A lakosság orális egészségi állapota évtizedek óta kritikus. Egy magyar átlagfelnőttnek csak tíz ép foga van, a többi hiányzik, tömött vagy szuvas. Tovább »
A fogak számát tekintve abszolút értékben és nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól. Egy felnőtt magyar állampolgár fogsorában átlagosan 10 egészséges fog található, míg nagyjából ugyanennyi hiányzik belőle. A jobb szájüregi egészségmutatókkal rendelkező Svédországban ez az érték 4 és 5 között mozog. A felsoroltakon kívül egy átlagos magyar szájban 4 pótolt, 2,7 tömött és 1,5 szuvas fogra bukkanhatunk (a bölcsességfogakat a szakemberek figyelmen kívül hagyják az ilyen jellegű statisztikák készítésekor).
Az elsősorban a túlzott dohányzásra és alkoholfogyasztásra visszavezethető szájüregi rák tekintetében is rendkívül szomorú a helyzet. Európai összehasonlításban sajnos a férfiaknál és a nőknél is hazánk áll az ezzel kapcsolatos megbetegedési lista élén.
Az elmúlt évek kutatási eredményei igazolják, hogy hatéves korában egy átlagos magyar gyermeknek közel 4 szuvas foga van, ami európai viszonylatban az egyik legrosszabb adatnak számít.
Összehasonlításképpen: ez a mutató a svájci hatévesek esetében csak 0,8. A WHO ez irányú ajánlásában egyébként a 2-es értéket jelöli meg a közeljövőben elérendő célként. Egy másik vonatkozó ajánlása 50 százalékban határozza meg azoknak a hatéves gyermekeknek az arányát, akiknek nincs szuvas foga. Ez az érték Magyarországon jelenleg csak 40 százalék.
Hasonlóan kritikus a helyzet a fogágybetegségek területén is. Hazánkban a tizenkét éves gyermekek közel 70 százaléka szenved ezek valamelyik változatában. Kezelés nélkül az állapotuk a későbbiekben súlyosbodhat, és komolyabb szövődmények léphetnek fel.
A magyarok harmada szerint a nőknek otthon van a helyük
* MTI
2010. március 8., hétfő 13:53 | Frissítve: 6 órája
Az Ipsos közvélemény-kutató vizsgálata szerint a magyarok 34 százaléka egyetért azzal a megállapítással, hogy a nőknek otthon a helye.
Az Ipsos közleményében a Reuters hírügynökségnek készített nemzetközi felmérését ismerteti, amely szerint Magyarországon a férfiak 40 százaléka, míg a nők 28 százaléka csatlakozik a fenti megállapításhoz.
A magyarok háromnegyede nem tud más nyelven megszólalni 2009. október 7. 07:45
MNO - KA A magyarok háromnegyede csak az anyanyelvén tud megszólalni, miközben az uniós állampolgároknak csaknem kétharmada beszél valamilyen idegen nyelvet – írja az egyik kormányközeli napilap, az Eurostat felmérése nyomán.
Az EU statisztikai hivatala által készített felmérésből kiderült, hogy a 27 tagállam rangsorában utolsó előtti Portugália is jócskán megelőz minket idegen nyelvek tudásában: a portugálok 51,3 százaléka nem beszél idegen nyelvet. Az élen Szlovénia áll, itt a polgárok 28,1 százaléka két vagy még több nyelven is tud. A második Szlovákia, a harmadik pedig Finnország.
A hazánkra nézve siralmas statisztikai eredménynek nyelvi elszigeteltségünk is az oka – véli a Népszabadságban Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Míg egy lengyelnek könnyebb megtanulnia oroszul, egy hollandnak angolul, egy szlovák megérti a cseh nyelvet és fordítva, s a portugáloknak sem okoz gondot megértetniük magukat az olaszokkal vagy a spanyolokkal.
