Meg szokott történni, hogy befolyik a víz a járda és a lábazat közé és az teszi tönkre a vábazat vakolatát.
Vagy felcsap egy nagyobb eső és a fal nehezen száradt ki.
Nálad a xps vastagabb lesz mind a fal síkja és a be kell építeni a XPS tetejére egy csepedtető profilt. Amit vagy bevágsz a falba (pont a beton alap felett), vagy felfordítod a falra, felfúród és rásímitod a nemesvakolatot.
Ha nem akarod feltőrni a betonjárdát, a következőt kéne megcsinálni:
Levakolsz egy 10-12 cm magass sávot a betonfalon, a Baumittal. A betonrajárdára felragasztasz egy térkő szegélykövet flexi csemperagasztóval (létezik kerti szegélykő 100x20x5-ös, abból levágsz hosszában valamennyit és lapjára ragasztod le), a fal és a szegégykő között készitesz egy kenhető szigetelést két rétegben , egy élszalaggal az első rétegben.Onnan kezded az XPS ragasztását. Így nem fog behatolni a víz az járda és a alap közé és nem szívja fel a vizet a beton a lábazat alatt.
Én egyszer csináltam életemben egy lábazat-szigetelést, az se volt jobb, mint ez, és nem volt gond a ragasztással. Szerintem ez se vészes, legfeljebb több ragasztó fogy majd.
Hőszigetelés előtt szeretném az alapvakolatot helyreállítani.
Sajnos a kőporozás több helyen levált a felületről, ezért az egészet leverem. Lábazat felületét már eltávolítottam, mert a rajta lévő millió festékréteged egyszerűbb volt véséssel leszedni. Eléggé össze-vissza áll a lábazat, amit a Baumit Sockelputz alapvakolattal szeretném helyre hozni. Szerintetek érdemes ezzel az anyaggal kialakítani a felületet az xps ragasztása előtt?
Még nincs vége a szezonnak, de valóban enyhének ígérkezik. Pár hét múlva ha vége akkor aktualizálom a táblázatot és beteszem ide, kb 10 évre visszamenőleg van tényleges hőmennyiség adatom is.
Cseles amúgy, nem mindegy hogy naptári évet vagy szezont nézel, van sokszor hogy a naptáriban nincs nagy eltérés de szezonban igen, enyhe volt az ősz és a tavasz is.
Ez a tél az előző egy-két évhez képest mennyire volt meleg? A válasz leginkább gázfogyasztás (energiafelhasználás) változásának oldaláról érdekes számomra, nem a hőmérséklet szempontjából.)
Nálam az előző télhez képest kb. 10%-kal volt nagyobb eddig a mostani télen a fogyasztás. A tavalyi extrém meleg volt SZVSZ.
valamiért a "láb"="lábazat"-ra gondoltam alul, ami miatt nem értettem h alul minek egy vizszintes lábazatot elővakolni.. de akkor tényleg félrevitt a fejem, mert nem erről van szó. köszi.
láttam már ugy csinálni, h friss vakolás közben (miután kicsit megszívta magát) visszaszedték a fém vakolóprofilt, aztán azt a sávot gyorsan bejavították.
Ha csak a fogyasztás érdekel, szokásoktól függően 10-20% lehet a csökkenés egy "normál" télhez képest. Az előző tél nálunk 10%-kal volt lejjebb a sokéves átlagtól, ez a mostani tél pedig még enyhébb volt az előzőtől is, ugye (csak már nem gázozok).
Azt érted, hogy tömör téglából nem lehet függőleges és sík falat falazni? Legalábbis a régi falazási szabvány hibahatárain belül sem.
Ezért ki kell síkolni a falakat vakolattal.
Lábazás.
Kihúzznak 2-3 zsinort saroktól-sarokig és beállitják, hogy a három zsinor egy függőleges síkot képezzen..
Gipsszel felragasztnak a falra fa talpakat (a szinorok szerint) és függőlegesen készitenek egy kb. 15 cm széles vakolást, összehúzva a fa talpakat. Ezek a lábak.
Amiután megkötöttek a lábak, kitőltik vakolattal a lábak között és fa volnalzóval (gyalult fenyőléc) lehúzzák.
Műemlék épületben leverjük a vakolatot teljesen, mert a kötőanyag átalakult 150 év alatt- ki kell vésni a fugákból is a régi maltert.
Pontosan így vakolunk. Néha 8-10 cm is kell vakolni, hogy egy 4 méteres magass falat ki tudj húzni síkba. Ezt 3 rétegbe kell felcsapni, aztán az utolsónál jön a volanzó.
Most léteznek fém vakoló profilok is (sínek), de elég drágák és bent maradnak a vakolatba. Van fém vonalzó is, de azokat ellopják.
