Sajnos egy jó ideje apukámat kell ápolnom 0-24-ben. Súlyosan demens, 86 éves, egyedül vagyok rá, stb... Így mostanában nem vagyok, leszek nagyon aktív, leginkább óráról órára próbálok túlélni. Lett volna sok tervem, ötletem, de a fönti szakállas pszichopata igen keményen rám szállt, nem hiszem, hogy valaha bármi is megvalósul, se a gépek terén, se más téren. Ebből az élet elnevezésű nagy kibasz*sból, meg őrületből elegem is van... Mindenesetre ha tudok, infóval szívesen segítek én is bárkinek, de én csak műkedvelő vagyok, annyira azért nem vágom.
Általában rövid ideig működtettem, néhány percig, de szerintem ha jó a hűtés, folyamatosan jól tud működni.
Általában vizes papírzsebkendőt használok állóhullámú kísérletnél, a membrános haladóhullámúnál, viszont ha sűrű a regenerátor, nem is kell nagyon hűtés, még hosszabb üzemnél se. Én leginkább csöveseket csinálok...
A teljesítményét nem szoktam mérni. A legegyszerűbb kezdő konfigurációval, ami nagyon egyszerű, és ami biztosan működik, cserébe viszont nagyon-nagyon gyenge, viszont 25mm széles csővel azzal is 0.3-0.4W-ot mértem. A kezdő konfig az ez, csak szélesebb, vékonyabb konzervdobozokat, és nagyobb rezgő tömeget kell alkalmazni, valamint ha már az egyik doboz magasabb, akkor az az alsó legyen, ne a felső, és hogy erős, akár 0.4W legyen 25mm széles csövet kell használni:
Ha valaki ezt kipróbálja egyébként rögön beleszeret a technológiába, hiszen ez a konfiguráció tényleg egyszerű, könnyen, gyorsan megépíthető, és működőképes.... A még erősebb gépek viszont már sokkal nehezebbek...
Amúgy szerintem kb. membrános haladóhullámú legalább olyan erős, mint az azonos átmérőjű (henger, illetve cső, pontosabban regenerátor) hagyományos stirling, sőt, erősebb is. Pl. 1W feletti:
Igazából nagyon nagy mértékben nő a teljesítmény, ha a regenerátor, vagy a stack átmérőjét növeljük, de sima csőnél nemigen lehet 35mm-nél szélesebbet használni, mivel, a fölött viszont már leromlik a hőcsere, és a gép is. Tehát, ha erősebbet akarunk, akkor vagy több párhuzamos csövet, illetve magot (regenerátor vagy stack-et) érdemes használni, és ez még viszonylag egyszerű, és elég működőképes megoldás, viszont így több helyen kell melegíteni, minden magot külön, vagy koax elrendezésű regenerátort lehet alkalmazni. A koax viszont nagyon nehézkes, igazából csak egy embernél működik jól, senki másnál, viszont neki nagyon jól:
Ez 7.5W, de rejtély hogyan lehet ilyen jó, és hogyan nem ég el így a membránja:
A másik megoldás a belső hőcserélés, nagy gépeknél pl. az autó hűtőját alkalmazzák.
Persze ez a termoakusztika még elég kísérleti de fejlődünk. Szerintem a jövő, turbinával. Igazából a hagyományos stirling motort is termoakusztikus szemlélettel kellene tervezni, vagyis figyelembe kellene venni, hogy a gáznak tömege, lendülete, és rugalmassága van.
Ha zárt a gép, akkor nincs hangja. Az egyirányú turbina bezárása még nincs kidolgozva, mint ahogy sok minden nincs. Modellként, turbinával 20-40 Hz-en is jól működhet, és ezért ott se nagyon gáz a hangja, mert ezt a frekit már nem halljuk hangosan, de persze a bezárás a megoldás.
