Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Itt a dombvidék miatt más a helyzet.Birtokom a szőlőhegy és az erdő között van, ahol egy un. búvópatak 2-3 évente kijött a felszínre,utóljára 2012-ben.
Idén a közelben lévő állandó vízfolyás(térképen nevesített) augusztus végére teljesen kiszáradt.
Nézem a csapadéktérképeket,a d-nyugatról jövő nagy mennyiség a Tihanyi-félszigetig jön fel,elmaradnak az egész országra kiterjedő nagy csapadékok.
Mondjuk én spec nem a nyarségben lakom, de szintén nem nyrségi 3 megyében gombászok, sőt 4, amik közül 1 alföldi, de mégis mindenütt kinn sorakoznak a kaptárak az akácosokban tavasszal. Tehát ez is kicsit túlzás, hogy csak a Nyírség.
Ezért nem árt az, ha valaki, mielőtt erdészeti témában nyilatkozik, fellapozza Magyarország atlaszát, és megnézi, hány megye is van Magyarországon, vajon 1-nél több-e. Pl. mi itt ahol lakunk az Északi Középhegységben, a környékünk tele van a mult rendszerben egykori mezőgazdaságilag profitábilisen nem hasznosítható területekkel (tehát kis családi szöszmötölésekre jó volt de komolyabb népélelmezésre nem), és köszönik szépen jól vannak. Többet most vágtak tarra, tüzifának, és 1-2 év alatt már vírítanak rajtuk az életképes sarjak. Majd lefotózom, úgylátszik szükséges ebben a forumban hogy legyen fotó is, főleg mert sokan ahogy látom úgy gondolkodnak, hogy kinéznek a lakóhelyükre, aztán nyugtázzák, hogy igen, akkor tehát az egész világ ilyen.
Bár, halkan jegyzem meg, ugye ez az akác téma onnan jött elő, hogy mivel lehetne kiváltani legalább a nemzeti parkokban a kaszaboltást. Ha valaki ezt az alapállást megértette, akkor onnan könnyű már addig a következtetésig eljutni, hogy amúgy nem az akác a lényeg itt. Az csak egy opció. Tehát ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy valahol szárad, valahol nem, valahol ad mézet, valahol nem, valahol kivágják 20 év után, valahol nem. Mivel a téma lényege: mivel váltsuk ki a védett területeken. Nyílván ez bármi lehet, én mondtam az akácot, mert nálunk bevált, rengeteg még most is a parlag, de nem ez a lényeg, hanem mi mást, hogy ne a nemzeti parkot. Kár hogy ebben a dologban nem sikerült eddig értelmes következtetéseket találni. Pedig ez lenne igazából a lényeges. Nem a spáítozás, hogy jajj itt így az akác, jajj ott úgy.
Ennek közvetlenül nem csak az éghajlatváltozás az oka. A 70-80-as években mesterségesen kialakított mederbe terelt kis folyóvízek medre a karbantartás hiánya miatt folyamatosan mélyül (legalábbis nálunk a Somogyi homokvidékeken), ezért alapból csökken a talajvíz szintje. + az áztató eső is kevesebb.
A karbantartások elmaradásának egy pozitív tulajdonsága van, hogy a patakok partját lassan újra benövi a fűzfa, nyárfa stb. és ez lassítja a víz lefolyását. A kép 2022 augusztusban készült. Anno a 80-as évek elején itt ki volt kövezve a meder oldala és a meder alja is takarva volt, hogy elkerüljék a mélyülést.
Méhész szemmel nézve tisztán látszik,hogy az ország nagy részén az akác ezt a megváltozott időjárást nehezen tolerálja.
Virágzáskor már nincsenek habfehéren virító,nektárt ontó erdők itt a dombvidékeken,rendre gyenge a méztermés.
A dombtetőkön kiszáradtak a fák,a mélypontokon azért nincs virág mert már rendszeresen elfagy.Maradék részen is kevés a virág,vélhetően azért mert már júliustól sárgul hullik le a levél,mostanra nagy erdőrészek vannak minimális levélzettel.
