Megkülönböztet a fürdőztetői szakma ugyebár kedvtelési- és tisztálkodási célú fürdést. Nyilván egy kád víz ekvivalens tud lenni azzal, ha valaki ún. "hangulati" zuhanyzást végez magán akár lazítás, akár más jellegű érzeti szempontokat a kosz- és izzadságmentesítési elveknél előrébb rangsorolva. Én a magam büdzséjét tekintve ejtek meg általában heti vagy kétheti egy alkalommal hangulati jellegű teamécseses kádfürdőzést, de egyébként a napi rutin zuhany, ha a tisztálkodást a tanultak szerint végezzük, lényegesen kevesebb vízből kijön, mint egy feltöltött kád.
Zjakabfi kiegészítése viszont helytálló, erre nem is gondoltam: a palackozott víz mindenütt favorit, hiszen ma már "ki csinál szódát?!"
A belső kerületek kiürülése abszolút valid, ám a statisztikából hiányolom azt a két kerületet, ahol durván nőtt a népesség. Például itt, a kertvárosvan csak az elmúlt 5 évben két akkora lakópark épült, hogy érezhetően többen vagyunk. Tömegnyomor a Pesti és a Kerepesi úton befelé, meg se lehet mozdulni a Naplás-tónál hétköznap sem, a természetvádelmi területen átvezető 40-es korlátozású utat használják egér útnak a kamajonok, és még sorolhatnám tovább.
De inkább tényleg hajózzunk tovább. :)
Bár ez is egy jó téma, és végülis vízről és emberekről szól. Legalább gondolatban kicsit leterel a két Sólyom pusztulásáról. Mert ha arról kezdenénk most el társalogni, azt a pusztításban érintett egyetlen "döntéshozó" sem tenné asszem zsebre...
Hogy ezen a töltésen boldogult kenus koromban hány km-t futottam 1991-1996 között, azt meg nem mondom, de sose mondta senki, hogy ennek milyen múltja van.
akkor SEM volt élhető! A gangos társasházak (vizes helyiség nélkül, a mainál nagyobb szoba aránnyal) simán 7 m2/fő alatti értékkel üzemelek, most ennek 3-5*se. (Talán Thetube errs sookal jobb adatot mond, lévén építészetből jóval felkészültebb nálunk :-) )
Cak teszteld, ha sokáig zuhanyzól kádban, dugó mellett, akkor is max bokáig töltöd a kádat :-), nem beszélve róla, h a kádfürdősök elöször felmelegítették az öntöttvas kádat és utána töltötték :-)
Nagyon durva a Főkert visszaesése. A 80-as években minkét ligetet és a Margít szigetet is telibe locsolták folymaatosan.
Én '94/95-ben egykori évi 2,2 mm3/napi csúcsokról tanultam kánikulában.
A mosogatógép 11 literje valóban egy folyóvizes 30 litert kivált. A Hajdú minimat 52 literrel ment rövid programon, 4 kg-al most 1x-el mennek és az átlag 7 kg-os gép.
A WC-tartályok a 10-ből lettek 4-5/9--ek, de a régi Schell szelepek a Dömötörket is felülteljesítették. A mosdócsap prelátorok is bőven lefelezték a mosdó vzigényeket.
fentrol.hu 1963-as fénykép. Vasút felsővezetékkel. Az 1979-esen már erősebben benőtte a növényzet, meg kevésbé jó felbontású. A színes, 1988-ason tisztán látszik, hogy már felszedték a vágányt. Ez az iparvágány szolgálta ki az újpesti sziget üzemét, majd a töltés alatt átbújva az angyalföldi még nagyobb üzemeket. Jól látszanak méretes szénkupacok is. De ez az ipar a Népszigeten már a nyolcvanas években erős hanyatlásnak indult ha felszedték a vágányt, lebontották a vezetéktartó oszlopokat. Érdemes ingyen letölteni, nézegetni az extra felbontású fényképeket. Rengeteg hajó azonosítható be rajta.
Ami a figyelemre méltó, hogy a mai V. és VI. kerület területén kevesebben élnek, mint 1870-ben, amikor a városias beépítésű lakóövezet határa az V. kerületben a Báthory utca, a VI. kerületben a mai nagykörút belső vonala volt. Olyannyira sikerült a "Belvárost" élhetővé tenni, hogy a lakosság nagy része elköltözött onnan.
Nem a fenét. Az egész család bivalymód feredőzött a kádban, amíg fel nem szereltem egy átfolyásmérőt a kádtöltőre. Egy kádvíz 100-120 liter körül volt, a nagyobb lányomnak felment 180-ig. Azóta zuhanyzunk. Nekem 30 l elég, hajmosással együtt, bár én a honvédségnél tanultam zuhanyozni; de a feleségem is beéri 50 l-rel.