Akarom folytatni a beszélgetést mégha másodfajúnak nézel is . Éljen a perpertuum mobile ( sok évet adtam rá, elmentek szép pinák tőlem), nem abban jásztok csak hő , meg atom erőműben ha segítesz velem vagy ha njem akkor nem !
Tudod fogsz , mert hiába a PEAK OIL , lesz még oil a te meg a gyereked meg unokád érában is, meg lesz palagáz meg orosz gáz is, és akkor ezek az OTEC projektektek esnek a latrníba!
A hőszivattyú valahol felvesz hőt. Az abból nyerhető mozgási energia csak kevesebb lehet mint amennyit ráfordított. (vagy valahol magasabb hőmérsékletet kell alacsonyabbra ejteni, igaz, írod is, hogy külső forrás kell)
Tudod én nem dőlök be az OTEC mérnökeinek, nem tetszik a kilóméter hosszú szívócső meg a minivákumba expandáló turbina sem. Lehet hogy sok energia van a tengerben de szerintem OTEC módon az ott is marad.
Leálltak vele, Naurun volt az egyetlen komolyan vehető kísérlet ha jól tudom.
De ezek most energia takarékos, megújulóval működő tengervíz sótalanításra kínálnak pénzt.
(ha szerinted hülyeség, beszéd meg az emírrel, mohammed ben rashiddal (-: )
Minden megújulós dolog egy szánálom egy gázfáklya mellett olyan nagy és körülményes. Az világos, egy talicska szén 5 per alatt elfüstölhet, ha 100 lóval húzva elosonunk egy napelem park mellet, lehet, hogy éves átlagban az egész nem termel többet mint a gépkocsi motorja.
Az nem, az nem megy, a hőszivattyúval nem lehet ilyesmit. Az másodfajú örökmozgó lenne.
A weboldal nem jön be írtam csak aguilát, semmi, írtam ae-t akkor bejött Bithynia. Ez egy nagyon régi országféle volt a török félsziget északi részén. Jól van kelett ennyi.
Tudod én nem dőlök be az OTEC mérnökeinek, nem tetszik a kilóméter hosszú szívócső meg a minivákumba expandáló turbina sem. Lehet hogy sok energia van a tengerben de szerintem OTEC módon az ott is marad.
Tudok sokkal jobbat meg valamennyire sármos is!
Stirling motorral hőszivattyút játszani, a tengerviz melegét feltranszformálni 60-100 fok közelébe, külső áramforrás segítségével. Az az áramforrás lehet szél, Nap, biomassza. A hőtárolás lehet sok kaviccsal (recikling anyag) megőrzi a hőt napokon át, ha napokig nincs Nap se szél se akkor is műkszik a rendszer, lehet melegíteni a párologtatót , ( még a stirlinget is lehet vele táplálni).Sokkal érdemesebb így mint a minivákumban kínlódó akármivel.
Hőszivattyú lehet freonnal is nagyjából 3 COP értékkel , ha sikerül az enyém stirling avval 5 COP-ot is kiveszek.
Mutatok olyan stirlinget ami 500 C fokot isw tud , megfordítva meg mínusz sokat!
Az úgy van, minden megújuló energiás dolog olyan, lehangolóan hatalmas, de ezek tudják, ezt kérik.
(persze a más energiák is ha oda gondoljuk pl a földgáz felhalmozódását a föld alatt.)
Az elektrolízis nem éppen a területem de tudom mi az, ám van konyhasó elég, miért nem csinálnak abból üzemanyagot?
Mert tengervíz sótalanításra írták ki ezt a pályázatot. Ezzel próbálkoznék, mert erre még senki nem kínál megoldást, de pl Izraelben már történtek események, annyi ivóvizet vettek ki, hogy kisebb öblöből kidöglöttek a halak. De sokfelé probléma már a part közeli vizek sótartalmának növekedése. Újabb beruházásokra lesz szükség, széteríteni a sós vizet.
