Annak idején vetésre kaptam vagy húsz darabot. (Csak egy pár darab kelt ki, de ennek a kutyánk az oka, mert egyszer eszébe jutott, hogy ellenőrzi a csírázást...)
Minden további nélkül alkalmas étkezésre, de valóban van egy jellegzetes mellékíze és illata, de nem rossz, szokható. És főleg nincs telepumpálva növényvédőszerekkel, meg tartósító bevonattal. A tegnapi témára utalva én egy kategóriába sorolom a mini kiwivel: ehető dísznövény.
A virágzó bokor rendkívül dekoratív, és azt mondják, nagyon illatos. (Élőben még nem láttam.) Sövénynek, vagy dekor-csoportba ültetve, esetleg mediterrán stílusú kertbe fácskának metszve szerintem telitalálat.
Persze, aki teheti, az inkább neveljen nemesített citromot. Én azt nem tudnám hol teleltetni, ahhoz túl kicsi és nem elég világos a lakásunk.
Fél négy, -7,5 °C. A káposztafélék levelét el lehetne törni, de azért azok csak megmaradnak. Minden deresen fekszik a földön, a paprika fóliája alá nem mertem benézni... :D
Nekem már régen van citromfám,leginkább a héja miatt tartom.Télen érik,akkor leszedem,lereszelem és beteszem a fagyóba.A levét meg jégkockatartóba.Télen 15fok alatt van,nyáron nem jó neki a tűző nap.Csirketrágyától sokat terem.
A télállót nem ajánlom,esetleg kerítésnek,vagy alanynak amire nemest lehet oltani.
Azt hiszem a citrus topikban kiárúsítja Valaki a feleslegét.
Nem szokványos dughagymából van a zöldhagyma.Kicsit nagyobb,kb.2cm átmérrőjű hagymákat dugdosnak el,mélyebben.Amit nem fogyasztasz el zöldhagymaként,tovább nől és felmagzik.Előnye,már májiusban van,ugynevezett főzőhagymád.Vesztesség nincs,csak előbb kellett volna eldugni.(augusztus végén)
Ha ősszel kerül a földbe a vöröshagyma dughagymája, abból lesz rendes nagy fejű vöröshagyma, vagy csak zöldhagymának jó? Azt olvastam, h a fagy hatására felmagzik tavasszal, és emiatt zöldhagymaként el kell elfogyasztani. Máshol viszont ezt nem említik.
Étkezési célra nekem teljesen alkalmatlannak tűnik, de VHO (a macskám) nagyon szeretett labdázni a terméséve, mikor hozzájutottam pár darabhoz. Nagyon jól gurul.
A Poncirus trifoliata (Télálló citrom, vadcitrom) az egyetlen, igazán télálló citrusféle, japán citromnak is mondják, pedig észak-Kínából származik. Csillogóan fényeszöld levelei 3 levélkéből állnak, a növény 2-3 méteres csupa tövis bokorrá fejlődik (tövisei hatalmasak, 5-10cm-esek is lehetnek!), sövénynek is kiváló. 3-5 cm átmérőjű, édesen illatos, hófehér virágai májusban tömegesen nyílnak. Őszre érnek be a 4-5 cm-es, gömbölyű, sárga termései, melyek ugyan javarészt magból állnak, de a levük pl. teába csavarva fogyasztható. Napos, meleg helyet kedvel. Citrus termesztő országokban a citrusok alanyának is használják, egyes narancs- és mandarinfajták nálunk is szépen fejlődnek rajta.
Még annyit hozzá, hogy tényleg sok benne a mag, de aránylag sok leve van, ami kicsit "máshogy savanyú", mint a valódi citromé, de nem rossz. A héja lereszelve, megszárítva jól helyettesíti a valódi citromhéjat (és főleg nincs rajta mérgező tartósító anyag, mint a bolti citromokon).
Az enyémek sajna még csak harminc centisek. Idén kerülnek a végleges helyükre, remélem, ott már beindulnak.
köszönöm a sok jótanácsot mindenkinek :) asszem megvárom amíg a párom meglep majd egy citromfácskával :))))
de ha ezt előbb tudom hogy lehet dugványokkal szaporítani a citrusféléket akor hoztam volna az idei nyaralásunkról hajtást, tele volt a hotel parkolója nagy narancsfákkal :)
Úgy ahogy mondod! Meg kell keresni a termőhelynek megfelelő fajtát. De az is igaz, hogy a boltihoz hasonlatos méretű és ízvilágú kiwi leginkább a Dél-Mecsek védett fekvésű, "majdnem mediterrán" kertjeiben terem meg, de néha ott is visszafagy...
A mini kiwik közt vannak kevésbé fagyérzékenyek. De ezek szerintem inkább az ehető dísznövény kategóriába sorolhatók, nem az igazi gyümölcsök közé.
Úgy gondolom, hogy az igazán jó ízű és mérhető mennyiséget adó kiwi fajták csak ott teremnek meg, ahol a fügét is biztonságosan lehet termeszteni.
Mindenesetre nagyon várom, hogy egy közelben lakó ismerősömnél a két éve telepített mini kiwi végre megnőjön, és termést hozzon. Én addig nem kísérletezek vele. :o)
Magról kelt citrom nem terem - legalábbis nekem nem volt türelmem kivárni, volt egy 15 éves, de hagytuk megfagyni egyszer. Vagy oltottat vegyél, vagy dugványozz. Én ha valahol a mediterránumban vagyunk, évek óta hozok citromhajtást is. Az idén lime hajtást hoztam. Kicsit nehezen gyökeresedik, én zacskóborítás alatt próbálkozom, félsikerrel.
Kivi az ország délnyugati részén megterem - van róla topic, vagy valamelyik egzotikusban volt sokszor téma - én nem próbálkoztam, de úgy tudom kétlaki.
Nyugodtan hagyd a földben, semmi baja nem lesz. Ha teheted, akkor takard le, mert a levele kevésbé bírja a fagyot (pár mínuszt az is kibír!!!). Ha mégis olyan hideg lesz nálatok, hogy lefagy a levél, akkor viszont fel kell szedni, mert különben újra hajt, és az a minőség rovására megy.
Tegnap munka után leszedtük a kertben, amit tudtunk, de ránk sötétedett. Főleg zöld paradicsomból van rengeteg, mert a szeptemberi októberben nem értek be. Erre aztán nem lett fagy, 3 fok alá nem is ment a felhők miatt, reggel egyenesen 5 fok volt. Így ma még be lehet menteni a koktélpariból is, meg kiásni pár fagyérzékeny növényt Nagy pari- és paprikabokrokat gondolom hiába is akarnám takarni, ha hajnalban -4 - -5 várható.
A galagonyának nem árt, akkor érik csak meg igazán, amikor már nappal is lefagy az ember keze a szedésben - most még az is éretlen kicsit. Persze piros már, de a belseje még nem, és még nem olyan édes.
Persze, csak a fagyott petrezselymet már nem lehet szárítani... Úgyhogy most szedek egy csomót, amíg még jó a nagyja. :D 40 centisre nőtt ebben a kedvező őszi időben, ezt már nem fogja reprodukálni a vénasszonyok nyarában.
Ja, megszemléltem a veteményt. Hát a paradicsomok levele megfagyott, de bízom abban, hogy a szára még megmarad a jobb időig, és akkor talán utóérik a zöldje. Volt már olyan...
A Táltos paprika, amit egy régi, rozzant, százlyukas fekete fóliával letakartam (közé műanyag rekeszeket tettem, hogy ne nyomja le), aztán hajnalban betettem a takarás alá egy kis fazék forró vizet is, abszolút ép maradt. Csak a legfelső levelek fagytak meg, amik a nejlonhoz közvetlenül hozzáértek. Sajnos több fóliám nincs, csak zsír új, azt meg erre nem fogom elhasználni. Remélem, kihúzza még a hétvégéig így.
citromfával és kiwivel kapcsolatosan nincs valakinek tapasztalata?
régen emlékszem volt egy citromfánt, de nagyapám nem szerette és kidobta, pedig 2 méteres volt és mindig tele volt citrommal... gondoltam vennék majd egy kis bokrot vagy ültetnék magról... tapasztalat ezzel kapcsolatosan?
a másik meg hogy valahol azt olvastam hogy a magyar klíma alkalmas kiwi termesztésre... jó pár éve kaptam egy kis tövet, de rossz földben volt és nem mindig locsoltam így kiszáradt és elpusztult :( ez azóta is szörnyen bánt...
Kíváncsi vagyok, a kökény és a galagonya mit szól ehhez.
A galagonyának állítólag nem tesz jót a fagy. Vasárnapra terveztük a gyűjtést. Remélem, hogy legalább azoknak nem lesz baja, amelyek az erdő mélyi tisztások szélén nőttek.
A kökényt csak az után érdemes feldolgozni, ha "megcsípte a dér", de ha megfagy, akkor kellemetlen lesz az íze. Most az a szitu, hogy még egy keveset érnie is kellene, ezzel szemben lehet, hogy meg fog fagyni. :-(
Nálunk is fagyott rendesen. Érdekes módon csak a snidlinget fektette le, a többiek levele csak lekókadt. Hogy van-e, és mekkora fagykár, csak az után derül ki, ha minden kiolvad, de azt már nem várhattam meg. Majd kiderül, ha hazaérek a melóból.
Mára nem jeleztek fagyot, de a kertem fagyzugban van. Holnap-holnaputánra már -1-et jósolnak, nálam biztosan még hidegebb lesz. Ami túlélte a mait, azt kivégzi a holnapi. :-(
A petrezselyemnek nem lesz semmi baja. Én ilyenkor szeretem legjobban, édesebb lesz, ilyenkor még a levélnyeleket is meg szoktam enni. Máskor alig fogy.
Nálunk éjjel 1/2 2-kor volt -0,3, 5-kor -3, fél 7-kor -3,7°C. Gondolom, még hűlt egy kicsit tovább is. A kertben fagyott dáliaszag volt.
Ha ilyen derült marad az idő, holnapra -6-ra számítok. Délután plusz fóliákat teszek a kényesekre.
Emberek, ide 2 foot jeleztek előre, hajnali 3-kor -2 volt, pár órával később talán még hidegebb. Már akkor kezdtek elsötétzöldülni a levelek... Következő estére -1-et jeleznek...
Rohadt fagyzug.
Szóval keresztet vethetek a kert jó részére. A ciki az, hogy pl. a petrezselymet nem is szüreteltem le, nem szárítottam eleget, csak 0 fok körülre számítottam. Éppen most fagy le minden, amikor elkezdtek akkora paradicsomok meg padlizsánok nőni, mint a fél fejem, és a tökfélék is magukhoz tértek. Az utolsó kukoricám még be sem ért.
Egyébként idén először tettem póréhagymát - hát ez fenomenális, egy méteres növény, egy étkezésre el sem fogy egy, és egész télen is lehet enni. Ilyet minden évben fogok pár százat vetni.
Nagyon szép, életerös Physalisokat szeretnék szeretö kezekbe adni; becserepezve áttelel, de nekem túl sok lett. Csak Budapesti átvétellel szívesen megosztanám öket, mert sajnálom komposztra tenni.
Az én batátámnak elvileg bírnia kellene a klímát, ásotthalmi, magyar nemesítésű fajta, úgy rendeltem a palántákat, 10 db-ot.
Nekiláttam, kiszedtem a maradékot, meglepetésemre szebbek lettek, mint a próbaképp kiszedett két tő alól kikerültek.
Persze az eredmény így sem valami fényes, de azért vannak nagyobb példányok is. Az egész lett vagy 2,5 kg, szűken ha behozta a palánta beszerzési költséget. :-)
Ezt nem veszem fel a kerti repertoárba, de egyszeri kalandnak elment.
Ha kedvem szottyan rá, inkább megveszem a boltban, jobban jövök ki...
A borsóról meg most kiderül, mennyire fagyálló. Azt már látom, tavaly simán bejött volna az első fagyokig.
Attól tartok, hogy ha a növény ki is bírja a kisebb fagyokat, a virágok biztos lefagynak, pedig nálam most van igazán virágban, még csak egy-két fejletlen hüvely jelent meg rajtuk.
Azért augusztus végén is próbáltam pár sort, de azok még nagyon gyengék, még virág sincs rajtuk.
Az lenne a vicc, ha ez túlélné, és a fagyok után virágozva kinevelné a termést. :-)
Na téged sem kell ma este ringatni! :o) Viszont erre az évre már nyugodtan hátradőlhetsz! :o))
Én még semmit sem mentettem, nem kaptam szabit.
Megnéztem ma két szolgáltató előrejelzését Kecskemétre: egyik +1-et jelez péntek-szombatra, a másik -1-et.
Ma meg holnap meló után leszedem, amit nagyon muszály, meg amire marad időm. Egy-két dolgot betakarok, a többinek meg nagyon szurkolok... Ennyire lesz időm.
Szombaton meg megyek a Mecsekbe túrázni, így aztán csak vasárnap kell szembesülnöm a valósággal. :o)))
Én is menekítettem ma. Muskátlik, leanderek, egyéb virágok bent vannak, 6 láda alma, 4 láda körte, 2 rekesz zöld paradicsom, 1 rekesz félérett paradicsom, 1 rekesz érett paradicsom, 1 rekesz paprika, 1 rekesz padlizsán szintén bent. Kb 1 mázsa zöld paradicsom marad kint. Sajnálni fogom. Pár tő 2méteres paradicsomot kivágtam, és felkötöttem a műhelyem mennyezetére. (3 m a belvilág) Nagyon kutyául néz ki a műhely, alig lehet bemenni, mindenhol ládák rekeszek, virágok, és még a plafonról is paradicsomok lógnak. :-) Mikor jóanyám kijött, megállt és mozdulatlanul nézte. Mondtam neki, ne félj, nem bántanak! :-)) Olyan mint a dzsungel. Pár tő paprikát kiemeltem, és beástam a sátorba. Ott meg tettem rájuk mégegy fóliát. A zöldbabot is leszedtem, a diót is felszedtem mert ha tényleg lesz -5, az összes levél lehull egyszerre és akkor kereshetem közötte a diót. A krumplikat lehordtam a pincébe, a sárgarépát kiástam, sosem kelt még ilyen rosszul, és sosem voltak még ekkorák. Jól el is fáradtam.
Az én cserepes parijaim rég legyökereztek a cserép alá, szóval az bukta. :D
Tele vannak még kétöklömnyi óriás marhaszivekkel a tövek, fáj értük a szívem. De a marhaszivet nem nagyon lehet utóérlelni, megrohad útközben, féléretten kell megenni. Nem merem leszedni - mert mi van, ha mégsem fagy le? Ide csak -1-et mondanak egy napig, az meg vagy lesz, vagy nem.
na most lehet nagy ökörséget írok de régen nem parázzsal tartottak melegen mindent? mármint ha este beszórod a fóliasátorba az elvileg melegen tartja reggelig, bár macerás az tuti...
én behoztam 3 hete 2 vödör paradicsomot, szépen beértek a zöldek, sőt elkezdett 10 új bogyót is növeszteni a semmiből, kapott tápot is, kíváncsi vagyok meddig fog tartani :) a vödrökben 2 tő piros paradicsom van, mindkét tövön rengeteg új paradicsommal de a sárga nem csinál semmit... csak érleli azt az 1 szem óriásit... talán majd utána :)
a koktélról meg egy hajtást letörtem és ledugtam a földbe, hátha abból is lesz valami... de 1-1 tő paradicsomot mindenkinek javasolnék benti tartásra :)
Valahogy az rémlik, hogy a hajnali, rövid ideig tartó -5-ig még fűtetlen fóliában is megvan a paprika, ha jó a fólia, ezek talajmenti fagyok még, amit a műanyag visszatart. (Egyszer biztosan valami sasbérc déli oldalára költözöm, a hócipőm tele a talajmenti fagyokkal. Én sötétedés után beborítom az ágyást sima fekete fóliával is, miután megöntöztem a tövét, aztán talán tüzeket is gyújtok a közelében. Gallyfa van elég... Noha elvileg tilos tüzelni, de megkockáztatom.
