Utánanézve, nem találtam az elevéltárban nyomát. Persze lehet, hogy rosszul kerestem, viszont én úgy sejtem, hogy már nincsen meg, mert 1945 után nem találtam online elérhető tanulmányt, vagy könyvet, ami ne Illéssy könyvére hivatkozott volna. És míg más nemesi összeírásokról található az interneten egy-egy kép, az 1754/55-ösről egy sem. (Az MNL feltételezem meg tudja majd mondani mi történt velük, mert arra sem találtam bizonyítékot, hogy elpusztultak volna.) A birtokosoknál nem mindenhol jelölték, hogy hol laktak.Illéssy ezt írja: "Harmadik, élénken érezhető és sajnálható fogyatékossága az országos összeírásnak az, hogy a végleg elismert nemesek lakhelyeit nagyritkán, csak kivételesen tüntetik fel. Ezen dicséretreméltó kivételek közzé tartoznak Liptó, Máramaros, Trencsén, Túrócz, Ugocsa, Vas, Zala vármegyék. Bács és Szepes csak a városokban lakó nemeseket jelölték meg külön, lakóhelyük szerint."
A felsorolt vármegyék közül Vas vármegye összeírása elérhető online Schneider Miklóstól, településekre bontva. Ugyanez a szerző Fejér vármegye 1754-es nemesi összeírását is kiadta főnemesekre, birtokos nemesekre, armális nemesekre és székesfehérvári armális nemesekre csoportosítva az összeírtakat.
Ó, csak így végigolvasva és nem átnyálazva és felfogva is nagy segítség volt, köszönöm szépen.
Érdekes, hogy Vas megye is szóba jön az ország másik végletében, erre nem is gondoltam.
Későbbi rokonok elődjeinél véletlenül rátaláltam, hogy Csongrád előtt Tápiószecső, de magamtól véletlenül se kerestem volna itt.
A 4 Puskás Antalból - bármennyire is hétköznapi a neve - így talán össze tudok kapcsolni legalább kettőt, viszont a halálából visszaszámolt 1767-es születésének helye még nem ismert. Több helyen is tapasztaltam rosszul rögzített kort (erre emlékeztek az utódok, pl), így nem fix, csak tájékoztató jellegű. Viszont Csany és környékén nem találtam több alkalmas családot, viszont Szegeden igen, azért is kerestem ott, mert a csanyi dohánykertészek sokasága Szegedről érkezett.
De ez - az anyai-anyai - ágamon a következő megoldandó feladatom.
Az anyai-apai Gáspár ág épp ilyen kacifántos, pillanatnyilag Martin Kasper takács (GVLT-ZCM) van a sor elején és ő az elakadós. Bezzeg a feleségénél "ömlenek" az adatok (mint általában).
Szerintem, a kérdésedre a választ az előző generációnál találod meg, ahol felváltva írják apaként Hulánszki és Jegenyei Mártont Hanczli (Hantzly, Hantzky, Hanszli) Katalin férjeként.
Lehet, hogy a Jegenyei a származási helyére utal: Jegenye község (ma Románia), ez teljesen összhangban van a magyar családnévadási hagyománnyal, t.i., hogy honnan jött az illető.
Hanczli Katalin is érdekes, szülei valószínűleg Hantzli János (Joannes Hantzl) és Kovács Erzsébet, akik eredetileg (1736 körül) még a Vas megyei Meszlen községben éltek, de 1756-ban már Csongrádon született Rozália nevű lányuk. Az apa német származása miatt Hanczli Katalin, mint Németh Katalin is megjelenik a csongrádi anyakönyvben (1777. április 27-én, Hulánszki István születésénél).
Ez alapján – szerintem – Hulánszki = Jegenyei. Hogyan jön ide az Imre Katalin név, nem tudom, (1769.október 8-án a csaányi lakos Hulánszki Márton feleségül vette Imre Katalint és első gyermekük születésekor is Imre Katalin az anya neve), de remélem, a fentiek segítenek neked a továbblépésben.
van valakinek elképzelése, hogy hol lehet elérni (online, offline) a 1754-55 nemesi összeírás eredetijét, mert az Illéssy könyv csak megyei bontást csinál, de nekem kellene az eredeti települési bontás?
