Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
a soproni erdészeti belinkelt most egy tanulmányt (Divergent Trends in Insect Disturbance Across Europe's Temperate and Boreal Forests), abban tldr az van, hogy a tűlevelűek szúkártétele nő, a lombos fák kártevői meg visszaszorultak picit. konkrétan arról viszont sehol sem találtam infót, hogy a bükkösöket cserélnék, csak általánosságokat. (az AI meg ezekből az infókból dolgozna, én is kérdeztem, de sokat ez nem ér)
Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát, ezt írta:
Igen, Magyarországon jelenleg is zajlanak konkrét erdőgazdálkodási intézkedések, amelyek célja egyes fafajok lecserélése vagy átalakítása a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében.
🌳 Klímaváltozás és fafajcsere Magyarországon
A klímaváltozás hatásai például a hőmérséklet-emelkedés, a csapadék eloszlásának változása és a talajvízszint csökkenése különösen súlyosan érintik az Alföldön található erdőket, főként a DunaTisza közi homokhátság térségében. Az itt található, főként telepített erdők (pl. akác, nyár, fenyő) mintegy 200 ezer hektáron veszélybe kerültek
Konkrét intézkedések és fafajcsere
Klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv készül 2026-ig, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai intézkedéseket fogalmaz meg az erdőgazdálkodás számára
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium szakértői országos rendezvénysorozatot tartottak, ahol egyértelműen megfogalmazódott: a klímaváltozás következményei már a mindennapi gazdálkodói döntéseket is meghatározzák, beleértve a fafajválasztást is
A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete és más kutatóintézetek dolgoznak azon, hogy alkalmazkodóképesebb, szárazságtűrőbb fafajokat javasoljanak a veszélyeztetett területekre
Milyen fafajokat érinthet a csere?
Bár a konkrét fafajok listája még kutatások és helyi adottságok alapján alakul, a cél az, hogy:
A kevésbé ellenálló fajokat (pl. lucfenyő, nemesnyár) fokozatosan lecseréljék.
Szárazságtűrőbb fajokat (pl. kocsányos tölgy, cser, molyhos tölgy) telepítsenek, amelyek jobban bírják az új klimatikus viszonyokat.Miért fontos ez?
Az erdők nemcsak gazdasági, hanem ökológiai és klímavédelmi szerepet is betöltenek. A fafajcsere és az alkalmazkodó erdőgazdálkodás segít:
Megőrizni az erdők egészségét és biodiverzitását.
Fenntartani a szénmegkötő képességet.
Csökkenteni a klímaváltozás hatásait a vidéki térségekben.
Ha érdekel, milyen fafajokat javasolnak a te régiódban, szívesen segítek utánanézni vagy összeállítani egy listát!
én igazából ettől rettegek (de nincs kapcsolatom, akitől megkérdezhetném), hogy a bükkösök cseréje tervezett/eldöntött dolog és ezért szálalják ezerrel. ha "csak" azért, mert "így szoktuk" (= így raktuk be a legutóbbi tervbe), annak lehet, hogy örülni kéne..? :/
Jó, hát én is csak találgatok, nem vagyok bennfentes.
Inkább csak érzékeltetni akartam, hogy miféle módszertan lehet, ami elvileg biztosítja az erdőállományok fennmaradását. Mondjuk, ha fafajtánként alkalmazzák...
Illetve ezt még módosíthatják tervek a fafajok lecserélésére klímaváltozási alapon.
Tehát ha Zalában növekszik a nyárfás, le lehet termelni az Északi-Középhegységben a 100 éves tölgyest, és leshetjük a hűlt helyét :-( Akkor sincs ez jól így...
Nem így számolják azt a mérleget, hanem úgy, hogy évente akkora erdőállományt termelhetek ki, mint amennyi tömegnövekedése van az ország teljes fennmaradt erdőállományának az új telepítésekkel kiegészítve.
A tömegnövekedést pedig az éves új hajtások, és az ágak, törzsek vastagodása adja ki.
Így elvileg egyensúlyban marad az ország erdőállománya.
És persze mindig a legöregebb állományokat termelik ki...
Csalóka az a megújulás, mert amit fél óra alatt eltüzelünk (és itt egy erőműre gondolok, nem az otthoni cserépkályhára), 50 év alatt nőtt meg az erdőben.
