"Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség (EPK) elnöke a kilencvenes évek végén támogatta a Hit Gyülekezete széjjelverésén fáradozó csoportot állítja egy most megjelent interjúban az egyik hangadó. Az Élő Víz című pünkösdi lapban Görbicz Tamás megköszöni a pünkösdi testvérek által nyújtott segítséget. "
Ezt az interjút én is olvastam. Ebben Görbicz Tamás ezt mondja:
Fábián Attila felkarolt bennünket mint gyülekezetet is, és nagyon sokat segített olyan dolgokban, amihez nem értünk, például az állammal való kapcsolattartásban. Sokat lobbizott, és abból a tekintélyből és kapcsolatból, amit ő mint pünkösdi vezető kiépített, mi is nagyon sokat profitáltunk."
Tehát nem a Hit gyülekezete szétveréséről, hanem az Autonóm gyülekezet megalakulásáról beszél Görbicz Tamás.
Kérem a Tisztelt Rágalmazásellenes munkacsoportot, hogy teljes tekintélyüket latba vetve rendezzék el ezt a témát!
Rendben. Nem is tudhatom kijelentés híján, hogy a te belső hangod micsoda, azt viszont fenntartom, hogy némelyek belső hangja, mely épp nem személytelen volt, hanem kezdetektől önálló személyként kommunikált, később ellenségessé vált, és sok gyötrést okozott, kivált mikor nem akartak engedelmeskedni neki. Voltaképp nekem mindegy, hogy ezt a fajta lényt hogyan hívjuk, ilyenből nem kérek, ugyanakkor hiszem, hogy Jézusnak ezek felett (is) van hatalma.
Tudod, az a probléma, hogy ha a kereszténység olyan lett volna, mint amilyennek te szeretnéd látni, soha az életbe nem követték volna Jézust ezrek, és nem maradt volna fenn idestova majd' kétezer éve. Van valami plusz, ami a te világodból hiányzik, de pont az teszi a hitet azzá, ami.
No persze, mondd ezt azoknak, akiket megbetegített, meggyötört a lakójuk, míg csak Jézus meg nem szabadította őket. Ha egyáltalán odafigyeltél, hogy én milyenben hiszek és milyenben nem.
A probléma ott van, nincs dokumentálható különbség, egy hivő / katolikus pap. N.S. / és egy a fókuszban látott, ateista űző munkája és eredménye/telensége között.
Sajnálom, hogy a HGY-re hívatkozásom így félrevitte a témát. Olyannal győzködsz a HGY gyakorlatát illetően, amiben egyetértünk. A személyes felelősségben is. Csakhogy történtek valódi szabadulások is (tipikusan nem is a fetrengősek), és szerintem te jól kiöntötted a gyereket is. Következtetésed totál hibás, attól, hogy sok hamisat láttál, még létezik a valódi. Én nem a gyakorlat alapján hiszek, hanem a kapott kijelentésem alapján. A hibás gyakorlatot kárhoztatva viszont nem fogom kidobni, hogy Jézus vetett ki démonokat, és nem fogadom el, hogy csak a kor meg a körülmények miatt tette volna.
Nem az a kérdés, hogy mekkora a különbség. Az egyeneshez képest ugyanis minden eltérés már görbe. Az eltéréstől függetlenül. Inkább az a kérdés, hogy mit tesznek az eltérés mexüntetésére? Írtam már ezerszer: szerintem nem az eltérés a baj. A baj a belenyugvás. Az, hogy nem is akarnak változni. Hogy tudják az elméletet, de jó nekik az ellentétes gykorlat.
Hogy pedig a pérdikációkban masszálják a hallgatóságot, hát az rendben van. Szívből kívánom, hogy a HGY változzon el a prédikált képre. Sőt, nem csak a hallgatóság, hanem a prédikálók is.
Asszem, akkor nem kell majd fényesíteni a cégtáblát, látszódni fog magától is. Messziről.
