legalább egy embernek volt olyan balesete, hogy leborult szekérrel az egyik dombon, a kocsi átgurult rajta, csak platina implantátumokkal tudták összerakni az orvosok.
Tehát valami kényszer szülte dolog (vagy egy ambiciózus, de pocsék ötlet) lehetett, hogy kivágták az erdőket, és csak ott hagyták meg, ahol már abszolút nem lehetett volna művelni. A mostani erdőfoltok mind fiatal fákból állnak, úgyhogy lehet, hogy mindenhol kivágták, aztán rájöttek, hogy a dombtetőkkel és a meredek oldalakkal nem tudnak mit kezdeni. A Wolfner vonalat több helyen fasor jelzi, itt a fák mind jókora tölgyek, legalább egyidősek a lóvasúttal.
Ma meglett Szárliget és Tornyópuszta között, a régi nagyegyházi bányaüzemtől kb. 900 méterre légvonalban észak-keletre az egykori Wolfner S. féle lóvasút nyomvonalának egy része.
Irdatlan szerencsém volt, az ívben végződő erdő gyanús lett a légifotón, és pont abban az erdőfoltban van.
Ráközelítve látható, hogy a tölgyfák ott magasabbak, azokat szerintem még a lóvasút létesítésekor ültették, a törzsátmérő alapján nyugodtan lehetnek 125 évesek.
A szántóföldön elbontották a töltést, ott virtuálisan egészítettem ki követve az ívet.
Ahol elválik a Wolfner és a Hirsch vonal, az még tavaly lett meg, de nem voltam benne teljesen biztos, mert nem nézett ki úgy egyértelműen, mint egy régi iparvasút nyomvonala.
Mesterberekig még meg kell találjam, nem sok időm van a lombok újranövéséig.
A tornyói vadásztársaság és egy egykori traktoros ismerős (még a Környei Kombinátnál dolgozott, akkor ők művelték a környékbeli földeket) is jelezte, hogy van valamelyik erdőfoltban egy töltés, de a pontos helyén nem tudták megmondani.
Szerintem nem ezt találtam meg, az valahol Mesterberek felé lesz tovább egy másik csalitosban.
Ha nem lett volna ekkora mázlim, bolyonghattam volna erdőről-erdőre, van arrafelé jó néhány. Ráadásul jó nagy terület, és a vízszintes a legritkább felszíni forma, csupa domb és völgy.