Sziasztok ! Fólia alatt van még a paprikám de sajnos jönnek a fagyok..olyan szép sajnálnám ha már most lefagyna (már pénzügyi szempontból is) mivel nem tudom fűteni hogy lehetne ezektől a kisebb fagyoktól megmenteni őket? Locsoljam be őket rendesen vízzel hogy párásítsak? Nem fogja megtámadni vmi gomba? Vagy tudtok más módszert is? Köszi a segítséget előre is!
Nekem még az átszövetett fapálcikákat is kiették a rönkből :-(, amikor már nem volt más! Még rostaszövettel is körbe kerítettem a végén, de mindig volt valami kis rés. Feladtam.
Viszont meg lehet próbálni esőztetni, ha megéri a fáradságot. Annyi a lényeg, hogy a fagy előtt be kell indítani a finomra porlasztott esőztetést, és nem szabad abbahagyni mindaddig, amíg fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet.
Más kérdés, hogy ha ilyen hidegben agyonöntözzük a paprikát, akkor meg a baktériumos betegségek végeznek vele. :-(
Az is jó?! Szerintem az egyik legfinomabb gomba! Levesnek, rántottába, töltve, stb.
Gyöngyhagymás-fűszeres-ecetes felöntőlével évekig eltartható, sem a színén, sem az állagán nem ront semmit. Aztán télen előveszed, leöblíted és némi füstölt oldalassal mennyei zöldséges gombalevest lehet belőle rittyenteni!
Idén próbából beoltottam egy nyírfatuskót meg egy rönköt laska-csírával. Nem igazán kezeltem előírás szerűen, kíváncsi leszek, produkál-e valamit. Ez talán éppenhogy megéri, (már ha terem...). Ezres körül van egy adag csíra, de ezzel mindössze egy-két tuskó oltható be. Ha teremne két-három kilót, már elégedett lennék.
Sokéve még lehetett venni laskával oltott zsákot is. Nem ezt a kis nyamvadt de drága teszkós verziót, hanem rendes, 30kilós zsákot. Az már át volt szőve, csak megfelelő hely kellett neki, és ontotta a gombát. Letermelés után átgyúrva még a következő évben is termett valamennyit. Ennek ellenére nem volt drága. (Akkor is csórók voltunk, mégis meg tudtuk venni, és legalább tízszeres értékű gombát termett.)
Most inkább gyűjtögetek, bár az idei év nem hozott jó gombatermést. Eddig csak őzlábat tudtam annyit szedni, hogy jusson eltevésre is.
Ejjej. Három hajnal fagyosnak ígérkezik. Van valakinek valami hasznos tippje a paprika védelmére? A Táltos paprika olyan szép, kár volna érte, mikor még hetekig szedhetnénk. A többi... Hát a többi úgyis gyatra lett egy gyatra ágyáson. A paradicsomokra keresztet vethetek hajnalban, azt hiszem.
Arra gondoltam, vajon mennyit érne, ha tüzeket raknék a kertben hajnalban? Meddig melegítene az? És/vagy ha felülről jól meglocsolom, elvégre a víz 13 fokos. Három éjjelt még kibírok.
Ez mezei szegfűgomba, vagy csibegomba... Nem vagyunk nagy gombászok, de néhány fajtát, amit jól ismerünk (őzláb, vargánya, tinórufélék, szegfűgomba) néha szedünk. Korábban a vargányára esküdtem (a porát használom is fűszernek), de nekem a szegfűgomba a kedvencem; kár, hogy macerás szedni. Most az eső után annyi van, hogy a lelőhelyeken szinte kaszálni lehet. Ami a képen van, az 3,5 kg.
tényleg.... valaki nem szokott otthon gombát termelni? ősszel/télen pedig nem lenne rossz ötlet... jó az rántva, tésztaszószba, pástétomnak, levesbe.. univerzális hús helyett :)))
én minden évben gomba termő ládát vettem, átszámolva nem éri meg, de ha azt vesszük hogy jó móka látni hogyan fejlődik és frissen szüreteled akkor jó :) csak hát mindig egyszerre érik be vagy 2 kiló és alig bírjuk megenni... mert akkor 1 hétig gomba a menü :)
én amúgy félek az erdőben szedni, mert nem ismerem meg őket 100%osan :(
Nem mindegyik fajta batáta bírja a mo-i éghajlatot a hírexerint. Lehet persze, hogy az enyém is csak a lombot fejleszti... Semmit nem tudok róla, apámnak nyomta a kezébe valaki a vízben gyökerező szárdarabokat tavasszal. (Tényleg, ameddig el nem fagy, szedek pár szárat, ha el nem felejtem.)
Még nem szedtem ki belőle, mert csak ez a 4 tő van.
Állítólag az október hétfőtől megint az évszaknak megfelelő lesz, azaz a borsónak nagyon megfelel, mármint annak a borsónak, ami el nem fagy.
Próbaképpen kiszedtem két tövet, de elég gyenge az eredmény. Kevés van alattuk, és a méretük is vagy fele a boltinak, meg több még kisebb. Ja, és jól meg is vannak rágcsálva, szereti a pocok és a lótetű is.
Nekem ez kísérleti év volt, de jövőre nem teszek, úgy látszik a mi vidékünk (Komárom-megye) már nem jó neki. Pedig meleg volt a nyár, akár lehetett volna sokkal hűvösebb is.
A batátás honlapon azt írták, hogy akkor kell felszedni, amikor az első fagy leviszi a zöldjét, így a maradékot még bent hagytam.
A borsód is egy hangyabajusznyival előrébb jár, mint az enyém, mert itt még csak virágok vannak, igaz, Te sem sokra mész azokkal a lapos hüvelyekkel, ha a fagyok tönkreteszik. Kérdés, ha túléli, fejlődik-e tovább, ha jobb idő jön utána.
A padlizsán se valószínű, hogy kibírja. Én leszedem az összeset az üvegházból.
Ha le tudod szedni a takarást, akkor jó. Én csak olyat használhatok, ami egész nap fent maradhat, fél hétkor megyek el otthonról, akkor még hideg van. Az évek során rengeteg fátyolfóliát beszereztünk. A retekre mindeg kell lyukmentes, ha minden évben nem is, de kb. kétévente kell venni újat. A többi ágyásra és a dézsásokra használom a szakadtakat is, ha több rétegben van, hideg ellen mindegy.
Sajnos az utóbbi időben rossz minőségű fátyokfóliákat kaptunk. A Lutrasil light pl. nagyon gyatra. Könnyen szakad, és nem is UV álló. A régiek csak akkor szakadtak ki, ha egy kóró beleakadt, az UV-t is bírták. Vmi Agro... fajta, nem emlékszem pontosan. Úgy emlékszem, valahol még látszik valamelyik fólián a felirat, ha találkozom vele, megírom.
Nekem is van még kínai kel (még csak most kezdenek összeborulni a levelek), sörretek (diónál még alig nagyobbak a gumók), fekete retek (az még a fehérnél is kisebb), zsenge kapor, rengeteg paradicsom, azon kívül salátabab, meg cukkini, patiszon, padlizsán. Na meg a zöldpaprika .
Ezek közül csak a fekete retket nem féltem, annak nem árt a fagy.
A sörreteknek erősen szurkolok, a többi az ő dolga.
Kínai kel most van először, de gondolom, az ennyit kibír.
A paradicsom lugasos, azzal nem tudok mit kezdeni. Kapor össze-vissza kelt a szétszóródott magokból, azzal lesz, ami lesz. Hátha megvédi őket a többi növény lombozata. (Kétlem...)
A salátababtól pénteken estefelé érzékeny búcsút veszek, annak annyi lesz.
Cukkininek, patiszonnak szintén befellegzik.
A padlizsánról nem tudom, mit bír ki.
Marad a paprika, mint esetleg megmenthető.
Fátyolfóliám nincs, vennem kéne. Inkább szalmázok, mert feketefólia maradékom van annyi, hogy elég legyen.
Persze a szalmás-nejlonos is jó, ha le tudod szedni. De nagyon bonyolultnak tűnik.
A hónapos retkek tövére körte- és birslombot tervezek hordani a fátyolfólia alá, ha lesz rá idő. Most még nem lenne fontos, de később még jól fog jönni.
Hozzánk -1, -3 körülit jósolnak. Ha fátyolfóliával letakarom a paprikát, az gondolom annyit ér, mint halottnak a csók.
Éééés ha éjszakára lazán leszalmázom, és arra takarok mondjuk fekete fóliát? Nappal meg persze leszedem. Két-három nap bohóckodást megérne, hogy még egy pár hétig friss zöldpaprikát ehessünk.
A múlt hét végi fagyot megúsztuk, -0,3 °C-ot mutatott a hőmérő, de semminek nem lett baja, még a tökféléknek sem. Valószínűleg rövid ideig tartott a fagy. A hónapos retkek már fátyolfólia alatt voltak (a legyek miatt is), a fóliasátor tetejére és a hátsó ajtó elé buborékfóliát tettem. Így talán kevesebb fűtéssel fagymentessé tehető a következő pár napban. Luxus, de ennyit megengedünk magunknak, olyan jó decemberig enni a zöldpaprikát. Most nincsenek túl sűrűn, a cserepes Black Pearl-öket is be fogom oda hordani, meg ami dézsás esetleg befér. A fólia egyik oldalán, a paprikák mögött már kikelt a madársaláta.
Mára kivettem egy nap szabadságot, és pakolászom a növényeket, előszedem a fóliákat, téliesítem VHO-nak az ólkertet (még nem hajlandó az ólba bemenni, bár lehet, hogy a hét második felében meggondolja magát).
A kaprot is le kellene szedni. A képosztarépákkal együtt vetettem, közéjük a sorba, most szépen kiemelkednek a répák közül. Kár érte, ha lefagy. Úgyogy előszedem az összes (helyenként szakadt, de plusz rétegnek jó) fátyolfóliát is, hátha valamit sikerül abból is megmenteni. Le lehetne fagyasztani, de frissen szeretem legjobban, szendvicshez is elrágom.
A dáliákat nagyon sajnálom. Rengeteg van, mind virágzik, most a legszebbek. Két tövet letakarok a zöldséggel együtt, de ha bejön, amit jósolnak, úgy is odalesznek.
Simán. -5-6-ot, vagy talán még hidegebbet is rövid ideig.
Gyakran szedjük az első fagyok után, az almát is, annak sem szokott ártani pár fok mínusz. Most azért kellett leszedni, mert nagyon potyogott, egy erősebb szél lefújta volna az összeset. Egyébként annyira könnyen lejöttek, hogy nyilván érettek voltak már.
Van egy nagyon egyszerű program a Photo Resize amivel könnyen át lehet a képeket méretezni. Innét letölthető:
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
Nagyon félek a hét második felétől. Errefelé mondják a hidegeket. Igaz, nem völgy, hanem síkság, de ha igazuk lesz, nálam is lehet -3-4, ami azért már sokmindent eltakarít.
Szét lehet még ültetni, ennek semmi nem árt, de már nem fog ehető méretűre nőni, ami kicsi. Ehhez legkésőbb szeptember elején szét kell volna tenni. Most meg már nemigen lesz 2 hétnél több jó idő idén. Csütörtök-péntekre egyes helyekre -5-öt is ígérnek...
Kép: attól függ mid van. Ha telefonról fényképezel, és ilyen 360, 1024 pixel szélesek, akkor semmi átméretezést nem igényel, csak a formátumra kell figyelni.
2560*1440 és 1 mb-os képeket csinálok telefonnal, de a minősége elég gyenge, viszont ha ezt kicsnyítem 1000 körülire - mert a telefon szélesvásznút csinál -, akkor semmi gond.
Viszont ha a kicsit akarod nagyítani, abból jó nem lesz.
JPG vagy JPEG formátum legyen és kész, más nem kell neki. Én simán Paint-ben megnyitom, nem is túl bonyulult a menüje :D átméretezem és mentem, oszt csókolom.
Vagy kepfeltoltes.hu, attól függ mi kényelmesebb.
Mivel itt nem tudod nagyítani, így gond sem lehet. Ha az eredeti képpel van valami hiba, az a fényképező hibája lehet.
Itt pl. az eredeti méretű képből vágtam ki egy ekkora darabot, látszik is, hogy elég xar minőségű. Ugyan azt a képet most kicsinyítem:
Magyarán készítsünk nagy képeket, és kicsinyítsük le, ha kifejezetten ide szeretnénk fényképezni. Ha a fényképezőt állítod pl. 1024-es felbontásra, az már csak rosszabb lehet.
A megapixeleknek se dőljünk be!
Az olcsó gépeknél meg még véletlenül se közelítsünk! Optikai meg manuális zoom létezik, ennek se dőljünk be, mert olcsó - 10-30 ezer forintos - fényképezővel nem tudsz úgy ráközelíteni, hogy szép is legyen. Egy bizonyos szintig lehet, ezt ki kell tapasztalni. De ha nem muszáj, inkább a gépet vigyük közelebb a célponthoz. Ha meg a 40 éves diófa tetejéről akarod lekapni a verebet, akkor nyugodj bele, hogy ahhoz már egy jobb gép kell, lehet ilyet kapni olcsón is, csak tudnod kell mire kell figyelned, képstabilizátor pl. kell hogy legyen benne.
Amint az iménti hsz-ben láthatod, nem a méretezés előtti minőséggel van/volt gondom.
:-)
Írtam is, hogy a méretezés utáni minőséggel sincs különösebb bajom, a jellegzetes foltok ott vannak, ha nagyon belenagyít az ember, de az vele jár.
Csak akkor látszik igazán, ha jól felnagyítod, de az itteni képmutogatás nem a pixelvadászatról szól.
A kinyíló képet én mindig a jobb felső sarokban levő X-szel zárom be, így nem nyílik ki már semmi további.
Más: korábbi hsz-aidból látom, hogy nagy szakértője vagy a sarjadékhagymának.
Nálam idén ez is próbanövény volt. A több helyre ültetett két fajtából az egyik helyen szerencsére normálisnak mondható nagyságú csokrok nőttek (épp' az ominózus kép jobb felső sarkán láthatod a belógó leveleit, de ennek nincs sok jelentősége... másik képem most sajnos nincs, nem tudom megmutatni, hogy milyen, de a lényeg, hogy normál).
Ma írtad, hogy elfelejtetted szétültetni a tiedet.
Minap gondolkoztam, hogy mikor kellene ezt megtenni. Ezek szerint már nincs esélye, hogy ha megteszem, akkor jól megered és szépen tovább szaporodik?
Vagy az a hagymánál annyira nem számít? Nyugodtan nekifoghatok? Strapa?
A zsörtölődésem ellenére azért mégis adtál egy vállalható megoldást, bár nem nagy a különbség, de azért az általad vázolt módszer a végeredményt tekintve gyakorlatilag meg is felel azzal, mintha ide illesztem be a képet (viszont már kis képként és kinagyítva is tökéletesen rendben van!!!).
