Nekem is eszembe jutott sok olyan, amiben van ív, bár főleg személyszállításra tervezett siklókról van szó. Pl. a Thüringer Bergbahn viszont állványkocsis teherszállításra is lett tervezve és abban is van ív.
Beillesztem a konkrét képeket, hátha csak hallucinálok. Próbáltam úgy kivágni, hogy fedjék egymást, de persze nem tökéletes.
Bár itt úgy tűnne, hogy mégis egy vonalban van a fékmű és a sikló felső vége, de az csak a szög miatt lehet. A helyszínen látszik, hogy bőven mellette van. A mai képen látható enyhén behavazott nyomvonal pontosan fedi az emlékeimben azt, amin én fölmentem. Lehet, hogy a régi képen látható nyomvonal is megvan, csak nem vettem észre, de így nem tudom felidézni. A legjobb talán ha visszamegyek és alaposabban körülnézek.
Újabb kutatásaim szerint 1968-69-ben újra követ akartak szállítani a süttői erdei vasút pusztamaróti vonalán. Egy újságcikk szerint a pisznice környékén (ehhez majd még visszatérek) szeretett volna a Somodorpusztai ÁG (amihez a pusztamaróti almás is tartozott) főleg járólapokat, lépcsőket csinálni. A leírás szerint utoljára a Serédi kastély építésekor bányásztak itt, de a mintavétel során továbbra is jó minőségű kő volt bányászható, csak az elszállítás volt nehézkes. Ezért építettek egy siklót (!), aminek az aljából egyelőre teherautók szállították a követ, de ez nagyon nehézkes volt és szerették volna az üzemet bekapcsolni az erdei vasútba, amiről az erdészettel tárgyaltak. Az első évben rögtön 15.000 m3 megrendelést kaptak és export igény is volt, persze az csak azután lett volna lehetséges, ha használatba tudják venni a kisvasutat és beszereznek körfűrészeket, targoncákat stb. Az állami gazdaság 400.000 Forintot költött addig a projektre és felettébb jövedelmező eredményt várt. Még egy képet is hozzáfűztek, ahol a Klauzál téren már le volt fektetve a pusztamaróti "vörösmárvány."
Ez felettébb érdekes, mivel eddig máshol (főleg az akkori üzemvezető leírásából) erről nem találtam információt. Feltételezem, hogy hozzá nem is jutott el ez a téma, mert az erdészet már eldöntötte a vasút sorsát és a "dehát veszteséges" érvet mindig a kihasználtság mesterséges csökkentése előzte meg, szóval nem jött volna ki jól, ha hozzáadnak még egy majdnem bányahegyi mértékű szállítási feladatot. Persze az is lehet, hogy nem emlékezett rá. Ugyanebben az időben ugye még tervezték, hogy villamosítják a dunai rakodót, darukkal rakodnak a hajókba és konténerekkel szállítják majd a követ, természetesen végül ebből sem lett semmi.
A sikló viszont felettébb érdekes. A szövegből nem egyértelmű, hogy a volt kis-gerecsei kőfejtőről, vagy a piszniceiről van-e szó. Sajnos részletes légi felvétel csak a 60-as évek elejéről található (legalábbis egyelőre.) Talán inkább a kis-gerecseire tippelnék, mert ott eleve volt sikló és a pisznicén mai felvételeken nem látom nyomát annak, hogy háborgatták volna, pláne hogy siklót építettek volna. A másik érv pedig, hogy a kisvasút egyáltalán nem volt közel a pisznicei bányához. Egész hosszú mellékvonalat kellett volna építeni, míg a Kis-Gerecsénél csak újra kellett volna fektetni a pályát. Viszont nem tudom azt sem bizonyosra mondani, hogy a volt kis-gerecsei siklón volt-e üzem 1968-69 táján. Az 1930-as évekbeli leállítás valószínűbbnek tűnik. Egy elméletileg 1940-es fényképen a siklóhoz vezető leágazás már teljesen be volt nőve gazzal és ha lehet ennyire készpéznek venni az 1941-es katonai felmérést, akkor bár a mellékvonal még megvolt, de a sikló már nem. Korábbi térképeken (amiknek az adatait egyértelműen felhasználták a katonai felmérés elkészítésében is) még eltéveszthetetlenül kivehető a sikló.
