Akkor ennyi... valahol szomorú. Én annál régebben voltam párszor a HelloHal vendége. Tizenéve még haza is hoztam halászlevet az egyik Tiszafürediből. Pedig magam is főzök, élő halból indítva, ha hozzájutok. Mostanában nem jutok hozzá.
Értem én, mindent megértek, halászati törvénytől Covidon át, összeomló gazdaságig.
De ha már csinálják azt a k* fagyasztott hekket, miért nem sütik meg jól???? Mert meg lehet. Én szeretem a jót.
"Oszibácsi halsütőjében ettünk keszeget, nem voltunk elvarázsolva..."
Pont ezek az érzéseim.
Most Kedden, július elsején, lévén szénszünet az egészségügyben, felkerestünk néhány régi jó helyet a Tisza tónál, annak is a fővárosában és környékén. Ezeket annyira nem sztárolták még akkor, amikor Oszi bácsit és társait, de jók voltak 5-6 évvel ezelőtt.
Most súlyos csalódás történt.
Nem fogok helyeket mondani itt, mert nincs hozzá elég ügyvédem.
Volt:
Több napos feketére újrasütött pontypatkó.
Vizes, fagyasztott ázsiai süllő filé, elvileg roston, de facsarni lehetett belőle a vizet a tányéron.
Alternatíva afrikai harcsa lett volna, detto.
Halászlé FŐZELÉK. Ehhez nem fűzök több magyarázatot. A kanál beletéve a kisbográcsba, nem dőlt el. De még gyilkolásra alkalmas szálka is volt a főzelékben. Nem ettem meg.
Máshol egészben sült süllő, na persze, ez is ázsiai tóból, és egészben sült hekk, mindkettő szárazra sütve. Mert ez jó lenne, csak tudnák megsütni, mint régen volt, azon a helyen.
Ma halászlé fesztivál van/volt Tiszacsegén. Az a lé se szokott elbűvölni, egy kis gondolkodás után nem mentem.
Most jöhettek nekem a Fehér Amúrral, az az egyik hely, amit fent említettem.
A HelloHal-hoz már nem jutottam el Tiszaörvényen, de már nem is volt kedvem...
Idejét nem tudom, mikor ettem balatoni strandon bármit is, illetve tudom, de akkor még nem volt szezon: néhány éve Oszibácsi halsütőjében ettünk keszeget, nem voltunk elvarázsolva...
(Anno Fenyvesen, később Almádiban ettem a strandon, fokhagymás lángos á 1.30 Ft,
sem hekk, sem palacsinta nem volt, de nem is hiányzott)
Szóba jött még a Mi a kő Köveskálban, de valahogy nem láttunk az étlapon igazán ínyünkre valót. Vagy azért, mert előtte pont ilyesmit ettünk, vagy másért.
Attól is függ, hová lőjük be az igényt. Családi vacsora, nyilván nem egyszerűen rántotthús+hasábkrumpli a parton, vagy valami önmagát fényező, kis alapterületű, önmegvalósító hely, csekély konyhai-kiszolgálói tapasztalattal, értelmezhetetlen kreációkkal, jóllakottság érzése nélkül. Én előnyben részesítem a valódi ételt felszolgáló valódi konyhákat, ahol vendégsereget is ki tudnak gyorsan, de precízen szolgálni, de az ételek se mindennapiak.
Nem tudom, hol a szállás, de én Pécselyről nem arra indulnék. A jó öreg Balatonfüred vagy Csopak nincs onnan messzebb, mint Káptalantóti.
Balatonfüreden még mindig él a régi, 50-60 évvel ezelőtti, nyugati buszos turistákat cigányzenével lehúzó hely, a Baricska csárda.
Csopakon a Víg Molnár felé venném az irányt. (inkább oda)
Valószínűleg mindkét helyen foglalni kell főszezonban.
Végül is az Európafit vagy mifene hotelben voltak. Kalláékat lekésték, ők március elején főztek ott. Ebből gondolom, alapból is jól el voltak látva, de tudok majd bővebbet később.