Csak előtte be kell rakni valahová (amely oldal lehet, hogy évek után már nem is lesz meg a képpel együtt - láttam már ilyent, az nem olyan kellemes a hsz. olvasásakor -, itt viszont megmaradna, azért is lenne jó, ha ilyen minőségben itt lehetne mutogatni).
Lássuk (a két legpocsékabbat - és akkor már eredeti méretben feltöltve):
Azért ez már jobb, de pl. nem értem, hogy az alsó kép miért lett nagyobb.
Plusz ha nagyon kukacos akarok lenni, akkor esetleg nagyítódhatna nagyobbra is... :-)
Na de most már befejezem, mert ennyi OFF elég mára.. :-)
Lehet, hogy ez a lila csípős fajta. Nekünk ebből a fajból Snowball szokott lenne, az tiszta fehér. Eddig nem csípett. Egyszer vetettem ilyen lilát is, de akkor nagyon kitúrták, egy-kettő maradt csak meg, nem emlékszem, milyen ízük volt.
Karórépánk is szokott lenni, az más faj (Brassica napus), nem szőrös a levele. Az tényleg jó salátának, levesbe is bele szoktam főzni. A kerekrépáé (Brassica rapa) szőrös, az nem olyan finom. Főve nem próbáltam, de nyersen szúr, mint a reteklevél.
Nekem a karórépa jobban ízlik, édesebb, nyersen kevésbé böfögtet, mint a retek. Nem szokott csípni.
Kösz a tippet! A keresgéléseim során magam is ráakadtam egy oldalra, ahol a levele felhasználását tárgyalják. Ha annyira jó, akkor akár meg is próbálom, de őszintén szólva először a gyökerével szeretnék előre jutni, ha már van (ráadásul kísérlet volt, tehát nem lenne baj, ha valamilyen ételként is ki tudnám próbálni - plusz ezzel is bővíteni kívánom a nyersanyagok tárházát, ha lehet).
Igen, ugyanaz, csak pillants rá a linkre, amit beszúrtam! :-)
Ha nagyon zavar, tedd fel valahova a képet ahol nincs méretkorlát, pl. indafotó, ott a képre jobbgombal a /kép címének másolása/, itt a hozzászólásban meg linkként beilleszted és már jó is. Ilyen:
Éppen tegnap láttam egy műsort, amiben a tarlórépa (ugyanaz ugye?) levelét használták salátaként. Csak egy tipp a felhasználásra, a csípősségre én sem tudok semmit mondani, mint ahogy azt sem tudom, hogy az idén először miért nem lett csípős a tavaszi hónapos retek.
Szorgalmasan locsoltam, ki is nőtt a bolhák foga alól (liszteskék is voltak, nem kevesen, de tulajdonképpen nem okoztak semmilyen kárt). Azt hiszem, talán egyszer szórtam rá valami rovarölőt, aztán már semmit, csak vizet, amennyit bírtam (korlátlanul mehet, ezzel nem kell spórolnom, nem is sajnáltam).
Ennek ellenére mégis csíp mint a fene. Még az orromat is marja belülről.
Gyakorlatilag ehetetlen!
Tudtok rá valamilyen praktikát (esetleg receptet, amitől elmúlik)?
Mert a zöldjét ugyan nagyon szereti a baromfi, de azért ha lehet, a gyökerét inkább én fogyasztanám el. Van is a neten recept, azzal nincs gond, de így hiába...
Méghogy édeskés... :-( (persze tudom, locsolás... na, de mennyit??)
Arra gondoltam, hogy szabadban, egy ilyen jó talajban akkora leveleket hoz majd, hogy a déli hőségben szundíthatok alattuk egyet, meg esőben alájuk állhatok :) , de nem.
5 naponta csepegtettem. Ami nem volt éppen árasztás, de nem is sivatagi körülményeket kellett elviselnie.
Még a vakondra gyanaxom, nagyon dolgozott azon a részen, elképzelhető, hogy félig a levegőben vannak a gyökerek, ezért nem tudták hasznosítani a vizet megfelelőképpen.
Jövőre tényleg cserépben tartom. (Nem a vakondot, hanem a tárót.)
Na akkor most úgy állok, hogy minnél többet megpróbálok most eladni belőle amíg ilyen szép...... ha minden jól megy akkor egészen vissza lesz szedve kicsire :)
Így áttelel, majd amikor jön a tavasz.... és kezd ereje lenni a napnak! na akkor teszek rá fóliát! Gondolom a nagyobb hőmérséklettől megfog indulni szépen :)
A sarjhagymát szét kellett volna palántázni (ha ráértem volna valamikor), mert a legtöbb helyen annyira besűrűsödött, hogy nem tudnak megnőni egymástól a szálak.
A Beja tökből viszonylag sok beért, de Provance-i muskotályból csak kettő sárgul, a többi valószínűleg méregzölden fog elfagyni.
Mindkettő nagy teljesen féloldalas, feltehetőleg a napot nem bírták.
A mindenféle paradicsomok már nem túl szépek, de rengeteg zöld van. Érettet is szedtünk ma vagy 8 kg-ot. Most viszont fokozódik majd a lehűlés, a beérés még jobban lelassul.
Előtte a zöldség és répa maradéka. A zöldség volt már szebb is, de azért vannak jók.
Táró. Tavaly vettem a Füvészkertben, egy oldalhajtását meghagytam cserépbe ültetve, a nagy részt megettem. Most is van egy oldalhajtás.
Nem nagyon tetszik neki a talaj, a levelek egy kála leveleinek méretét se nagyon érik el.
A batáta rohamosan sárgul. Nem tudom, meddig kell földben hagyni, meg kell-e várni a teljes elszáradást.
Elöl a késői ültetésű zöldség, amit benne akarok hagyni télre, tavaszi zöldje végett.
Mivel valami jószág erősen megritkította, palántázással sűrítettem 10-15 cm magasságnál, amit a szüleim kinevettek. Viszont sikertörténet lett, pár hét után már nem lehetett megmondani, melyik van palántázva.
A céklát rendszeresen szedjük, ez már a maradék gyakorlatilag, bár képen elég sűrűnek tűnik.
Mögötte a nagyon gyenge padlizsán, hátul macskapöcse paprika és paradics.
Ma végre eszembe jutott fényképezőt vinni a földre, és még az akku is jó volt benne, legutóbb nem...
Így néz ki az augusztus eleji kapor, már eléggé megtépve:
És így az augusztus legvégi esővel a szétszóródott magból kelt:
Túl későn kirakott karalábé, de azért remélhetőleg még jó lesz:
Eredetileg tépősaláta volt itt, de egy sem kelt ki, aztán 20-án ültettem a helyére retket. (Ma is szedtem egy nagy köteggel.)
Aztán pár saláta mégis kikelt vagy 2 hete.
A borsók ilyen nyavalyásak maradtak, szerintem az öntözés volt kevés.
Az unokaöcsém, akiről nem tételeztem fel, hogy eszébe jutna ősszel borsót termelni, talán meghallotta, mikor én beszélek a vetésről, de a lényeg, hogy az övé akkora, mint tavasszal. (Bár még csak most kezd virágozni.) Ő állandóan öntözte.
Augusztus eleji cékla.
Ugyanakkori téli retek, ma szedtem ki az első 8 cm körülit.
A kelbimbó az augusztus végi esőkig arasznyi volt, hónapokig. Akkor meglódult.
A zöldbab fele elpusztult, a másik fele ezzel a hűvös idővel feléledt, ma is lett egy kiló zöldbab.
Újabb 3 kilós káposzta.
Tavasszal kikelt rengeteg sóska, egy részét elpalántáztam, de egy részét elfelejtettem kirotázni, most ez a legszebb, egy nagy diszperzites vödörrel lett szedve.
Ha nem vagy fagyzugos helyen, akkor még van egy hónapja. Ami akkor már legalább félig sárga lesz, az még bent utóérik úgy-ahogy, ami nem lesz félig sem sárga, abból esetleg lehet tökkrémleves rengeteg cukorral, de sütni nem lesz jó ízű.
Igen, én is ezt tapasztaltam, volt már a fóliában petrezselyem. Kicsit tovább bírja, mint kint, de nem telel át a lombja.
Szerintem is érdemes most minél többet eladni.
Télen inkább madársalátát lehetne, ha lenne rá hely és vevő. Nálunk a zöldségesnél marha drágán szokott lenni télen olasz madársaláta, kis dobozzal több száz forintért.
Ha ébren vagy, ne álmodj! Áttelel, de takarékon, azaz folymatosan elszórja a felesleges, energiaigényes lombozatát, s csak a minimum marad, ami majd tavasszal beindul, de felmagzik; csalódott leszel. Most add el! Csak minimum lombozatot hagyva is áttelel ugyanúgy...
A paprikák még szépen teremnek de a parijaim már kimerültek, igaz vagy 2 hónapja nem permeteztem, lehet azért .Hoztak alulról új ágakat-hajtásokat de hogy beérnek -e a parik erősen kérdéses.
A szabadföldi retkek 6-7 centis levelüek és kikeltek a szépen a kaprok, ilyenkor sűrűn elvetem és mikor 25-30 centi magasak szinte kaszálni lehet- be a fagyasztóba. Mégegyszer megszedem a zöldbabot és kész. Főzőtök még terem már tele a fagyasztó vele és főzeléket is ettem eleget.
A sütőtök jól elburjánzott kell annak napsütés? mert el vannak bujva a sok levél alatt.
Minden gyümölcs már letermett a szőlőt kivéve. Bő 3 hete vetettem zöldségeket de még nem keltek ki.
De gondolkodjunk kicsit. Szóval te úgy gondolod, hogy itt a tél, a hideg, a Nap más köröket fut a zeniten, és a növényt meg lehet tartani abban az állapotban, mint tavassz végén vagy nyáron? Amikor az a növény még jó időben sem egyforma? Ha sok vizet kap az baja, ha keveset akkor meg az :D
Meg lehet oldani, persze. Világítás, szellőzés, páratartalom. De némelyik növényt nem lehet átverni, pl. hiába viszed be a házba, kevesebb vizet szabad neki adni, különben megnyekken...
Jó, hallottunk paprikáról, ami több éves, és bonsai faként nevelik :D
Vannak ilyen nagy, ipari fólaisátrak, fűtéssel meg minden flanccal. De az onnan jövő paradicsom íze akkor sem olyan, mint nyáron...
El kell rajt gondolkodnod, hogy a várható haszon, ami biztosan kevesebb lesz, mint ha most adnád el, mivel csinálhatsz akármit, valami veszteséged mindenképpen lesz a télen, szóval a várható haszon több-e, mint amennyibe a móka kerülne? Fel kell tenni a kérdést, megéri-e?
Ez jó, szellőzik, de szerintem az egész petrezselyem nem ér ennyit, s tavasszal már nem lesz olyan szép, mint most. Ha mégis belevágsz, akkor még a fagyok előtt tedd rá.
Tanácsot szeretnék kérni, hogy mit tegyek, hogy a kanadai-tök besárguljon???Egy darab félig sárga lett, azt tegnap medettük és finomabb volt mint amit boltban vettünk, de a többi olyan zöld mint a spemót.
Nem pusztul ki, ahogy írtam, de olyan már nem lesz, mint most. Mérlegelés kérdése. A saját fogyasztást meg lehet oldani a fagyasztottal a friss szedéséig. Mi esszük a friss leveleket reggelihez is néha, de ezért kár nagy területet fenntartani a réginek...
A metélőpetrezselyem nálam is ilyenkor a legszebb, pedig évközben egyszer majdnem tarra vágom. Most kell eladni, mert a fagyos időben fokozatosan elsárgulnak az öregebb levelei, a szépsége elvész. Simán áttelel, s tavasszal korán beindul, de később felmagzik; ezt visszacsípve sokáig szedető, de nyomában sincs az őszinek. Nem hiszem, hogy a fűtetlen fólia teljesen megvédené. Saját célra érdemes hagyni, amig a friss ültetés szedhető lesz. Ilyenkor ősszel csokrokat kötök belőle, folpackba csomagolva lefagyasztom (ez megy levesekbe, pörköltbe, stb.), de csinálunk vagdalékot is kis dobozokba rakva szintén lefagyasztva (petrezselymes krumpli, rizsköret, stb.).
csak tudod jobb nekem ha itt is valaki leírja a tapasztalatát :)
Igen, jön be belőle pénz..... persze nem leszek milliomos, de így hogy munka nélkül vagyok és még szegény családból is származom jól jön a plusz pénz bármikor :)
Nyílván nem ügyvéd vagy politikus írta a könyvet, ahonnét kinézted. Fajtafüggő is lehet, minden esetre ha pénz lenne benne, én a lehető leghamarabb útba ejtettem volna a gazdaboltot némi fátyolfóliáért. Az a minimum. Aztán kicsit fűtheted is, ha eszkábálsz rá valamit. Hőmérő van, érzékelő van, olcsó dolgok.
Hőmérsékleti optimurna 16ą7 °C. A csírázási minimum 2-3 °C, az optimum pedig 23 °C. A csírázás időtartama 20-30 nap. Hidegtűrő, a kifejlett növény mínusz 10, mínusz 20 °C hideget is elvisel.
ilyet találtam könyvben, de jobban örülnék neki ha egy tapasztalt kertész is leírná a véleményét :)
nem szeretném ha a 7méter hosszú 50cm széles "sövényemnek" annyi lenne.... főleg, hogy most tudok belőle eladni is!
Én október vége felé szoktam kezdeni törni, akkor már nincs sok egyéb munka kint, és a melegben puculom. Úgyis mindenki karácsony előtt vásárol be belőle.
Pici haszon? Hol? Kihagytad a számításból a diót. Én a 2500ft-al ha visszaszámolok, egy gyenge óradíj jön ki, és nem hogy haszon nincs, de a diót is ingyen adom. Viszont tudok pénzt keresni amikor épp mással nem.
ezen az áron se csodálkozok, megvette a fát minimum 3000 ft , nevelte permetezte, összeszedte, megtörte , kipucolta ez vagy 3 óra per kilógramm, 700 forint/óra munkabér plusz fizetett a piacon és pici hasznot is szeretne mert meg kell élni valamiből. ez bizony ennyi, ha lopott akkor lehet 2500 is.
Nem kell napra tenni, levegős esőmentes asztalra teszel egy ujságpapírt, és arra kirakod úgy hogy ha lehet ne érjenek össze. És nézegeted, amelyik rohad, különrakod. Valamikor a "tiszta szoba" szekrényének a tetejére tették, körtével, almával együtt. Ott érett be szép lassan, és ahogy hűlt az idő, a szoba is úgy hült mert ugye nem fűtötték, sokáig elállt ott minden, az illat pedig egész elképesztő volt a szobában.
Felénk (Kecskemét környéke) is sok dió termett az idén, kíváncsi leszek, hogyan alakulnak az idén az árak. Sajna ez nálunk is úgy van, hogy nekünk is csak akkor van feleslegünk, amikor nyomottak az árak. 2000 alatt meg tényleg vétek odaadni, így aztán még sosem adtunk el... :o)
Ha sok van, általában szétosztjuk a rokonságban, természetesen héjastól, ki-ki dolgozzon meg érte, ha már ingyen kapja! :o)) Meg a téli madáretetéshez is kiváló, legalább nem a drága napraforgó fogy.
De két évig héjában tárolt dióból is sütöttünk már jó bejglit, nem feltétlenül avasodik meg egy év alatt, ahogy egyes szakirodalmak írják.
A műhelyemben meg napokig fűtöttem egy zsák elfelejtett és megavasodott dióval.
Nem rontod az üzletet, mert Karácsonyig itt is el tudom adni azt a kevés felesleget, ami van. Eredetileg is csak az árral szerettem volna képbe kerülni.