Ezek x-er letermelt erdők,gyenge növekedéssel,kevés használható fatömeggel.(Erdőtérkép szerint is)
Szerencsére vannak még szép akácerdeink az ország csapadékosabb részein,föleg az északi és az északkeleti régióban.
Néhány éve a Nyírségben októberben járva láttunk haragos zöld,teljes lombozatú szép akácerdőket,döbbenetes volt a különbség nálunk már rég lehullott az akác levele.
Tendencia lett,hogy más vidékekről a Nyírségbe kell vándorolni a méhekkel akácvirágzásra.
24 km-t túráztam ma, hogy egy jó kiló gomba összejöjjön. Nagyon gyenge nálunk az idei szezon, nem tudom, hogy egyelőre, vagy lesz jobb is. Nem vagyok annyira optimista. Tavaly azért 100 mm eső után voltunk, most 40 esett egy hét alatt. Messze nem olyanok a körülmények, mint akkor voltak, nincs is olyan nagy nedvesség, a déli szél meg már ma is erősen fújt fenn. 600-750 között mozogtam. Bükkösökben szinte semmi élet, lucosban már akad ez meg az, a gombáim 80%-a onnan származik. Akikkel találkoztam, náluk is pár db volt, ha egyáltalán. Pár szép barna tinórut is találtam.
izé... ez egy ízletes vargánya, egy setét lucosban. mivel az ív eljöveteléhez eleve hideg is kell, és jellemzően inkább őszi gomba, ezért feltehetően nem 30+ fok és szuperhosszú nyári napok vannak a videón. ami ősszel egy-két hét, az kánikulában simán lehet egy-két nap.
"Nagyobb az erdők összterülete, persze, hogy lesznek olyan területek amiket nem kell kivágni."
Tévedés. Szlovákoknak kevesebb a lombos mint nekünk. Nézzenek oda, azt hittem ezt tudod! Ezt is nekem kell elmondani? KB a 2/3-ada a mienknek. Azt meg nem értem miért ne tudnák eladni? Rendre előjön az erdőírtások kapcsán hogy kell a bútoriparba meg a kanadaiak viszik mint a cukrot, ezek szerint a szlovákok nem szeretik a pénzt? Ejj de fura népség. Vagy akkor mégse kell a bútoriparnak a fa, meg kanadába? Ezt most nem értem. Egyszer így másszor úgy. Nem birom követni.
Bár mellékesen jegyzem meg, fel tudnál világosítani, hogyan jön mindez a nagypapi féle WWF cikkhez írt kommentemhez? Ugyebár arról volt szó, hogy a WWF csinálhatna is valamit nem csak töketlenkedhetne. Valamit aminek van realitása ma Magyarországon. Ahhoz van hozzáfűzni valód, mert én értem, hogy megint bementünk ebbe a végfelhasználni nem végfelhasználni utcába, meg hogy hogy kell meg mikor letermelni, csak nem erről volt szó. Hanem arról, hogy a WWF szerint óvni kéne az erdőket, és ha azt vesszük alapul, hogy óvni kell tényleg az erdőket (vegyük most ezt alapul, hiszen az a konkrét cikk erről szól), szóval ha azt vesszük alapul, vajon a WWF elképzelése reális-e... Tettem fel a költői kérdést. Na, szóval ahhoz van-e amúgy hozzáfűzni valód? Mert azt megtudtuk eddig tőled, hogy a 89 előtt telepített akácosokra már mint fát termelő szegmensekre nem szabad tekinteni, valamint hogy amire rá van ütve hogy X-edik évi törvény, azt úgy kell tekinteni mint Mózes kőtábláit, de a konkrét cikkre amiről elkezdődött a diskurzus, na ahhoz van-e érdemben hozzáfűzni valód, abban a konkrét témában amit a cikk feszeget? Persze ha úgy vagy vele, hogy hülyeség az egész, és csak az ipar, semmi gond, akkor ezek szerint te ahhoz a vitához nem tudsz érdemben hozzászólni, azt is megértem. Csak akkor mondd azt, és akkor tőled nem is várunk többet erre vonatkozólag.