Most már gyakran emlegetik, hogy a világ véges, nem lehet egy véges világban végtelen növekedést produkálni, de ugyanakkor minden kormány tragédiaként éli meg, ha nincs pár százalék gazdasági növekedés.
Egyenlőre nem találták fel a hosszabb távon fenntartható társadalmi modellt...
Az önkorlátozás alatt azt is érted pl, hogy facsés barátnőnk nem tüzel el x száz liter üzemanyagot, és amortizálja a járművét, hogy büszkélkedhessen a gombatalálatos fényképeivel a neten? ;)
nehéz mindent is összeegyeztetni, főleg úgy, hogy közben egy olyan gazdasági-társadalmi rendszerben élünk, ami gyakorlatilag folyamatos expanzióra van tervezve.
ami mély meggyőződésem, hogy ha ez a téma kikerül onnan, hogy az állam/erdészet/beszélő fejek le tudják söpörni annyival, hogy bármi sötétzöldizmus, ami kétségbe meri vonni a meglévő elmélet/gyakorlat egyes részeit, azzal a társadalom csak nyerni tud. értem, hogy kényelmetlen egyeztetni, agyalni, önkorlátozni, de minél inkább ebbe az irányba mutat a társadalmi akarat, annál jobban járunk.
Itt kerül szembe a gazdasági és a természetvédelmi szempont.
Aki kitalálták, hogy a megújuló energiaforrások alapja lehet az erdő, azok pont így gondolták, az erdőt telepítjük, mint a veteményeket, mikor rákerül a sor kitermeljük, és újratelepítjük.
A másik oldalról meg az erdőből még a hullott ágakat, kidőlt fákat, avart sem szabad elhordani, mert a talaj humuszban elszegényedik.
Az biztos, hogy az igazi érintetlen őserdő ma már csak elvétve található, az erdőink szinte mind telepítettek, régi erdészek hagyatéka, akik a korábban kitermelt erdőket újították meg.
igen, felétek sok ilyet látok, de itt Mátra déli alján is előfordul, és köpedelem az egész, erdő-sivatag,
másrészt rekultivációt figyelve, lásd még visontai gödrök, van egy fafaj sorrend, ő szerintük, egyik megágyazhat a másiknak, nyilván ezzel kipipálják az visszaerdősítést pár évtizedre előre,
savasítás-lúgosítás
én ehhez nem értek, én csak a savanyú uborkát értem...
100 éves tölgyeseket beleb@cni a kályhába, majd felszántani az erdőt és a sivataggá tett területbe nyárfát telepíteni, minden csak nem átgondolt erdőgazdálkodás.
Gasztró: a rókagombát vagy a sötét trombitagombát tudom elképzelni italok alapanyagaként, mindkettőnek van egy gyümölcsös jellege. Pl. egy rókagombás IPA sört vagy egy sötét trombitás barna sört/búzasört megkóstolnék.
Gyakorlat: Voltam ma a Börzsönyben trombigombi reményében. Összejött kb. 3 marékkal, de alulmúlta a felhozatal a várakozásokat, alapvetően üresek voltak a bejárt erdők, mondjuk nem mentem 550 m fölé. Voltam 2 különböző k7-es bükkösben, ebből az egyikben 2 hete még volt pár vargánya és trombitatelep, mostanra nulla (ok, volt pár repedezett kalapú pókhálósgomba és néhány korallgomba). A másikat most fedeztem fel, ígéretesen néz ki, de üres volt. Megnéztem savanyú tölgyesben egy ismert STG foltot, az is nulla. Igazából csak ritkás, világos gyertyánosban találtam trombitát bükksás között, illetve pár darabot szintén gyertyán alatt, patakvölgyben. A kitettebb helyeken szerintem a szél a probléma. Más fajokból se láttam sokat, volt pár lézengő galamb, meg viszonylag sok szürke tölcsérgomba.
Tessék, itt van, kézműves gombás sör egyenes Kínából, Yunnan tartományból (ott minden a gombákról szól). Október elején hoztuk, de még én sem vettem rá magam, hogy megkóstoljam.