Nem viccelődök, 2000ft alatt dióbelet (normálisat) érdemes átvenni és továbbadni 2500-3000 pénzért. Egyetlen gond az, hogy nehéz felmérni a piacot, és ami karácsonyig nem megy el, az már meg is marad. Így eléggé lutri pénzt tenni bele. De nem rontom az üzletet, ha Laciéknak ráér addig, akkor vigyél nekik, (bár a törést még én sem kezdem) én most bőven tudom hova adni.
Ha nem hasonlóan szép akkor többet? :-) A jóhír hogy nálam bármikor lemondható, az idei mennyiséggel nem lesz sok gondom. Tudtam régebben a határban 2 fát, holnap meg kéne néznem hogy megvannak-e még, mert a törzsvásárlókat azért jó lenne ellátni.
Megyek valamikor Budapestre még az idén, de nem tudom, mikor. Ha kivárjátok a falumbéli Lacival (Erzsébeti vagyok eredendően) addig, s Gergely nem oldja meg, akkor megbeszélhetjük. Ha összejön, én 2.000 Ft alatt odaadom...
Sok a dió itt az idén, s sok a fa is, ezért nincs akkora kereslet, mint korábban. Eláll a héjában egy darabig... Szívesen küldenék bárkinek, de a postaköltség aránytalanul magas. Nem sok a felesleg, ha máskor nem, Karácsonykor remélem megoldódik.
Gondolod, hogy a mi diónk magától bújik ki a héjából? :) Igaz, papírhéjú, s ha betonra esik, előfordul, hogy szétnyílik... Nem szokott feleslegünk lenni, s tavaly pl. elfagyott, egy szem sem volt, ezért nem foglalkoztam az árával.
Én még egy ütközőt tettem volna rá, meg egy súlyt a végére, az visszahúzza kezdő pozícióba. Ütközővel meg nem tudod agyonlapítani, a gyerekre is rá lehet bízni :D
de azért én sem tartom soknak a 2500ft/kg árat, kb a munkadíjjat fedezi, a diót ingyen adom. Én ennyiért szoktam adni, persze nem kereskedőnek. Idén elég kevés dióm van, lehet hogy emelni is időszerű lesz a tarifán.
Ha viszonteladónak adod el, 1500-nál többet szerintem sehol sem kapsz érte, de annyit sem szívesen adnak. Inkább próbáld meg direktben eladni.
Egyébként egyszerű a dolog: menj be a helyi élelmiszer üzletekbe, és nézd meg, hogy ott mennyiért adják. Annál 20-30%-kal kevesebbért tudod eladni, ha közvetlenül értékesíted. Sajnos ez van: senkit sem érdekel, hogy kiskerti, meg vegyszermentes. Ilyen igényű vevőket legfeljebb a pesti termelői piacokon lehet találni. Mindenki mást csak az érdekel, hogy mennyivel olcsóbb, mint a bolti. Az, hogy a fővárosban, vagy az ország másik végén mennyiért lehet eladni, semmit sem jelent.
Kérem tisztelettel, helyezzen már képbe, aki tud, dióbél ár ügyben.Van néhány kg feleslegem (kiskerti, vegyszermentes, I. o.) Próbáltam tájékozódni a neten, de túl nagy a szórás. A helyi zöldséges 800 Ft/kg-ot adna érte, amiért inkább feletetem a madarakkal télen...
Nem a pincében tárolom, hanem fölötte a melléképületben, a pincénél szárazabb helyen, télen hidegebb is.
Nem mind áll el, az almánál tényleg gyorsabban romlik (főleg, hogy minden szemben van legalább egy kukac). Válogatni kell és apránként feldolgozni, de volt még belőlük februárban is. Tavaly rengeteg volt, két fa roskadásig. Sokan főztük a családból és az ismeretségi körből, de így sem győztem ősszel feldolgozni, még mindig van belőle rengeteg maradék birsalma sajt meg lekvár is.
Nem fértek volna el a fagyasztóban.
Idén az egyik fán kevés van, de a másikon, a nagyobb gyümölcsűn ugyanannyi, mint tavaly.
Télig elálló birs?! Ilyenhez még nem volt szerencsém... Nálam féléretten leszedve is vége szokott lenni egy hónap alatt ugyanabban a pincében, ahol az alma vígan eláll január-februárig. Inkább le szoktuk fagyasztani, ha nincs időnk/kedvünk befőzni.
Hét végén én is le fogom szedni a birset. Az bent van a kertben, nem lopják el, de már 3 rekesszel lefújt a szél, és most nincs időm feldolgozni. A rokonságban elfogyott, de szeretnék pár rekesszel olyat is, ami eláll, és ráérek télen befőzni.
Húst, ételmaradékot nem teszünk bele, bár nem a férgek miatt. (Mit zavarnak a nyüvek egy komposztdombban?) Inkább a szag, illetve az így elszaporodó legyek miatt. (Persze, ha valaki beleás egy döglött kutyát, ott már a fertőzés veszély is bejátszhat.)
Az ételmaradék meg vajsavas erjedést indíthat be.
A gyümölcsökkel megintcsak az a baj, hogy ha túl sokat tesz bele az ember egyszerre, akkor cefrésedni kezd, és a keletkező ecetsav savanyítja a komposztot. A déli gyümölcsök meg elég sok vegyszermaradékot tartalmaznak.
Papír, teafilter nem tudom, mit keres a komposztban. Végülis ez nem szemétdomb... Kávézac erősen savas, nem nagyon bomlik le, de annyi úgysem keletkezik egy háztartásban, hogy gondot okozzon. Szerintem nem oszt, nem szoroz, hogy belerakjuk-e. Én nem szoktam, de inkább csak azért, mert a túrónak van kedve szaladgálni félmarék zaccal.
De ahogy írtad: ahány ház, annyi szokás. Vannak alapszabályok, amiktől a minőség érdekében nem célszerű eltérni, de ezenkívül mindenkinek a tudására vagy hitére van bízva, hogy mivel rakja tele a komposztálót.
A felszívódó szeres dolog így igaz. Az elsodródó permetszer a gond, ami azokban a növényekben is felhalmozódik, amiket nem akartál permetezni.
Ezért nem célszerű permetezett gyümölcsfák közelében zöldséget nevelni.
Vagy nem kell permetezni, ha már kikelt a vetemény.
A mi postásunk nagy kertész! Amikor küldte Schott Péter a könyvét a magokkal, úgy cimezte, hogy "... kertbarátnak". Azóta ha találkozunk nem tudok olyan gyorsan köszönni, hogy megelőzném vele.
Azt nem ajánlom. A postásunk alighanem tagja valami maffiaszervezetnek, ha kicipeltetsz vele 19kg mustármagot, biztos megkeres, és onnantól nem lesz nyugtod amíg nem vettél tőle kaparóssorsjegyet. :-))
Megmondom őszintén, arra gondoltam, intézek neked némi diót, amit valameddig elviszek neked (lehet hogy lesz melónk az Üllői környékén) , te meg eljössz érte addig, és ha már úgyis jössz...... :-)
Zöldparadicsom lekvár főzéséhez készülődök. Tavaly kissé kesernyés lett. Olvastam, hogy ecetes vízben kellene forrázni. Úgy tudom, azok a bogyók a legjobbak, amik már majdnem pirosodnak. Ami már pirosodni kezdett, azért nem jó bele, mert túl híg lenne a lekvár?
Nekem az idén szépen termett az eperfám, egy jó adag lekvárt főztem belőle, nagyon jó zselés lett az állaga, az íze pedig fenséges. Már el is fogyott, a fiam nem is akart más lekvárt enni, amíg volt belőle. Botmixerrel összeturmixoltam, és a dr. Oetker féle 3:1 zselésítővel pillanatok alatt készen volt, cukrot 20 dkg-ot tettem a gyümölcs kilogrammjához.
Kezdjük a végén. Állati eredetűt azért nem teszünk bele, mert a hús a férgeket vonzza. Szerintem ez maradt ki az oktatónak, és csak annyi maradt meg, hogy állati eredetű nem mehet bele. Főtt/sült ételek nem mehetnek bele, én erről az egyről tudok. Aztán hogy a déli gyümölcsök, vegyszerezett hazai gyümölcs, zöldség, papír, karton, teafilter, tealevél, kávézacc mehet-e bele, az már inkább egyénfüggő. Valaki mindig dobál bele papírt, én meg mindig kiszedegetem :D
Viszont egy érdekességet olvastam ma. A felszívódó növényvédőszer mellé lehet vetni, lehet mellőle enni, mivel a szer felszívódik a növénybe, így nem kerül a földbe... érdekes teória...
Az idén akartam lekvárt főzni belőle, (nem tudom, van-e elegendő pektin benne...), de a kiváló nyár miatt nagyon vontatott volt az érés, és nem is volt jó az íze. Olyan kényszerérett volt. Rengeteget termett, de egyszer sem tudtunk egy igazán jó ízűt enni belőle. Tavaly a kisfiam képe állandóan maszatos volt, amíg érett az eper, az idén egyszer-kétszer próbálkozott, aztán feladta.
Tele eszem magam vele. Ez idén sikerült először, most lett akkora az eperfa, hogy eleget hagytak a rigók. Korábban a pofátlan rigók nem érték be annyival, hogy leették a fáról, azt is fölszedték, amit levertek a földre.
Ha már komposztálunk: kies fővárosunkban mostanában nagy divatnak örvend a komposztmesteri tanfolyam. (Nem is értem...) A legnagyobb fiam a nyáron elvégzett egy ilyet, és a jegyzeteit olvasva találtam egy meglepő kitételt: "A komposztba tilos(!!!) szervestrágyát keverni." (Volt még egy-két meglepő és/vagy mulatságos dolog, de egyiknek sem volt gyakorlati jelentősége.)
Megkérdeztem, hogy oszt ezt mivel indokolta az okító. Azzal, hogy állati eredetű!
Tehát a kérdésem az: tud valaki valami valós indokot, ami miatt ez tiltott cselekedet?
A kérdésem nem provokatív, nem is vitát akarok generálni, csak én még úgy tanultam (sőt, még a biogazdálkodás jegyzetemben is így találtam meg), hogy tápanyag dúsítás céljából ajánlott(!!!) a komposzt közé érett szerves trágyát rétegezni. De ennek már sok éve, és hátha azóta kimutattak valami trágya által okozott káros folyamatot a komposztálás során.
Bár kétlem, de sose lehet tudni, nem vagyok naprakész a szakirodalommal.
Írod, hogy a bogyósok szeretik. Az már nekem is föltűnt, hogy a ribizli kimondottan jól érzi magát alatta. Nem ültettem oda egyet sem, de magától kikelt egy csomó, és szépen fejlődnek, már teremnek is. Idén felfedeztem a diófa alatti dzsungelben egy fehér ribizlit is, finom édes (már egy ribizlihez viszonyítva, persze), ahogy egy fehértől el is várható. Előtte kaptam egy tövet a szomszédasszonytól is, de ez a magonc jobb.
Ott az egres sem lesz liszharmatos. Igaz, hogy keveset terem, valószínűleg túl mély neki az árnyék. Egyszer egy ellenállónak hitt magoncot átültettem máshova, rövidesen ellepte a lisztharmat.
Azt hiszem, idén én is a málna alá fogom tenni a szomszédból kapott diólevelet. Az eperfa alatt úgysem ér sokat.
Nocsak! Micsoda diólevél-kedvelők-klubja (DLKK) alakut nagy hirtelen! :o))
Eszem ágában sincs rossz hírét kelteni a diólevélnek, hiszen én is felhasználom!
Ha lebomlik, akkor már nincs vele gond. Amíg lebomlik, addig viszont szépen ereszti magából a csersavat. Ez nem elmélet, hanem mérhető tény. (Csak lakmusz papír kell hozzá, meg egy pohár víz, amibe a lebomlás különböző fázisában beáztatunk egy marék levelet.) Ezért utálják a rovarok (egy-két specifista kivételével) a friss diólevelet. Meg a legtöbb egynyári csíra-növény is elpusztul alatta. (Ezért jó mulcsozásra.) Meg ezért szeretik a savanyú talajokat jobban kedvelő bogyósok. Az meg, hogy egy adott talajtípusnál okoz-e bármi gondot, az függ a talaj pH-jától, meg a puffer-képességétől. Meg attól, hogy mit vetünk bele. (Ha még jól emlékszem a tanultakra... Bár talajtanból az első kollokviumomon épphogy csak kaptam egy ketteskét... De a szigorlatom már négyes lett! Hű de rég volt... :o)))
Ez a friss diólevéllel való málna-mulcsozás nagyon jó ötlet, nem is tudom, nekem miért nem jutott eddig eszembe. Idén már ki is próbálom, annál is inkább, mert éppen annak a diófának a közelében vannak a bogyósok, amelyik alól el kellene hordanom a lombot. Legalább nem kell talicskázgatnom! :o) Kösz a tippet, megspóroltál nekem egy fél napi munkát! :o))
Halomba rakva nálam nem bomlik le egy év alatt. A giliszták szeretik, de az ugyebár errefelé ritka kincs. A "normál" komposzt lebontását (a mikroorganizmusokon kívül) nálam a cserebogarak, rózsabogarak, díszbogarak pajorjai végzik. A dióba nem mennek bele. A disznótrágyába sem, gondolom, abban nincs számukra semmi ehető. Vagy nem bírják a szagát. :o)) A friss szalmát sem komálják. A disznótrágyát viszont valamiért imádják a lótücskök, de ha sok diólevéllel keverem, akkor ők sem mennek bele.
Egyszóval ez a keverék nálam két-három év alatt válik földszerűvé. Igaz, nem sok gondot fordítok rá. Ha időnként átkeverném, meg figyelnék a nedveség-tartalmára, stb., akkor biztosan gyorsabban lebomlana.
De azért ne egyetek meg, mert nekem ezek a saját tapasztalataim! :o)
Ne keltsd rossz hírét a diófalevélnek. Szerintem az egyik legjobb mióta azzal mulcsozom a málnámat majdnem dupla anyi a termésem és a málnagubacsszúnyog messze elkerüli. Előtte nem győztem permetezni azóta csak minimális permetezés is elég.
A szomszédból kapott diólevelet az eperfa alatt szoktam szétteríteni, hogy majd a lehulló eper ne legyen sáros. De a módszer nem túl jó, mert mire érik az eper, már nagyjából csak a levélnyelek vannak meg a diólevélből.
Nekem az a tapasztalatom, hogy a dió levél fél évvel később sem ártalmas a növényre.
Nálunk diófa alatt van földi eper (ugye egész évben), és zöldségek (paprika, paradicsom, uborka) is. A fa leveleit mellé szoktam ősszel elásni, ahol egyébként az egyik veteményes van, és kövtkező év tavaszán mennek bele az előbb felsorolt zöldségek.
Viszonylag nagy arányban használok diólevelet a komposztba.
Nálam is tökéletesen lebomlik egy év alatt, ősztől őszig.
Valamikor máj.-jún. környékén szoktam egyszer biztosan megforgatni, aztán ha esetleg úgy látom és van kedvem, akkor még egyszer. De egyszer mindenképpen szükséges!
Volt valahol egy teszt diófalevél komposztra. Az egyik legjobb volt :D Semmi varázslat, ha teszel hozzá mást, bőven használható hagyományos komposztnak, elég neki az egy év is.