"Tehát érdemi írásos dokumentum nélkül nem tudom megállapítani, hogy egy keresett ősöm átesett-e névváltoztatáson, vagy nem?"
Szerintem nem. Részemről például olyat találtam az 1600-as évek végéről a nógrádi levéltári iratok között, ahol perbe fogják egy felmenőm testvérét, hogy felcsinálta az adott "hölgyet".
Már az áldozat bemutatásánál két aliast is felsorolnak a nő neveként, majd a későbbi iratban egy harmadikat is.
Aki annak a nőnek a leszármazottja - hát az most szívhatja a fogát, nem nagyon fogja tudni a családfát tovább vezetni.
Egy tanulmányban azt olvastam, hogy a XVIII. században a névváltoztatás nem volt egy formalizált folyamat, mint a későbbi időszakokban. A családi nevek használata nem volt kötelező, és a névváltoztatás egyéni döntés volt. Az igazi változás a 19. században következett be, amikor bevezették a családnevek kötelező használatát és a névváltoztatás szabályozását.
Tehát érdemi írásos dokumentum nélkül nem tudom megállapítani, hogy egy keresett ősöm átesett-e névváltoztatáson, vagy nem?
Ha azonos családnevű személynél az FS-en valaki megjegyezte, hogy xy néven is ismert volt, akkor az az én esetemre is igaz lehet ugyan azon a településen és korszakban?
Továbbra is Puskás Antal (GP3G-QB7) és Hulánszky Ilonát (LWXJ-ZT8) keresem, csak erősen felmerült, hogy Jegenyi Ilona néven is ismert lehetett, mint ahogy azt más Hul-Jeg néevű személynél jelzi egy kutató, Hulánszky Márton (LCHJ-YR7) Jegenyi néven is ismert volt.
További "szépség", hogy nálam és utóbbi esetben is az egyik gyereknél H, a másiknál J, innen jön a következő kérdés, hogy ha az egyszeri névváltoztatás miért ne lett volna lehetséges, de ide-oda?
Mivel kijegyzeteltem az érintettek adatain túl a keresztszülőket, vagy házassági tanúkat és ahol volt, ott lakcímeket is, valamint a lehetséges oldalág családfáját is összeállítottam addig, ameddig adatokra leltem, - és ezt összevetve az 1857. évi vagyonösszeírással - ez alapján erős a gyanúm, hogy a keresett Hulánszkym is Jegenyi néven élt pár évig. Gyanús, hogy később az ág Dombiratoson 1883-ban pl. igazolt rokon lakóhelyén volt bejelentve, vagy gyereke születénénél a cím megadva, illetve teljesen más nevű rokon volt háassági t anú 1921-ben. Gondolom szimpla csadádinév-azonosságra nem volt akkoriban sem szokás befogadni komplett családot, vagy tanúnak elmenni, csak mert ős is Puskás.
Csany településen egy időben 5 Puskás Antalt számoltam meg a szimpla anyakönyvi bejegyzések alapján, plusz egyéb bejegyzések ismeretében az alábbi házasságok kombinálódtak (a vastagot keresem). A / tag azt jelenti, hogy mindkát névvel találtam bejegyzést. A Hansky először fura volt, mint név (gondoltam arra, hogy lehetett elértett Hulánszky), de később láttam még belőle. Amíg a házasulandók többsége írástudatlan volt, addig ugye csak bemondás alapján lehetett beírni a neveket és visszaellenőrizni sem tudták.
Ha a Hul és Jeg Ilonát "összemosom", szép életút adódik ki, mind a négy hölgy férje Puskás Antal névre hallgatott.
Keresztszülők és egyebek vizsgálatakor is egybecsengene a Hul és a Jeg vezetéknév.
Ha így vetem össze a családokat, akkor is van kapcsolat közöttük.
Mivel Puskás Antalhoz (GP3G-QB7) sem találok előéletet, így kitekintek arrafelé, hogy a szegedi Nagytáj leírása alapján szegedi átvándorlők lehettek ők is. (Puskás Ferenc GDRF-V84 Szeged, de házas Csongrádon --> Puskás Ferenc Antal 1767 GXX4-86S)
Törődjek bele, hogy írásos forrás nélkül mindez csak egy erős feltételezés, vagy előre tudok-e lépni valahogy?