Rossz a szöveg. A hgy-ben a színpadról kinyilvánított elvek és e kinyilvánítást gyakorló személyek gyakorlata között is óriási különbség van, amit te deklaráltan hátsósoros hitesként nem vagy hajlandó tudomásul venni. Erre a gyakorlatra pedig Jézus ezt mondja:
... Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.
A te simlisséged pedig abban áll, hogy noha e tényt már többrendbelileg bebizonyították neked, magadat továbbra is vaknak és süketnek tettetve hirdeted az ellenkezőjét, legföljebb annyi engedményt téve, hogy a hgy-ben se mindenki tökéletes.
Szerintem a démonok és ördögök tekintetében egyetérthetünk, erre utalhatott elterito. Azért meg merném kockáztatni, hogy a kereszténység témakörben több dologban értünk egyet, mint amiben nem. Persze ezenkívül sok minden lehet, amiben nem. De hogy ezt miért kell az én nevemmel beállítani, azt magam sem értem...
Rendben van, ne kenjük. Én nem a tanításról beszéltem, hanem a gyakorlatról. A kettő között gyakran látok különbséget. Hasonlóképpen a szeretet-megbocsátás témakörében. Amit már felvéstem ide néhányszor. Ugyancsak hasonlóképpen a pletykálkodás-rágalmazás ügyében. Vagy a NS tévedhetetlensége tárgyában. Ezekben a dolgokban egyfajta hivatalos álláspont, ami helyes. Nagyítóval se tudnék benne hibát találni. De a gyakorlat ezektől a valóban szép elvektől meglehetősen el bír térni. És ha megfigyeled én nem is az elméletet, vagy a tanítást kifogásolom (egykét kirívó esettől eltekintve), hanem a gyakorlatot.
Hogy a te környezetedben nem akarják a saját keresztény munkát kiváltani, az derék.
<i> Ezzel szemben hányszor hallottad azt, hogy "odamegyek XYZ-hez, rámteszi a kezét és akkor kimegy" (vagy megoldódik, vagy akármi). </i>
Nagyot csalódnál ha azt mondanám, hogy ismerőseim körében nem hallottam ilyet. Lehet, hogy volt, de nem ugrik be egy eset sem.
<i> Az óemberi természet? Azt nem lehet kiűzni. </i>
Ez így van és ezt nem is tanítja másként senki a HGY-ben.
Nem is olyan régen egy fél prédika arra ment el, hogy azt magyarázta, hogy a óembert nem lehet kiűzni. Hiába jöttök ide bárkihez, azt nektek kell megfeszíteni.
Ödönke, az, hogy a hivatalos tanítások ellenére vannak krónikus "szabaduló művészek" azt ne kenjük már a rá a tanításra, gyülekezetre, vezetőkre.
Ez nem kimondottan fogyasztói kereszténység, hanem szimplán tévhit. Ha megkérem a pásztort, hogy ezért-azért imádkozzon, ő megteszi, de rendszerint hozzáteszi azt is, ha bűnöm van, abból térjek meg. Az én dolgom, hogy megtérek, vagy nem, ha nem akkor nullát ér az ima, de nem a pásztor hibája. Ő pedig prédikálja azt hogy a bűnökből meg kell térni, mert másképp a démonűzés semmi.
Hány embertől hallotad azt, hogy: "tegnap bűnt követtem el, de most ellene állok a gonosznak és az majd elfut előlem"? Vagy: "böjtölök egy hétig, hogy megoldódjon a dolog"? Az imakamráról nem is beszélve. Ezzel szemben hányszor hallottad azt, hogy "odamegyek XYZ-hez, rámteszi a kezét és akkor kimegy" (vagy megoldódik, vagy akármi). Nem megy ki. Ha nem démon, akkor nem megy ki. Mitől is menne? Megaztán kicsoda is menne? Az óemberi természet? Azt nem lehet kiűzni. Az nem a pásztor feladata. Ő nem tud helyettem ellene állni a Sátánnak.
Ez nem fogyasztói kereszténység? Itt nem szolgáltatást vesz igénybe az ember? (most ellene állok, hogy a tizedet is belekeverjem)