Bár az előbb említett légi felvételeken úgy látszik, hogy a sikló pályája egyenes és a kisvasútból 45°-kal indul ki, viszont a helyszínen egyértelműen megváltozott a terep. Több helyen hányó takarja részben a pályát és több kanyar is keletkezett benne. A felső részen nem is úgy érkezik a pálya, ahogyan logikus lenne a volt fékház elhelyezkedése alapján, hanem amellett. Ezt eddig nem tudtam hova tenni, a legjobb tippem az volt, hogy talán az erdészet alakította át, hogy könnyebben lehessen rajta fölmenni, bár teherautóval szerintem életveszélyes. Lehet, hogy ez ekkor, vagy ez után alakult így. Persze az is lehet, hogy rosszul látom a légi felvételeken, hogy egyenes lett volna a pálya. Sajnos nem látszik túl jól, mivel akkor már két évtizede nem használták és így nagy részben takarják a fák. A vasút többi részén ugye valamennyi távolságot hagytak a fák és a vasút között, így jobban látható minden. Nem vagyok siklómérnök, de nekem úgy logikusabbnak tűnt, mintsem össze vissza kanyarogva, nem egy vonalban a fékházzal. Viszont azon a felvételen, ahol egyenesnek látszik a pálya, ott úgy érkezik a fékházhoz, ahogyan logikus lenne.
Természetesen ez is több kérdést vet fel, mint megválaszol, de mindenképp egy érdekes adat! Kár, hogy akkoriban nem sikerült ezt megvalósítani. Ez is egy tökéletes szállítási feladat lett volna egy kisvasútnak, legyen az a Kis-Gerecsétől, vagy a Pisznicétől. Ma már persze ez nem működne, mivel a Kis-Gerecse természetvédelmi terület, míg a Pisznice fokozottan védett. Legfeljebb mélyművelés jöhetne szóba, de az túl drága lenne. Remélhetőleg a jövőben már többet fog érni a természet és akkor majd megint szóba jöhet. ;)
Kedves Bálint! Kecskemétről semmit nem lehet elvinni, az ott lévő kocsik a jelenlegi üzemeltető tulajdonában vagy bérlésében vannak. Állagmegóvásuk és felújításuk folyamatban van.
Felvidéki jóbarátom (a poprádi Veterán Klub oszlopos tagja) az alábbi kisvasúti cuccokat keresi „cégszerűen”:
- 93mm magas, 18,3kg/m-es síneket (akár újakat, akár bontottat),
- 760 mm nyomközű, négytengelyes személykocsikat, egészben, vagy alkatrészekként. Valószínűleg a nyírvidéki, vagy a kecskeméti megmaradt állományból szeretnének mazsolázni.
Bocsánat, most látom, hogy fent van az egész vonal, Segesvárig. De csak megfelelő nagyítás mellett lesz látható.
Ha minden igaz, ez az a vonal, aminek a mozdonyairól a "Képek a régi magyar vasutakról és vonatokról" c. (barna) könyv 146. oldalán látható kép, Segesváron.
Csütörtök délután mozdonyhiba miatt a Balatonfenyvesről 16:35-kor Somogyszentpálra és a Somogyszentpálról 17:25-kor Balatonfenyvesre induló vonat (30826, 30823) helyett pótlóbusz közlekedik.
Csütörtök délután mozdonyhiba miatt a Balatonfenyvesről 16:35-kor Somogyszentpálra és a Somogyszentpálról 17:25-kor Balatonfenyvesre induló vonat (30826, 30823) helyett pótlóbusz közlekedik.
Most megy ki a 036-os a 022-esért Somogyszentpálra.
Meg a nagyvasút, amihez kapcsolódott, is nagyon szép helyeken ment át, turisztikai vasútvonalként is üzemelhetett volna, mint a Győr - Veszprém vonal. Bár a Cuha-patak völgyébe is inkább autóval mennek már az emberek, nagy kár.