Egyszer volt egy gombász barátom; ha együtt mentünk és szezonja volt, ö légyölö galócát gyüjtött, aminek a kalpbörét sütöben megaszalta, és valami pálinkaféle erös szeszbe áztatta. azóta se ittam olyan fonomat, pedig különben nem kedvelem a pálinkát. Különösebb "mellékhatása" viszont nem volt.
Azt mondta, eredetileg ezt valamelyik Psylocybe fajjal kell elkövetni, de az nem terem nálunk.
Nehéz megalapozott véleményt alkotni az erdők kitermelése kapcsán.
Mint erdőjáró ember, nekem is az az érzésem, hogy fogynak az erdők a környékünkön.
Viszont voltam olyan fórumon, ahol az erdészet magas beosztású képviselői feleltek a jelenlévők kérdéseire, és ők azt állították, hogy egyáltalán nem fogy a magyar erdőállomány, hanem igen hosszú ideje folyamatos növekedésben van, az ország területének egyre nagyobb százalékát borítja erdő, ami tendencia egész Trianonig visszanyúlik, mikor eldöntötték, hogy a nagy erdőterületek elvesztését határon belüli telepítésekkel kell kompenzálni.
Azt mondták, hogy az erdők biomassza tömege is folyamatosan növekszik, és a kitermelés szigorúan meghatározott kvóták szerint történik.
Valamint az is, hogy ne higgyük, hogy a hazai biomassza tüzelés előtt nem volt ugyanennyi fa kitermelve, csak akkor ezek exportba mentek a közeli országokba, ahol hamarabb kezdték a biomassza égetést, most meg ott látjuk őket az erőműveink depóin.
Persze gombász szemszögből nézve mindig éppen a legértékesebb öreg erdők esnek áldozatul, ahová gyerekkori emlékeink is fűznek, öröknek és megváltoztathatatlannak gondoltuk őket.
Persze a statisztikagyártás nem az én kezemben van, a nyakam nem tenném rá...
Köszi a válaszokat! A vodkás róka ötlete tetszik, talán érett (és emiatt általában jellegét vesztett) almapálinkával is működne. Amúgy én sörre gondoltam, mint lehetséges gombás ízesítésű italra. Az újhullámos / kisüzemi sörök között vannak egészen extrémek, amik igencsak megosztják a fogyasztókat (pl. sütőtökös, szilvás gombócos...). Hasonló lenne valószínűleg egy vargányás vagy rókagombás sör is. Nekem már a gondolattól is liftezik a gyomrom, de biztos vagyok benne, hogy lennének olyan elvetemültek, akiknek ízlene. :) Azt hiszem, már megint nyitott kapukat döngetek: rókagombás sör
egyszer ittam vagy vodkaban, vagy palinkaban aztatott rokagombas piat. semmi kulonos ize nem volt. a reszelt nyirfataplonak es a ganodermanak viszont nincs rossz ize. mar, ha valaki szereti nem edesen inni a teat, hanem erezni az izeket is.
mas, de hasonlo. egyszer kaptam olyan fel lityko almapalinkat. abban aztattam nehany hetig medvehagymat. nos, utos egy joszag, nem egy csajozos pia :)
Valószínűleg én élek túlzottan kő alatt, de mind ez idáig nem hallottam olyasmiről, hogy gombakávé. Valaki kóstolt már ilyet? Amúgy pár éve töprengtem arról, hogy vajon lehetne-e italként hasznosítani egyes gombákat, de két gondolattal később inkább letettem arról, hogy csináljak ilyesmit. Mondjuk én szeszesitalban gondolkodtam. :D
Nomeg, az a közgazdasági vélekedés, hogy nekünk sok van, ne termeljük ki, vegyünk mástól, eddig ez nekem új volt :D Szaud Arábia megszólal: nem kell nekünk a saját olajunk, veszünk a magyaroktól. Nekünk olyan sok van miért termeljük ki.
gondolom nagyon egyéni, hogy kinél milyen allergiás reakciókat okozhat, de az dokumentált róla, hogy erre hajlamos. bevallom férfiasan, nekem még megkóstolni sem volt ingerenciám soha.
Ez érdekes, ilyen jellegű hatásról nem olvastam eddig. Amúgy kicsit kiegészítem a beszámolómat: valamelyest azért émelyítőbb (órákkal a fogyasztás után is), mint a ltp, pedig nagyon friss példányokat használtunk fel. Összességében valószínűleg nem fogom szedni a jövőben, csak ha nincs más pereszke. És akkor is keverném 3 rész csiperkével.