Ez a tél az előző egy-két évhez képest mennyire volt meleg? A válasz leginkább gázfogyasztás (energiafelhasználás) változásának oldaláról érdekes számomra, nem a hőmérséklet szempontjából.)
Ez az első telünk a házban, így csak az utolsó 12 hónap gázfelhasználásáról vannak megbízható ismereteink. (A szigetelés kb 70%-a van kész, a fűtéshez még nem nyúltunk.)
A kisméretű tömör téglát csak kötésbe lehet falazni. Egytéglás fal vakolva kb. 30- 31cm. Másféles 45-46cm. Két téglás 57-58cm. A vakoláskor lábazni kellett a falat, hogy síkba lehessen hozni. 38 falazóblokkból vannak azok a házak kifalazva. Csak azokkal tudtak a kőművesek lábazás nélkül kivakolni, így elég volt rá a 1.5cm vakolás, a gúzolással együtt. A lábazási művelettel megoldották , hogy a sarkok szép függőlegesek legyenek.
Ha 2010-ben épült , akkor a terveket megnézheted az építésügyi hatóságnál . Az 50cm-es tömör téglafal ad némi okot a gyanakodásra , hogy valaki kamuzik .
az ingatlanosok 90%-a max a vakolatszínt írja helyesen.. és később azt is letagadja. bármit mond: "lehet, h kb. igaza van"-kategória. (a többi 10%-tól elnézést kérek).
piros színű= nekik tömör tégla. valóságban inkább porotherm 44-es vázkerámia, vakolva. ha még ezen van 12cm ESP, akkor az jó lehet neked. nem kell tőle félni, ha jól építették meg.
padló/menyezet/ablakokkörbe körül keress feketefoltot, elszíneződést: ebből valamennyire látható a hőhídas=szarabb építés. meg a falakhoz tolt bútorok mögé is próbálj benézni. minden nyílászárót nyiss/dönts meg. kapcsolgass fűtést, lépkedd végig a járólapokat. kopogtasd a falakat. ha kong: nincs vakolva hanem gipszkarton, ami a külső falaknál nem ideális
mert ha sorház, akkor "nagyüzemben" épült szocpol-eladásra.. volt ezekből jó és volt visszabontandó is. amit persze sosem bontottak vissza, hanem megvette a következő vevő.
2010-ben már bizonyos körökben divat volt a minél tömörebb tégla, igaz 25-30cm vastagságban + sok szigetelés.
Én még 2002-2003 között gondolkodtam az új építésen, és akkor már sokan kiábrándultak az egyre hitványabb porotherm téglából, és inkább különválasztották a két funkciót (hőtárolás és statikai)
A tömör tégla jó hőtároló és statikailag erős, a vékonyabb fal alá vékonyabb lábazat, alap kell.
Egy átalakított sorházról van szó, ami az ingatlannos szerint eredetileg 2010-ben épült...
Ezért furcsa, hogy tömör téglából van. Az ingatlanos csak nem titkolná, hogy valójában 38-as porothermből épült.
Még erre az 50 centire jön rá a leírásban szereplő 15, szóban már csak 12cm szigetelés.
Ahogy a streetview-n néztem a környéket, nekem is pont ez az érzésem volt, hogy lehet, hogy a ház nem álmaim háza (mert egy, csak egy égtájra néző középső sorházi lakás alapból nem az), de a környéknek, és a nyugalomnak olyan feltöltő ereje van, és így tényleg ezt veszi meg az ember.
nyers 45-50 cm az vályog vagy (sárba) rakott kőfal. vagy 5 szintes téglaépület földszintje.
ha az 50cm.-ben már a 10-15cm hőszig is benne van, akkor normál/megszokott sima téglafal.
régen luxus volt a radiátoros fűtés is. azért épült igy, mert a padlófűtés aztán tényleg extraluxus volt (és túl meleg lett volna a benne keringetett vegyestüzeléses forróvíz).
Egy 40-50 centi vastag, tömör téglából rakott fal, 12-15cm-es szigeteléssel mennyire jó választás?
Ilyen falazatú eladó sorházat találtam és (lehet, hogy nem ez a baja, de) gyanús, hogy a normál árazása ellenére régóta nem keltek el.
(Nem ide tartozó, de ezzel kapcsolatban is elfogadok véleményt:
Emellett mindenhol padlófűtése (és hűtő-fűtő klíma) van, ami megint csak nem szokványos, ha jól tudom, mert anno a hálóhelyiségekbe padlófütés helyett radiátort használtak - amennyire én tudom - egészségügyi okok miatt.)
Kutyaólnál milyen lehetőség van ilyen esetben? Nekünk kettő is van, sajnos trapéz alakú. Itt milyen rétegrendet érdemes követni? Mint lehetőség ez tetszik, kíváncsi vagyok az ács mit szól.