A nyelvoktatás alacsony színvonaláért sokszor teszik felelőssé az alacsony óraszámot és a túl nagy létszámú csoportokat, de a nyelvoktatás sikeressége elsősorban a pedagógusokon múlik. A közoktatásban nincs minőségbiztosítási szűrő, és a szakember szerint amíg a tanárképzés helyzete, a pedagóguspálya presztízse nem változik, nem is lehet bevezetni, hiszen akkor az iskolák nem tudnának nyelvtanárokat alkalmazni.
Sértődékenyek, zárkózottak, pénzközpontúak és ügyeskedők a magyar munkavállalók, de ötletességük és kreativitásuk elismerésre méltó a Magyarországon működő multinacionális cégek vezetői szerint - derül ki egy nagyszabású kutatásból. A magyarok nem ezt gondolják: szerintük a multicégek kizsákmányolják őket, nem törődnek a helyi kulturális sajátosságokkal, és azt képzelik, mindent megtehetnek. Magukat viszont áldozatkésznek és lojálisnak látják.
"Minden kritikát azonnal személyes sértésnek vesznek"; "túl hamar feladják"; "nem értékelik a döntés szabadságát, inkább utasításra vagy szabályozásra várnak", "a magyarok nem tanulták meg kézbe venni a saját sorsukat" - néhány példa arra, mit gondolnak a magyar dolgozókról a Magyarországon megtelepedett multinacionális vállalatok vezetői. Az anonim idézetek egy, a magyar munkakultúrát vizsgáló kutatás eredményeit összegző, megjelenés előtt álló kötetben olvashatók (a kutatásról részletesen keretes írásunkban olvashat).
Mit gondolnak a multicégek vezetői a magyar dolgozókról?
Nem túl kedvező a menedzserek véleménye a magyar munkaerőről a kutatás szerint. A vezetők többsége úgy látja, hogy a magyar dolgozó a könnyebbik utat választja, ügyeskedik, kiskapukat keres. Gyengének tartják a magyarok motiváltságát, szerintük a magyar dolgozók nem azonosulnak igazán a munkájukkal, az egyetlen motiváló erő számukra a pénz.
Általános vélemény a multik menedzserei körében, hogy a magyarok nehezen vagy sehogy sem vállalnak felelősséget munkájukért, a hibákért másokat okolnak, és konfliktuskerülők, ami hosszú távon az ellentétek elmérgesedéséhez vezet. Hiányzik itthon az egész munkafolyamatot átlátó, komplex szemlélet, a magyarok pedig nem jó csapatjátékosok: a vezetőket inkább elszigetelik, mintsem együttműködnének velük a közös célok érdekében.
Bár a magyar főnökök szeretik azt gondolni, hogy alkalmazottaikkal ellentétben ők már felzárkóztak a nemzetközi elvárásokhoz, a külföldi vezetők nem éreznek nagy különbséget a magyar vezetők és dolgozók között. Főként a külföldi vezetők beszéltek a magyar munkavállalók passzivitásáról, szerintük a magyarok még akkor sem lépnek, ha saját érdekeik kerülnek veszélybe. A legtöbb külföldi menedzser szerint kommunikációs problémái is vannak a magyar dolgozóknak: nem szeretik az egyenes beszédet, nincs vitakultúrájuk. Sokan elismerően szóltak viszont a magyarok kreativitásáról, innovatív képességéről.
A húszas-harmincas korosztálynál már jobb a helyzet, de a mobilitás hiánya általánosságban jellemzi a magyarokat - mondta több cégvezető a kutatóknak. Sokan említették az interjúk során azt is, hogy a magyar dolgozók eltúlozzák vagy felülértékelik saját teljesítményüket, ami mögött valójában kisebbrendűségi érzés húzódik meg, és mindez egyfajta sajátosan magyar befelé forduláshoz, a külvilág figyelmen kívül hagyásához vezet. Emiatt jellemző szerintük a tagadás kultúrája, az elszigeteltség, a kölcsönös függések figyelmen kívül hagyása. A cégvezetőknek feltűnt, hogy a magyarok hajlamosak az állandó panaszkodásra, és rugalmatlanok. Szerintük nem jellemző a magyarokra az életút megtervezése, a hosszú távú gondolkodás, lojalitásuk a céghez pedig jövedelemfüggő: hiába tartják fontosnak a cég jó hírét, a munkahelyi és a magánérdeket erősen szétválasztják.