Nem hiszek a hókusz-pókuszokban. Semmi különleges titok nincs: egyszerűen együtt komposztálom azokat, amik nem használhatók frissen. A diólevélnek magas a csersavtartalma, két év, mire kimosódik belőle, és csak aztán kezd komposztálódni. (A lombégetés meg nem az én műfajom.) A tápos-alomban kevés a tápanyag, de van szermaradvány, így annak sem árt, ha ázik-bomlik pár évet. A disznótrágya frissen perzsel, ráadásul tömény, szalmamentes. (Ha valaki esetleg nem tudja: a mangalicák WC-t használnak, mint a vaddisznók. Sosem ürítenek az ólban, sem össze-vissza, hanem a kifutójuk egy távoli sarkába járnak. Ezért nincs benne alomanyag.)
A három cucc jól kiegészíti egymást, és nem kell velük külön-külön bajlódnom.
Nem fog már megnőni, inkább galambbegy salátát vess. Az ráadásul télálló is, a retek nem.
Ha mindenképpen retket akarsz, most már inkább hónapossal vagy Húsvéti rózsával próbálkozz. Nálunk már ezeket is késő lenne elvetni, de ha nem laksz nagyon hideg helyen, talán még lesz belőle valami, ha legalább fátyolfóliával takarod. Több réteg a késő őszi fagyokat is kivédi, ha nem is nő, de legalább nem fagy üvegesre.
Szerintem nem mínusz 20 fokra van tervezve még akkor sem :D
,,Müncheni sör: július végi vetésű, 90-100 napos tenyészidejű, széles hengeres fehér gumójú nem pudvásodó hosszú ideig eltartható fajta. Téli retek fajták[szerkesztés] Erfurti kerek fekete: legkorábban július végén vethető 100-120 napos tenyészidejű, gömb alakú nagy gumójú a legtovább eltartható fajta. Korai vetésben üreges gumót fejleszt.
...
Optimális hőigénye 13ą7 °C. Már 3 °C-on csírázni kezd és képes eltűrni a -6 °C-ot is növekedésben.''
/Wikipédia/
Rakd össze, de én sok jót nem fűznék hozzá. Meg ugye az sem mindegy, hogy rövid, vagy hosszúnappalos növény, mert a Nap nagy befolyással lehet rá, amit még a fólia sem véd ki. Mesterséges körülmények között biztos megterem.
Az őszi búza sem őszre van kész. Vaaaagy... lehet őszre :D
A lehetőségek:
- megnő, kifagy
- megnő, tavaszra visszaveti az időjárás, de korai lesz
- meg se nő
- olyan enyhe tél lesz, hideg ősszel, hogy későn kel ki, de nem veti vissza az időjárás, és hiper korai retked lesz
Nem mindig tudják, hogy nekik őszre kéne csak megérni, meg az időjárás is meghülyült az elmúlt pár évtizedben. Pl. a népi emlékezetben szereplő időpontokat is nagyon sokszor el lehet csúsztatni pár héttel. Viszont régen is volt ilyen hülye időjárás.
A könyvet azért linkeltem, mert ott mindenre ír példát, konkrét fajtákat, nem is keveset. De akár ki is próbálhatod, hátha bejön. Én úgy tudom, retket nem nagyon vetnek már ilyenkor, esetleg házon belül, vagy fűtött fóliába.
Mi a fölösleget feldaraboljuk, és zsírban megsütjük, attól összeesik, amjd megy kis dobozokban a fagyóba. Télen csak elővesszük, ütünk rá pár tojást, és pár percig ujra nyár van.
Azt hiszem nekem attól nagyobb mennyiség kellene. Dióm nem hiszem hogy lesz az idén eladó, elég gyenge termés igérkezik, a fa komoly részét elvitte tavaly egy vihar, de a megmaradt részen is nagyon gyenge a termés. Pár kiló azért lehet, még csak most kezdtem el szedni. Miért, érdekelne?
Szívesebben válogatnék a többféle nagycímletű bankjegyben, mint a többféle trágyában... :o)
- Marhatrágyát nem használok, mert az pénzért van. :o))
- A baromfi alól az első havi almot külön kezelem. Egy hónapos korukig tápot kapnak, amiben van antibiotikum is. Ez az alom sok szalmát, kevés trágyát, és elég sok szétszóródott gyógyszeres tápmaradékot tartalmaz, ami nem hiszem, hogy használna a talaj-mikrobáknak... Emiatt két-három évig pihentetem, általában nagy mennyiségű disznótrágyával és diólevéllel keverve. Így "felhígítva", két-három év érlelés után már nyugodtan használható ez a keverék, bár inkább csak talajjavításra, mert nitrogén valószínűleg nem sok marad benne.
- A tyúktrágyát igyekszem a lehető legrövidebb ideig tárolni. Igaz, hogy nagyon magas a nitrogén tartalma, de ennek jó része elillan a kazalból.
- A nyúltrágyát hagyományosan, tömörített kazalban szoktam érlelni, mikor meddig. Van, hogy frissen kell használnom, mert nincs más, van, hogy egy évig is pihen.
- A komposztot a szokványos alapanyagokból készítem. Semmi extra: árnyékos helyen, kilyuggatott fóliával bélelt tárolók, bele minden felesleges zöldanyag. Télire feketetfóliával takarom úgy, hogy a hólé be tudjon szivárogni. Két év alatt készül el, ezért két osztatú a tárolóm.
- A kimaradt, beázott, befülledt szalmát, lucernát, szénát, (mikor mi van) szintén egy nagyobb komposztálóban tárolom. Ha a tyúktrágyában viszonylag kevés a szalma, akkor ebből a szálas, félig-meddig elkorhadt szalmakomposztból keverek hozzá, jó sokat. Ezzel ugyan eltolom a C:N arányt, de ahogy írtam, a petrezselyemnél meg a vöröshagymánál ez nagyon bejön. A talaj vízmegtartó képessége is észrevehetően jobb így.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nincs mindíg mindenből. Nyulam pl. már második éve nincs (új ketreceket kellene gyártani, talán ezen a télen lesz rá módom). Idén sajnos hízónk sem volt, de még van két-három éves disznótrágyánk. Baromfi viszont az idén jócskán volt/van.
Én a zöld és a félig érett bocskor-paprikákat leszedtem, kitettem a konyhában az ablakba és néhány napon belül beértek. (Nem teljesen a kinti színnel, kb. annak 90%-ával.)
Tanácsot szeretnék kérni. A tavasszal kipalántázott bocskor paprika átlagos lett. Viszont megmaradt egy csomó mag, amit a fórumosoknak tartogattam, de nem volt rá annyi igénylő. Ezért májusban helybevetettem az egészet. Na, ez szenzációs lett! Csak úgy roskadoznak a tövek, és hatalmasak a paprikák, de zöldek - beérni nem fognak. Finom így is enni, de annyit nem eszünk meg (kábé 50 tő). Nincs valami ötletetek, hogy mire lehet felhasználni rengeteg zöld színű bocskor paprikát?
Nincs magom. De annyira megtetszett ez a mustár, hogy tavasszal korán vetek a palánták és a bab helyére, hagyom magasra nőni, kézi kaszával lekaszálom, és betakarom vele a krumplit.
Ha nem akarod, hogy szétszórja a magját, akkor igen. Ha csak most kezd virágozni (vagyis feltehetően már nem hoz magot), akkor érdemes inkább rajta hagyni. Télen védi a talajt az eróziótól, majd pedig megfagy, pókhálószerűen betakarja a talajt, védi az eróziótól. Tavasszal jó porhanyós lesz a helye, könnyebb bemunkálni.
Ma eldugdostam a fokhagymát, 12 fajtát, fajtánként átlag 50 gerezdet. Most a kert kötött talajú részére kerültek.
Atanditól kavaly kaptam a keményszárú fajtán kívül Messidrome-ot is. Elég szépen megnőtt, de lehet, hogy kényes lesz. Mikor most ültetéshez szétszedtem, kissé rothadt fokhagymaszaguk volt, és sárgás volt a gerezdek héja. Ez nem jelent túl jót, az osztrák fajtám is ilyen volt, aztán végül kipusztult. Sikerült a kert más részéről átmentenem, idén újra volt az ágyásban is, de néhány fej megint tönkrement. Újra fogok valahová máshová bulbilliket szórni tartaléknak, hogy ha újra kifogynék a szépekből, valami maradjon. Mutatós fajta, nagy feje van, hatalmas gerezdekkel és magas szára. A bulbillik viszont rettentő aprók, csak 3 évben lesz belőlük gerezdes hagyma.
A király a Tommm+talán még valamitől (innen a fórumról, csak régen nem írt) kapott fajta. Gyönyörű nagy, rózsaszín fejek, 4-5 hatalmas gerezddel. A bulbillik is elég szépek.
Én ritkán marha trágyával (istálló) szoktam javítani a homokot.
Rendszeresen pedig, ahová ültetni szoktam nyúl trágyát használok mert ez "terem" a nyuszik által. Kevés baromfi is van.
A nyúl trágya nálam is szalmás, és egyébként ezzel jó tapasztalataim vannak. Nem éget, jól tartja a nedvességet (bár elég rövid ideig, mert hamar lebomlik), és a táp értéke is jó kell legyen mert a növények szeretik.
Friss nyúl trágyát is szoktam tenni az ágyásokba, hátrányát nem tpasztaltam.
Az idén fekete földet is használni fogok fa csemeték ültetéséhez (saját oltványok).
Átlagos évben november közepéig-végéig legalább földben maradhat. A gyökér kb. -5 fokot bír, azaz levelektől védve egy fagymentes nappalt követő -7-8 fokos éjszakát még elvisel.
Ha egészséges a levele, októberben még nagyon sokat nő, a zöldséggel együtt szereti a hűvös, párás időt.
Én október legvégén vagy november elején szoktam a végét kiásni, mielőtt jön a traktor szántani.
Hát vége a kertészkedésnek :) Sajna az uborkaszezon sem tartott túl sokáig a 40fok-ok miatt, nem igazán tetszett neki :/
Viszont a metélőpetrezselymem brutálisan szép lett, most azt próbálom eladni :)
ezzel is kapcsolatos a kérdésem.... mennyire bírja a hideget?
a másik kérdésem pedig hogy a spenót mennyire bírja a hideget??? csomó növény felmagzott még nyáron és az elszórodott magok most keltek ki... rengeteg van, de lehet szegények nem lesznek hosszú életűek :/
Rendszeresen használok különféle minőségű szervestrágyákat, néha tudatosan variálva, néha olyat, amilyen éppen van...
Természetesen komposztálok is.
Én azért szerencsésebb helyzetben vagyok. A tanyánk egyik fele egy hajdani mocsárfenék, amit különböző vastagságú homoklepel takar. A gyümölcsfák pár év alatt elérik az 1-2 méter mélyen kezdődő igazi talajt. Aztán van, ahol 80 centinél, van, ahol 2,5 méteren lápi vasérc és lápi mész gumókat tartalmazó agyag van. Egy magasabb helyen (mocsársziget lehetett?) másfél méternél gyönyörű barna erdőtalaj-foltot találtunk... Mindez a változatosság kb. 3000 m2-en belül.
Így aztán ha sikerül az adott gyümölcsfajnak vagy díszfának a megfelelő helyet megtalálni, akkor azokkal nincs gond.
A legtöbb zöldségen viszont nem sokat segít, hogy a mélyeb rétegekben mi van.
A tanyánk másik fele (kb.2500 m2) buckatető. Van olyan része, ahol négy méter mélységben még vakolóhomok van...
Találtál egy fajtát, ami kötött talajon kiváló termőképességgel rendelkezik. :o))
Azért jövőre lehet, hogy kipróbálom, hátha. A konyhakertünk egy aránylag jobb minőségű részén van a tanyánknak, és a talajszerkezet kialakításán is évek óta dolgozom.
Dehát csodák ezen a téren sincsnek.
Pl.: majd húsz éve lakunk itt, és még csak az idén sikerült megtalálnom azt a helyet, ahol a paparika jól (sőt: nagyon jól) terem...
Vöröshagymából nekem a dughagymáról nevelt, klasszikus makói bronz vált be. Nálunk akkor terem kielégítően, ha az ágyásaiba tavasszal jó szalmás baromfitrágyát forgatok be! (Magas foszfortartalom, erősen a szén felé eltolódó C:N arány... Fogalmam sincs, miért pont ez jött be neki!) Persze így is van benne apró is, de közepesnél jobb minőségű és mennyiségű a termés.
Sem az egy éve trágyázott, se az érett kazlastrágyával feltöltött nem jó neki, ilyen ágyásokban nekem is kicsik maradtak.
Idén vetettem dughagymának Vitézt is, kíváncsi vagyok, ez a fajta jövőre mit fog produkálni.
Petrezselyemnél ugyanaz vált be, mint a vöröshagymánál! Szép, egészséges, közepes méretű, jól tárolható gyökereket termett a ZKI "Közép hosszú" és "Hanacka" fajtája.
Bármilyen egyéb módon trágyázott vagy pihentetett ágyásban vagy ágas-bogas lett, vagy vékonyka.
A sárgarépa viszont az egy éve trágyázott ágyásokban terem jól, akárcsak a kötött talajon.
Paradicsnál nem, héj nélküli magú töknél már soxor láttam ilyet.
Itt a túltárolás miatt lehetett. Ha egy bizonyos érettségi fok után sokáig áll egy termés, és hűtés vagy hideg idő miatt nem tud elrothadni a terméshús, akkor lebomlanak a csírázásgátló anyagok, és beindul a csírázás.
Én már találkoztam, úgy rémlik, valami irtózatos esős időszak volt, amikor érni kellett volna a paradicsomnak. Kiválasztottam néhányat magnak, azokat hagytam, jó érett legyen a szárán, aztán jól kicsírázott benne a mag. Kidobtam, és nem vártam legközelebb, hogy jó érett legyen.
Mikor ott ettük a testvéreit, azokban a mag akkor ott normális volt.
Kettőt hoztam, mindkettő paraicsomban kikelt nagyon sok.
Az íze most is jó, kóstoltam.
Én úgy szoktam szedni a magokat, hogy felszeletelem egy tányérban, késsel kikaprom a magokat, és egyenként papíron óvatosan ledörzsölöm őket tisztára. Egy A4 lapra rakom őket szépen egymás mellé, majd 1,5-2 hét szárítás után zacskózom.
Tavaly Andosa nektarinnal találkoztam, aminek a magja kikelt a gyümölcsben, akkor azt én termeltem a saját fámon.
Ha úgy nézzük, én is a Kiskunságon lakom..., csak az igazitól elválaszt a Duna.
Nálam is totál tiszta (eredetileg futó-) homok van a felső, néhány évtizedig trágyázott, emiatt barna homokréteg alatt (legalább 3 m vastagon).
Úgyhogy képben vagyok, elhiheted... ;-) És születésem óta itt lakom. Ha a nickemre vetsz egy pillantást, akkor az is kiderül, hogy nem a múlt hét óta... :-)
Annyi a különbség a fokhagyma tekintetében, hogy van egy kis rész a ház mögött, ahol régen egy istálló volt vályogfallal, annak az anyaga lett elterítve, majd trágyázva kölönböző módokon (tavaly ősszel komposzttal). Persze ez alatt is tiszta homok van, de a felső legalább 60 cm ilyen jó féle. A legfelső, minden évben ásott réteg alatt olyan kemény, hogy ha szárazabb, akkor szinte szikrázik benne a csákány, az ásót is vagy bele tudom nyomni a teljes testsúlyommal, vagy nem... (épp' tavaly ősszel dolgoztam meg úgy, hogy gyakorlatilag leszedtem a felső réteget, abba kevertem a komposztot, az alatt levő keményet pedig fellazítottam, ahogy tudtam, hogy csökkentsem az "eketalpasságot").