Majdnem az osszes anya laza volt (nem tudom, hogy az acsok hagytak igy annak ideje, vagy esetleg a fa szaradt annyit), meghuztam oket es tettem szigetelest a talp szelemenekre.
1. Leveszed a csepeket, lécet, ellenlécet. Belülről a szarufákra feltűzől egy dryvit halót.
2. Felütsz egy cseréplécet a szarufak felső éle mellé, mindkét oldalra.
3. Megtőltöd közetgyapottal a lécig, arra rátűzül egy dyvit halót.
4. Utánna a szarufákat gyéren ledeszkázod.
5. A szarufákra keresztbe fel kell rögzíteni egy pallót élére, a szarufára, a lécek közé. kb. 15cm magass elég. Kb. 70cm közzel.
6. A közöket meg kell tölteni közetgyapottal.
7. Le kell deszkázni gyéren a pallókat (függőlegesen) és feltenni egy páraátaresztőt, aztán ellenléc (5cm magas) és cserépléc, cserép.
8. Az eresznél és a gerincnél keletkezik 2 légrés, azt ki kell szellőztetni.
Igy van kb. 12 +12 cm kőzetgyapott a tetőn és két légrés.
A belső párázárással nem foglalkoznék, a térfalaknál sem. A háromszöget ki kell külön szellőztetni, ha lezárjátok.
Az eresz kiképzése érdekes lesz. Ha a szarufákra szerelik a csatona vasakat, túl magasra kerül a cserép csepegése a csatonához képest, oda be kell szerelni egy csepegtető bádogot.
Meg lehet ezt oldani másképpen is, csak nagy lesz csatona alatt az eresz magassága.
Ez a duplán kiszellőztetett tető és szerintem ez a legjobb megoldás egy utólagos manzárdolásnál.
Az ács elmondása szerint, ő V alakot teljesen párazárná kívülről, erre még menne még 10 cm szarufázat (Így nem oldódna meg a hőhidasság). Amivel szemeztem ez a pir táblás megoldás. Belülről mit jelent jelen esetben? Ilyenkor teljesen szét kell bontani a ferde részt (vakolat, stukatúr, deszka)? Vagy elég lehet pár helyen hogy fel lehessen függeszteni a gipszkartont a ferde részeken?
Ha nem, akkor pedig rendes rétegrendet csinálnék, szarufák közötti és feletti szigeteléssel. Pur táblás, drága de jó.
A párafékezőnek nem árt ha ráfektetve, U alakokat leírva rakod, de nem lehet rendesen megcsinálni így szerintem, és a szarufák közötti hőszigetelés nem elég.
Kb 70% körüli a hőszigetelése a telibe szigeteléshez képest ha a szarufákat kihagyod, minden szarufa komoly hőhíd a 15cm szigeteléshez képest.
Már ha 15cm a szarufa, ez sem biztos.
Ez olcsón szar tud lenni szerintem, lehet bánni fogod ha nem csinálod meg rendesen.
Sziasztok, esetleg már dolgozott valaki hasonló termékkel: Dörken Delta-NovaFlexx párafékező fólia? Tetőt szeretnék szigetelni, tetőteres beépítés, de belülről a rétegrend vakolat, stukatúr, deszka. Kívülről, kerülne fel a párafékezés, majd erre szeretne az ács szintet emelni, és így kerülne be a szarufák közé a kőzetgyapot, páraáteresztő főlia, ellenléc, léc, cserép. Ez így ebben a formában elfogadható, hogy teknő szerűen lenne lerakva a párazárás? Illetve ha szarufát emel, ez mennyire járható? nem okoz gondot? Az ács csak szarufák között szigetelene, így midnenhova kerülne párafékezés. Kérdésem, hogy ebben az esetben a pára nem fog e kondenzálódni a nagyobb térben?
Nekem az eredeti elképzelésem, piros pontokkal jelöltem azokat a részeket ahova szeretnék szigetelést, plusz a szarufék közé kőzetgyapot. Tetőtér E-geranda beton béléstesten található, nincs párazárás. Tető a szobákon kívüli részen székeken áll. Ide lehet tenni párazárást, jól leragasztva a székeket körben? Parapetfal b30-as tégla, én ide tennék eps szigetelést. Tetőt kivülről bontanánk meg. Kérdéses a kívülről történő, teknő szerű párazárás (?). Vagy belülről bontés és gipszkarton mennyezet kialakítása.
Padlás fafödém, itt is kérdéses, hogy ebben az esetben ha ide a fafödém fölé kerül a párazárás mekkora gond (?), ide egy járható padlást kellene, szigeteléssel, vagy belülről gipszkarton és párazárás.
