Üllő, Vecsés, Pestlőrinc állomásokon találkoztam vele az átépítés előtt a váltókezelőknél. A kétezres évekig ezek vonóvezetékes állomások voltak, helyi távbeszélőnek használták az LB67-eseket. A forgalmi irodákban az asztalba volt építve a vonali és a helyi távbeszélő is.
Szerintem megvan a válasz a szombathelyi igazgatóság épületén lévő oszlopra... annak idején a hosszúhullámú kommunikációs rendszerben Szombathely is egy fontos rádiós pont volt, ott is volt az igazgatóság épületének tetején oszlop a hosszúhullámú huzalantenna részére (álltalában 2 oszlopot használtak, tipikusan 30 méter magasak voltak és egymástól kb 100 méterre voltak, közöttük volt kihúzva a "mező" huzalantenna). Miután felszámolták ezt a rendszert, az oszlopok megmaradtak az újabb rendszerek antennáinak felszerelése érdekében.
Ha minden igaz akkor hasonló oszlop látható még ma is Budapesten az Andrássy úti 73 tetején.
Nem tudom, hogy az az antenna hogyan nézett ki, látni kellene egy képet róla...de mivel akkor már nem volt használatban a hosszúhullámú rendszer, ezért valószínűleg 160Mhz -es lehetett, elkezdtem körbeérdeklődni, ha kapok választ akkor megírom szívesen.
Amúgy egy nagyon jó összefoglaló látható ebben a videóban:
Időközben megtaláltam a választ a kérdésemre (videóban lévő eszköz használata a vasútnál és annak rádiós frekvenciája) . Ide is eküldöm, hátha mást is érdekel:
1940-ben kezdődött a vasút hosszúhullámú rádióhálózatának (370Kc) kiépítése, erre TELEFUNKEN AS33 és LORENZ 100, 200 rádiókat használtak, ehhez volt csatlakotatva a Hellschreiber melyet a vasútállomáson és nem a vonaton használtak.
A világháború után 1948-ban kezdték el felújítani a hosszúhullámú-rádiók hálózatát, ekkor már Telefunken AS33, Lorenz 100, 200, GVsz (Gép és Villamossági Szövetkezet) és Fug10 SL rádió adókat és Autophon (ez van a videón középen és a jobb oldalon pedig a HTG-1 távírógép látható), GVSz (Gép és Villamossági Szövetkezet) és Fug10 EL vevőket használtak.
1958-ban állíttatták le a vasúti távirat-forgalmazást a vasúti hosszúhullámú rádióhálózaton, a ténylegs leszerelésre azonban csak a 60-as évek elején került sor.
Köszönöm a választ. Igaziból nem erre a vonalra gondoltam, hanem általánosságban. Anno a balatoni munkálatok során ismertem meg a Tellabs eszközöket és ami nem lehetett elfeledni a Tisza Cipős logohoz hasonló megjelenés. Csak a T 2 oldala nem volt olyan hosszú meg alján két oldalt nem kerekített.
Fonyódon raktak anno le egy hatalmas rack-ot talán 8800-ast? Itt bejött az optika, továbbment, voltak ethernet portok is rajta. Erre emlékszem annyi év után.
Igen minden állomáson megvan még az SDH, viszont csak egy-két vonal van hozzá csatlakoztatva. Néhány állomáson az invitel használ néhány 2megás csatornát, de ez a vonalon 2-3 helyen van csak. A GySEV saját berendezéseit (IRCS) használja az átvett vonalakon.
Még érdekel a dolog, ha igen akkor ide töltsem fel, vagy küldjem át? (Ma találtam erre a fórumra. Vasúti távközlős vagyok, ha valakinek tudok segíteni valamiben, csak keressetek.)
A "fa karók" azért maradtak meg, mert azokon még MÁV tulajdonú optikai kábel van. Az a Hegyeshalom-Győr vonal tartalék kerülő iránya. Van ugyan a mostani új optikában fenntartva neki több szál is, de amíg a régi megy nem kell bérleti díjat fizetni érte.
Kérdés: 16-os vonalon Mosonszolnok után miért maradtak meg a fa karók az optikával? Villamosítással felkerült az oszlopokra “normál“ mód szerint. Esetleg nem bontották ela régit? Vagy nem értem az okát.
Van-e közöttetek valakinek digitalizált kezelési szabályzata (használati utasításra gondolok) PLANET, NAD, illetve FRK típusú diszpécser rendszerekről, és azt rendelkezésemre is tudná bocsátani?
Senki se feledje, hogy holnap mindenkit szeretettel várunk Békéscsabán a Turisztikai Főpályaudvar hivatalos átadásán, melynek keretében az Utasellátó vendéglátó hely is átadásra kerül. A hazai kisvasútjainkon jellegzetes járművekből került kialakításra ez a különleges hely!
A vasútnál telefon-oszlopon légvezetéket(ezt ma már nem használjuk,de régebbről emlékezhetsz rá)légkábelt,és optikai kábelt vezetünk.A mennyiséget az adott vonalszakasz távközlési és adatátviteli kapacítás igényei alapján határozzuk meg.Általában a távközlő szerelvény szobába végződtetjük a vezetékeket.Nagyobb hídakon kábelcsatornában vezetjük át.Nem villamosított vonalak felett a megfelelő védőtáv betartásával átvezethetők.(légvezeték,légkábel esetén)A vasútvonalak mellett más szolgáltatók is telepítettek vezetékeket,ezt általában az ellentétes oldalra rakták.Mikor ezek eltűnnek,akkor földkábeles szakasz kezdődik.
A vasúton található régi telefonpóznákkal kapcsolatban lenne pár kérdésem: -Mi alapján van hogy hova hány vezetékes kell? -Hova futnak be,honnan indulnak ki? -Hidakon hogy van átvezetve? -Vonal felett át lehet-e vezetni? -Miért van az,hogy néhány helyen 2 oldalon is van, utána hirtelen egyik oldalon se?
