Kb 20 éve változott meg a szabvány szövege, most felhasználási javaslat a címe, és igen, az MT szerepe benne fénymásoló, porszívó, stb. csatlakozóvezetéke. Állandó elhelyezésre, épület berendezésére 750 V-os vezetéket javasolnak, az MT meg max 500.
A cializmusban volt 1000 V-os MT is, régen mások voltak a lehetőségek.
" Beltéren és kültéren (minimálisan időjárásálló, de védőcsőbe kell helyezni. Fontos: földben nem szabad szabadon elhelyezni), falban vakolat alatt, védőcsőbe vagy kábelcsatornába húzva rögzített szereléssel, világítási körök, dugalj körök betáplálásához vagy vezérlő kábelként akár nyirkos helységben is használható. "
Sziasztok! Tanács kellene mert eddig mindenki mást mond ès így nem tudom hogy lehet-e vagy nem. 3x2.5 Mt kábelt lehet vèdőcső nèlkül vakolat alá rakni??
Én minimális esélyt látok arra, hogy 10+ perc működés után ne a szívattyú ázzon be, mint a kötésessel legyen valami baj, de igen, kb. ennyi. Lehet elmélkedni, hogy 1 szál rézdrót kicsit kilóg, terhelés függvényében melegszik és pont csinál valami kis káoszt amikor vetemedik, de kevésbé reális, mint az, hogy valami a szívattyúban nem bírja. Ki kell próbálni, mint minden és körbejárni.
Van egy 750 w búvárszivattyúm. A villanyórától kb. 35 méternyi távolság választja el a szivattyút. Korábban 25 méter 2.5 mm2 tömör réz ment a dugaljig ahová a vezérlése van bekötve. A vezérlésben egy kondi van meg egy kapcsoló, onnét még kb. 10 méter 5 x 1.5 sodrott rézkábel futott a szivattyúig és ezen a szakaszon volt(van) egy gyantával vízhatlanított forrasztott toldás.
Már tavaly is időnként leverte a fi relét huzamosabb használat után.
Idén annyi változás történt, hogy ezt a vezérlő dobozt a szivattyútól távolabbra helyeztem át így most kb. 20 méter 2.5 mm2 tömör+ onnan 15 méter 5 x1.5 mm2 sodrott réz kábel van és az utóbbi 15 méteren most már összesen 2 db vízhatlanított, forrasztott kötés van.
Idén viszont már 10-15 perc után leveri a fi relét, sőt van hogy 10 percet sem bír ki.
A szivattyú vacakolhat, vagy a kábelezés lehet így alkalmatlanabb?
Bármit is akarsz később kezdeni a lakáselosztó korszerűsítésével vagy átrendezésével, először magadnak írd össze, hogy mi van egy kismegszakítón (áramkörön). Nem kell hozzá más, mint egy fázisceruza, és kb. egy órányi türelem. Neked is hasznos, meg a későbbi szerelőnek is jól fog jönni a tervezésnél, csoportosításnál.
Elkezded egyesével lekapcsolni a kismegszakítókat, és mindegyiknél részletesen felírod, honnan ment el az áram, pl. folyosó dugaljak + folyosó ajtó fölötti lámpa + WC lámpa. Előtte kapcsold fel mindenhol a lámpát, aztán egyenként nézd végig a fáziscerkával a dugaljakat. Időbe telik, de rá fogsz jönni hogy van benne logika, pl. egy főfalon végig minden helyiségben ugyanaz az áramkör, vagy egy helyiség egy áramkör, vagy a fal két oldala egy áramkör, stb.
Érdemes egy word doksiban megszerkeszteni hogy átlátható legyen. Én a családiakat kinyomtattam, belamináltattam és betettem a villanyóraszekrénybe, vagy fölakasztottam a lakáselosztó mellé, hogy mindig kéznél legyen. Jobb helyeken amúgy a villanyszerelő feliratozni szokta a kismegszakítókat, de azon nem biztos hogy eligazodsz, főleg ha nem ugyanazt értitek pl. a kisszoba, első szoba, utcai szoba, meg a hasonló elnevezéseken.
Egyenként kapcsolsz egy kismegszakítót a fő kismegszakító mellé . Így végig tudod ellenőrizni , hogy melyik mit véd .
Igen , egy dugaljkörön , ahol simán lehet akár 6 dugalj is , ott azért már van hibalehetőség vastagon ( kötések lazulása ) . Ezért írtam , hogy jól kell megválasztani a kismegszakító típusát ( B , C ) és áramerősségét 6A -10A -stb .