Sziasztok, esetleg már dolgozott valaki hasonló termékkel: Dörken Delta-NovaFlexx párafékező fólia? Tetőt szeretnék szigetelni, tetőteres beépítés, de belülről a rétegrend vakolat, stukatúr, deszka. Kívülről, kerülne fel a párafékezés, majd erre szeretne az ács szintet emelni, és így kerülne be a szarufák közé a kőzetgyapot, páraáteresztő főlia, ellenléc, léc, cserép. Ez így ebben a formában elfogadható, hogy teknő szerűen lenne lerakva a párazárás? Illetve ha szarufát emel, ez mennyire járható? nem okoz gondot? Az ács csak szarufák között szigetelene, így midnenhova kerülne párafékezés. Kérdésem, hogy ebben az esetben a pára nem fog e kondenzálódni a nagyobb térben?
Nekem az eredeti elképzelésem, piros pontokkal jelöltem azokat a részeket ahova szeretnék szigetelést, plusz a szarufék közé kőzetgyapot. Tetőtér E-geranda beton béléstesten található, nincs párazárás. Tető a szobákon kívüli részen székeken áll. Ide lehet tenni párazárást, jól leragasztva a székeket körben? Parapetfal b30-as tégla, én ide tennék eps szigetelést. Tetőt kivülről bontanánk meg. Kérdéses a kívülről történő, teknő szerű párazárás (?). Vagy belülről bontés és gipszkarton mennyezet kialakítása.
Padlás fafödém, itt is kérdéses, hogy ebben az esetben ha ide a fafödém fölé kerül a párazárás mekkora gond (?), ide egy járható padlást kellene, szigeteléssel, vagy belülről gipszkarton és párazárás.
Minden építő jellegű válasznak nagyon örülök! üdv Zoltán
Ha elolvasod a leírást , akkor ez áll benne : lehetséges működési módok fűtés / hűtés (az előlapon DIP kapcsolóval választható) az előlapon állítható hiszterézis 0.5 - 5 °C tartományban választható külső érzékelők kettős szigeteléssel, 3, 6 és 12 m hosszban
50°C-ra állítva és 5°C hiszterézissel 45°C-nál bekapcsolja a gázkazánt és 55°C-nál kikapcsolja . Fordítva is működik , tehát hűtésmódban is , már 19 éve hiba nélkül . :-)
Igaz , kell hozzá még a termisztor is . Neked 30°C és 40°C között kell , hogy kapcsoljon . Ha ezen az 5°C-os hiszterézist választod és 35°C-ra állítod , akkor 30°C-nál bekapcsol és 40°C-nál kikapcsol .
Igaz nem hőszigetelés, de hővel kapcsolatos. Nincs valakinek valami ötlete?
Létezik olyan termosztát, amivel megoldhatnám, hogy az üvegházamban úgy működtessen egy légcserélő ventilátort, hogy állandóan 33- 35°C körül legyen a hőmérséklet a legnagyobb nyári napsütésben is? Olyan kellene, ami 40˚-nál bekapcsol, 30˚-nál pedig ki.
mivel ezt a hazat en epittettem, ezert eleg sok kepem van rola. Megkerestem a padlasrol es a szigetelesrol keszulteket. Itt latszik, hogy a talpszelemen nem er ki a fal szeleig:
ezen az, hogy a szarufak alatt rest hagytak, kozejuk pedig hungarocellt tettek (amt kesobb a kulso szigeteles takart el, azt nem tudom, hogy csak ratettem a kulso szigetelest, vagy a resbe is tettem vmit):
a kulso szigeteleskor pedig a fent lathato feluletre kerult a szigeteles:
Amiket irtatok es a fentiek alapjan ugy gondolom, hogy valszeg a szarufak kozott levo hungarocell nem er neki szorosan a talp szelemennek, ill. magara a talp szelemenre is kell meg legalabb 10 cm szigeteles, plusz meg megnezem, hogy lehet-e huzni a leszorito anyakon.
A kulso falazat Porotherm profi 38-as teglabol van, ez 25 cm szeles, plusz az eszaki oldalon 12 cm a hoszigeteles, a tobbin 10 cm. Az (is) erdekes, hogy az eszaki, nyugati es a deli kulso falak csak egy reszen vannak csak ez a foltok, az eszakin csak a furdoben, mellette a gardrobban es 1 haloban (ennek mar van egy nyugati fala is, ezen is latszanak), ill. ez mellett meg 1 haloban (nyugati es deli kulso fal) - szerencsere mashol nincsenek.
Legkozelebb kiszedem az egyik "beteg" helyen a szarufak kozotti hungarocellt, kivancsi vagyok fog-e ott latszodni barmi is.