Akkor talán emlékszel arra, hogy a ´80-as években mennyibe került 1m3 víz - és most mennyibe. Akkoriban senki sem törődött a fogyasztással, nyáron folyamatosan szólították fel a lakosságot, hogy takarékoskodjon a vízzel, mert nem lesz elég.
Pont a vízfogyasztás az egyik, ami alapján eléggé félrevezető lakosságszámot saccolni.
Vedd figyelembe szignifikánsabban a technológiai forradalmat. 50 év alatt azért elértünk néhány víztakarékos újítást. Nézz meg egy mosógépet, egy angol vécét, vedd górcső alá a mosogatógépeket is, amik 11 literből oldják meg azt, amit régen 30-ból sem sikerült. A váci úti irodaházak sem kérnek annyi vizet, mint a hírös nagy gyáraink.
Nincs vetemény, nincsenek kertek, csak balkonládában díszvirágok.
Marha drága a víz, a szokásaink is megváltoztak: régebben többet fürödtek az emberek, ma sok környezettudatos kolléga csak heti 2x zuhanyzik, ismertem valakit, aki régen napi szinten kádban(!) fürdött.
Az 1980-as évek óta stabilan 3,5 m fő van hétköznap nappal bent a városban , ez nem nagyon változott. Csak az alvók száma csökkent ezzel a 400 efővel, melyek csak az utóbbi néhány évben nem az agglomeráció, hanem a SzFV-Esztergom-Vác-Hatvan/Gyöngyös-Kecskemét ívig megy tovább.
Csak míg '91-ben 150 eegység gépjánmű járt be napi forgalomban, addig most 1,5 megység.
Ez nem olyan egyszerű. Nem véletlenül tetszhalott a Népsziget. Pl. ott a sok gyárcsarnok, üzemi, sporttelepi szálloda, mely már nem működik, de a nem is távoli múltban működtek úgy, hogy a sziget nincs csatornázva! Tavaly már méregettek, terepszemlét tartottak a szemközt épülő lakópark megbízásából, mert a pesti oldal csatornázását a szigeten át vélik megoldhatónak kivitelezni a fölöttes szennyvíztisztítóhoz. Ez sokat fog számítani. Azonban a megközelítése továbbra is nyögvenyelős a keskeny, kanyargós Zsilip utcán át. Az Aquincumi híd és onnan egy lehajtó mindjárt előnyösebbé tenné.
A legfontosabb azonban vízügyi téma. Az egész sziget árterület, hullámtér. Nyugatról ugyan védi a volt vasúti töltés, most gyalogos-bringás földút mely megkapta az építési engedélyt az EudoVelo6 útvonalra. Keletről, az öböl felől nincs védelem. Ha az öblöt egy zsilippel lezárnák árvízvédelem okán, szerintem onnantól indulhatna el egy robbanásszerű ingatlanfejlődés. Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy az itt működő hajóipar nemsokára költözni fog. Kérdés, hova? Egy szép kép a szigetről, amikor még az öböl felső vége nem volt kiépített gyárterület.
Jó mondjuk azért azt tegyük hozzá, hogy statisztikával bárki tud játszani.
Ha valaki berakja ide, hogy jajj, szegény Budapest mindjárt elfogy az adatok alapján(!), akkor megnyugtatom, hogy hát persze, mert itt toporog már mindenki az agglomerációban, ahová azért jönnek ki, hogy "békésebb és nyugalmasabb" legyen.
Tehát nézzük:
Veresegyház 1980 6.000 fő 2025 21.000 fő
Dunakeszi 1980 24.000 fő 2025 44.000 fő
Szentendre 1980 17.000 fő 2025 28.000 fő
Piliscsaba 1980 2.000 fő 2025 8.500 fő
Solymár 1980 5.000 fő 2025 11.000 fő
Őrbottyán 1980 3.800 fő 2025 9.000 fő
Szigetmonostor (+ Horány üdülőterület) 1980 1.000 fő 2025 3.000 fő
Most rohanok, ezért csak ennyit szedtem össze, ráadásul offtopik sem akarok lenni.
Más kérdés, hogy baromira nem off-topik ez a trend, ugyanis egyre inkább előtérbe helyezi azt a kérdéskört, mely szerint kéne a Dunával kezdeni végre valamit, mert az infrarstruktúra a napi ingázások tekintetében már rég elesett (csak nem szeretünk beszélni róla).