Nagyobb az erdők összterülete, persze, hogy lesznek olyan területek amiket nem kell kivágni. Mert nem tudják felhasználni vagy eladni, akkor minek tegyék?
Magyarország lakossága 9,5millió fő Erdők aránya 20% Területe 93e km2
Erdők össz területe: 18,6e km2 Éves fa kitermelés 7.5m m³
Szlovákia lakossága 5,5millió fő Erdők aránya 40%! Területe 49e km2
Erdők össz területe: 19.6e km2 Éves fa kitermelés 7.1m m³ És ez a szám több lesz (9m m³/év), mert az öreg erdőket ott is ki kell vágni, mert a kiöregedett fák értéke kisebb, mint az egészségeseké. Míg Magyarországon ilyen arányú növekedés nem várható. Lehet, hogy akkor nálunk jobban gazdálkodnak a szakemberek az erdő vagyonnal?
ez így van, és nem is az a kérdés, hogy tervezett-e a folyamat, hanem, hogy jó-e az a terv. milyen szempontból jó?
épp ma állapítottuk meg a gombász barátaimmal, hogy az utóbbi években igazán tételeket sem tudunk már alkotni (ha x és y körülmény fennáll, akkor z időpontban lehet támadni az ismert helyen), mert nem elég, hogy szélsőségesedik az időjárás, de olyan sűrűséggel nyúl bele az erdészet az ide-oda-amoda, hogy egyszerűen nincs állandóság. beleszálalnak a szomszédos erdőtagba, ettől megváltozik a szélvédettség, amitől a hely mikroklímája stb.
mindig lehet majd gombát szedni, de ez sem jelenti szerintem azt, hogy mindent jól csinálunk az erdőinkkel. legalább olyan gyorsan kellene szemléletet váltani, mint ahogy az időjárás szélsőségesedik (és összhatásában hazánkban aszályosodik).
"A gazdálkodás kereteit a tíz évre vonatkozó, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtervek adják! Ebben írják le, hogy neked ebben a 10 éves időszakban milyen munkákat KELL elvégezned. Ennek része a végtermelés is!"
"
Ezzel kapcsolatban javasott olvasni való:
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
"Nincs nemzeti parkban végtermelés. Példáért lásd Szlovákia Salgótarjánnál vagy Aggteleknél a határ túloldalát (tehát nem a hegyvidéki éghajlatú Tátra), vagy Horvátország (hogyha valakinek a globális felmelegedés és a kiszáradó Magyarország lenne az aggálya és az érintetlen erdők sorsa ilyen környezetben)"
Akkor ezt tisztáztuk.
Ja, csapjuk ezt is az általam preferált szokáshoz:
"Elég hozzá pár vaddisznó ami feltúrja a termőterületet."
Legyen csak ez ha lehet, az erdészet maradjon ki ez utóbbiból.
"a hazai termelési szokások teljesen lehetetlenné tették bizonyos térségekben a kiszámítható, érdelmes gombászatot"
Barátom! Nem termelési szokások vannak! A gazdálkodás kereteit a tíz évre vonatkozó, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtervek adják! Ebben írják le, hogy neked ebben a 10 éves időszakban milyen munkákat KELL elvégezned. Ennek része a végtermelés is!