Lehet, hogy az a legjobb megoldás az öreg autó számára, ha "átfúj a szél" az épületen (pl ház ablakait kiemelni, ajtót résnyire nyitva felejteni) így bármiféle vizesedés (hajnali pára) gyorsabban fel tud száradni.
"Ja és természetesen a pinceajtót teljesen leszigetelni."
Ha a pince nem túl kicsi és elég mély, akkor hideg időben az a vas pinceajtó valószínűleg picivel melegebb, mit a helyiség levegője (infra hőmérővel vagy hőkamerával ellenőrizhető). Mert a pince meleg levegője felfelé száll, miközben az ajtó hideg levegője lefelé ereszkedik (a pincében). Tehát az ajtó fűti a présházat, tehát csökkenti a levegő relatív páratartalmát, tehát "szárítja" a levegőt. A vas ajtó hőszigetelése csak rontana ezen.
Nyáron talán éppen fordított a helyzet (a vas ajtó hűti a présház levegőjét), de ebben nem vagyok biztos.
Üdv ! Az épület vízszigetelése valószínűleg elmaradt ,és persze becsukott pincelejárat és megfelelő szellőztetéssel nagyjából megfelelő állapot kéne legyen egy idő múlva ! Vakolatot kijavítani és 2 x mésszel átmeszelni és a többi részt festeni, rendben lesz amire kell/lehet használni ! Folyamatos minél jobb szellőztetés a lényeg !
Ja és természetesen a pinceajtót teljesen leszigetelni. A pincének van 2 szellőző csöve is a dombon. (De az a pince engem nem is érdekel, eddig csak ijesztgetésre használtuk :-)
Nekem is eszembe jutott, hogy talán feljön a nedvesség az építő köveken (bocs, nem tudom, mi azoknak a neve). Ezt présháznak építették annak idején és gondolom, nem volt nagyon szempont, hogy száraz legyen. Meg pont ott, ahol levertem a vakolatot, sokáig egy térkőréteg volt szororsan a fal mellett felhalmozva kívülről, ami nagyon rosszat tett, mert tartotta a nedvességet és az a középső ablak is mindig zárva volt, csak most szedtem le.
Azt találtam ki, hogy vágok 4 nyílást. 2-t felül hátul, a pincelejárattól két oldalt, mondjuk 20 x 20 centiset, talán elférnek akkorák. Az délnyugati oldal, odasüt a nap és szintén 2-t elöl alul a garázsajtón végig, mondjuk 10 x 50 centiseket. Így lehet, sokkal jobb lesz a helyzet, mert át tudják fújni a légáramlatok a garázst.
A falon méter magasságig hulló vakolat valószínűleg azt jelzi, hogy addig szivárog fel a talajnedvesség. Tehát az alapból ki lett spórolva a vízszintes vízzáró réteg, ami valószínűleg ez egész padlóból is ki lett spórolva tehát az egész padló és a falak alsó fele folyamatosan (egész évben) ontja a párát magából a levegőbe.
A padló feletti 30 centi magas beton(?) csík pedig valószínűleg ennél sokkal nagyobb disznóságot próbál elrejteni (fagyásos omlásveszély?)
Csak akkor csináld ha összetudod kötni a falban futó /vízszintes/ vízszigeteléssel. Feltételezem ilyen nincs is és nem is tervezed átfürészelni/beinjektálni egyéb módon pótolni.
OK, ahogy leírtam, tényleg nem derül ki, mert nem voltam elég részletes, de akkor elmondom, mi volt. (Bár ez nem szigetelési téma, nehogy innen kicsűrjenek miatta, igyekszem röviden.)
Tehát, van ez az OT-rendszámos Audim, amelyet 5 éve vettem viszonylag kedvezményesen (aminek később meglett az oka, hogy miért is - a következőkben). Már akkor is OT-s volt, az előző tulaj valahol Nyíregyházán OT-ztatta nemsokkal azelőtt, hogy eladta, de véleményem szerint tolós minősítő vizsga lehetett, mert amikor hozzám került, már akkor rozsdás volt itt-ott sok helyen, amit az akkori 5 évvel ezelőtti OT-vizsgán is megmorogtak, de nem akarták elkaszálni, gondolom azért, mert azzal a nyíregyházi minősítő állomást tették volna hiteltelenné. - Hangsúlyozom, ez egy feltételezés, nem biztos, hogy így volt, de akár lehetett így is... Tehát, amikor hozzám került, akkor apránként sokmindent megvakargattunk, megfestegettünk, van, amit karosszériással is csináltattam, végül összeállt, hogy szép legyen. Egy OT-vizsgán (pontosabban ezt úgy hívják, hogy muzeális minősítő vizsga) be sem indítják az autót, hanem fényképezőgéppel nézegetnek mindenfélét, számokat az alvázon, a tűzfalon, folyton fotózgatnak és benézegetnek mindenfelé, hogy micsoda milyen állapotban van, nincs-e valami oda nem illő cucc, alkatrész és amit nem tudnak fejből, azt megnézik valamilyen adatbázisból a számítógépen. Nem lehet sehol semmi rozsda, nem lehet semmi koszos és még a motortér sem lehet olajsáros. OT rendszmos autóknál 5 évente van muzeális minősítő felülvizsgálat és utána egyből a műszaki vizsga. Sikerült tehát a kocsit úgy kikupálni, hogy az OT-vizsgán szépen átment. Utána jött a műszaki, ahol elkaszálták a fék miatt. - Az, hogy a fék nem jó, én nem tudom megmérni és ha még ráadásul a helyi szerelő, akinél volt - ha ő azt mondja, hogy jó - miért ne higgyem el? - És itt a probléma, hogy elhittem.