A megkérdezett menedzserek egybehangzóan óriási problémának tartják a dolgozók nyelvi hiányosságait: szerintük még azok sem szívesen szólalnak meg idegen nyelven, akiknek van nyelvvizsgájuk. A képzés hibája az is, hogy hiányzó vagy elégtelen szakmai gyakorlattal kerülnek a magyarok a munkaerőpiacra a vezetők szerint. Gyakran említett probléma volt a stabil értékrend hiánya is, ami a külföldi vezetők szerint a magyar közép-és felsővezetőket is érinti, és legkirívóbb példája a termelési mutatók kozmetikázása.
És mit mondanak a magyar dolgozók a multikról?
Amerikai, német, angol és francia cégvezetők egyaránt felrótták azt is a magyaroknak, hogy nem is törekednek megérteni a munkakultúrát, amelyben dolgoznak. A cégvezetők szerint ráadásul sok magyar még mindig betolakodónak, kizsákmányolónak tekinti a külföldi cégek vezetőit, saját munkájára pedig szükséges rosszként tekint, aminél jobbat érdemelne. "A magyarok nagy része nem érti meg, hogy a munka nem feltétlenül kizsákmányolás, partnerség is lehet" - mondta az [origo]-nak Miszlivetz Ferenc, a kutatás vezetője, a kutatást végző alapítvány, az ISES igazgatója. "A munkához való viszonyunk megrekedt a feudalizmusnak azon a szintjén, ahol a jobbágyok röghöz kötöttek voltak, és úgy voltak vele, hogy minek többet termelni, ha úgyis elviszi a földesúr."
A kizsákmányolásra vonatkozó vélemény a kutatás során is megjelent a magyar vezetőkkel készített interjúkban. "Azt gondolják, hogy itt mindent meg lehet csinálni", "azért jöttek, mert itt olcsó a munkaerő" - mondták a kérdezőknek magyar főnökök. A magyarok úgy érzik, hogy a külföldi vezetők lenézik őket, rájuk erőltetik a saját sémáikat, és nem veszik figyelembe a nemzeti sajátosságokat, általánosságban keveset tudnak a magyarokról. Sőt, a multik nem használják ki a magyarok találékonyságát és kreativitását, azt sokszor okoskodásnak vagy okvetetlenkedésnek veszik.
Magukról már nem gondolnak ilyen rosszat a magyarok
Saját magukat a magyarok - mind a vezetők, mind az alkalmazottak - sokkal pozitívabban ítélik meg, mint a külföldi főnökök. A dolgozók körében végzett kérdőíves felmérés szerint nagy a hajlandóság csoportmunkára és kooperációra, aktívabbaknak, rugalmasabbnak és nyíltabbnak vallják magukat, mint amilyennek főnökeik látják őket.
A közhiedelemmel ellentétben a megbecsülést fontosabb motiváló erőnek nevezték, mint a bért és juttatásokat. A válaszadók 54,6 százaléka viszont nem tartja méltányosnak azt a bért, amit kap, és arra a kérdésre, hogy milyen okból változtatna munkahelyet, 88,3 százalék rávágta, hogy magasabb fizetésért. Igaz, a válaszokból úgy tűnik, hogy a magyar dolgozók nem kapnak elég megbecsülést a multiknál. Az alkalmazottak kétharmada azt állította: csak néha kap elismerő szót a munkahelyén, és 68,9 százalékukat csak régen vagy soha nem léptették elő. A dolgozók 61,2 százaléka úgy érzi, hogy ő többet ad a társadalomnak és ezen belül a munkáltatójának, mint amit ő kap tőlük. A kutatást összegző kötetben az áll: a multiknak is sokat kellene tenniük azért, hogy javuljon a róluk kialakult kép.