Tehát minden előre meghatározott és kiszámítható! Ha tényleg azt szeretnéd, hogy ne érjen meglepetés, meg kell keresni az erdő tulajdonosát és meg kell kérdezni, hogy kb. mikor kell kivágni azt az erdőt. Ezzel kapcsolatban javasott olvasni való:
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
Meg nem ez a lényeg. Nem fogja fel, hogy a lényeg nem abban van, hogy mennyire idilli ahol gombászol, hanem (és most tekintettel arra, hogy mint gombászok a gombászat érdekei mentén beszélünk) a hazai termelési szokások teljesen lehetetlenné tették bizonyos térségekben a kiszámítható, érdelmes gombászatot. Tehát nem azt, hogy elindulsz, és mész egy napig, közben szedsz egy kosár gombát, hanem hogy van egy helyed, odamész, tudod jó hely, megszeded, hazamész feldolgozod. Luxus? persze. Ma Magyarországon mindenképp. DE! Ha nem minden helyet iparilag kezelnének, hanem természetvédelmi megfontolással (és ehhez nem kell fokozottan védettnek lennie), akkor ez lehetséges lenne. Például a nemzeti parkban. Legalább ott illdomos lenne. És akkor lehetséges lenne. Szóval ez a gond. Az a gond, hogy már megtalálni is kín, nem az, hogy hol szedem. És ez régen nem így volt. De az se hogy minden oldalban vágták az erdőt minden évben.
biztos van valamiféle hangulata az ilyen somogyi ültetvényekben vargányászásnak is, de hogy én nem járnék ki rá sokáig, az tuti. avagy sokunknak elsőrendű szempont az is, hogy HOL szedi a gombát. sőt, nekem egy ideje csak az a szempont, erdőtársulásokat keresek, a gomba a melléktermék (úgy is ott lesz, ha a többi paraméter stimmel).
Még te vagy felháborodva. Na, csak az olvasók kedvéért hogy a hülyeségeddel az esetleg esetileg betévedőket ne tudd megvezetni, akkor mégegyszer utoljára az ovodás szájbarágós szint (na meg persze hogy akkor tisztázzuk mik is a tények, a teények, nem pedig a piszkálódásos morgolódós okoskodás amit te tényeknek vélsz a részedről):
Mit írtam:
Hogy jó lenne, ha mostanság is betelepítenének akáccal parlag területeket, hogy inkább onnan enyhítsék a tüzifaéhséget. Mint ahogy tették 89 előtt, amikor is rengeteg példa volt erre. És sok ilyen ültetvény ma is fontos tüzifaforrás. Ami mit jelent: vagy most vágják, már többedjére, vagy majd fogják. Nehéz volt rájönni? Ovodás aggyal meghiszem.
Erre írtad te:
Nem valószínű.
Tehát te azt állítod, hogy (vegyük most a 35 éves vágási időt) ezeket kivágták, és már nem szolgálják ki ezek a területek tüzifával a lakosságot. Tehát, te azt mondod, hogy mondjuk egy 75-ben telepített akácos, amit parlagból soroltak át akácerdővé, és ez a státusza megmaradt, az a valóságban úgy van, hogy 2010-ben kivágták, és utána sivatag lett, mert te ezt írod, hogy nem valószínű, hogy az már tüzifa forrás. Tehát nem sarjadt újra magától pillanatok alatt, nem ritkíthatták azóta, az így kivágott fát nem adhatták el tüzifának. Hanem pusztaság áll ott.
Hát nézd, ha a "hogyan enyhítsük a tüzifaéhséget nem nemzeti parki fával" témában, olyan állításokkal kell vitatkozni, hogy a kivágott akácerdő, ami a mai napig akácerdő, az a valóságban sivatag nem pedig újra fát már adó, és a jövőben újra tarra vágható (tehát jelenleg is jövöbeli tüzifaadás céljával nő), akkor segíts már hogy ezt a szintet minek nevezzem ha nem ovodás szintnek? Ezt te szakmának neveznéd. Igen? Tehát ha jól értem, a te szakmai észrevételed a mai napra: nem, 89 előtti telepítések már nem léteznek tüzifa céllal, mert sivatag van a helyükön. Gratulálok! Nem tudom szakmabeli vagy-e, de ehhez kár volt iskolát végezni. Vagy magához a megállapításhoz, vagy ahhoz, hogy azt szürd le magadban, hogy ezzel a megállapításoddal bármi értelmeset hozzáadsz a témához.
