Talán annyit jegyeznék meg, hogy az infrával valószinű felületi hőmérsékletet mérsz, ami bőven lehet több a tér léghőmérsékleténél. Tehát egy padlásnál a pala / a cserép nem beszélve a bádogról, bőven a padlás légtérhőmérséklete felett van-
"Macska a forró bádogtetőn" szerencsétlen állat miért megy ilyenkor oda ?
"Kint a szabadban a vízóraakna fedele 67 fok! " stimmel, de a léghőmérséklet csak olyan 36 fok volt.
Tegnap mértem infrás hőmérővel. Tetőtérben 57 fok volt a legtöbb, de ezt majd még párszor megmérem talán, hogy hol is mérek ennyit pontosan, mert a távolból mértem. Kint a szabadban a vízóraakna fedele 67 fok!
Egyébként magasabb hőmérsékletre számítottam. A fóliát megfogtam, nem volt olyan meleg. Ma lehet, hogy infrás hőmérővel mérek, tegnap kazán hőmérővel mértem.
A 60-65 fok szerintem már nem valós. Nyáron tűző napon kb 55 fokig emelkedett a fekete vaskorlát hőmérséklete emlékeim szerint.
Felmentem a padlásra. A gerinc közelében 43 fokot mértem! Csobogott a fejemről az izzadtság :-P Na majd oda felvezetem a HMV csövét vagy egy szigeteletlen fekvőtartályt, hogy frankón előmelegítse. Habár rajta maradhat a szigetelés, mert előbb-utóbb kiegyenlítődik a külső-belső hőmérséklet.
Egy ismerősöm tett a kád fölé egy rozsdamentes lemezt (nem lógatta át a födémen), így is sok párát le tud vele csapatni, mert a fém mindig alacsonyabb felületi hőmérsékletet ad. Jól elvezeti a hőt.
Ide is berakom az alkotásom, itt is aktuális. Beírva az adatokat kiszámolja a ház fűtési hőigényét, teljesítményigényét, valamint megmutatja, hogy mennyi lesz a fűtési költség, villanyra és gázra.
A Hőszigetelések topikban felhívták a figyelmemet, hogy a talaj felé vonalmenti hőátbocsátást kell számolni. Ennek ellenére mondhatni, hogy a teljes padlófelületi hőátbocsátással számolva (ahogy én tettem) kicsit magasabb hőigény értéket kapunk, de ez a következtetés se állja meg a helyét minden esetben, függ a lábazatszigeteléstől és hogy a padlószint hogy helyezkedik el a talajszinthezt képest - legalábbis ilyen információt kaptam abban a topikban. A lényeg, hogy egy egyszerű, könnyen kezelhető táblázatot akartam, ami szerintem elfogadhatóan (jól) megközelíti a részletes jellemzőkre kiterjedő számítást.
Nem a para kerulne a kulso felere, hanem a hideg a belsore, ergo belul lecsapatohely lenne. Mar csak ugy teoretice, mert nem hiszem hogy igy akarna valaki is huteni a szobajat...
Minek rohangalni? Ha mar egyszer azt a homennyiseget ugyis kidobja, eleg csak kidugni a felet es varni mig a belso reszrol kivezeti a meleget... tul.kepp beepit egy hohidat aminek a masik fele letorolheto.
következő probléma: párásodás (a kóros fajtából: lecsapódás, penész satöbbisatöbbi).
namámost ha jól értem a relatív magas páratartalom esetében már relatíve magas hőmérsékleten kicsapódik a víz. mivel a leghidegebb ált. az ablaküveg vagy a keret (jól szigetelésű műanyag ablak, de nem annyira jó hőátbocsátási tényezővel) például kitőnő hely a lecsapódásra. a hagyományos párátlanítók kapacitása gyenge, a masszív gépek meg kutyadrágák. namármost bár a legolcsóbb népi gyógymód a szellőztetés, ez nagyon hideg külső hőmérséklet esetén azért már nem olyan kellemes.
tehát az ötlet: 1 cm-es (mondjuk, csakhogy masszív legyen, de ne annyira nehéz) nagy vaslemezt kirakunk a -20 fokba és hagyjuk pihenni amíg megfelelően lehül. majd be a szobába, alá valami víztartó edényt, alkalmatosságot és várjuk a lecsapódást. mivel a vaslap hidegebb lesz, mint az ablaküveg, így az száraz marad, míg a vaslap meg nedves. oda csapatjuk ki a párát. időnként ablakmosó-lehúzóval lehúzzuk a páracseppeket és ürítjük a tálat (csakhogy nehogy visszapárologjon).
a lehetséges (vagy valós?:) bökkenő az lehet, hogy: 1. kevés párát köt meg 2. nem tart lépést a pára megkötése a pára termelésével (az, hogy emberek élnek a lakásban)
A hőérzetet a páratartalom, a hősugárzás (is) nagyban befolyásolja. Meg állítólag a talp felöl jó a meleg, mert hiába fűtesz csutkán radiátorral, ha a padló hideg, a láb fázik. Valószínűleg eddig még nem panaszkodott senki egy jól megcsinált padlófűtésre.
A beruhazasi koltseg a nagyon energiatakarekos hazakban sokkal nagyobb jelentoseggel bir, mint a sok futesi energiat elhasznalokban, ugyhogy akar fofutesre is gazdasagos lehet a villany egy alacsony energias (foleg alternativ energiakkal is megtaplalt, tehat csak a futesi szezon toredekeben hasznalt) hazban. Kozvetlenul, nem hoszivattyukent ertve! Construman latni mindenfele elektromos futespaneleket pl. marvanylap dekoral + fu"t (itt a forumon meg a NOBO nev hangzik el parszor), meg vannak az elektromos feluletfutesek (csempe ala vagy falba ld. Devi futokabel v. szonyeg), idovel eljon az o idejuk (foleg hogy gazbol lehet aramot csinalni, de forditva nem!) A meleget fujo ventillator elvileg nem hagyhato felugyelet nelkul, ebben igazad van. Szerintem az olajradiatorra is meg a tobbire siman rairjak ugyanezt! Csak sokan nem torodnek vele. Ha van kiepitett radiatoros rendszer, akkor elvileg mehetne az elektromos kazan, az magara hagyhato, de a radiatorozas mar maga egy eleg nagy beruhazas. Es meg ugye nem tudjuk, hogy milyen villanyaramos tarifarendszerek johetnek kesobb. Meg nem beszelunk azokrol, akik visszatermelik a fogyasztasukat a halozatba (szel-nap), azaz pl. a nyari kis koltseggel megtermelt aramjukat vetelezhetik telen.
Ez csak egy elvi gondolatmenet volt. Egyébként igen, a levegő melegével fűteném a vizet. Az izzólámpás fűtés volt a kiindulópont, onnan jutottam/tunk el idáig. Ebbe a zsákutcába :) Fűtőpatron már van 2000 Ft körül és több az élettartama az izzónál.
Ja azt hittem azert kene a hocserelo, mert a levego melegevel futened a futescsovet! Na annak tenyleg semmi ertelme, arammal tudsz kozvetlen a vizben meleget csinalni, szinten nem dragan. Viszont ha forditva, akkor minek meleget fujo hajszarito?
Még nem használtam ventilátoros fűtőkészüléket. Talán tényleg lehet úgy irányítani, hogy ne zavarjon a légáramlat. A hőcserélőnek kell lennie, ha központilag akarom a fűtést megoldani.
