Adott két falon kívüli dugalj (1-es és 2-es). Az egyik a mosógép, a másik a szárítógép részére lenne kialakítva, de a 2-es dugalj egyik aljzata szükség esetén más fogyasztót is kiszolgálhatna. A kérdés az, hogy mennyire számít szabályosnak, ha a két dugalj közötti betáplálást nem kötődobozon keresztül oldom meg, hanem a 2-es dugaljból továbbkötéssel viszem át a fázist, nullát és a védővezetőt az 1-es dugaljhoz? Vagy inkább célszerű (és szabályosabb) lenne egy külön kötődobozban, Wago sorkapcsokkal elosztani a vezetékeket a két dugalj felé?
Ezt tanították nekunk is hogy azonnak képződik oxidréteg.
Az alu vezetéket ha blankoltuk fényes volt az csak ugy csillogott. Azt kár lett volna kapargatni drótkefézni, kézel érinteni.
Ha a vezeték szurke vagy matt volt akkor igen, de azt teljesen körbe tisztítani esélytelen volt.
Hogyan drótkefézzek meg egy 1.5-2.5mm2-es vezetékcsonkot?
Öntvény sarut esetleg,ha szukségesnek látom, de az abba fogott vagy préselt sodrott aluszálaknak csak a kulső részeit tudnám. A belső szálakkal mi lesz? A préselhető saru belsejét is kormoljam ki?
A paszta működését már egy régi szakirodalomból bemásoltam ide korábban. Hogy a mai paszták is így működnek-e arról nincs konkrét információm.
Elsőnek döntsd el, hogy a téma kereti között maradva. (lakás, lakásiroda, munkahely >> nemmunka/munkavégzés/szervezett munkavégzés)
MELYIK rendeletet kell alkamazni... és Mire-miért-mit kell pontosan a feladat alapján.
---
1. ALAPBAN a 40/2017 játszik CSAK és MINDIG MINDENRE kell alkalmazni !!! Ami önmagában elég is, HA NEM a "szervezett munkavégzés" során használt villamos "munkaeszköz"-ről van szó.
Ezzel a VILLAMOS BIZTONSÁG LE VAN TUDVA, kész, elég :-) Nem kell a 10/2016 IS, mert alapban a "A munkavédelemről szóló törvény" NEEEM játszik !
2. DE HA ... SPECIEL... kiderül, hogy RÁADÁSUL KONKRÉTAN éppenséggel. Egy a "szervezett munkavégzés" során használt villamos "munkaeszköz"-ről van szó !
AKKOR a 40/2017 mellé PLUSZBAN bejön a 10/2016 IS a "A munkavédelemről szóló törvény" miatt. Mert ebben az esetben az IS játszik ! Ámde CSAK "szervezett munkavégzés" során használt villamos "munkaeszköz" amire alkalmazni kell.
Azaz két eltérő dologról van szó, amit nem jó ösöszkeverni-öszemosni, mégha hasonlók/azonosak is egyes dolgok bennük.
Szerintem legalábbis.
Az mondjuk nehezítés, hogy jogtechnikai okból néhol hivatkoznak a másik rendeletre is. (az alapelv: egy dolog csak egy helyen legyen szabályozva és máshonnan csak hivatkozás legyen rá)
---
Az a sejtésem, hogy ez a kétfenkű rendszer nem teljesen állt össze a fejedben és e miatt tűnik zavarosnak a dolog.
Megj: de az is lehet, hogy én gondolom rosszul, bár szerintem úgy logikus- és ellentmondás mentes, ahogy gondolom. Mert a két rendelet nem azonos körre- és céllal van, ezért kettő.
Azaz, két teljesen eltérő dologról van szó, amit nem jó ösöszkeverni-összemosni, mégha szemre/fülre hasonlók, azonosak is egyes dolgok bennük. és Mégha ugyanott, ugyanazt a cuccot, ugyanaz a szaki bűvöli is, akár egyetlen(közös) tényleges mérés/vizsgálat alapján megírva a KÉTFÉLE célra a két tanúsító iratot, ha kell mindkettő.