Ami a szigetelési témát illeti, azt vettem észre az elmúlt 5 évben, mielőtt még nekiálltunk volna rendbetenni a rozsdásodásokat, hogy nedvesedik a helyiség, ami további rozsdásodásokat idézett elő...
Tegyél le egy darab linóleumot egy nem vizszigetelt betonpadlóra és nézd meg pár nap múlva , hogy van e nedves folt alatta ... de nem hinném , hogy vitába szeretnék veled szállni autófényezés , meg korrózióvédelem terén ...;-p
A "megfelelő" linóleum alatta úgy megilyeszti a párát, hogy már csak a kocsit elkerülve felfelé halad valahová a végtelenbe és sosem jut vissza a kocsira?
Te kis -másik- aranyhal, lejjebb leírta, hogy PINCEAJTÓ nyílik a garázsba. Ha pici ezsed lenne a témához tudnád, hogy a pára 99% onnan érkezik abba a garázsba.
Még látatlanba is elég töredéke ész ezt átlátni, mint ami nekem van. Ne is küszködj a tanulással, ez született, ennek a töredékével sem rendelkezel. Lazíts.
Ha az alváz (ami nincs is benne) rozsdásodik és a többi említett cucc akkor enneka kocsinak az OTra felkészítése cska aránytalan befektetéssel oldható meg. Jótanács, engedd el. Használd örömmel OT nélkül. Nem nyersz semmit ha beleölsz milliókat, hogy OT képes legyen.
Ennél jobban aránytalan beruházás egy kocsinak fűtött, párazárt, szárított levegős garáts építeni ÚGY? HOGY ABBA EGY PÁRATERMELŐ PINCE CSATLAKOZIK.
Valahogy válaszd el a pincét a garázstól. Akár külön bejárat leválasztása. Szellőzzön ki a picsába a szabadba.
A garázst pedig szellőztesd ki akármilyen lukakkal.
Akkor nincs komolyabb gond . Az alvázat meg a futómű alkatrészeit , rendesen le kell kezelni ( letakarítani , rozsdás részeket rendesen lecsiszolni , savas alapozóval kezelni , majd egy normális alvázvédővel lefesteni , a futóműalkatrészeket fémtisztára takarítani , savas alapozóval alapozni majd 2K-s festékkel festeni ) . Ha úgy érzed a betonból jön a pára , ami az alvázra kicsapódik , csinálj alá egy dobogót , ami ezt megakadályozza , de egy megfelelő méretű gumiszőnyeg/linóleum is megfelelő .
A páramérő alap, gondoltam rá. Leginkább az alváz és a futómű-alkatrészek rozsdásodtak, amelyek szabadon vannak és a motortérben lévő bizonyos cuccok, mint pl. szelepfedél, légszűrőház, stb.. - De ezeket lekezeltük, mert az OT-vizsgán nagyítóval keresik a rozsdát és mindent befotóznak, csak arra nem gondoltunk, hogy a fékek berohadtak, de használat közben ez nem derült ki, mert fékezéskor megállt az autó, viszont a két hátsó munkahengert cserélni kellett, egyébként ebben benne van az is, hogy nem nagyon használtam az utóbbi években, ami hiba volt.
Tegyél be egy páratartalom mérőt , hogy lásd mivel is állsz szemben . Hol rozsdásodik ? Kerékívek ? Küszöb ? Hátsó kerékjárati ív a c oszlopnál ? Tetőperem ? Ajtóalja ? Szélvédő körül? Alváz ? Lámpák körül ? Felületi , vagy belülről , hólyagosodó , üregből áthatoló?