Erre a területre teszem az igényesebb növényeket, vagy amelyeket egyszerűen csak jobb körülmények közé akarok juttatni.
Amolyan normál, fekete, középkötött talaj. Na szóval ott termeltem pl. a fokhagymát.
A homokon olyan siralmas volt idén pl. a vörös hagyma, hogy majdnem az egész termés mindenestől "gyöngyhagymaként" fejezi be a pályafutását. A fokhagymát meg se próbáltam, csak egy egészen kevéske gyöngyhagymát kísérletből.
Sajnos az még édes-kevés, hogy egy fajta valahol jól terem.
Ami kötött talajon csodákra képes, az lehet, hogy homokon semmire se jut, és viszont. A tápanyag- és vízellátást mindenhol meg lehet oldani, de a talaj szerkezetén és a mikroklímán csak minimálisan lehet változtatni.
Nálam homok van, ez egy speciális dolog. Mivel ez egy "szerkezet nélküli talaj", leginkább egy rossz minőségű, nem steril termesztőközeghez hasonlítható... :o) Nehéz rajta gazdálkodni, nagyon ki kell tapasztalni, hogy milyen fajta és milyen művelés mellett ad jó termést.
Szóval várom balu beszámolóját a fajta teljesítményével kapcsolatban! Bár az sem mindegy, hogy nyírségi homok, vagy kiskunsági. Nameg az sem mellékes, hogy milyen élvezeti értéket produkál homokon.
Tavaly annyira dícsértétek ezt a Messidromot, hogy az idén beszereztem (a Tecsóban akciós volt :) )... hát, kíváncsi leszek, homokon mit produkál, mert aminek gömbölyödnie kellene, az nálunk nem gömbölyödik (értsd: karalábé, zeller, fokhagyma és vereshagyma, cékla).
Nem tudom, hogy a Messidrome járt-e már nálad, ha nem, javaslom a kipróbálását.
Ha volt (vagy lesz) és az se teljesített, akkor valamit a fajtán kívül alapvetően meg kell változtatnod, mert ez egy olyan fajta, ami ha jó helyre kerül, igen tisztességes fejeket fejleszt.
Beszerezhető értelemszerűen a gazdaboltokban, de újabban a Tescoban is láttam.
Furán működik a kerted, én szeptember elsején vetettem a hónapos retket, és hónap végére várom az első szedést, a korai borsót viszont már augusztus 15.-én elvetettem a múltkori javaslatod után, habár Te csak hónap végére javasoltad, nálam viszont ennek még esze ágában sincs virágzani.
Tegnap néztem a hónapos retket, majdnem időre lesz készen. Úgy értem, 20-án vetettem, és szerintem úgy 23-25 táján lehet szedni.
A földben maradt vöröshagymák 1 hét alatt nulláról 20-25 cm-t hajtottak.
A borsó nem szereti nagyon ezt a hideget, de már virágzik. Elég kicsik maradtak a tövek, talán túl korán vetettem.
Az augusztus elején vetett kapor is bokrosodni kezdett végre.
A 2. sorozat karalábé utolsó maradékait szedem, a 3. túl sokáig volt a ládában, de most repülőrajttal egy hét alatt a "gumók" 3 mm-ről 2 cm-re vastagodtak, a levélfelületek megötszöröződtek, imádják ezt az időt. Sajnos, a káposztalepke tevékeny.
A második őszi káposztát tegnap vettem le, 3,5 kg volt.
Pontosítani kellene,ha olyan kis ducik lettek rajta,mint egy mini fokhagyma,akkor az nem mag,hanem a szaporítóanyag.Másik évben hoz magot.Ezeket érdemes olyan helyre ültetni,ahol évekig maradhat,mert elszórja magától,később kiirtani is nehéz.Kibújik kövek közt is.Nálam már kelnek ki.
Van, amit szedett magról ültetek, van, amihez veszem a magot. A paradicsomok zömmel saját magról vannak, kivéve a Ferline F1-et, a paprikamagot veszem, kivéve a lila díszpaprikát, meg idén volt egy másik erős, amit termésként kaptam.
Sok bulbillim van, gerezd is jutna. Nem lenne rossz, ha nem kellene postázni. Merre laktok?
Ezen kívül bármilyen nagyhozamú, őszi fokhagymát is keresek. Kipróbáltam már néhányat, de eddig egyik sem termett rendesen. (Mondjuk homokon amúgy sem szeret teremni a fokhagyma, ezért próbálkozom őszivel a tavaszi helyett.)
Szívesen kísérleteznék a Te változataiddal is! Megbótolhatnánk!
Régi kosszarvú, meg "egérpöcs" paprikát is keresek.
Kikel. Általában gerezdek nélküli hagyma lesz belőlük, amiből második évben lesz gerezdes fokhagyma. Ha nagyon aprók, előfordul, hogy csak harmadik évben, ha nagyok, első évben is lehet belőlük kicsi, gerezdes hagyma.
Ha van elég hagymád, érdemesebb hagyományos módon, a gerezdeket ültetni, de szaporíthatod a sarjhagymácskákkal is. Nekem van olyan fajtám, amiből először csak sarjhagymácskákat kaptam, abból szaporítottam el, de újabban már csak gerezdeket ültetek, mert van bőven, jut is, marad is, és úgy szebb, nagyobb fejek lesznek.
Nem rég bukkantam erre a fórumra és látom, hogy hasznos tanácsokkal látjátok el egymást. Meg tele vagytok kisérletező kedvel is. Ezért egy kérdéssel fordulok hozzátok.
Tavaj ősszel, vettem fokhagymát ültetni. Szépen ki is kelt és fejlődött, de egyszer csak azt vettem észre, hogy mindegyik felmagzott. Mikor beért, akkor felszedtem és a magot is megtartottam. Az lenne a kérdésem, hogy ha a magot vetem el, (ami úgy néz ki, mint a fokgymagerezdek, csak aprók) akkor az ki kel-e és ha igen akkor milyen termésre lehet számítani. Vagy inkább maradjak annál a hagyományos módszernél, hogy magát a fokhagymát ültetem el.
Ha fekete foltot látsz rajta, azonnal, egyébként minél később. Az a legjobb, ha megérik, ekkor megbarnul és kiszárad.
A foltosodót azonnal meg kell hámozni (földhöz csapkodás után könnyebb) és beáztatni, vagy be kell tenni a mélyhűtőbe, ha nem érsz rá. Mindenütt azt lehet olvasni, hogy szárítani kell, de tapasztalatom szerint ami nem érik meg a szárán, az leszedve zömmel nem szárad, hanem elrothad.
Tönkre nem teszi, csak utána tanácsos alaposan kitakarítani, ha mást is szoktál vele darálni. Természetesen mag és csuma nélkül kell darálni. Egy ideig mákdarálón darálta anyukám, aztán lett a kávédaráló beáldozva a paprikának.
A megtermelt és megszárított fűszerpaprikámat (egy vödörnyi sincs ) egyszerű elektromos kis kávédarálóval is le lehet darálni? Nem teszi tönkre? Ki kell csumázni-magozni?
Egyébként a képtárban szereplőkön kívül van egy csomó másik is, csak új képtár lehetőséget keresek, és a régibe már nem szívesen töltök újakat. Áttekinthetetlenül sok van már egy könyvtárban, de alkönytárakat ott nem lehet létrehozni.
Ha van rá lehetőség, szívesen megnézném, miről is van szó, válogathatok én is, ha megvan, mi kell.
A lassú utóérlelés és szárítás híve vagyok a minőség érdekében. Ha mázsaszám - feltehetően szakszerűen - csináltátok, akkor a szárítás jelentőségét tudnod kell.
Forró sütőben gyorsan szárad (sőt), de a színanyag és az olajtartalom károsodik, ezt még amatőr kiskertészeknek sem javasolom, de hát mindenki másképp csinálja... :)
A paprikát csumázd le, szeleteld /hosszában/ majd tedd egy tepsibe egy 100..120 C fokos sütőbe, félig nyitott ajtóval. Gyorsan megszárad / Mi azért hajdanán, nem igy száritottuk, igaz az volt 6..8 q is..))
Kicsi a kertem, krumplink nem jut hely. De azért érdekességképpen elültettem 3 szem krumplit, illetve letettem a felásott földre. Tettem rájuk egy alját vesztett gyümölcsösládát. ezt fokozatosan feltöltöttem komposzttal, tyúktrágyával, kis földdel, kaszált fűvel. Locsoltam. Amikor már jó nagy lett a krumpli szára, kapott magasítást is a láda, és újabb feltöltést. A krumpliszár vagy másfél méteres lett, felkötöttem, onnan lehajlott a földig. Tegnap kiszedtem. Egyszerűen szinte semmi nem lett alatta. Pár db tojásnyi, a többi dió méretű, a feltöltésben nem volt semmi, az összes gumó az eredeti földfelszin alatt, illetve közvetlenül felette volt.
A szétszóródott magokból elkezdett kelni a kertben a galambbegy saláta és a téli porcsin. Úgyhogy mostantól érdemes vetni téli-koratavaszi fogyasztásra.
Még nem jutottam hozzá, hogy elvessem, ne csak szanaszét legyen a kertben, hanem ágyásban is, könnyen szedhetően. Szerencsére még jó lesz egy-két hét múlva is. Gondolkozom, hogy vetek a fóliába is a paprikák elé-mögé, ahol találok helyet. Valamennyi ott is kelt, mert tavasszal elszórta ott is a magját egy nagy tő, ezek már elég szép nagyok.
Tegnap vetettem még kaport sűrűn mert nagyon szeretem szedni mikor még fiatal olyan 30 centis és lefagyasztom a téli mártás alapanyagának.
Vetettem még piros retket meg münchenit meg metélő petrezyelymet-ha kibúlyik kicsit megerősödik akkor ásózom és nagy cserépbe téliesítem.
Remélem nem lesz hiábavaló a munkám talán még van elég idő.
A kiürült ágyások egy részét beborítottam a kifőzött cefre maradékával arra meg a fünyírási mulcsot rászortam. Gondolom javítja majd a földdarab minőségét.
A paradicsomok már szinte teljesen kimerültek viszont a fóliás paprika 2 méter magas és még bőven terem , de már nem tudom szabályozni vezetni mert elburjánzott.
h.apci olvtarsnak van igaza. zart sutoben nem szabad _szaritani_, mert megsul, fo a paraban. nyisd ki egy picit az ajtajat. mi gombat szaritottunk igy regebben, de aztan kaptam egy aszalogepet.
Én ilyenkor (párás levegő) inkább nem darálok. A kánikulai napoztatás még hatásos.
A légkeveréses sütővel is eredményes lehet a szárítás 50-60 fokon, kis résre nyitott ajtóval. Télen műanyag tálba teszem alátétre a forró radiátorra (konvektrorra) néhány napra.
Kérdésem lenne, hogy miként kell a paprikát szárítani???
Történt, hogy egy kis fűzér paprikát, ami ugyan száraz volt már, de még szerettem volna szárítani olyan roppanós szárazra, hogy aztán a Feleségem robotgépének örlőjével port készítsek belöle. Szóval, betettem a sütőbe, sütőpapíron, de nem hogy roppanós lett, hanem felpuhult.
Tavaly Téli vajfej salátát ültettem (ha jól emléxem a nevére). Ami még ősszel (ill. tél elején) megnőtt, abból jókat ettünk, ami meg áttelelt, az egyből felmagzott, nem tudtuk semmire sem használni.
Múlt héten elvetettem az áttelelő salátáimat. Nagyon szépen kikeltek, ez az idő meg direkt jót tesz nekik (nálunk esik), remélem megerősödnek annyira, hogy átvészelik a telet. Palántázni nincs szándékomban, elég sűrűn vetettem, mert a téli veszteségekkel is számolok. Hát kíváncsi leszek, ezt a fajtát még nem ültettem soha.
A belga galambászok a piros. lila stb kukit nem használják sokan. Ők az apró szemű pattogatni valót és a" francia kukoricát" szeretik. Ezek szerint nincs eltérés a beltartalmi értékkben.
Oké! Az rendben, hogy én bajban vagyok ezekkel a divat színekkel, de eddig úgy gondoltam az alapok azért mennek. :-(( Most kék, lila vagy bíbor? Mert sötétpiros (meggy színű) ugye már van nekem is és már 100 éve is termesztették több változatban is, írásos adataim vannak róla, kék kukoricát meg az idén kértem a génmegörzőből, meg is nőttek vagy 1 m-esre és teremnek is. (hogy mit, azt majd meglátjuk), tehát ez sem egy "újdonság". Ha meg most ismét Peruból hoztak be egy új fajtát (típust stb.) és azt honosították meg, akkor írják azt!
"A bíbor kukoricafajták az eredeti termőhelyükről elhozva az eltérő tengerszintfeletti magasság, hőmérséklet és napsütéses órák száma miatt gyakran nagyon nagyra, 4 méter magasra megnőnek, de alig hoznak termést."
tudtommal nem hibrid kukorica mag volt... még az exfőnöknőm kapta peruban a mindenféle színű csövet amikor valami őslakos falut látogattak meg... gondolod azok hibridet ültetnek? :)))
de lehet hogy a hideget jobban tűri... a fene tudja...
Lila alatt a lilás cirmosakat vagy a sötét pirosat érted?
Pirost tudok adni, jól beérő vegyes típusú fajta, de ez csak olyan "itthoni".
Olvasva téged, azon gondolkodom, akkor lehet, hogy ezek csak nagyon hosszú tenyészidejű fajták? Némelyik most kezd nálam is címert hozni, de az itt már nem igen fog beérni, ha még hoz is csövet.
FELHÍVÁS!
Mentsük meg a Lunni féle fajtákat, jelentkezzen akinél van!
Nekem sem nevelt csövet! A "lila kukoricára" utaztam: 7 szem magból egy kelt ki, annak is üszkös lett a cimere és csövet sem hozott. (És kissebb is, mint tavaly!)
Tavaly próbálkoztam másik fajtával is, az szeptember végén hányta csak ki a cimerét, csövet nem hozott.
Figyelj nem akarlak megbántani én sem, és Gergerg is szólt már finoman, miszerint aki nem fórumozik, annak nem szívesen vesszük a belinkelt hirdetéseit. Ráadásul nem először. A zöldségtermesztők kézikönyvét amúgy mindenki ismeri a neten szerintem, kellene egy kis hozzáadott érték is, hogy ne legyen visszás a dolog. Kérlek ne linkeld ide többször láttuk, tudjuk, köszönjük.
Rohadt dobostorta. Mivel a mustárnak meg kell száradnia. HA felviszed a padlásra, és megszárad, akkor biztos jó lesz. De ha nem szárad ki, akkor penészedni, rohadni kezd. Jó, lehet csak azon a ponton. Jó, lehet csak ha állatnak adnád, akkor kellene szárítani.
Le szokták kaszálni, és ott szokták hagyni, vagy egyből beássák.
Szerintem működhet, próbáld ki, akkor megtudjuk, és legalább nem nekem rohad be :D
Szépen kikelt a mustárom. Szerintetek ha megnő magasra, és lekaszálom, és egy bála szalmát szétbontva rétegzem a frissen kaszált mustárral, mint a dobostortát, abból mi lesz?
Itt van sz ősz. Kezdődnek az őszi hobbi tanfolyamok a kőbányai úti Oázis áruházban! LAST MINUTE! Az alábbi tanfolyamokra jelentkezhet: (bio) gazda suli, kedvezményes! virágkötés, gyógy- és fűszernövény. További információk: http://kertlap.hu/tanfolyamok/
Gondolom nem olvasod ezt a hozzászólást, de ha mégis....
