" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Egyébként az alábbi kombót rendeltem, így elég hosszú termésérést le tudok fedni:
HALVIN: Július MANGO: Augusztus vége, Szeptember eleje MARIA'S JOY: Szeptember SUSQUEHANNA: Szeptember-November
A Prima-n még gondolkoztam, de egyik fenti fajtát sem múlja felül egy tulajdonságában sem, ilyen kombinációban meg vígan porozzák egymást, azaz az öntermékenység mint szempont kiesik.
4db-ot rendeltem különféle fajtákból: 122 EUR volt, viszont 99USD-vel terhelték a kártyámat.:))
Eddig még nem szóltak, hogy bibi van...:) Remélem nem átverés az egész, ahhoz túl komolynak tűnik az oldal. "Prima" is van náluk ráadásul két méretben, de azt külön be kell írni a keresőbe.
Japán naspolya fát mennyire éri meg venni? Szép a fa, valamennyire fagytűrő is, de a lényeg, hogy mennyire finom a gyümölcse?
A másik meg az, hogy idehaza többnyire magoncokokat, magcsemetékt árulnak, azoknak meg gondolom kisebb/gyengébb minőségű a termése. Oltott, nemes Japán naspolyát lehet kapni idehaza?
Köszi. Ára 30-60 ezer ft között van, szóval kettőt venni belőle nem olcsó és a fél kertet elfoglalná a két fa.
Kár, mert az, hogy állítólag nem bántja a cseresznyelégy, az óriási előny, de mondjuk ez simán változhat. Sok olyan fajtát is megtámadott már, amiket korábban nem szokott. Néha még a Szomolyai cseresznyébe is belemegy, ha pár nappal tovább hagyják a fán a kelleténél. Korai tavasz esetén (pl. tavaly) már június elején elkezdenek rajzani, így simán belemehetnek a Szomolyaiba is, hacsak nem szedi le az ember féléretten.
Nekem nincs, de egy időben én is nézegettem a kivágott dió helyett. Azért tettem le róla, mert nemcsak hogy még nagyobb fa akarna lenni, de kettő kell belőle, hogy porozzák egymást. Egyébként a légy nem támadja, és könnyű törni. Ami még érdekes lehet, hogy rövidebb tenyészidejű fajtákat érdemes választani, hogy beérjen.
Egy kis üveg beföttet kaptam a jujubából, elmondásuk szerint a friss gyümölcsöt a bolti befőtt tartósítóval készítették el.
A jujuba egy datolya alakú volt, amiból azóta kaptam oltóágat is. Nálam is terem, az idén a legjobb fajtának bizonyult, mert a nagy fajták a szeptemberi nagy esőzésekben már félzölden kirepedtek és tönkre mentek, ennek a fajtának semmi baja nem lett.
Én nem próbáltam még így tartósítani, mert mindig elfogy nyersen.
Próbáld meg a talaját szerves anyaggal takarni. Ha lehet, alulra 2-3 centi komposztot, vagy érett trágyát, arra 5-6 centi bármilyen más szerves anyagot. Levágott fű, darált ág, széna, szalma, gyaluforgács. Attól biztonságban fogja érezni magát, vastagabb vesszőket nevel, és könnyebben köt termést is.
Kb. 12-15 éve vettem egy elvileg termő gránátalmafát valamelyik kertészetben. Kiültettem a kertbe. Párszor visszafagyott szinte tövig, de mindig kihajtott. Most egy nagyon szép, 2,5 méteres bokor. 3 éve minden évben virágzik, de a virágok lehullanak, termés semmi.
Mi lehet az oka? Bár teljesen egészséges, szép növény, de az ágak nem túl vastagok. Arra gondoltam, hogy a terméseket meg se tudnák tartani, talán ezért nem terem még. Rendszeresen öntözöm, de trágyázni, tápoldatozni nem szoktam. Teljes napon van.