Ezekszerint mátra még aktív, s ha jól látom fehér trámájú ív k is vannak, szal nem teljesen állt az le, sztem rá fog segíteni az eső annyit amennyit a miceliumbol még ki tud préselni. Jó régóta tart arrafelé a hullám. A vh egyértelműen tüzelésre kész, az biztos nagyon várta az esőt..meg más is :D. Börzsönyben ív tevékenységet én már nem láttam, az utso újraázott gombákat és faragványokat találtam, viszont nem alszik még a bükkös, szórványos galambok, preszke és lögyölő is jelen volt. Naon kíváncsi vagyok mi következik, vajon a hőmérséklet meddig engedi ezt az évet. Egyelőre pompás az előrejelzés.
Na, megvolt a szürke tölcsér teszt. Egész jó gomba, túl sok különbséget nem érzek a ltp-hez képest, de az biztos, hogy aromás. Kapott egy enyhe forrázást. Hagymás-tojásosan kóstoltuk, hogy minimalizáljuk az esetleges pazarlást időben, anyagban egyaránt.
Leginkább a nyers állapotában érezhető illata különbözik számomra a ltp-éhez képest. Ugyancsak az illatában van egy vékony átfedés közte és a géva között is (alig jöttem rá, honnan ismerős, pedig már sokszor megszagoltam).
így van, ahol volt ív, ott is csak a micéliumok töredéke hozott termőtestet. viszont a termőtestképzés ilyenkor már jelentősen lelassul, a megfelelő körülményekre 3+ hétig szükség van. ehhez jó kezdés volt a tegnapi eső, de szükség lenne a hétfőire is, amit még tegnapelőtt hoztak a modellek, de ma már nem...
Beindultak a pereszkék. A ltp megy már kb. 2 hete, viszont ma találtunk 4 db lilát is. Jóval több szürke tölcsért is. Az erdeiek stoppolófa méretűek, igazi első szériásak. Talán a lp összeszedi magát a jövő héten. Volt még egy szétrágott, alig felismerhető barna tinóru is, de más nagyvad nem jött elő. Tegnaptól ma reggelig 38 mm eső esett (a háznál), van remény. A trombitáról, a rókáról lemondtam.
igazából megvan a válasz erre a kérdésre itt a topikban, legutóbb 2023-ból :)
konkrétabban: az a micélium, ami épp most állt le, nem fog azonnal újraindulni, így ott minden bizonnyal nem. az, ahol eddig elmaradt az őszi termőtestképzés, még elindulhat, ha jók maradnak a körülmények hetekig (hőösszeg, nedvesség). illetve elindul az, de akkor be is tudja még fejezni.
Tavaly mi is november elején szedtük a végét a Mátrában, akkor már nagyon a vége volt a mostanitól kevesebb eredménnyel, az biztos, hogy időjárás függő lesz, ha szép napos és nem túl hideg lesz a november eleje akkor kimegyünk még ha olyan mint most volt, szitáló eső, borus szomorú hangulat akkor már nem. Ez a mostani szélvihar biztosan nem tesz jót, eddig is alig lehetett közlekedni a rengeteg kidőlt fától...
Más, szinte minden alkalommal látok (most is) lezárt területre behajtott autóval gombázókat mert az út elején a sorompó félre van hajtva, nincs bezárva (lakat nincs rajta szóval ki lehet nyitni ha kell). Meg is állított egy erdészeti pickup, fiatalember kérdezte miénk-e az autó, mondom én a sorompó kinn előtt állok, azt mondta drága mulatság lesz annak aki behajtott. Ilyen esetben feljelenti? Ez azt jelenti? Nem láttam, hogy lefényképezte volna.
Amúgy nem igazán értem minek megy be autóval, mert parkolóhely mindig van, pláne, hogy ők elsőként még a reggeli napfelkelte előtt már benn állnak, ha egy aszfalt úton nem tud gyalogolni + 500métert, akkor hogyan járkál messzire a zergés hegyen-erdőben, kockáztatva egy büntetést.