Ha úgy érzed , hogy az épület maga a gond , akkor a falakat beboríthatod , plafont 0,5mm-es festett fémlemezzel , a padlót meg műgyantás , üvegfátyolos bevonattal . ( a legegyszerűbb fényezőfülkék is így kerülnek kialakításra házilagosan ) Az átszellőztetés így is ajánlott . De az a tárolási mód is létezik , hogy a kocsi alatt elektromos fűtőfilmmel temperált alulemez placcot alakítanak ki , így amikor kell a kocsi egy meleg légáramlatban van , nem csapódik le a fémen a pára .
Ez a vékony kicsapódott vízréteg egy 80%-os relatív páratatalmú helyiségben talán csak hosszú órák alatt szárad fel, miközben folyamatosan rozsdásodik a felület. Ha ugyanaz az autó pl kinn van szabad levegőn, akkor lehet, hogy mindössze 10-15 perc múlva száraz.
A lakatlan ház falai valószínűleg nedvesek a folyamatosan felfelé szivárgó talajnedvesség miatt, ezért a belső légtér relatív páratartalma hideg időben valószínűleg 80% felett van.
Az autód külseje valószanűleg minden nap lehűl a hajnali hideg hőmérsékletére, majd ahogy kezd felmelegedni az idő, akkor kiderülhet, hogy a hideg autó hőmérsélkete harmapont alatt van, ezért az egész autót kicsapódó pára (tehát víz) lepi el. A mindennapos víz-kezelés pedig durván rozsdásítja a már meglévő rozsdát.
Nekem pl volt egy öreg Toyota TE71-esem hétvégékre, kinn lakott a szabad ég alatt. Azt is csámcsogta a rozsda. persze lassabban, mint a te autódat, mert az enyém nem egy zárt nyirkos épületben dunsztolódott, hanem a szabad levegőn a hajnali párától villámgyorsan meg tudott száradni. Azon gondolkodtam, hogy barkácsolok neki valamilyen elektromos korrózióvédelmet, de megszabadultam tőle mielőtt teljesen szétesett.
Egyéb "száraz helyiség" megoldások milliomosok számára:
- fűtött garázs (felmelegítve ugyanaz a levegő szárazabb)
- párátlanító rendszer (pl napi kb 20 liter víz kinyerése a levegőből+falakból)
- a helyiség légmentes ÉS párazáró körbeburkolása (mint pl az űrhajóknál).
43 éves Audi 80 LS. Igaz, volt rajta alul rozsda is, amit nemrég kezeltünk le és az alváz- és üregvédelem is nemrég történt meg, de az elmúlt 5 évben a rossz klíma tuti rásegített, hogy több dolgunk legyen.
Milyen autóról is beszélünk ? Ha épületben állva is rohad , akkor ott egyéb gond is van . A pince szellőzését oldd meg a kis házon kívül és csináld meg az ajtaját légmentesen záródóra . Az épületet szellőztesd át rendesen , alul , felül kialakított nyílásokkal . ( és csináld meg a kocsi festését , üregvédelmét rendesen :-) )
1) biztos h tennék alá egy fóliát. a beton nem vízzáró, átjön rajta a talajpára, ha nincs vízszigetelve és kicsapódik az autón
2) pinceajtót körbe kellene tömíteni és hőszigetelni.
3) rekuperátoros (házilagos) szellőztetés (belül felül elszívva), párazáró hőátadó felülettel (nem entalpiás). de minimum egy alsó/felső nagy légnyílással, felül elszívással.
Nem épp hőszigetelési téma, de pára elleni szigetelés és nem találtam más gyakran látogatott fórumot, ezért bátorkodom ide írni.
Van egy kisház, amelyet garázsnak használok, áll benne egy 43 éves oldtimer. Idénként megjáratom, esőben ki se megyek vele és mégis rohad, pedig ha az 5 év alatt 50 km-t mentem vele, sokat mondok. Ez a kisház nedvesedik, talán leginkább azért, mert a hátsó oldaláról a pincébe vezet egy lépcső, amelyet ugyan egy vasajtó választ el, de lehet, nem elég jól; az ajtó pince felőli oldala összefüggő rozsda, volt olyan év, amikor a pincében víz állt. A kisház egyébként valami könnyű, Ytong-szerű kőből épült, kívülről nincs bevakolva, talán ez is gond, belülről viszont be van és van olyan fala, amelyikről jön le a nedves vakolat, tegnap le is vertem több zsákkal. Eresz sincs, talán ez is gond, hogy a tetőről lefolyó eső is nedvesíti alulról. A padlózata beton, az nem tűnik nedvesnek.
Vannak ötleteim, csak nem tudom, mennyire hatékonyak. Először is: a pince felé vezető ajtót légmentesen leszigetelném, hogy onnan ne jöjjön fel a nedvesség. Aztán csinálnék ereszt és a vizet elvezetném hátra, lefelé. Valamint vágnék kis ablakokat fent minden oldalra, hogy átjárja a levegő, de ez nem tudom, mennyire jó ötlet, mert ha kint is nedvesség van, akkor mi lesz?