Nem tudok a pályázatot kíírónak eszével gondolkodni, kell valami sármos mint a gyenge párával működő masina ami termel kevés áramot, töredékét a bevitt energiának?
Az OTEC egy bődületes beruházás és ad 100 Kw-nyi áramot!
Nálad legfontosabb biztosítani a hőbevitelt a párologtatónak. Talán a sárm ha megújulóval, Nap esetében szerintem legjobb hatásfokú a tükör, napelem is csak 10-30 %, meg a stirling is annyi de napelem ára töredéke a stirling árának. Meleget bevinni szélturbinával is lehet, több energiát ad mintha a gyenge párába teszed (igaz nincsen sármja), meg lehet biogázzal vagy bioanyaggal mint kukorica, repce stb. szár.
Neked a desztilált víz meg a só a lényeg, addig kell fűteni a párologtatót míg besűrűsödik a só. Legjobb három-négy külön párologtató mert míg kiűríted egyikből a sót a többi működőképes.
Az elektrolízis nem éppen a területem de tudom mi az, ám van konyhasó elég, miért nem csinálnak abból üzemanyagot? Ha ingyen is kapod a sót , nem tudod drágábban eladni mint a bányászott só ára.
Nem nem..... több kell, a sót is akarom hasznosítani, az meg olvadék elektrolízis, a nátrium mint üzemanyag elektromos vízi járművek céljára, csak arra alkalmas, csak ott lehet áramforrás. Nem mellesleg levegőből szén-dioxidot köt meg, de most nem az a téma.
Most csak ezzel kóstolnám meg ezeket, hogy ez annyira takarékos, hogy nem fogyasztja az áramot hanem termeli. De maga a folyamat, tehát elviekben különbözik olyasmitől, hogy akkora napelemet tesz mellé ami sokkal több áramot termel.
Az otec miatt gondolom, hogy nem lehet életképtelen ez, ha annyit költöttek rá biztosan gondolkodtak rajta jópáran előttem.
(nekem egyébként ahogy írtam, a stirlinges imponálóbb mint a napelem)
Nem tudom kaphatok-e némi információt a mostani pályázatról? Pl. mekkora teljesítmény kell, mekkora pénzkeret van? Kell-e számítást mellékelni ?
Mert ettől sok minden függ. A komolyabb mostani stirling gépek nagyon drágák. Ám széles körűen használhatók, működhet sokféle valamivel ami ad meleget. Még 800 C foknál is (mert igazából annyi kell) drágába jön ki az ár/Kwh érték. Napmeleget használva viszont kicsi az üzemanyagköltség. Kicsi hőesést feldolgozva az Ár/Kwh érték igen magasra jön ki, energia előállításra talán még versenyképtelen (esetleg ha a mélyből gőz tör fel, pl. Izlandon) A stirlinget lehet használni hűtésre is, kisebb hőfokot lehet vele elérni mint freonos gépekkel. Én azért szálltam rá a stirlingre mert nagyon széles körben használható. Ha lehet javítani a hatásfokán, mellé még ha olcsóbban is lehet gyártani akkor az biztos nyertes.
Nálad úgy gondolom csak annyi mechanikai munkát kellene kivenni a rendszerből ami elég a vákuum előállítására meg a keringtető szivattyúk hajtására. Pénzügyileg érdemesebb turbinát használni mert ilyen kicsi hőfokra valót barkácsolni is lehet.
Az van aminek meg van szervezve a gyűjtése, nem lesz, nem lehetne hanem van. Működik, csináltam, miért ne működne?
A napkollektor a kazán pedig a selejteződő napelemre van alapozva.
Az volt a feladat, hogy 3 liter vizet állítson elő 1 nap alatt de nem kerülhet többe mint 20 dollár. Nem tetszett nekik, de senkinek nem fizették ki a díjat. Ez most más pályázat, de ilyesmi, nem lehet más módon megoldani a recycling iparon belül talán lehetséges.