A felmérésből kiderült, hogy míg a dolgozók önmagukat kedvezően értékelik, társaikról már ők is kedvezőtlen képet festenek. A németekkel való összehasonlításban csak két tulajdonságban tartják jobbnak a magyarokat: találékonyságban és sokoldalúságban. Ezzel szemben szerintük a németek jobb szakemberek, tisztábbak, rendesebbek, önállóbbak, fegyelmezettebbek, jobb kedvűek. A magyar válaszadók a magyarokat irigyebbnek, rosszindulatúbbnak, költekezőbbnek, izgágábbnak és lustábbnak ítélik meg, mint a németeket.
Minden ötödik pár meddőségi problémákkal küzd Magyarországon 2009.01.22. 14:25 Index
A házaspárok húsz százaléka meddőségi problémákkal küzd Magyarországon a legfrissebb statisztikai adatok szerint, azaz minden ötödik pár szembesül azzal a ténnyel, hogy nem akkor és nem úgy érkezik a gyermekáldás, ahogyan eltervezte. A témában közel 400 ezer ember érintett és számuk napról napra növekszik.
Bencsik Andrea klinikai szakpszichológus elmondta: a meddőséggel érintett pároknak csak 15 százaléka fordul orvoshoz, aminek több oka lehet, például, hogy korlátozott a tájékozódási lehetőség: az újságok csak érintőlegesen, kampányszerűen foglalkoznak a témával és többnyire a lombikbébiprogramot ismertetik. A másik ok, hogy a meddőség még mindig tabutéma, sokan szégyenként élik meg helyzetüket, titkolják és nem tudják, hová fordulhatnak, írja az MTI.
A magyarok negyede pszichiátriai beteg MTI 2009. január 20., kedd 17:55
Csütörtökön kezdődik a magyar agykutatók konferenciája, ahol az idegrendszeri zavarok jelentőségére próbálják felhívni a figyelmet.
A magyar lakosság negyede szenved valamilyen idegrendszeri vagy pszichiátriai kórképben, mondta Vizi E. Szilveszter agykutató, az Akadémia korábbi elnöke a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) csütörtökön kezdődő konferenciája kapcsán. A tanácskozás az idegrendszeri zavarok jelentőségére kívánja felhívni a döntéshozók és a társadalom figyelmét. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO, a Világbank és a Harvard Egyetem Globális betegségteher című tanulmánya szerint a következő húsz évben az idegrendszeri betegségekben szenvedők aránya a világon akár 20 százalékkal is emelkedhet.
Minden harmadik felnőtt cigarettázik Magyarországon Független Hírügynökség 2008. december 3., szerda 18:30
Nemcsak sokan dohányoznak idehaza, hanem sok cigarettát is szívnak el a magyarok naponta, derül ki egy friss kutatásából.
Az anyag szerint minden harmadik felnőtt cigarettázik Magyarországon, és csaknem minden második többet szív el napi tíz szálnál. Kiderült az is, hogy a férfiak között több a dohányos mint a nők körében. A fiataloknál pedig még rosszabb az arány, 40 százalékuk szokott rágyújtani, derül ki a Szinapszis és a WEBBeteg.hu egészségportál friss kutatásából.
A férfiak körében csaknem 10 százalékkal több a dohányos, mint a nők között. Ráadásul ők szívnak több cigarettát naponta, minden ötödik magyar férfi számít erős dohányosnak. A kutatás kitér a jövedelem és a cigarettázás kapcsolatára is, ám nem mutatkozott számottevő különbség az eltérő anyagi helyzetű válaszadók között.
Kiderült, hogy a betegség sem tántorítja el az embereket. A krónikus betegséggel küzdők között mindössze négy százalékkal kevesebb a dohányosok aránya mint az egészségesek között. Hasonlóan alakultak az asztmások és az allergiások dohányzási arányai is, előbbieknek nem kevesebb mint a fele gyújt rá rendszeresen, míg utóbbiak körében 35 százalék nyúl rendszeresen cigaretta után. A cikk a hirdetés után folytatódik
Korral változik annak megítélése, hogy betegségnek számít-e a dohányzás. Minél idősebb korosztályról van szó, annál nagyobb a dohányzást betegségnek tartók aránya. Összességében a lakosság 54 százaléka gondolkodik így. Még a cigarettázók között is hasonló volt ez az arány, 51 százalék.