Nagyon jó az oldalatok, elég hasznosnak tünik, de vigyázz, nagyon szűk mezsgyén sétálsz, feszigeted a reklámozás határait, számomra egyedül a hasznosság ami ellensúlyozza ezt- Azért nem ártana ha legalább néha fórumoznátok is kicsit, mert így....
Örülök neki! Nálunk is megbízhatóan terem, bár a család kiszavazta, csak génbanki megőrzésre lesz a jövőben :-))) Nem szeretik, hogy olyan fehér a húsa és nincs intenzív íze. Mondjuk én vagyok a hibás, mert hoztam ezzel együtt egy sárga fajtát is, no annak színe is van (a húsa is sárga) és íze is, így az a nyerő. Ebből a sárgából közben kiszelektálás alatt van egy rózsaszín, ami viszont folyton növő, nem szárad le a lombja. Tavaly 2 m feletti szárai voltak kiszedéskor.
Azt mondják, akik adták, hogy a krumplit korán kell ültetni, még hideg földbe, hogy a gumó megpihenhessen és csak utána induljon meg. Nem értek hozzá, de valamit csak tudnak, mindig sok a krumplijuk :-))))
A Hópehely siralmas lett, apró és darabszámra sem túl sok. A pockok is elkezdték enni, némely gumóból csak körberágott morzsa maradt. Még az is megfordult a fejemben, hogy több volt, csak már elfogyott.
A Százszorszép elég jó lett, szép nagy gumók is vannak.
A Tőled kapott a legjobb az eddig kiszedettek közül. Jó nagy krumplik lettek alatta és tövenként sok. Helyenként foghíjas lett a sor, azt hiszem, jövőre elő kellene csíráztatni. Idén is terveztem persze, csak aztán elfelejtődött. Most a virágja nem fakult ki annyira, mint tavaly, a férjemnek is feltűnt, hogy milyen szép. Úgyhogy a fajta mindenképpen marad, ameddig csak lehet.
Még az Agria és a vegyes színes (lilaburgonya.hu-tól kiállításon vett) maradt bent. Sajnos hétvége előtt nem jutok hozzá, remélem jó idő lesz, és sikerül a pockok elől minél többet kimenekíteni.
Az általad küldött kukorica felől érdeklődnék.Ki kapott még? Nálatok milyen? Nálam megnőtt több mint 2 méterre ,de nem nevelt csöveket.Egyiken sem lett semmi :(
nagyon szépek a káposzták! a kelbimbó is az egyik kedvencem de itt olyan finom zsenge aprószeműt még nem láttam sehol se.... visszasírom a magyar piacokat....
nálam a paradicsomok indultak be most így a végére... éppen időben, még pont beérik az a sok zöld fürt remélem :)
A jelölőtáblácskák témájához: én margarinos doboz tetejéből szoktam gyártani, azt (persze a belső, fehér oldalát) remekül fogja a grafitceruza, és meg is marad rajta vízben-sárban is a felirat. Érdekes módon a doboz oldalából, aljából készült táblákon sokkal kevésbé. (Talán abba beleeszi magát a zsiradék?) De nálunk bőven elég margarin fogy egy év alatt ahhoz, hogy a fagyasztóba is jusson a dobozokból, tartalék is maradjon, meg egy marék tábla is készüljön csak a tetőkből.
nekem a puha ceruzával írt jelölők,( igaz azok boltik voltak) bírták a nyarat.Jó ötlet ez a lakkfilc azért... karácsony környékén szokott lenni lidlben akcióban
Gát nekem a káposztafélék valamiért nem működnek idén. Mintha megálltak volna a nagy melegben. A káposzták nem fejesednek, a brokkolin nincs semmi, a karfiolok közül csak egy-kettőn van ilyen öklömnyi zöldes-barnás virág. :S
Nos ,én nem vagyok cimkegyáros ,de próbából ezeket fabrikáltam. Télen lesz mit csinálni.Addig gyűjtöm a mosószeres flakonokat. Nem tudom,mi marad meg majd rajta és meddig ,de majd tesztelem.Talán a puább ceruza ,azt talán a nap sem bántja úgy mint az alkoholos filcet.
Félig merev anyagra nyomtatnak, ha minden igaz. Árat természetesen nem írnak, de nagy tételről regélnek a honlapon. Öt év minimális élettartamot írnak, filc is fogja őket, ha esetleg valaki még keresi az igazi megoldást, lehet érdeklődni náluk, a fél fórum közösen rendel egyet, akkor talán még le is gyártják :D
Kár részletesebben belemenni ebbe a szolanin témába. Én tegnap utána olvastam... és nem volt jó. Komolyan. Azt olvastam, ha most vonnák be az étkezésbe a krumplit, akkor nem is engednék, hogy fogyasztásra kerüljön. Szóval ha ez egy most "felfedezett" nem pedig egy nagyon régóta fogyasztott zöldség lenne, akkor nem engedélyeznék a fogyasztását, pont a szolanin tartalom miatt.
Csomó krónikus betegséget olvastam ami ehhez kapcsolódik és a fogyasztás abbahagyásával meg is oldódhat. Áhhh, nem foglalkozom inkább vele, mert ennyi erővel minden más élelmiszerbe is bele lehetne kötni....
Mindkét helyen fel kell tenni a kérdést valami eltúlzott formában, mondjuk "igaz-e, hogy a krumpli solaninjától halálos mérgezést lehet szenvedni", aztán linkelni 1-2 fórumot, ahol ez a téma, hogy lássák, tényleg kérdés a kérdés. Hátha rácuppan valamelyik.
Nincs valami unatkozó csoport, vagy legalább egy ember, aki ilyenekre rákeres, cáful, kérdezgeti a hozzáértőket? :D egyet találtam eddig: http://kodpiszkalo.blog.hu/
A krumpliban mindig, minden esetben van solanin. Szabvány is van rá, hogy mennyi lehet. (Arról még nem hallottam, hogy bárhol vizsgálták volna, de ki tudja. Az uborka görbeségére is van szabvány.)
Ahol megzöldül (fény éri), vagy kicsírázik, azokon a részeken a solanintartalom a soxorosára nő.
A zöld paradicsomban is van, de elég kevés. Éréskor még ez is erősen lecsökken.
Ámerikában egyébként szokás a zöld paradicsomkarikákat fűszeresen, olajban kisütve enni.
A télen utánakeresgéltem a neten, és olyanokat olvastam, hogy a solanin hő hatására sem bomlik le.
Ha megfőzöd a krumplit, nem mérgező, de a megzöldült krumpli úgy tudom főve is. Az ecetes áztatás valamit átalakít a paradicsomon, és állítólag úgy már ehető (de nem nekem, nem szeretem). De biztos van itt olyan, akinek szakmája, és pontosabban tudja.
Padlizsánt nem írják, de akkor most a krumpli is lehet mérgező? Mondjuk akkor már érthető, miért lettek rosszul tömkelegével a romák, amikor hely és szerszám hílyán arra kényszerültek, hogy vetőgumót fogyasszanak...
És a zöldparadicsommal mi van? Én pl. savanyúságként korlátlan mennyiséget meg tudok belőle enni. Most akkor mi lesz? Vagy a lében oldódik? :D legalább nem hülyén halok meg, minden nap tanul itt valamit az ember :D
A probléma az, hogy a padlizsán belsejéből derül ki, mikor a legjobb: a magok már kifejezettek, de még halványak. Leszedni viszont külső jelek alapján lehet.
Valóban azt szokták írni, hogy amikor elérte a végső méretét, de ez kicsit nehezen követhető. Én a nyomkodással próbálkozom. Eleinte teljesen kemény, aztán elkezd ruganyos lenni. Szerintem akkor jó.
Így van, majd ráérzel. Akkor kell szedni, amikor elérte a fajtára jellemző méretet és még szép sötétlila. Ha már elkezd fakulni, az azt jelenti, hogy öregszik, ilyenkor keményebbek a magjai, ami fogyasztásnál zavaró, illetve keserű is lehet, habár nálam nem szokott az lenni még öregen se. Talán mert bőven locsolom, naponta min. egyszer, kánikulában kétszer is.
Néha leszedek zsengébb példányokat is, sosem volt semmi bajom tőle.
Mi a véleményetek a Sobor paprikáról? Nekem most van először. A termések szép nagyok, de a húsa nagyon vékony. Ez normális? Mondjuk írták is a tasakra, hogy friss fogyasztásra való, nem eltevésre. Az íze bejön, enyhén csípős, én ezt szeretem, nem a méregerőset. Csak a húsa lenne kicsit vastagabb...
már egyszer kérdeztem tőletek, most mégegyszer nekifutok. Mikor szedhető a padlizsán, mikor jó már, honnan tudom, hogy elbomlott benne a szolanin.
Régebben azt a választ kaptam, hogy egy idő után ráérzek. Nincs padlizsánom, de jövőre tervezek. Illetve egyszer volt, rengeteg ment a komposztra, mert fogalmam sem volt mikor kell leszedni és hatalmasra már-már fakóra nőttek.
Olyannal találkozott már valaki, hogy az almapaprika zöldből egyenesen pirosba megy át??? Forma stimmel, méret kisebb és csípős, de nem volt sárga... (ZKI Nagykúti)
Hát nem tudom, az ilyeneket sohasem recept szerint csinálom, csak úgy összedobom, ami van. :DDD De ezekből a legevidensebb szerintem a töltött patisszon. Padlizsános-krumplis-daraboltpaprikás-zellerzöldes-túróval töltött. :)
De nem is tudtam, hogy van olyan topik is... Bár érthető. :)
Az Őszibarack topikban Mozo szokott így magról vetni áttelelő hagymákat, tőle lehet a részletek iránt érdeklődni.
A fiatal barackfák sorközeit használja ki ilyen módon, és nagybani piacra hordja.
Vetettem már szeptember 10-e körül, használható lett, de a márciusi duggatás megelőzte. Ha meleg lesz az ősz, akkor lehet, hideg őszön nem tud megerősödni.
A mákod, ami nem sikerült, az őszi mák volt? Lila virágú?
A rokonok szerint volt vagy 30-40 mm, 3 nap alatt.
A nagyon zöld szárú krumpli még talán nő valamit, attól függ, mennyire öntözted előzőleg. Ha nagyon, akkor valószínűleg jó. Ha nem, akkor leállt, és csak csírázik.
Nem volt még Sárpo Mirám, nem ismerem, de meglepődnék, ha nem csíráznának ki a földben lévő gumók napokon belül. (Nekem is van még egy kicsi a földben, szűk fél mázsa, majd meglátom. Ma olyan sár volt, hogy nem tudtam kiásni, de a legsürgősebb terveim között szerepel.)
A padlizsánom eddig mindig kimaradt a fényképezésből, az enyém is ekkora lehet, ekkora termésekkel. Pedig 5 naponta csepegtettem, a következő alkalommal is nedves volt még pár cm mélyen még a nagy hőségben is. A korábbi években használt tuskós Green Way magból ilyenkorra már komoly fává szokott nőni, és 16 l-es vödörbe kell szedni. (Most hogy eszembe jutott, ki is hajítottam az új magot, nehogy jövőre is ezt ültessem.)
A románoktól kellett volna magot hozni, a piacon szó szerint hegyekben álltak a kiló körüli vineték.
Tavasszal zöldhagymának minél előbb, minél nagyobbat.
Étkezési hagymának a nem felmagzós fajtát mielőbbb, a felmagzásra hajlamosat március utolsó hetétől április közepéig, utána már csak sok locsolással (vagy esővel) lesz belőle valami.
Az áttelelő fajtákat augusztus közepétől szeptember első harmadáig.
Zöldhagymának ilyentájt, még szeptember végéig lehet, de minél később, annál nagyobbakat kell, mert már nem lesz ideje megnőni. Egész nagyot még októberben is lehet, annak csak ki kell hajtani és lehet szedni.
Ha saját termés van, akkor méret szerint különválogatva kell, a nagyokat ki lehet szedni még idén, az aprók meg majd jövő tavasszal megnőnek, nem kell korán duggatni. (Ez ragacsos, kötött, nehezen száradó talajon jó lehet.)
Ja tényleg, te palántát adsz el, mindig elfelejtem. :) Ebben igazad van, noha én sosem értettem, hogyan lehet egyáltalán gazdaságos a dolog, pláne ilyen 60-as árral. (Felénk már 150-nél tartanak átlagosan, 60-80 inkább az ömlesztett áru.)
Amúgy lehet, hogy a sokáig tartó túl magas hőmérséklet gátolta a kalciumfelvételt?
Nekem is egyszer gyönyörű hajtások törtek elő a szemétbe (komposztra) dobott krumplihéjból. Boldog voltam (csak ennyiből áll a krumplitermesztés?) - amíg szüret gyanánt ki nem húztam a hatalmas szárakat a végükön nyeszlett, kisdiónyi gumókkal.
Én nem beszéltem magfogásról! Amiről beszéltem, az a gazdaságosság. Tegyük fel, hogy egy palánta 60ft. Ebben nekem van 5ft ami a sátor fóliájának költsége, 5ft pohár költség, 5ft föld költség, 5ft tápoldat költség, kb 5ft a világítás költsége. Ez eddig 25 ft. Óránként kb 50 palántát tudok kipoharazni, ha minden részletet összerakok, a darálástól a helyrerakásig, ha erre számolok 800ft-os órabért, akkor 16ft/ palánta, 4ft-ot számolok a vetésre és gondozásra poharazásig, akkor marad 5 ft a rendszerben, ami a poharazott palánták locsolása, + a mag költsége. Na most az tudható, hogy a vásárlót nem érdekli hogy F1 vagy sem. És akkor vegyük alapul a csángó magárat. Gazdabolt.hu, csángóf1 20szem 350ft. Azaz 17,5ft/mag. Ha mind kikel. Ha 1 nem kel ki, az már 5% veszteség.
Kurtovszka, 100-120 szem mag 250Ft, azaz 2,5ft/mag. Na most számold ki, melyik illeszthető be az árba, figyelembe véve azt is, hogy minden egyes ki nem kelt mag ugyan úgy 17,5 illetve 2,5 ft. Itt a gazdaságosság. Vagyis ha a 60ft-os palántát 75-ért adom csak mert f1, és minden mag kikel, de legalábbis annyi, hogy a ki nem kelt magok költsége ne legyen több mint a nem f1 magokból ki nem kelt magok költsége, akkor is pont ugyan ott vagyok. A kockázat viszont sokkal nagyobb.
Kalciumhiány..... Ne vedd alapul az idei évet, nem tudom miért, de mindenféle kalciumpótlási kisérletem ellenére is, a paprikáim és a paradicsomjaim is, egy-két fajta kivételével, erősen kalciumhiányos tüneteket produkál.
Nos én nem tudom, paprikának huszonakárhány vírusa lehet, és lefogadom, hogy nálam van is néhány, én abból nem mernék magot fogni... :D
Idén nekem is a ZKI-s Kurtovszka kápiám van, de nem tudom, jövőre teszek-e. Mindennél korábban mutatja a kalciumhiány tüneteit. De talán még megpróbálkozom vele, mert finom, csak nálam most nagyon kicsi és sok a vékony húsú. Lehet, hogy gyenge a földje. (Az nálam mindig lehet.)