Megjegyzem egyébként, hogy nekem azok az általában olasz, tükör koncentrátoros, stirling motoros megoldások jobban tetszenek mint a terjedő napelemek ui. ezekből elképesztő hulladék hegyek jönnek majd létre.
Thétám már nehezen tudlak követni, reggel még nem ittam , de olvastalak , má rendes nyugdíjas vagyok kilenc éve, de dolgoztam 7 órát gépnél bedagadt lábfejjel amire most kortikokoszteroidot szedek és nem bírok vírus vakcinát felvenni de sört azé bírok.
Sörösdobozból akarsz kondenzátort? Tudod má úgy vagyok én is csak anyit tudok számolni ami sörösüvegből (szellemből 2 L) kijön.
Azé segítek neked majd ha eldobtam sörüsüvegemet, legyél Te a nyertes!
Ilyen pici nyomással dolgozó turbina után csak mikro C fok hőesés lesz ezt számolás nélkül is tudom.
ja...pardon! annyi friss víznek így be kellene jönni amennyi fenntartja a vákuumot és akkor ami nem párolog el azt melegen kell visszadobni a tengerbe. ...igen, de nagyobb hő különbséggel több csatolódik ki a gépből is mint mechanikai munka ....na, nem tudom, végig kell ezt számolgatni. )-:
A felületekkel azért nagyvonalúskodok, mert van 2 hulladék fajta az alumínium italos doboz és a selejtetezett napelem amire lehet recycling ipari méretben számítani.
Máskülönben a vízpára hője ami igen nagy csak elvész.
nagyobb része igen. de talán ha a kondenzátort nem levegő hűti hanem a beérkező sós víz? Minden párolgáshőt nem tudhat átvenni, de ha a addig emelkedik a hőmérséklete, egyszerűség kedvéért 100 C 20 ról fokra, az is 0.3MJ mondjuk 10% a párolgáshőnek. Akkor a napkollektor a kazánban onnan indul, úgy érzem olcsóbb mint nagyobbra csinálni a napkollektort. Kell legyen hőesés a turbinán is. Nézegetem az ábrámat, de a stirlinget mint ha problémás lenne oda gondolni. 2-3 baros gőz szerintem létrehozható az meg már jól felgyorsul a fuvókában.
Valami hűtő persze csak kell ... bár az lehet maga a tengervíz is van elég belőle, mindegy az ha csak 2-3% ivóvíz jön ki belőle. Kíváncsi vagyok siker e erre ráirányítani figyelmet, ahogy írtam, a tavalyi nyertes egy görög, teljesen fantáziátlan, napelemmel hajt egy elektromos gépet és ennyi. (-:
Igen, az nagyon gyenge gőz lehet, ami 25 fokon keletkezik és 4 fokos tartja fenn a vákuumot. Most nyitottam meg a rajzocskát, hogy feliratozzam energia be/ki és egy kis számítás mekkora felület a hőcserélőnek mondjuk alumínium lemez, pl sörös doboz, okés az ipari méretben is. Itt nem 25/4 fok hanem 150/30, ez valószínűleg nagyobb nyomás, de nem tudom nem e praktikusabb egy stirling. Május 31 ig már nem tudok csinálni ilyesmit, de napsütés se lenne elég tesztelni. (na meg elég gyengén is vagyok ellátva szakértelemmel, műhellyel)
Most olvastam vissza egy kicsit, látom éppen úgy gondolod ahogy én. Minden esetre vákuumot kell alkalmazni és ha vákuum van ott nincs sok túlnyomás a turbinának , bár ki tudja 1-2 század bár kialakulhat és akkor jöhet a szélturbina.
A magasabb hőmérsékletű gőznél is csak egy speciálisan kifejlesztett stirling a hatásos hogy árban is beleférjen.
Érdemes lenne egy kisebb egységet megcsinálni és kimérni a turbina erejét. Az OTEC cég mint írták a gőzturbina utolsó legnagyobb kerekét használták fel.