A válaszadók 46 százaléka valamennyi vendéglátóhelyen, míg 14 százalékuk az éttermekben tiltaná meg a dohányzást, illetve 40 százalék szerint elegendő az is, ha nemdohányzó rész van az étteremben. A káros szenvedélynek hódolók 18 százaléka csupán az éttermekben tiltaná be a füstölést, 21 százalékuk minden vendéglátóhelyen, és 61 százalékuk vallja, hogy elegendők a kijelölt dohányzó helyek.
Nyilvános fórumon cigányoztak a szegedi tanárok Index/MTI 2008. 10. 15., 09:46 | Frissítve: 21 órája
Féreg osztálynak, cigóknak, orkoknak nevezik a tanárok egy nyilvános fórumon azokat a a roma gyerekeket, akiket tanítottak vagy tanítanak. A Móra iskolát az előző tanévben azért zárták be, hogy megszűnjön az elsősorban roma diákokat oktató intézmény különállása. A diákokat a város 11 iskolájába irányították néhány egykori tanáruk kíséretében. Feladatuk az, hogy mentorként továbbra is segíthessék tanítványaik fejlődését.
A Délmagyarország megkereste az egyik érintett tanárnőt, akit miután szembesítettek a nyilvános levelezés tartalmával, úgy nyilatkozott, hogy ők csak átvették más fórumozók szóhasználatát, amikor orknak, norvégnak, tücsöknek, cigónak, c-nek nevezték szövegeikben a romákat. Egy másik érintett szerint butaság volt a cselekedetük.
Csak a román és a lengyel fizetési morál gyengébb a magyarországinál a kelet-európai régióban – derül ki az Atradius Hitelbiztosító fizetési szokásokat vizsgáló felméréséből. Az ehhez kapcsolódó elemzés szerint ennek okai a csődtörvény elégtelensége, a lassuló gazdaság és a kintlévőségi kultúra fejletlensége.
"Uszító és manipulatív": 91 százalék szerint van "cigánybűnözés" A Nézőpont szerint betartották a szakmai előírásokat
Hírszerző összeállítás 2008-08-27 20:28
A "cigánybűnözéssel" kapcsolatban tett fel kérdést a Nézőpont Intézet augusztusi felmérésében, a Heti Válasz megrendelésére. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke uszítónak és manipulatívnak tartja a kérdést; a Nézőpont Intézet ugyanakkor azt közölte, azért használták felmérésükben a "cigánybűnözés" fogalmát, mert az a társadalmi közbeszédben és a szociológiában is szerepel.
A Nézőpont Intézet által megkérdezettek 91 százaléka tartja létező jelenségnek az úgynevezett "cigánybűnözést", míg az ellentábor alig 5 százalékos a Heti Válasz csütörtöki számában megjelenő, az MTI-hez már szerdán eljuttatott közvélemény-kutatási eredmények szerint.
A felmérésre reagálva az OCÖ elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, uszító és manipulatív már a kérdés felvetése is, mert ez a kifejezés sem a jogrendszerben, sem a kriminalisztikában nem ismert. Hangsúlyozta, az OCÖ - csakúgy mint a szakemberek - nem fogadják el a "cigánybűnözés" használatát a közbeszédben; a szervezet visszautasít minden ilyen jellegű megnyilatkozást.
Kolompár Orbán úgy fogalmazott: a rossz gazdasági helyzet és a politikai csatározás miatt az emberek ösztönösen a leggyengébbeket okolják a problémákért. Hozzátette: bízik abban, hogy a társadalom mégsem ennyire elutasító a cigánysággal szemben.
Előítéletes társadalom
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője reagálásában hangsúlyozta: kutatásaik során minden tekintetben betartják a szakmai előírásokat.