Attól ez még bizony két külön-független feladat a jogrendszerben és a gyakorlatban is.
wago: nem baj ha kifolyik a többlet, egy vékony réteg maradjon az éren az oxidképzódés miatt.
Pontosabban: elég, ha az ér felületének azon részén van, amelyik érintkezik valami mással áramvezetés céljából.
Egyébként a neves szerzők értekezése alapján ez a pasztásdi ez minimum kétes, mert az alumíniumoxid az igen hamar képződik. A neves kanadai szerző szerint 2 nm vastag oxidréteg képződik egy másodperc alatt - a Wikipédia meg egyenesen azt írja, hogy 4 nm vastag az pár száz pikomásodpec alatt képződik. A végleges vastagság egyesek szerint 10 nm lenne, de 50 % nedvességtartalom mellett meg 40 nap alatt felhízna 20 nm-ig. Na most, azt még sehol sem olvastam, wagonál sem, hogy lekaparás, drótkefézés után k* gyorsan kell dolgozni. Anno ELMŰsöket kérdeztem, mikor az ENSTO-ról beszélgettünk (hát ez már vagy 30 éve volt), nekik is kellett, és azóta is kell drótkefézni meg pasztázni, de gyorsaságról ott sem volt szó.A COVID előttt láttam pár kötőelemet, aztán otthon megnéztem a dokumentációkat, most is csak az ENSTO-nál volt drótkefe és (saját) paszta előírva. Bár ezek között nyilván volt, ami belevájt a vezetékbe, szakadófejes, stb. (SICAME, SIMEL).
Aki felülvizsgáló, annak le kell írni egész pontosan, ha nem jó a berendezés, akkor milyen jogszabályba, szabványba ütközik. Aki nem tud indokolni, az találgat, feltételez, vagy a "nem így szoktuk" elvet valja, csakhogy ez nem piac. Akkor ne írja le.
"19. § (1) * A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve villamos biztonsági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni."
Nem világos, ezt most mivel keverem össze? Elolvastam többször is, és itt nem berendezés van, hanem erősáramú villamos berendezés. Ezt pedig definiálja a 40/2017. is:
"30.villamos berendezés: összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek meghatározott célra vagy célokra egymással összekötött együttese, beleértve az összes olyan villamos szerkezetet, amely a villamos energia termelésére, szállítására, átalakítására, elosztására, tárolására és felhasználására, az elsődleges és másodlagos villámáramok vezetésére szolgál, de nem minősül villamosműnek; továbbá a felhasználói berendezés, az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas töltőállomás, a közvilágítási berendezés, a közvilágítási elosztóhálózat, valamint az összekötő berendezés; a villamos berendezés részét képezi a vele fémes vezetői összeköttetésben lévő villámvédelmi berendezés és annak részét képező földelő berendezés is;"
Nem hiszem hogy az értelmezéssel van baj, ha a jogszabály nem villamos berendezésre gondol, hanem csak berendezésre, akkor miért nem azt írja? A bíróságon majd a jogszabály gondolata alapján hoznak ítéletet, vagy inkább a betűje alapján? Sajnos pont az a baj, hogy mindkét rendelet foglalkozik a villamos berendezéssel...
Talán a legjellemzőbb történés az, hogy az egyik fazon a nyilatkozatában azt mondta, a két hetes tanfolyam után... Miközben a vizsgája, mint feljogosítás, nem a két hetes tanfolyamon elhangzottakra támaszkodik, hanem a 700 oldalas jegyzetére, és ami tudományt meg ahhoz még kell tudni. De ezt már fel sem tudja fogni.
A többiek (normál szakképzés) nagy része sem lett-lesz jó szaki, sőt... :-( (lásd pl. ezt a fórumot)
Azonban az OKJ-sek zöme őket is messze alulmúlja.
--- Sajnálatos módon egyre erősödő divat lett tudatlannak maradni a sok-sok tanulási év ellenére is.