Egyébként akárhogy is, egyes paprikák levéltetűmentesen tartva is hamar vírusosodnak nálam, lehet, hogy már a palántanevelő gazdánál fertőződtek idén? Bárcsak magam is tudnék palántát nevelni! De ha még a paradicsom sikerül is, a paprika soha, más az igényük, és még a parinak sem tudom pontosan biztosítani. Kevés a fény, nem pontos a hőmérséklet, hiszen csak a nappali ablaka.
Ja, csak ne kellene hozzá kiásni egy köbmétert :D Hát kíváncsi leszek, mi lesz ebből, mindenesetre nem kockáztatok vele semmit, mert ezt sem terveztem. Még azt sem tudom, a sok közül milyen fajta.
De azt kétlem, hogy überelné azt az elképesztő krumplitövement, aminek "vetőgumóját" félig rohadtan kidobtam az ablakon, a kutyák elvitték játszani, megcsócsálták, elkerült a kutyakennel szélébe, ott kinőtt, aztán felkupacoltam földdel meg trágyával, locsoltam és permeteztem, amikor a paradicsomokat is, 4 méter "magas" lett (2 fel, 2 le :D), és valami 7 kiló gumó volt alatta ősszel.
Az ilyen véletlenek néha bámulatos dolgokat szülnek.
Visszajutottam a géphez. Szóval a csángó F1, egy igen jó fajta, hatalmasokat terem, vastaghúsú, stb... Gondolom nem kell bemutatnom. A kurtovszka a megszólalásig hasonlít rá, talán valamivel kisebb, de ugye nem hibrid, így aztás sokkal gazdaságosabb. Előbb én is a csángóval kezdtem, de átálltam a kurtovszkára. Szerintem simán kiválthatod vele, ha jó év lesz, észre sem veszed majd hogy nem csángód van.
Szerintem még nyugodtan várhatsz vele. Én csak akkor szoktam kiszedni, ha leszáradt, néha csak októberben, és mindig rendesen elállt. Annyi gond van csak ezzel nálunk, hogy minél tovább van a földben, annál többet megesznek a pockok.
A helyzet az, hogy nálam a tavasszal kiszórt burgonyahéjból fejlődő krumpli növekedése azóta sem állt meg, nem tudom, mikor szedjem ki, mert azt sem rudom, mikor szórtam ki, és mikor nőtt ki... :D A talaj tetején találok apró gumókat most, szerintem már újracsírázhatott. De bizony a virágzást és a növekedést egyszer sem hagyta abba. (Egy fa leendő ültetőgödében nőtt, ami úgy tűnik, hűvösen tartotta, a földfal meg a szárát sem hagyta eldőlni.
Háát,nem tudom de szerintem én bénáztam.Van több fajta is,nem lehet az összesnél a magra ,fajtára fogni.(Pedig szép is lenne ) Most ,hogy hűvösebb lett egy kicsit,és csak kinyitottam a vezetékes vizet ,ma leszüreteltem az első elfogadható paprikámat. Most várom hátha itt is lesz valamire való eső...
Háát ,eső itt is "esett".Annyira lett nedves a föld,hogy tudtam gazolni :D
Viszont volt lila babom,amin maradt pár hüvely ami beért rajta.Kiszedtem belőle a babokat.Hogy kellene tárolni ,hogy tavasszal el tudjam vetni? Betehetem ezt is kicsit a fagyasztóba,attól csíraképes marad?
A kemény ,kötött földemet ha ősszel felásom ,tényleg csak gereblyézni kell tavaszra és vethetek bele??
No, nálunk most esett egy napig az eső. Nedves is lett a homok legalább 5 centiig! (Már ahol. Valahol csak 1 centiig.) Az nagy szó, megyek is és vetek valamit.
Elég pár aprócska változtatás, és máris más íze lesz. Mindig kell mindent vetni, az a tuti, harminc év múlva meg selejtezni ami évtizedek óta nem jó :D
Van egy ilyen tuti paradicsomsaláta, hogy parcs, finomra vágott hagyma és rengeteg zellerlevél (és olaj). No ebbe lehet tenni zellerszárat is.
Én szeretem a szárát, ültettem is ezért háromfélét: Jenny, Gigante Dorado, Verde Pascale. Tavaly kettő jóízű volt belóle, egy túl erős.
Idén, mivel elvesztettem a füzetemet, kénytelen voltam mindhármat megint elültetni. Be is jött az emlékeimben meglévő felállás, kettő jó, egy nemszeretem. Aztán közben meglett a füzetem, és meglepődve vettem észre, hogy másik a nemjó, mint tavaly. Öööizé.
Az a halványító zeller, és van önhalványuló változat is, aminek nem kell takarni a szárát. Bár nekem a sima gumós levele is éppúgy ízlik, a szára meg éppúgy nem... :D
Amit én ültettem pár éve, az alig nevelt gumót, és a szára nem volt olyan erős, szálas, pedig vastag volt. És takarás nélkül is halvány volt a közepén, eleve a szine nem sötétzöld volt, hanem halványzöld, mint a saláták. Mindenesetre nem jött be az íze, bár lehet, hogy ezeket a zellereket is lehetne kísérletbe fogni, őszig még elhalványodna amit betakarnék, hátha mostmár jobban ízlene.
Nem annak vettem, és a többi rendes gumót nevelt, legalábbis amit nem rágtak meg a pockok. Az eladó szerint holland hibrid. De persze, én csak a palántát vettem, nem a magot. Egyszer neveltem szárzellert (nem jött be a családnak), ennek nem olyan a szára, hanem mint a rendes zellernek, csak éppen nagyon dús a levélzet, erős, rágós a szár.
Kikelt a másodvetésű céklám, salátám, retkem. A gumós édeskömény és a kínai kel szépen fejlődik. Most készülök majd mákot vetni, utóbbiról kérdezem, milyen talajt szeret a tapasztalatok szerint? Vagy igénytelen?
A krumplit vasárnap felástam az esők előtt, két zsák a pincében, és meg van a jövő évi vető is... Nem szeretem ezt a lecsengős hangulatot...
Nyár eljén rengeteg pocok volt nálunk, aztán mérgeztem, eltüntek egy időre. Vagy 2 hete látok újra buckákat és víznyelőket, és beomlik a lábam alatt a föld néhány helyen. Ma akartam zellerzöldet szedni szárításra, és kezemben maradt egy egész tő. Sajnos fotót nem tudok csinálni, de kb 4 cm átmérőjű héj, a szélén kis dudornyi zellerek, és az alján körben aprócska hajszálgyökerek. Gondolom, a rágás után próbált helyrejönni. A zöldjén nem látszott, az gyönyörű egészséges.
A tavalyról bennmaradt krumpliból nőtt töveknek is nyoma veszett. Van még 3(!) szem krumplim ültetve magasított ládába, azon tán lesz pár kiló, de még zöld. Ha meg nem találják addig.
Nem tettem mélyebbre. Nekünk házi használatra igy is tökéletes volt. Az idén valamivel többet szeretnék elduggatni, hogy hamarabb legyen főzőhagymám is. Remélem, sikeres lesz.
Egyszer egy tv-műsorban láttam, hogy magról vetettek hagymát augusztusban. A földben hagyták áttelelni, tavasszal ritkították az újhagymák kiszedésével, s ami maradt az volt a főzőhagyma.
Jó lenne kipróbálni, de mire hazamegyek, már szeptember lesz.(Most az unokákkal kell lennem.) Azért talán egy próbát meg fog érni.
Milyen mélyre dugtad őket? Én is vettem egy adag "áttelő" dughagymát. A dobozon ha jól emlékszem 3-5 cm van, de úgy is szokták, hogy a zöldhagymának szántat mélyebbre teszik, hogy szép hosszú fehér szára legyen.
Én az emberi hülyeséget mondanám fő indoknak. Mert mit mondanak, mi az igazság? Ne egyél annyi húst... persze, arra nem gondolnak, hogy nem a népsűrűséget kellene falusi szintre csökkenteni.
Eu-t bírom még, kb. 6-7 év, mire módosítják a halászati törvényt, mert előbb nem tudják, mondták is mekkora kár... hát könyörgöm, nem nem tudják, hanem nem akarják... Mert az, hogy pl. az angolok döglött halakat dobnak vissza a tengerbe, mondván, már kifogták a kiszabott kvótát, az megér 6-7 év várakozást...
De miért durva? Mit gondoltatok, hogy készül a hús? :D simogatva viszik az állatokat a böllérhez?
Az biztos, hogy ha sok ilyet vetítenének a tv-ben, az nagyon megdobná a biotermékek piacát, a hagyományos húsgyárak meg elég nagy kárt szenvednének. Lehet a csevegőbe akartam :D
Tavaly ősszel (októberben) egy maréknyi dughagymát ültettem. Nagyon jól sikerült. Korán volt zöldhagymám és főzőhagymám. Akkor duggattam az őszi fokhagymát is, az is gyönyörű lett.
A mákkal viszont nem volt szerencsém. Lehet, a mag nem volt megfelelő. Az idén újra megpróbálom.
Céklát mindig palántázok is, mert általában sűrűn kel ki.
Én tavaly ősszel gondoltam ki,hogy a spenótot elvetem ősszel ( Az öngyógyítósdi szerint).A spenóttal nem is volt gond,szépen kikelt.Volt amelyik épp csak sorolt,volt ami bébispenótként ehető volt ősszel.Tavasszal pedig nagyon korán volt spenótom. Viszont mivel a földem jó kis kötött a spenótsorok közé nem tudtam vetni olyan kemény volt a föld.
Most ősszel gondoltam felásni,tavasszal csak gereblyézni kellene állítólag. Van komposztom,azt mikor kellene rászórni? Vagy tartogassam a komposztot a paprika,és tökök soraira vastagabban terítve?
Én áttelelő spenótot akarok vetni, de nem tudom, mikor kell. Elirigyeltem erdélyi barátném spenótját, tavasszal meglátogattuk, felszedett pár tővel, két tő volt vagy másfél kiló. Persze, nála nem homek van, a murokországnak nevezett kertészetéről híres ynárádmentén lakik.
Csak persze jó lenne valami eső is, mielőtt a talajelőkészítéshez fognék.
Na várj akkor még! :-) Felhívom a figyelmed, hogy létezik áttelelő hagyma, áttelelő borsó, és még áttelelő saláta is! És mint itt a multkoriban megtudtam, mákot is érdemes ősszel vetni.
na mi ezt nem űzzük ennyire tudatosan, de értem az okfejtést :D :D
most a szabadságom alatt épp a lakást szervezzük át, de a jövő héten akkor veteményezünk még egy kört - végülis vesztenivalónk nem sok van, max. egy zacskó borsó meg hagymát -, az ősziszünetben meg megcsináljuk akkor az előkészítést
még pár év és a végén papíralapon is tervezünk :D - mi tényleg kocakertészek vagyunk :) -
Bizony még van egy hajrá így a végére, nem lehet tudni milyen ősz lesz, ha olyan mint tavaly, akkor most akár meg is lehetne ismételni a tavaszi veteményezést. Viszont adok egy baráti jótanácsot. Jól gondold meg hogy most mit hova teszel! Ha most kisérletezni akarsz őszi veteményezéssel, akkor azt javaslom hogy a bab jövő évi helyén tedd, hogy ha nem tudod ősszel letakarítani, még tavaszra legyen időd. A bab ugye jóval később kerül vetésre mint sokminden. A jövő évi borsó, hagyma, petr. répa, stb helyét most ősszel készítsd elő, Kb október elején, akkor már nem várható gazosodás, barázdákkal együtt, mintha tavasz lenne. Idén is gond volt hogy nem volt veteményezésre alkalmas idő, március 15.-én volt egy napos délután, azután április közepén lehetett megint a földre menni. Szerencsére elő volt készítve a talaj, így azon a délután kiszaladtam és gyorsan eltettem ezt- azt. Még nevettek is rajtam a szomszédok, én meg mondtam nekik hogy lehet hogy egy hónapig nem lesz mégegy ilyen alkalom. És igazam is lett. Ha nem lett volna előkészítve, nem tudtam volna időben eltenni semmit, mert nem tudtam volna rotálni.
Nem tudom, de elmondom én miért duggattam. Gondolom másal is előfordult már hogy otthagyott a földön egy kisebb hagymát. Ebből a hagymából már a tavaszi hagymaduggatás idején zsenge újhagyma van. Nekem gyönyörű lett a hagymám, de azért lehet hogy mégsem tart majd ki, ezért duggattam most, hogy ha áprilisra elfogy, akkor legyen kiszedhető zöldhagymám.
Földlabdával kiültetve meg kell, hogy maradjon. Az ismerősé csak szálas volt, és pont olyan, mint amik közül kiszedte. Mondjuk nagyon fiatalon ültette szét, még most is picik.
A céklát azért gondoltam palántázni mert 5 méteres ágyásba 2 sorba összesen 30 céklára van szükségem savanyuságnak tehát ha vetőtálcába vetem kb 4x4 be 2-3 szemet majd kiegyelem . Könnyebben -biztosabban kinevelhetem a palántát úgy 10 centisre aztán úgy kiültetni. Nem valami jó a gerincem , az idén vetettem szabadföldbe ki is kelt a gyomokkal együtt volt foghíja volt ahol sürü lett egyelni kellet és a gyom kihuzogatásával a céklácska is ki akart jönni. Tehát könnyebben tisztántartanám az ágyását palántázással. Az a kérdés mennyire viselné meg a kiültetést a gyökere hisz ez sem széles gyökérzetü.
ennek fényében mi a véleményed és másoké? 30 tő palántanevelése nem okozna gondot !
ha már licitálunk :), ültettem fekete retket is (innen a topikból jött az ötlet), az is kikelt már, a cékla viszont elég hiányosan, ezért azt kipótolgattam; plusz leteszteltem, hogy a több éves sütőtök magok életképesek-e még, jelentem igen, csak ami kikelt el fog fagyni
Jut eszembe a Korvin borsó (harmadvetés) gyönyörűen kikelt és zöldell, ebből szerintem szép termés lesz, ha már a nyár eleji másodvetés kiégett a 40 fokban.
Ha túl sűrűn kel, és van még hely, ahová elfér, és mást nem akar az ember oda ültetni, és ráér átültetgetni, miért is ne.
Vagy ha esetleg később szabadul fel nekik a hely, és egy kis előnyt akar ember. Én se csinálom, a borsó helyére pont elfér és pont jókor van, de lehet.
Én mindig helybe vetem (lusta is lennék palántázni), de épp tegnap láttam egy ismerősömnél két sor teljesen egyforma céklát, az egyik sort a másikból palántázták szét. Úgyhogy lehet palántázni is.
Hát igen, de majd biztos lesz aki év végén megmutatja az éves csapadékátlagot, és kiderül hogy kimondottan jó idő volt az idén. Ugyan így a hűmérsékelt is tök szuper volt, egyik héten délután 41 fok, egy héttel később hajnalban 3 fok. Az átlag 22, ami tök jó. Mert ugye mikor nappal 28 fok van, hajnalra meg 16, az is 22. :-))
Még mindig sötét zöld a 4 db. lila krumplim szára és folyamatosan virágzik valamelyik a négy közül és már közel 1 méter hosszú. Még áprilisban elültetem, meddig várjak a kiszedéssel? A fagyokig?
Itt pl. az eredeti méretű képből vágtam ki egy ekkora darabot, látszik is, hogy elég xar minőségű. Ugyan azt a képet most kicsinyítem:
A paprikák még szépen teremnek de a parijaim már kimerültek, igaz vagy 2 hónapja nem permeteztem, lehet azért .Hoztak alulról új ágakat-hajtásokat de hogy beérnek -e a parik erősen kérdéses. 
Ilyen volt nyáron.