Kérlek Benneteket, adjatok valami iránymutatást, vagy tanácsot.
Ismét köszönöm a segítségeteket. Ha jól látom az angol nyelvű szöveg a Várdy házaspártól származik. Ők több helyen is írták, hogy Pólya bányában dolgozott először, más szerint viszont házalással foglalkozott.
Köszönöm az 1922. januári cikket, eddig nem találkoztam vele. Egyre valószínűbb, hogy 1899-ben vándorolt be. 1904-ben már egy küldöttség vezetőjeként fogadta Apponyi Albertet. Egy év alatt kizártnak tartom, hogy bányászból vagy házalóból ilyen gyorsan vezető szerepbe jusson. Először Könnyű László írta, hogy 1903-ban ment Amerikába, de az ő Pólya életrajzában több tévedés is van. Később Várdy Béla is ezt az évszámot adja meg, de valószínű, hogy Könnyűtől veszi át, mert korábban még Várdyék is 1899-re tették.
Én sem hallottam korábban Pólyáról, egy ismerősöm kérte, hogy kicsit nézzek utána.
László Pólya ( 1870-1950 ) , the subject of this study.3 Hungarian ... 1899 at the age of 29. Although the specific reasons for his em- igration ... Pólya worked in the mines of Ohio . Later , however , he moved into the field of
Köszönöm szépen a segítséget! Pólya Lászlóról több rövid életrajz is született, de ellentmondások vannak bennük a születése, bevándorlása, balesete és a halála idejében, valamint abban, hogy bevándorlása után mivel foglalkozott (bányászat - rózsafüzér és kalendárium árusítás). Csak utalásokat tettek arra, hogy az élete tele volt tragédiával. Azt tudom, hogy az apja László két hónapos korában meghalt és elvileg a menyasszonya halála után határozta el, hogy az Egyesült Államokba távozik. Ezek tisztázására szerettem volna utánanézni az újságcikkeknek. A cikkek címei az egyik életrajz (Várdy Huszár Eszter: Az amerikai magyar irodalom kezdetei: Pólya László költői arcképe) forrásjegyzékében vannak. Akit érdekel a cikk 230-237. oldal: https://real-eod.mtak.hu/1831/3/HungarologiaiKongresszus_01_Amagyarvers.pdf
Maguk az újságok sajnos nincsenek benne a Kongresszusi Könyvtár és más egyesült államokbeli adatbázisban sem, amit azóta találtam.
Igen, a halála körülményeiről egész sok minden ismert, több újság is megemlékezett a költőről, és meg van a halotti anyakönyvi kivonat a Familysearch-ön.
Néhány kiegészítés és helyesbítés rferi, JPmiaou és az én korábbi hozzászólásomhoz: Megfeledkeztem arról, hogy Újpestet csak 1950-ben csatolták Budapesthez, ezért nem találtad a házassági bejegyzést a IV. kerületi 1938-as házassági anyakönyvben. Most megnéztem az elevéltár oldalán és ha jól látom, akkor a '30-as évek második felében minden évnek saját kötete van az újpesti ház. anyakönyveknél. Tehát ha van rá lehetőséged, akkor az elevéltár felületén be tudsz iratkozni a Pest vármegyei levéltárba és ki tudod kérni kutatásra az 1938-as anyakönyvet, mert annál a kutathatósági korlát 2024-ben járt le. Ezután már nem lesz más tennivalód, mint bemenni a levéltárba és átnézni az anyakönyvet. Az 1979/80-as anyakönyvvel ugyanez a helyzet. Valamilyen oknál fogva (talán digitalizáláskor még nem telt le a 30 év) 1980-as halotti anyakönyveket nem igazán tettek fel a Familysearch-re, sőt nekem most nem is rémlik, hogy láttam volna az oldalon. És néha érthetetlen módon kimaradtak kötetek (pl.: Szolnok '40-es évek vége '50-es évek eleje) Ha nem tudsz elmenni a levéltárba, de tudod a rokon születési idejét, helyét, akkor a magyarorszag.hu-n van egy olyan lehetőség, hogy "Tájékoztatás kérése elhalálozott személyről". (Ügyfélkapu+-szal vagy DÁP-on keresztül használható.) Itt leírják, hogyan: http://levlista.theka.hu/pipermail/csaladtortenet/2023-January/041940.html
Én is segítséget kérnék. Próbálok utánanézni Dr. Pólya László (1870-1950) amerikai magyar újságíró, költő néhány életrajzi adatának, de elakadtam. Annyit tudni, hogy 1870 dec. 28-án született Kisújszálláson és 1950 márc. 18-án hunyt el Clevelandben. Ő azt írja, 1899 végén ment Amerikába, máshol azt olvasni, hogy 1903-ban. Lehet, hogy mind kettő igazén és a két dátum között valamikor visszatért Magyarországra, de egyik bevándorlását sem találom A Familysearch-ön, a honosításáról semmi, a népszámlálások esetében is csak az 1940-esnél van találat, az is bizonytalan. + Tudtok olyan újságos adatbázist, ahol elérhetőek az Amerikai Magyar Népszava/Szabadság és az Akroni Magyar Hírlap? Az Arcanum Újságokon ugyan fent vannak a Népszava számai, de pont azok nem, amelyek kellenének (1950 március és 1970 október).