Szokás ezt a vacak oktatásra fogni. De nem ez az igazi oka, hanem az emberek igénytelensége >> nem is akarnak "jók lenni" tipikusan. Ez a liberális demokrácia hozadéka 1968 óta :-(
Amikor beiskoláztam magam - nem nagy dilemma volt, de feltétel - hogy csak egy szakmája lehet az embernek, nekem meg addigra volt kettő vagy három. Ne is szakmának hivjuk hanem inkább képesitésnek. Alpinista nem szakma hanem jogosultság olyan helyre eljutni ahova más eszközök nélkül nem tud. Ha nincs szakmája vagy tudása akkor mit fog ott csinálni ? Egyébként is a cég fizette.
A villanyszerelő meg jogilag mindennek az alapja. Én még az utoljó átszervezés előtti időkben végeztem, akkor meg OKJ volt. Talán most nem az?
A mi létszámunk ugy 14-15 fő volt. Kb. 2-3 ember lemorzsoldott.
Mindenki munka mellett csinálta azaz nem kellett állást keresnie. Volt ott egy KFT tulaj gyerek aki felvett a csoportból egy embert mert benne volt potenciál és el is akarta hagyni az eredeti szakmáját.
Pár villszer EV aki legalizálta a tevékenységét és mi akiknek valójában csak a papir kellett hogy hibaelháritásra tűzoltásszerű műveleteket el tudjunk látni ha akarunk. Azaz én.
Páran mentek tovább FAM vizsga, regszerelői státusz, és egy távoli kolléga aki debiben végzett ő csinált klimás és VBF papirt is.
Nagyon értelmes gyerek, megnyerő és érti is a szakmáját de ő is csak hétvégenként csinálja munka mellett.
Na ő mondta hogy felhigult a VBF közösség és olyanok is kaptak papirt akiknek messze nem kellene. Nem is csinalja mert nem akar közösséget vákllalni ezekkel.
Már szolgáltatók is mondják hogy több regszerelőt kell megszondáztatni mert kutyaütők is vannak közöttük nem kevés.
Azok hogyan lettek regisztrált szerelők?
Mitől lett tele a fácse magamutogató és rendre önömagukat égető VBF emberekkel?
Amit felvázoltál róluk azok rendre jellemző ismérvek minden fiatalra aki valami tanul szakképzésben vagy középfokú intézményben. De akár a a saját fiatal énemre is.
Nem inkább féltékenység? :)
Én is OKJ-s vagyok de nem a 9 hónap valami cég hanem az esti, ugyanaz mint a kicsiknek, ingyenes állami verzió.
A nemnagy csoport fele egyetemet végzett ember volt, debrecen agrár, de volt az óbudai egyetem gyengeáramú szakáról is szakgimnáziumban pedagógus.
Sokkal korábban már leirtam, korom miatt is én már nem akarok semmi nagyívű villanyszerelési műveletben résztvenni mint EV. Már elegendő nekem hogy a "kiterjesztett feladataimhoz" van papirom, rálátásom el tudom ugy látni hogy nem halok meg talán ettől. :)
Ez itt fekete-fehér. Akinek nem az az nem tud olvasni értőn, eltéved a fogalmak/definíciók között. vagy scak Meg sem nézi, mert azt hiszi tudja... aztán mégsem úgy van.
Kevered a "berendezés" és "villamos berendezés" dolgot... Csak mert a berendezés szó azonos bennük.
---- Tipikus hiba ez a nem értőn olvasók esetén. ----
Lecsapnak az azonos szóra, de nem nézik meg a FOGALMAT/DEFINICIÓT hozzá !!!, hogy mit takar az adott esetben.
Mivel tévesen azt hiszik, hogy ha szemre-hangzásra azonosak a szavak. Akkor azok ugyanazt is jelentik a különböző esetekben.
...és már el is tévedtek :-( Ha mégdem ugyanazt jelentik.