Mint írta, figyelmeztető jel, hogy a magyarok 91 százaléka szerint létezik "cigánybűnözés", 77 százalékuk szerint pedig a romák hajlamosabbak a bűnelkövetésre, mint a nem romák. "A társadalom ilyen erős előítéletességének csökkentését a Nézőpont Intézet is sürgős közfeladatnak tartja" - jegyezte meg a kutatásvezető.
Közölte: a "cigánybűnözés" fogalmát azért használták, mert az "a társadalmi közbeszédben és a szociológiában is szerepel".
A "jellemzően alacsonyabb beosztásúak" útiköltsége, vagy albérleti díja elvinné a fizetésük nagy részét, plusz azt az időt, amit háztáji gazdálkodásra fordíthatnának, hogy így könnyítsenek a megélhetésükön.
Ingatlant az északi-keleti megyékben nem lehet, vagy csak mélyen áron alul eladni. Ha egy családnak az egyetlen vagyontárgya egy családi ház, nem fogja megkockáztatni, hogy eladja, és a pénzből más országrészbe költözzön, bérelt lakásba, amikor ott sem biztos a munkahely. Így legalább a lakása megvan.
Átverésben nagyon jók vagyunk 2008. augusztus 28. 00:03 Magyar Nemzet
Lehangoló eredménnyel zárult a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság azon vizsgálatsorozata, amely fél éven keresztül az árubemutatóval és vásárlással egybekötött utaztatókat vette górcső alá.
A tegnapi jelentésből kiderül: az ilyen cégek majdnem fele még csak nyugtát sem ad tevékenységéről, miközben a fogyasztókat átverő módszerek kimeríthetetlen tárházát vonultatja fel.
Kövérek vagyunk és nem tudunk lefogyni MTI / Index | 2008. június 17., kedd 18:36
Kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos található Magyarországon. Túlnyomó többségük akkor se tud lefogyni, ha akar.
A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint hazánkban a megkezdett fogyókúrák 96 százaléka sikertelen; többen, legalább 5-6 "sikeres fogyókúrás" módszert is kipróbálnak eredmény nélkül, mondta el Torzsa Péter háziorvos, a Tudatos Fogyás Aktív Programja roadshow szegedi állomásán.
A szakember kifejtette: az elhízás - a dohányzás után - a második legfontosabb rizikófaktor a koszorúér-betegségek kialakulásában. A magyarországi adatok alapján jelenleg 2 millióra tehető az elhízottak és 4 millióra a túlsúlyos emberek száma. Szakértők véleménye szerint, ha a túlsúlyos lakosok nem tesznek problémájuk ellen, 5 éven belül már az elhízottak közé tartoznak.
A felmérés eredményei szerint a túlsúlyban érintettek 52,7 százaléka nő, tette hozzá a szakember. A jelenség kialakulásának oka a kényelmes életvitel, az egyre kevesebb mozgás, szénhidrátokban, zsírokban gazdag ételek. A Szinapszis közvélemény-kutató cég által elkészített, reprezentatív felmérése szerint az érintettek a korábban átélt "kudarcok" miatt csalódottá válnak, és inkább együtt élnek súlyproblémáikkal, mintsem szakember segítségével megoldják azt.
Az alacsonyabb beosztásra pályázók kevésbé mobilak, mint a vezetõk, annak ellenére, hogy jellemzõen nehezebb elhelyezkedniük – derült ki a Jobinfo és a KutatóCentrum közös felmérésébõl, melyben az internetes álláskeresési szokásokat, valamint az ahhoz kapcsolódó attitûdöket vizsgálták.