És akkor mindezt úgy, hogy ezzel gyakorlatilag hozzá se szóltál annak kapcsán, hogy jó e az akác vagy nem. Rendben, mondd el, hogy szerinted jó e vagy nem jó. Nade azt hogy helyette itt megállapítod, hogy nem márpedig a 89 előtti erdők már nem is léteznek és nem folyik ott tüzifa célú erdőgazdálkodás. Hát ne haragudj, de ez az évszázad vicce.
Komédia. De egyébként nem lep meg. Ha a szakmának is ílyen pengén jár az agya, teljesen érthető belőle a hazai erdők helyzete. És ez most független attól, hogy legyen akác vagy ne legyen. Válaszolhattál volna egyből annak kapcsán is. ÉS akkor megbeszéltük volna azt.Annak lett volna köze az általam felvetett témához. Ehelyett bementél ebbe az utcába, hogy hogyan értelmezendő a 89 előtti erdők állapota (jó téma csak kit érdekel, semmi jelentősége), és bolondot csináltál magadból. Amit lát mindenki csak te nem. Na az a slussz poén.
"
Egyébként mit tudsz építeni akácból?
Nem igazából asztalos barát. (reped, vetemedik, nehezen színezhető)"
Ennek a misztériumának a megválaszolására már más embert kell keresned, mert fárasztó neked dolgokat magyarázni. Én ennyinél feladom.
Sziasztok! Járt valaki a napokban a Börzsönyben? Látom a Cserhát meg egyébb nógrádi helyek szépen megindultak de a Börzsönyről nem láttam semmi friss infót.
Te pécézted ki magadnak az akácot:) Te írtad, hogy "Az álmodozás helyett sokkal hasznosabb lenne, ha megpróbálnák elérni, hogy a fakitermelők ne szemeteljék tele az erdőt, és ültessenek tüzifának akácültetvényeket."
Én erre válaszoltam csupán. Ha fáj a dolog és felhúzod magad a tényeken, akkor sajnálom. Ha ilyan gyorsan felidegesíted magad a dolgokon, akkor nem lesz hosszú az életed:(
Én az összes monokultúrás erdőt megszüntetném. Köze sincsen a természetes állapothoz. A gomba ebből a szempontból a tölgy erdő mellékterméke...
És nem kell ahhoz több száz éves tölgyesbe menni, hogy "jó" vargányás terület legyen. Ilyen pl. az előző területek közelében lévő kb.40-50éves homokba ültetett tölgyes. Jó szezonban a fák tövénél sorban lehet szedni a vargányát. Kár, hogy nem olyan az állaga, mint a kötöttebb talajban:( A talaj ugyanolyan, mint ahová akácot ültettek, a növekedése kb.30%-al kisebb mint az akácnál. Egyébként mit tudsz építeni akácból?
Nem igazából asztalos barát. (reped, vetemedik, nehezen színezhető)
Én csak azt nem értem, hogy miért kell mindig az ovodai dedó szintjére levinni a diskurzust? Miért jó ebből állandóan sportot űzni, hogy belekommentelünk oda nem illő teljesen a téma számára érdektelen dolgokat, csak mert amúgy olyan okosnak meg szakmainak néz ki, de amúgy a kérdés kapcsán semmi értelme meg semmit nem is ad hozzá a beszélgetéshez?
1. Nem tudom feltűnt-e, de elárulom akkor neked: Magyarország nem csak Somogy megyéből áll. Ugye milyen érdekes? Pedig így van. Na, látod-e, ma is tanultál újat.
2. Miről beszéltünk? Hogy az erdészet anno ültetett akácot. Ültetett? Igen. Parlag területekre is sokat? Igen. Ezek ma is megvannak? Igen. Tüzifát termelnek onnan ma is? Sok helyütt igen. Tehát akkor most mi a fene a célod ezzel amit leírtál? LEírtad, hogy mikor vágják az akácot meg ilyene.? Nem tűnt fel, hogy tök érdektelen. Kivágták azóta. És??? Mit számít ez, újra nőtt, ugyan az az erdő van még ott, amit 89 előtt ültettek, vágták már párszor, továbbra is termeli a tüzifát. Erről beszélünk, ezt akartuk, ezt akarták nem?Most ehhez mi köze amit írtál, de komolyan?