November elején szedtem eddig az utolsókat, de azok egy szeptember -oktoberben indult termőhullám utolsó darabjai voltak. Nem volt részem még novemberben indult új hullámban, de szerintem nem elképzelhetetlen, ha szép késő őszi,fagymentes idő van.
Nem hiszem el, hogy ez az eső nem tudott pár héttel előbb jönni. Őzláb, bimbós pöfi biztosan jön még, dehogy a már téli álomra szenderült vargányák még újra felébrednek-e ez a kérdés most. Persze ha mínuszok jönnek akkor biztos nem, de ha mondjuk meleg maradna az idő talán(?). Ki mit gondol erről?
nem tudom, a cseh német határon a lucok nagyon szomorúan néznek ki, nem valószínű, hogy csak azért próbálkoznak a bükkösítéssel, mert az trendi lenne, pedig ott a klíma sokkal inkább kedvezne a lucnak, mint nálunk.
le is kell termelni, mert nagy a baj itt a Mátrában
de nem a legtetejét, mert Galya környékén, a gerincen észak felé még van életképes lucos, a Kékes dél felé néző oldalán is van egy kis darab, a szanatórium alatt, de azt nem tudom, régen jártam ott
de mindent le kell termelni, ami ez alatt van
öreg nénének is igaza van, hogy "szódával elmegy", de 50 évvel ezelőtt szerintem senki nem látta ezt az éghajlatot szembejönni
én még szamócázni jártam 8-10 éves koromban arra az északi lejtőre, amin üde, nedves rét volt, amit aztán beültettek lucfenyővel
meg is nőtt a fenyves, nem nézett az ki rosszul, de mire már szálalták, tisztították volna, látszott, hogy kár az egész
termelik már ezeket is, de lassan haladnak
lassan, mert olyan helyeken vágják először tarra a lucost, ahol nagyon jó esély van, hogy bükkel, gyertyánnal, vagy rosszabb esetben cserrel magától újra erdősödik
másrészt önmagában álló lucfenyők is pusztulnak, jó példa volt 2010-ben a közvetlen erdőszéli kertemben egy önálló 35-40 éves luc, amit ki kellett vágni, száradt el, már kézzel lehetett porrá morzsolni, csúcsánál magasan támadtak először a faszúk, aztán jöttek lefelé a törzsön a lyukasztógéppel
az ki lett vágva, el lett égetve, és csodák csodája a két másik, a ház másik oldalán álló hasonlóan a ház fölé magasodó lucfenyőt nem érte a kár
Lehet a bogár miatt csinálják, de még ez az ügy is visszás, mert mostmár nálunk is elkezdték letermelni az állami területeken, magánban viszont továbbra is ott virítanak érintetlenül. És igen, látszik bennük imitt amott, hogy vannak kiszáradt fák, ám mégsem mozdul sehol senki. Én Magyarország lévén azt is el birom képzelni, hogy ezek még ha foghíjasan is, 20 év mulva is ott lesznek, bogár ide vagy oda. Sőt,van olyan hely államiban, hogy a felét letermelték vagy 5 éve, a másik fele azóta is ott van. Akkor ott nem számít a bogár? Főleg hogy mióta kinyitották azt az oldalt, a megmaradt széle folyamatosan szárad meg dőlnek ki a fák. Fura az egész ügy, és akkor mindehez jön, hogy ritkítás híján a kitermelt anyag is silány a legtöbb helyen. Sőt, tovább megyek, én szerintem a helyére telepített erdőkben is lehet még meglepetésekkel számolni. Idén nyáron figyeltem meg, hogy néhol nem csak a fenyők száradnak itt-ott, de még a tölgy is. Főleg utak meg a kaszabolások környékén. Most nem veszek rá mérget, de még mintha egy telepítést is láttam volna kompletten kiszáradni. Igaz ott nem volt semmi előtte, a gazos rétre telepítettek egy komplett domboldalon tölgyest, nyáron viszont mintha már nem lett volna ott semmi. Vissza is fogok majd menni télen mikor eltűnik a nagy gaz, azt le akarom fotózni.