Ezzel azt feltételezed, hogy egy körben vannak mondjuk a világítások, egy másikban meg a dugaljak, stb. De erről fogalmam sincs hogy így van e, nincs kapcsolási rajzom (sajnos).
Mondjuk valahogy biztos ki lehetne mérni, de azért jó sok dugalj van mindenfelé. Ezen agyalok még.
" a kismegszakítókat is lecserélném az áramkörnek megfelelő értékűre "
A kismegszakítóknak a kiinduló vezetékeket kell megbízhatóan védeniük túláram és zárlat ellen elsősorban . Egy világítás áramkörnek minek a C16A ? A dugaljak esetében ugyanaz a kérdés . Miért nem elegendő a " B " osztály ?
Igazad van , azok a vékony erek ( 1,5 mm2-nek nézem ) rézből vannak .
Azokhoz sem jó választás a C16-os kismegszakító . Ha jól látom , a nulla sín ( jobb oldalt fent ) jobb utolsó csavarjánál is több ér van bekötve . Azt sem ártana egy N sínbe megfelelően bekötni .
A bejövő pirosat és kéket nem tudom (ezek is lehetnek alu-k, ha a fázis az, de majd megnézem).
Az összes többi bekötött vezeték réz.
"Valamint , ha jól látom , akkor a bejövő PE vezetéknél egy sorkapocs csavaros rögzítéssel van megoldva temérdek vékony ér egy csavar alatt . Azt is jó lenne szakszerűen megoldani egy PE sín segítségével."
Ez jogosnak tűnik, ezt is felírtam a tennivalókhoz.
Amúgy én arra a következtetésre jutottam (az eredeti kép alapján, mert most nem férek a dobozhoz), hogy a dobozba bejövő piros szigetelésű vezeték lehet a föld, a dobozba bejövő kék vezeték meg a nulla.
Mondjuk lehet hogy hülyeség mert nem szokták doboz előtt szétválasztani, vagy ilyesmi... Csak "szemre" most ezt mondanám.
Én a kismegszakítókat is lecserélném az áramkörnek megfelelő értékűre , mert ahogyan nézem , elég vékonyka erek vannak alumíniumból . A C16-os viszont elég hosszú ideig képes olyan magas áramot átengedni , ami kárt tehet a vezetékben . Valamint , ha jól látom , akkor a bejövő PE vezetéknél egy sorkapocs csavaros rögzítéssel van megoldva temérdek vékony ér egy csavar alatt . Azt is jó lenne szakszerűen megoldani egy PE sín segítségével .
Igen, azért néztem bele, mert kíváncsi voltam be lehetne e tenni egy Fi-relét.
Eddig úgy látom elvileg menni fog majd, még a bekötésnek kell utánanéznem. Bár ez csak egy fázis, azt hiszem igazából csak azt kell majd tudni, hogy hol kell legyen a betápja a Fi-relének.
Ahogy néztem a rajzokat csak a bejövő fázist meg a bejövő nullát kell átvinni a Fi-relén.
(Illetve most már a PEN sínnek is utána kell néznem majd :) .)
1, Rosszul állt a fáziselosztó sín a szélső kismegszakítóban (nem tudom mi a hivatalos neve; megigazítottam)
2, Egy helyen (jobb fent) a fázis és a nulla egy csokiba (újabban wago) van bekötve. Ez gányolás, az a barna vezeték is a nullát viszi csak lusták voltak behúzni egy kék vezetéket, vagy lehet ennek létjogosultsága?
3, Nem hittem a szememnek, de a bejövő fázis oldalról alumíniumnak látszik. A villanyóra (16A kismegszakítóval) és az elosztódoboz közötti fázist nem szokták felújításkor réz-re cserélni? Mi van ha ez alumínium?
Sokkal gagyibb a dugalj része, még a legrosszabb fali aljzatnál is, gyakran kilazulnak, nem érintkeznek
A hosszabbító mozog, a vezetéke a lakásban tekereg, el tud törni ott is
A folyamatosan bedugott ideoda tekergőző hosszabbító balesetveszélyes is, gyerek megrágja, macska megrágja, bútor rákerül, esetleg csak hasraesel benne, és a fejed törik be.
Elérhetőbb, és áramütés veszélyesebb mint a falakon az aljzat, egy lakás ázásba víz mehet bele, egy óvatlan mozdulattal fém lóghat bele. Ismertem olyat, akinek az aranylánca került valahogy a fázisba, az ágy melletti hosszabbítóba. Túlélte, de nem probléma nélkül.