Az álláskeresõk jellemzõen lakóhelyük környékén keresnek munkát, így már az internetes böngészés során is leginkább terület alapján szûkítik az ajánlatokat. Az állás kategóriája és a fizetés csak a második, illetve harmadik helyre szorul – derült ki a KutatóCentrum és a Jobinfo közös kutatásából, amelyben az álláskeresõ oldalak ismertségét, az internetes álláskeresési szokásokat és az azokkal kapcsolatos attitûdöket vizsgálták. Az álláskeresõk nemcsak a szûkítés során, de az állásajánlat elbírálásakor is fõ szempontként veszik figyelembe a munkavégzés pontos helyét. Jellemzõen a nõk és az alacsonyabb beosztásúak kevésbé mobilak: a nõk 80 százaléka és az alkalmazotti pozíciót megpályázók 78 százaléka nevezte nagyon fontosnak a munkavégzés helyét, míg a férfiak 70, a felsõvezetõk 66 százaléka nyilatkozott ugyanígy.
[]Óriási problémát okoz Magyarországon a mobilitás hiánya – kommentálta országos adatok alapján a kutatás eredményeit Szabóné Bikki Ágnes, az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ foglalkoztatási tanácsadója A rendszerváltás elõtt a dolgozók megszokták, hogy munkahelyük a lakóhelyükhöz közel esik. Ez a szemlélet még mindig él, a magyarok nem szívesen költöznek új munkahely miatt.
A beosztottak nehezebben találnak megfelelõ pozíciót: 27 százalékuknak sikerült csupán egy hónapon belül elhelyezkedni, míg a felsõvezetõk 33, a cégvezetõk 37 százalékának. Az alkalmi vagy kisegítõ munkát keresõknél ugyanez az arány 31 százalék volt – ismertette az átlagos elhelyezkedési idõ trendjeit Kristók Balázs, a Jobinfo.hu üzletágának vezetõje. A kutatás során megkérdezettek 17 százalékának fél évnél is több idõt vett igénybe az álláskeresés.
Tényleg depressziósak a magyarok? Index 2008. március 31., hétfő 16:30
Több éves előkészítő munka és fejlesztés előzte meg a Psychogalaxy nevű, tudományos alapú online szolgáltatás indulását. Az oldalon önismeretünk javítása mellett párkapcsolatunk minőségét is felmérhetjük és ismerkedhetünk. A készítők hosszú távon minden eddiginél nagyobb kutatható adatbázist remélnek a projekttől.
Az ország legnagyobb pszichológiai tesztjeként hirdetett Psychogalaxy keddtől elérhető a nagyközönség számára. A megnyitó sajtótájékoztatót a tudományos hátteret biztosító Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Pszichológiai Intézetének két professzora, dr Bagdy Emőke és dr. Vargha András, illetve a fejlesztést végző Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnöke, dr. Sváb Péter tartották.
A halálbüntetés visszaállításáról tárgyalt az Országgyűlés rendészeti bizottsága. Az apropó: Sajóbábony önkormányzata újra életre hívná ezt a büntetést. A városatyák lakosság közbiztonsággal kapcsolatos panaszai alapján jutottak erre a kemény elhatározásra.
A levél szerint a képviselő-testület tárgyalásán kiderült, hogy az emberek nem érzik biztonságban magukat, s félelemben élnek. A panaszok szerint egyes emberek büntetlenül bemennek mások veteményes kertjébe, megdézsmálják a gyümölcsöt, a segélyek kifizetése esetén részegen ordibálnak az utcán, s még a gyermekkorúak is részt vesznek a szabálysértésekben.
"A bejelentés egy bizonyos népréteghez kapcsolódik, de leírni, kimondani senki nem meri, hiszen aki ezt megteszi, megbélyegzik" - írja a polgármester és a jegyző. akikkel a képviselő-testület is egyetértett, s határozatában kezdeményezte "a Btk. radikális szigorítását"
Közgazdászként az a felelősségünk, hogy megpróbáljuk felmérni, mi a helyzet, mi vezetett ide, mit lehet tenni. Nem azt kell visszaböfögni, amit valamelyik politikai erő hallani akar, mint a számára, a választói számára kedvező szcenárió – mondta az Indexnek Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, a Magyar Nemzeti Bank korábbi ügyvezető igazgatója, aki egy évvel ezelőtt a nyilvánosság előtt elsőként vetette fel a sáveltörlés szükségességét. A szakember úgy látja, az is eredmény, hogy a politikai közbeszédbe bekerült, hogy a magyar gazdasággal alapvető problémák vannak, bár ebből még korántsem következik, hogy a kormány, ha egyáltalán, optimális javaslatokkal állna elő. Hamecz István szerint alapvető problémát jelent, hogy a magyarok munkavállalási hajlandósága alacsony, ráadásul ezt a mentalitást támogatja a szerinte elsőként átalakítandó szociális rendszer is.