Nagyirtáson ki volt táblázva a tarvágás oka, nem közelitettem rá, de biztos h a szúkártétel szerepelt rajta. Ez sajnos létező dolog, a zebegényi telken az összes lucot ki kellett vágassam emiatt. Szürke lucok ráadásul amik elv jobban tűrik a szárazságot mint az európai, de a jelen klíma már ezeknek is régen rossz. Normál esetben a kéregberágás helyén intenziv gyantatermelődés kezdődik, az állat belefullad és finito. Ehhez a mehanizmushoz viszont kellő mennyiségű csapadékra lenne szükség, ennek hiányában a fa folyamatosan gyengül, az első néhány lárva ugyan belepusztul, de a további érkezők fokozatosan legyőzik a fát. Védekezés meg csak preventíven, időben el kell csípni, ha a lyukas törzset lássuk az régen késő, már szitává rágták a szállitórendszert.
Sajnos nem az. Már akkor sem volt alkalmas a klímánk, amikor telepítették, de helyenként belefért a "szódával elmegy" kategóriába. Addig sem mennek semmire, amíg elpusztulnak maguktól, minden szempontból jobb kármentésnek letermelni és mást telepíteni a helyére, aminek megfelelőek a körülmények.
valoszinuleg a szaradas egyutt jar a fa gyengulesevel is, igy korokozok megjelenesevel. akar ezt a folyamatot is megelozhetik a vagassal. a matraban is megfigyelheto a tarvagas a lucosokban.
Hát ezt mondom, hogy ezeket sose úgy kezelték mint haszonfának való erdőt, szóval ezekből már évtizedekkel ezelőtt sem nagyon igyekeztek hasznot kivenni, akkor most miért olyan nagy baj, hogy mi van a lucosokkal. Majd ha kiszáradnak kivágja azt jól van. Eddig nem számítottak most miért lett hírtelen olyan fontos? De nálunk a fekete-erdei fenyves dettó.
A megfelelő időben kivágott fa értékesebb, mintha késve vágnák ki. Lehet, hogy furcsán hangzik, de az így realizált nagyobb összérték lényegében további fák kivágását teszi szükségtelenné (amire akkor volna szükség, ha késve vágnák ki az adott erdőt). Más kérdés, hogy mire lehet érdemben hasznosítani a nyeszlett lucokat. Van egy konkrét fenyves, ami kb. 60 éves. Amióta emlékszem, ugyanakkorák a fák magasságra, átmérőre egyaránt. A törzsük meg olyan, mint egy tojásfának ültetett csavart fűzé. :)
Bár én azt nem értem, hogy erdészeti szempontból miért volt olyan sürgős a lucosokat kivágni? Én még nem láttam idehaza olyan fenyvest, amit erdészetileg becsülettel kezeltek volna. Egyiket sem láttam például leritkítva, olyan fák vannak általában bennük mint a pálcika. Így mondjuk könnyű arra hivatkozni, hogy a magyar fenyő fűrészáru értékelhetetlen, így valóban nem nehéz ezt a szintet produkálni. Tehát eleve ezekből az erdőkből értékes anyagot nem lehetett remélni. Eddig nem volt baj ez a fajta helypocséklás, most igen? Ha meg kell a hely másnak előbb is lehetett volna. Egyszerűbben is, oda ahol eleve nincs semmi, nem kell vágni, tisztínani, gyökeret kiszedni.
Ahogy a patakvölgyből felnéztem- még szept elején- , én úgy érzem már ment is a lecsóba.. Pénteken a nagy sas hegyen deleltem, bámészkodtam errearra, a kóspallagi ültetvény még megvan.
egyet az értés, hogy a faj alkalmatlan idehaza. valószínűleg így van, ahol látod a kiszáradt állományt, ott mindenképp. de valószínűleg az is benne van ebben, hogy ha már kiszárad, nem értékes a fa, így az egészségest inkább most csapják ki, ahelyett, hogy mi még elgombásszunk bennük 10 évig.
a vh lucosairól én teljesen lemaradtam, mire gombászni kezdtem, már nem voltak. mire átérek a börzsönybe, arról is lemaradok. tudtommal a bajdázó-tó körüliek is mennek a lecsóba.
Úgy tűnik a nagyirtáspusztai lucosok ideje is lejárt. Az első két tábla már teljesen eltűnt, a harmadikat (képen szereplő) éppen tarolták, a negyedik megritkítva. A régi erdőképet már ne keresse senki.
ez Ligeti csiga lenne? Klasszik erdőtől távol, egy füves-cserjés részen találtam. 