Azt hiszem, valamit félreértettél, mert a halottikon gyakorlatilag nincs védőidő: a polgári anyakönyvi másodpéldányok (amiket az FS filmezett/fényképezett) csak 1980-ig készültek, ami több, mint 30 év, tehát már nem védett. Ettől függetlenül nincsenek mind fent: különböző okokból az FS képanyaga néha hiányos. (A levéltáros elfelejtette az egyik ládát, vagy néhány anyakönyv beesett a polc mögé, vagy valaki sose fejezte be a másolást, vagy valaki félreolvasta a cimkét és rossz stócba rakta a könyvet, vagy felborult a stóc és senkinek se volt ideje vagy kedve rendesen szortírozni, vagy ....)
Át is néztem, az a kérdésem még hogy korábban említette valaki hogy a halotti anyakönyveket visszamenőleg legkorábban 30évre lehet nézni, engem az Újpesti halotti 1979-80 érdekelne , (az 45-46 éve).de még sincs itt ebben a felsorolásban.
Többen is leírtuk már: az 1939-es házassági még nem kutatható, azt nem teszik még ki.
És sajnos ez sokszor magával vonz olyat is, hogy, ha egy filmen van az 1939-es valamelyik előző évvel/évekkel, akkor azt az előző évet, vagy éveket sem kutathatod, mert nem vágják ketté a filmet 1939 elejénél.
Van olyan kistelepülés, ahol a házassági könyv eleje 1919, a vége 1940, és az egész zárolva van, pedig 1938-ig nézhető lenne. Húsz évnyi kutatható könyv van zárolva emiatt a hülyeség miatt.
De a lényeg: 1939-es házasságit még ne keress.
Amúgy a filmek között keresni úgy tudsz, hogy fent a menüsorban rámégy a "Keresés" pontra, a legördülő menüben pedig rákattintasz a "Katalógus"-ra.
Az ott előjövő keresőmezőbe beírod a település nevét, mondjuk Budapest.
Akkor megjeleníti a budapesti katalógusok fajtáinak listáját. Abból kiválasztod mondjuk a Church Records-ot, ami ugye az egyházi anyakönyvek listája, és lenyitja az egyes fejezeteit. Itt már meg fognak jelenni a fejezeteknél linkek, pl,
Az állami anyakönyvek a IV. kerületből innen kezdődnek, és 10 oldalon keresztül van csak a felsorolásuk (a lap alján jobb szélen ott van a számláló, hogy melyik lapnál tartasz éppen):
Köszönöm szépen, sajnos nem találtam benne, esetleg ugyanide Újpesti házassági 1939-40 ről tudnál adni egy linket, vagy pontosan az oldalt ahol keresni tudom? nem igazán igazodom el az egészen, azt se tudom hol keressem a f.searchen belül a házassági iratokat évenként..
Valami ilyesmi: Inokai Bojtar Janos eljegyzett Mátkájaval Fekets Sárá[na]k mag nelkül tortenhető halálaval nem ajanlott semmit a Leany sem bizonysag Kele István Földvari Ferentz.
ilyenek vannak, de az eredeti dokumentum bár digitalizált, nem nyilvános az interneten, a helyi olvasóban olvasható (gondolom emailen is meg lehet kérni)