3. Elárulom, vannak nagy fás akácerdők is. Honnan tudom? Ha olvastad mostanában a forumot említettem hogy legtöbbet akáccal dolgozok hobbi asztalos dolgok készítésekor. Direkt utazok a nagy rönkökre, szoktam nézni mikor vágják a nagy 60-100cm átmérőjű példányokat, és oda szoktam menni leboltolni, hogy ki tudjam választani amelyik tetszik. PErsze, van közte korhadt, de nem sokkal rosszabb a helyzet mint más fáknál. Való igaz, számít az is, hogyan viselték gondját az erdőnek. Bár, azt továbbra sem értem, hogy mi köze ennek ahhoz, hogy azt mondtam jó lenne, ha csinálnának még ilyen ültetvényeket, mint 89 előtt, mert nagy fa kis fa ide vagy oda, ettől független ezeket az erdőket vágják és újranőnek, vágják és újranőnek, és igen, azok is, amiket 89 előtt ültettek. Szóval nem értem, hogy mi plusszot adtál ezzel hozzá a mondanivalóddal? Megállapítottad, hogy 35 év mulva vágják ki Somogy megyében az akácot. Jó, és? Nem akarod hogy akácot ültessenek. Hülyeség ha azt ültetnek? Rendben, akkor írd azt. Mert akkor legalább valami releváns dolog van, de direkt oda nem illő dolgokkal elhúzni erre meg arra a beszélgetést, közben meg bevallod, hogy hát igen te nem is tudod mert Somogy megye így Somogy megye úgy.... És közben meg semmi újat nem modtdál. Mindent amit leírtál ezt eddig is tudtuk.
Nem, megszaggatják a gyökerét és kinő az magától. Újonnan ültetett akácost nem szoktam látni. Itt is a semmit nem érő homokos szántót ültették be akáccal. https://maps.app.goo.gl/GY1NTGXrQnmTURUbA
Tehát azt mondod, hogy ez úgy szokott lenni, hogy kivágják, és utána megy egy bácsi és töbenként ültet újat, több ezret? Ennyire hülyének nézel minket?
Nem valószínű. Az 1990 körül ültetett akác már rég vágásérett. Terület és ápolás függő, de felénk (Somogy közepén, ahol sok a homokos talaj) 35év körül már beteg az összes akác és ilyen idős kort nem érnek meg.
Tűzifának: általában 2025 éves korára már jól használható.
Oszlopnak, karónak: gyors növekedése miatt már 1215 évesen vágható, ha nem kell nagy átmérő.
Fűrészipari rönknek (pl. deszkának, bútoranyagnak): legalább 3040 év
Az álmodozás helyett sokkal hasznosabb lenne, ha megpróbálnák elérni, hogy a fakitermelők ne szemeteljék tele az erdőt, és ültessenek tüzifának akácültetvényeket. Ezekre az erdőkre amiket írnak már úgyis keresztet vethetnek. Olyanokkal foglalkoznak aminek semmi értelme itthon és az erdészek egy mozdulattal lesöprik az asztalról. Ennék életszerűbben kéne a dolgokhoz hozzáállni.
A sárga (jellegű) rókagombát én nem spilázom túl. Kétfélét különböztetek meg belőle: amelyiket könnyű pucolni és amelyiket nem. A legnagyobb kiterjedésű termőhelyemen, amikor először rábukkantam, akkor vékonyabb tönkkel, hússal nőttek. Rá 3 évre vastagabbal, kevésbé fodros karimával. De pl. jellemzően domború felületű termőtesteket hozó helyről is szedtem már kimondottan tölcséreset. Centire pontosan ugyanonnan, egész biztos, hogy ugyanaz a folyás volt, a rókagomba eléggé ugyanott szokott kijönni. Ugyanígy a színüket is variálják a tapasztalatom szerint. Ez mind valószínűleg az időjárási körülményektől, az avartakaró meg(nem)lététől függ. Minden tiszteletem azé, aki magabiztosan meg tudja különböztetni őket egymástól, szemre, illatra. Amúgy - a romlottakat leszámítva - rossz / jellegtelen sárga rókagombával még nem találkoztam, de elhiszem, ha valaki azt mondja, hogy van olyan faj(ta), amelyik nem annyira jó...