Ha vannak valakinek jó ötletei, kérem, írja meg, köszönöm.
Sokan vásárolnak olyan "hőszigetelt" házat, amiről utólag kiderül, hogy a ház hőszigetelése röhejesen vékony. Egy vékony acél kötőtűvel tíz másodperc alatt ellenőrizhető lett volna pl a vásárlás ELŐTT.
MEGTÖRTÉNT
A tégla házfalak felső csíkjában vasalt beton koszorú szokott lenni, ami rosszabb hővezető a téglánál. (=hőhíd) Ha egy ilyen beton koszorú találkozik egy röhejes hőszigeteléssel, akkor nem kell diszpezites mese, anélkül is penészedhet a fal teteje a koszorú vonalában.
NINCS BETONKOSZORÚ
Egy jó hideg téli napon rá kellene nézni hőkamerával arra a penészedő falra (belülről és kívülről is!), Lehet, hogy a hőkamera képén egészen megdöbbentő dolgok látszanának (pl a beton koszorú vasalása).
MEGTÖRTÉNT
Amúgy a diszperzit nem párazáró, hanem jó páraráteresztő (sajnos), tehát az interneten keringő diszperzitees szövegek nagy része kitaláció, mese. Ebben a fórumban évek óta keresünk olyan MEGFIZETHETŐ festéket, ami párazáró valamennyire.
A FIZIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK MEGVILÁGÍTÁSÁRA JAVASLOM FORDULJON SZAKÉRTŐHÖZ:
Sokan vásárolnak olyan "hőszigetelt" házat, amiről utólag kiderül, hogy a ház hőszigetelése röhejesen vékony. Egy vékony acél kötőtűvel tíz másodperc alatt ellenőrizhető lett volna pl a vásárlás ELŐTT.
A tégla házfalak felső csíkjában vasalt beton koszorú szokott lenni, ami rosszabb hővezető a téglánál. (=hőhíd) Ha egy ilyen beton koszorú találkozik egy röhejes hőszigeteléssel, akkor nem kell diszpezites mese, anélkül is penészedhet a fal teteje a koszorú vonalában.
Egy jó hideg téli napon rá kellene nézni hőkamerával arra a penészedő falra (belülről és kívülről is!), Lehet, hogy a hőkamera képén egészen megdöbbentő dolgok látszanának (pl a beton koszorú vasalása).
Amúgy a diszperzit nem párazáró, hanem jó páraráteresztő (sajnos), tehát az interneten keringő diszperzitees szövegek nagy része kitaláció, mese. Ebben a fórumban évek óta keresünk olyan MEGFIZETHETŐ festéket, ami párazáró valamennyire.
Nálam penészpötty-sor volt kissé hullámzó vonalban, kb. 20 cm-rel a plafon alatt. Csak külső falon. Nem tudtam elképzelni, mi lehet az, mert a fal szigetelt, a padlástér szigetelt. És ha onnan is jön le a hideg, miért a plafon alatt 20 cm-rel van a penész?
Aztán felújításkor kiderült, hogy a mennyezet diszperzites festékkel át lett húzva valamikor utólag, épp a penész vonaláig. Vagyis a felszálló párát a festék megfogta, a víz a mennyezeti holkeren szépen lecsurgott a falra, és ott kezdett penészedni. Na, az csinált nekem ilyen pöttyöket egy csíkban a függőleges falon.
A szelemen fának szerintem nincs jó szorosan nekitolva a födém hőszigetelés azon a légrésen folyamatosan jön kifelé a meleg (a meleg levegő felfelé száll, ha hagyjuk neki).
Az nem látszik a képen, hogy a gerenda külső oldalához odasimul-e a hungarocell, vagy ott is van egy hő-kiengedő légrés a hungarocell és a szelemen között.
Ezeket a függőleges hő-szivárgó réseket azon a ponton kellene jól megnézni, ahol alul a penészfoltok megjelentek a mennyezetnél. Lehet, hogy ott meg van gyűrődve a padláson a gyapot, vagy a polisztirol felét megrágta egy vegán egér.
Ezek a penészfoltok szerintem csak akkor kapnak a növekedéshez elegendő vizet, amikor odakint erősen fagypont alatt van a hőmérséklet. De ennyire hideg évente csak néhány órán át lesz, vagy esetleg soha többé. Fesd le egyszerű festékkel és reménykedj, hogy nem lesz soha többé nagyon hideg.
Tömd meg rendesen a szelemennél (vagy 20cm ) gyapottal . Előtte húzd meg az anyákat , lazának tűnik a képen lévő . A talpszelemen a külső falsíkra lett rakva ?