Az év elején a PricewaterhouseCoopers a világ nagyvállalatainak vezetői körében arról készített közvéleménykutatást, hogy cégük működését hogyan érinti a korrupció. A felmérés szerint a cégvezetők kétharmada tapasztalt üzleti tevékenysége során korrupciót.
A válaszadók 63 százaléka tapasztalt korrupciós tevékenységet vállalatánál, 45 százaléka mondta, hogy a korrupció veszélye miatt nem lépett be egy piacra vagy nem élt az adott üzleti lehetőséggel, 34 százaléka szerint cége korrupt hivatalnokok miatt vesztett el üzleti lehetőségeket, 42 százaléka véli, hogy versenytársai csúszópénzt fizettek.
"A magyar lakosság több mint negyede nyíltan idegenellenes"
Eleg elolvasni ujra a Magyar Nemzet mai szamaban! ;-(
"Az alacsonyabb árak miatt egyre több szlovák vásárol ingatlant a Kisalföld északi részén. Pozsonyban most az a hír járja, hogy mihamarabb házat kell venni a magyar oldalon, mert a schengeni határnyitás miatt a térség egyre vonzóbb lesz. Az őslakosok jó része idegenkedve fogadja a magyarul nem is beszélő szlovákokat, akik többnyire továbbra is Pozsonyban dolgoznak, és az adót sem Magyarországon fizetik. Ráadásul fittyet hánynak a helyi szokásokra. ...A betelepülők meglehetősen jól vannak eleresztve anyagilag, s esetenként irreálisan magas összeget is hajlandók adni egy-egy ingatlanért. Rajkára egyébként az elmúlt négy év alatt mintegy 400 szlovák állampolgár költözött be, s körülbelül 130-140 ingatlant vásároltak fel a 2600 fős lélekszámú községben. A betelepülők többsége a polgármester szerint nem tud magyarul...Sokan féltik a község jövőjét. Úgy látják, egy második Trianonnal fenyeget. Nem tartják kizártnak, hogy a területfoglalás szervezett keretek között zajlik"
Tessek itt az ujabb pedla a munkahelyi bunozesre amirol az a felmeres szolt! :-(
Csalássorozat a budapesti gyógyfürdőkben Független Hírügynökség 2007. 12. 28., 12:25
A rendőrség indított nyomozást 15 fővárosi gyógyfürdőben miután kiderült, több százmillió forintot loptak el az alkalmazottak. Általában jegysétáltatással tudnak csalni, a nagy csoportokat nem egyesével engedik be a számlálóval is felszerelt kapun, így a jegyek kezeletlenül maradnak, ezeket pedig újra tudják értékesíteni.
Budapesten több olyan fürdő van, ahol a forgalmas napokon 1 millió forintot osztanak szét maguk között a szabályokat megsértő dolgozók. A felügyelő-bizottsági elnök hozzátette, hogy eddig négy fürdőből összesen négy embert bocsátottak el azért, mert bebizonyosodott bűnösségük. Sok helyen úgynevezett jegysétáltatást végeznek. Ennek lényege, hogy a nagy csoportokat nem egyesével engedik be a számlálóval is felszerelt kapun, hanem a mozgáskorlátozottak részére kialakított kapun, csoportosan engedik be őket. A kezeletlen jegyek pedig visszakerülnek a kasszába, ahol a beépített munkatárs újraértékesíti azokat.
A cég vezetői tisztában vannak vele, hogy sokan lopnak, csalnak a cégnél. A munkaügyi perektől tartva azonban úgy döntöttek, hogy a belső ellenőrök helyett a rendőrségre bízzák a nyomozást.