nincs rossz íze, én azért nem szeretem szedni, mert sokszor valahogy földesebb, plusz nagyon vékony, törékeny, alig van húsa, szóval szenvedés az egész. nekem a halvány a kedvencem, az tökéletes ezekben. amúgy a halványon is tudnak ilyen rozsdafoltok lenni a sérülések, megnyomódások helyén, viszont más a színe, a rozsdásodónak van valami picit zöldes beütése is, szerintem elég egyedi színe van.
Mind az lehet mert alaktól független foltosodik meg a színük egyforma. Van egy nagyon vastag is, de az is foltosodik. Ezeket jó amúgy megenni? Nem túl szálas az állaguk?
a rozsdásodó általában vékonyabb alkatú és még könnyebben törik a húsa. a halvány róka meg sokkal tömörebb, jó nagyra megnövő. a 3. képeden lévőre gondolsz? alkatra lehetne halvány, de szerintem az is rozsdásodó.
kötődik az ív tölgyhöz is, ha a talaj ph megfelelő neki (kellően savanyú). ez itt felénk (budai-hegyek, pilis, vh, börzsöny) kifejezetten kuriózum, de könnyebben kilúgozódó, szilikátosabb kőzeteknél gyakori. lásd fél vas-zala-somogy stb.
Valaki nem tudja véletlen, hogy ez sima sárga rókagomba, vagy valamilyen másik faja? Többször belebotlottam már ezekbe, rókagombaszerűek, de nagyon nyurga a száruk, cingár, még a kicsiknek is, nem olyan tömzsik mint a klasszikus rókagomba. Eddig ezekből amit találtam citromsárga volt, ezek inkább halvány sárgák, a tetejükön egy nagyon halvány barnás, szürkés folttal. Némelyik viszont normál rókagomba alakú volt köztük. Ezért furcsállom, hogy mi lehet ez:
Mai adag, örömteli, de keserédes. Elenyésző mennyiség. Egy hatalmas több völgynyi területből mindössze egy 20 négyzetméteres részen volt csak vargánya. Sajnos ezzel nálunk folytatódik a 2022 óta fennálló trend, megritkult előfordulással. És ezen az sem segít, hogy gyakorlatilag az összes őszi termőhelyüket szétvagdosták nálunk. Ha ki nem is vágták, de csúnyán szétkaszabolták őket. Gyakorlatilag ezek után ha érintetlen bükkösbe akarok menni, akkor már csak Szlovákia marad a mi közelünkben. Jövő évektől szerintem már ott folytatom az őszi vargányázást. Nyári helyek azok maradtak még ideát is. Jól mutatja a helyzetet, hogy gyakorlatilag senki se gombászott. Egyedül voltam a teljes területen.
A trámás kép Tharkus-é mert ő szokott mindig emiatt reklamálni.
Kinéztem, a fenyőtinórut meg tudom erősíteni én is, bár csak 2 db-ot találtam. Lehet, hogy ezek még csak előfutárok voltak, de az is lehet, hogy ennyire volt elég a csapadék. Volt még 2-3 féle tinóru (arany és talán változékony), petrezselyem, korhadékbontó. 2 db mszg. Mindenből csak egy kevéske. Őzláb nem volt, nagyvadból is csak bőgő. Meg kettő eltévedt suta.
Igen, a világítósra gondoltam. De valóban, ideiek lesznek azok. A többi képen azért látszanak tavalyi, sokszor elázott / megszáradt levél maradványok is. Ettől függetlenül a szárazságok miatt nagyon nehézkesen válnak humusszá.
