Ülök a parton, unatkozom. Piszkálom a körmöm, mosolygok a kacsákon, kiröhögöm a békát..... de az egyik szemem sarka mindíg a botvégen, vagy az úszón van.
A kicsit jobbra dőlő úszó egészen lassan körbefordul, balosra vált. Már minden igedszállal oda fókuszálok. Nézem a vizen a úszó nyárfaszöszt, hogy talán a szellő fordult meg, vagy valami elúszott a csali közelében.....
Mintha megrezdült volna a bot vége...... na?????
Aztán még egy apró jel. Ujujuj, ez hal. Megpróbálom kitalálni, mi történik ott, ahova nem látok.
Pulzusom emelkedik, pupillám tágul. Úgy tudok ráfogni a botra, már minden ujjam rázárt, de ebből egy mikronnyi rezdülés nem indulhat a horog felé, mi van ha megriasztom egy bénázással?
Vajon csak meglökte? Nem izlik neki? Dedede, már mintha indulna. Felhörpölte a gilisztát, vagy csak fitymálva húzza a farka végét? Kiköpte? Vagy miért nem folytatódik?
Indul, akasztom......
E nélkül az egész nem ér semmit. Semmit. Boltban is vehetném a halat. Ott is csengetnek, ha én vagyok a soron!
Annak örülök, hogy elfogtak pár szabálytalankodót, de a haon (boon, szon, stb) hírek / újságírás is kimerülnek annyiban, hogy Lakatos Kornettó ellopott egy üveg Kalinka vodkát a mátészalkai 9-es Áfészból. Persze ez csak az én véleményem 😉
Majd következőleg összejön! Ez a hit is kell mindenkinek... :)
Vannak marhajó félsátrak, érdemes egy ilyet beszerezni. Árnyékol és eső, szél ellen is véd egy ilyen. Jellemzően nagyon strapabíróak. Az enyémet még 2004 körül vettem, iszonyat sokat használtam vagy 15 éven keresztül, és még mindig faintos. A sok pecán kívül még családi nyaralásokra is elvittem, rengeteget volt bent a Balatonban is (szó szerint), meg horvátországban is volt használva igen sokat.
Szóval egy ilyenbe érdemes beruhàzni, ha nem akarsz sátrazni.
A jelzőket pár óránként érdemes ellenőrizni. Kevés olyan van, ami szinte akár a víz alatt is képes működni.
A beázás egyik jele lehet a gyors elem lemerülés is akár. Tartalék jelző s elem jó, ha van az embernél.
Ha éberen alszol, a nyelető ciripelésére is fel tudsz ébredni. De jobb ha más is megszólal... :))
Ne légy olyan, mint egy ortodox vallási fanatikus, hogy csak az ő hite, istene, szentírása, imádsága az igazi, az összes többi kiírtandó, felrobbantandó... pfuuuujjj ... :)
Minden szabályos stílusnak megvan a létjogosultsága és a szépsége.
Amúgy a horgászat lényege gyermekként a zsebpecával, a spulnirol való pecaval, s a vessző végén zsineggel kezdődik. Sztem.
Felnőttként meg a horgaszat lényege a természet szépségeinek felismerésevel, a zsakmányejtés őszinte örömével, az elővilág tiszteletevel kezdődik. Többek közt. Sztem.
A Ferenc csatorna zsilip alatti részt járod még? A nyolcvanas években jó kis ragadozós hely volt. Első pergetett harcsáimat ott fogtam villantóval :)
Sajnos a tározóról szinte kiirthatatlan a harcsa, bár szelektálják, és csökkent is a számuk, és még ígyis igen sokszor az élőn is lehet találkozni vélük. Bár mindig igyekszem úgy csalizni, hogy elkerüljem őket. Többnyire sikerülni szokott. Most viszont mertek nagyot álmodni a dögök :)) No meg eleve aprók voltak a csalihaltorzóim ...
Attól, hogy Ő is levegőt vesz (még), még neked is kell lélegezni. :)
Gyakorlott pecásként inkább csak szórakoztasson minden ilyenféle bumfordiság. Váltsunk inkább érdekesebb témára.
Törpét, olyan darabosat mikor fogtál utoljára?
Évek óta megúsztam a süllőzést törpeharcsafogás nélkül. Basszus, most az elmúlt két napban olyan jó darabosból hat darab is torokra kapta a süllőknek szánt csalihal-torzót. Jött süllő is, szerencsére, de a törpéken meglepődtem.
Oké! Tudjuk, hogy nem célzottan a nagytestű padró volt a célhal, de akkor is. Nna!
Én ma az Ipolyon voltam a haverral, sok év után, leporoltam a legyes cuccot, ő pergetett, UL cuccal.
Én fogtam egy szinte semmit, (összehalaztam a horgomat egy 15 centis domival, de le is maradt), aztán beleuntam és kimásztam a vízből, (gázoltunk mind a ketten) ő 15 perc múlva jött és remegett keze-lába.
Fogott egy 25 centist, 3 perc múlva, (ahol én kimásztam a mederből, az alatt 15 méterrel) egy 50 centi körülit.
Ez, ott, kapitálisnak számít.
Én talán jobban örültem neki, hogy így sikerült elvennem az "ipolyszüzességét" a srácnak.
Kár, hogy a kisfőnököm, aki hétfőn beadja a felmondását és megy Svédországba melózni.
Kifejezetten apró (pár centis) pontyokból 2016-ban fogtam sokat az egyik dunai öbölben a nyári hónapokban, az előtte-utána lévő években viszont gyakorlatilag semmi, csak a szokásos huszoncentisekből jelentkezett néhány. Abban az évben épp jól sikerülhetett a potyka-ívás, az már kérdés, hogy nem túl sűrűn fordul elő ilyesmi felénk.
Idén talán a dévéreknek kedvezett a szerencse, a vízállás-hőfok stabilan jól alakulhatott számukra. Majd meglátjuk.
(Most úgyis lesz még majd' 1 hónap pecaszünet, de június elejétől már nem lesz kegyelem, indulhat a dunai kenyérzsákozás, jöhetnek a hurka-vastagságúra hízott paducok, pálinkásorrú keszegek, puhaszájú jászok.)