Avagy, Elsőnek mindig az adott esetre(szövegre) vonatkozó DEFINICIÓKAT kell kikeresni-megérteni. Utána lehet csak elkezdeni értelmezni magát a szöveget.
Maradjunk az alapoknál és talán megértjük miért van összemosva, de lehet csak egy hiba az egész.
Vannak a villamos szerszámok, ami fix bekötésű
És vannak villamos kézi szerszámok, ami hordozható, dugvillás.
A fixeknél ellenőrizni kell a mögöttes villamos szerkezetet is.
Kézi szerszámnál csak az adott szerszámot.
Ha nincs szerszám, pl egy iroda, akkor csak a villamos szerkezetet.
A kézi szerszámnak is több alfaja van, pl a veszélyes szerszám, pl körfűrész,de ezt hagyjuk.
Ezeket a szerszámokat un. PAT műszerrel lehet vizsgálni, ami nem olcsó, de de megvizsgálja minden oldalról, sőt dokut is ad hozzá. Ez a szerelői ellenőrzésen túlmutató tevékenység, azaz műszeres vizsgálat.
"Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám, berendezés vagy eszköz, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz)."
Akkor a villamos berendezés, mint olyan, az nem tartozik bele a fenti felsorolásba? Nem lehetséges, hogy a munkavégzés közben, ha bedugom a kéziszerszámot a csatlakozóaljzatba, akkor a mögöttes villamos berendezést ezzel összefüggésben használom?
Talán ha ez csak kéziszeszámokra lenne érvényes, akkor azt kellene leírni a rendeletbe, és nem azt hogy a:
"19. § (1) * A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve villamos biztonsági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni."
Én is javaslom, hogy a villamos berendezést, mint fogalmat nézd át, mert túlmutat a kéziszerszámokon:
"32. villamos berendezés: összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek meghatározott célra vagy célokra egymással összekötött együttese, beleértve az összes olyan villamos szerkezetet, amely a villamos energia termelésére, szállítására, átalakítására, elosztására, tárolására és felhasználására, az elsődleges és másodlagos villámáramok vezetésére szolgál, de nem minősül villamosműnek; továbbá a felhasználói berendezés, az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas töltőállomás, a közvilágítási berendezés, a közvilágítási elosztóhálózat, valamint az összekötő berendezés; a villamos berendezés részét képezi a vele fémes vezetői összeköttetésben lévő villámvédelmi berendezés és annak részét képező földelőberendezés is;"
Ha a jogszabályalkotó világosan elkülönítené, hogy a 40/2017 a villamos berendezésre, a 10/2016 a kéziszerszámokra vonatkozik, akkor nem lenne ez az anomália. De összemosódik, és a fogalmak is egyformák. Értem én hogy van egy címe a jogszabálynak, de ott van a beltartalom is. És nem értelmi fogyatékos az ember, és még csak nem is a pártszimpátia teszi, de ez itt nem fekete vagy fehér...
"Be kell sorolni a dolgot és eldönteni mikor-mire-mi vonatkozik. Ha közben ellentmondásra jutsz, újratervezés, mert...eltévedtél a fogalmak között."
Erről (is) motyogok gyakran... a fogalmak értéséről. Az ügyvédtől a mérnökön/szakin át az OKJ-sig és a magánemberig is. Az elégtelen gondolkodásról-logikáról, képzettségről :-(
Sajnos, Egy ideje már úgy általában is divat butuskának-logikátlannak, ámde büszkének és sértődősnek lenni. A tapasztalat és a médiastatisztika alapján, minél balosabb valaki annál inkább hajlik erre :-( (csak olvasni kell pl. ezt a fórumot és látszik)
A fejezet címe ... ---- "2.A munkaeszközök!!!!!!!!!!! használatára vonatkozó általános követelmények" ----
Vagyis AKKOR HA munkaeszköz, vazze!
...és mi a munka eszköz ?! Eddig már 3X idéztem.