Egy októberi vénasszonyok nyarát szivsen vennék, szigorúan egy bőven csapadékos szeptember után. Annak jo vége szokott lenni :)
Az biztos h idei hullás, tavalyi nemigen maradhat igy meg. Távolról foltokban láttam lombszineződést a hegyen, annak nagy része biztos h kikényszeritett volt, de sztem nézhet így ki, csertölgy elég kemény lombú. ( Már ha a világítós fotóra gondolsz)
Igen, az évhez képest most jó a helyzet. Csak a hely piszok meredek, és a gyengélkedő lábammal 1 dobásom van még. És az a baj, hogy ahol nem 100%-osak a körülmények, ott még nem jött elő semmi. Hiába van beázva. Pedig azokon a négyzetmétereken is szokott lenni szépszámmal gomba. Valahogy úgy lenne jó kimenni, hogy a mai rész még megy, de a többin is kezd. Ellenkező esetben megint nagyítóval kell majd keresni. És ebben persze benne van, hogy ahol nem jött elő semmi, ott idén már nem is lesz. De hátha. Így kicsit húzom az időt.
Én a hétfő meg a kedd között vacillálok. Próbálom belőni a legjobb időpontot, mert mégegyszer visszamászok oda ahol ezek voltak, de harmadjára nem. Pusztító egy hegyoldal.
Azok a nagyon ép, lehullott tölgylevelek leszáradtak a fákról a nyáron? Mivel látok zöldet, elsőre kételkednék benne. Meg amikor leszárad, az nem ilyen. Viszont akkor... ilyen állapotban maradtak meg 10 hónapon keresztül? Az azért eléggé elszomorító lenne, de sajnos van realitása.
még mindig elég meleg van, a kicsi és a tányér méretű között, ha jók a körülmények, maximum két nap van. ha holnap kap esőt a hely, én hétfőn, ha tehetem, kimennék.
egyébként nagyon nehezen viselem a porszáraz, szenvedő erdőt, mert nekem is fáj a látvány, és így végül nem is érzem elég jól magam. az utóbbi időben mindig eső után mentem inkább, mert bár gombára nem lehetett számítani, de legalább jó illatok, és éledő erdő várt.
Igen. Bár, túlságosan nem nyúltam mellé. Az öregeket nézve nagyon foghíjasan voltak. Szóval felidegesített volna ha korábban kimegyek. Sőt, a helyet tekintve nagyon sokat meg se találtam volna belőlük. Az hogy találtam, szerintem annak volt köszönhető, hogy a kicsik, amik alapesetben már leszáradtak volna, a multhéten kezdődő eső miatt tovább növögettek, azokat találtam meg. Tehát a végére összességében már sok volt együtt a földön. Így magamban arra jutottam, hogy érdemes a helyzetet megjegyezni, de ha mennyiséget akarok szedni sokat nem érek vele, ez még nem az a szituáció. Ha a jövő héten viszont megy tovább a dolog, na az viszont már jó mennyiség lesz mert amúgy minden adott hozzá. Bízok azért benne mert mini példányok is voltak. Sőt, más régiókban még elő se jött pénteken csak a piros galambgomba, úgyhogy lesz még hol keresgetni. És holnap elvileg még jön az esőből a ráadás.
Mai fogás. Kicsit megtévesztő, mert mint észrevettük ez nem a mostani eső szériája, hanem a nyárvégi hébe hóba esők után kezdtek előjönni. Nagyon sok volt az elaszott, penészes nagy gomba, de mellettünk jöttek ki a fiatalabbak. Reménykedek, hogy még nem késtem le és jön még elő a jövő héten is. 90%-ban már szedhetetlenek voltak.
Egyébként az valamikor kiderül a sorozatból, hogy mi az oka Hókuszpók a törpök iránt érzett zsigeri gyűlöletének? Lehet, hogy valójában ő egy gombász, és pont amiatt haragszik rájuk, mert tönkretették egy termőfoltját, amikor megalapították Aprajafalvát?
Egyébként mit tudsz építeni akácból?