Nem kellene végre tisztáznod fejben ? A "szervezett munka" és a "munkaeszköz" fogalmakat. kontra A lakásban létező vállalkozás esetén a "székhely", "vállalkozás irányítás", "saját meló" témát. Ami alapben NEM >> "szervezett munka" (nem alkalmazottság/munkaviszony) ....
Avagy,
Nem mindegy, hogy a vállalkozó milyen jogviszoynban/jogcímen tevékenykedik a lakásban. Mert KÉT módja is van. - vállalkozóként >> nem szervezett munka - munkaviszonyban a saját vállalkozásával >> szervezett munka
Nem mindegy, hogy a vállalkozó milyen mivel tevékenykedik a lakásban. Mert KÉT módja is van. - munka eszközzel - nem munkaeszközzel
Ez ugye 4 lehetőség a 2 rendelet alkalmazására egy adott tevékenység és eszköz esetén. - egyik sem - 10/2016 - 40/2017 - mindkettő
Szépen be kell sorolni a dolgot és eldönteni mikor-mire-mi vonatkozik. Ha közben ellentmondásra jutsz, újratervezés, mert...eltévedtél a fogalmak között.
"Ez az OKJ dolog miért annyira divatos szitokszó villanyszerelő körökben?
Első szakmámat ..."
Mi volt az ha kérdezhetem?
Jellemzően az OKJ-s képzés rövid, és ha nem valamilyen villamos alapvégzettségre épül az nagyon kevés.
Akiket kérdeztem a miértről, a végzettségében vagy nem talált állást, rosszabb esetben abban sem volt sikeres, de legtöbbször úgy vélik hogy a villanyszerelő "CSAK" összeköti a vezetéket és dől a lé.
Kevés fizikai munkával sok pénz.
Számomra a legfontosabb hogy legyen esztétikai érzéke, tisztában kell lennie a fémipari alapokkal (kapcsolószekrény szerelés), utána jön a szakmai tudás.
19. § (1) * A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve villamos biztonsági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.
(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés *
a) létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;"
Miért hivatkozik villamos berendezésre, ha szerinted nem vonatkozik rá?
"Tehát a lakásokban működő irodaszerű dolgot a 10/2016 alapján"
Na még 1X ...
Mi nem érthető azon ?! Pedig szó szerint benne van a 10/2016-ban !
hogy A 10/2016 CSAAAAK és csakis.
A "szervezett munkavégzés"-re terjed ki (lásd a felsorlást korábban, a székhelység, a vállalkozás működtetése, a saját meló a saját vállalkozásaban nem az, mert >> nincs a felsorolásban) és A "szervezett munkavégzés" során használt "munka eszközök"-re vonatozik. Tehát pl. a villamos hálózatra NEM vonatkozik, mert az nem munkaeszköz.
Nicsak, -----
1. § E rendelet hatálya a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény - 87. § 4. pontja szerinti munkaeszköznek és a - 87. § 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés során történő használatára terjed ki.
-----
**********
Minden másra pedig a 40/2017 vonatkozik.
Értsd: az "összekötő és felhasználói berendezések valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek"-re.
DE a 40/2017 világosan kimondja !!! hogy
-----
1. §
(5) Az e rendeletben foglaltakat a jogszabály alapján munkaeszköznek minősülő !!!!!! villamos berendezések időszakos ellenőrzésére jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni. ----
.... és mivel VAN eltérő rendelkezés a >> 40/2017 a munkaeszközre. Így NINCS ellentmondás köztük.
A jogi helyzettől függően az adott cuccra - vagy a 10/2016 vonatkozik - vagy a 40/2017 vonatkozik
Figyelni kell ,ert már a 40/2017 is elkezdett okoskodni a munkahelyekkel hogy összezavarjon minket:
"d) legalább 3 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése
...
dc) a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül;"
Tehát a lakásokban működő irodaszerű dolgot a 10/2016 alapján:
"(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
b) * az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;"
Tehát az egyik szerint 6 évente elég csak ha szerelő megnézi, másik szerint 3 évente VBF. Sok sikert...
