Sztem nincs értelmes ember, aki erre gondolt, mármint vagy megy, vagy nem.
Én, műszakiként a mostani, a névleges kapacitás harmad vizhozamnál a 2 fix és hosszabb, lapos csúcsban 3. turbina működését gondolnám, mert fogalmam sincs, h a turbina szabályozható-e vagy on-off.
Ha a WC lehúzást használják analógiának, akkor nyilván. Kérdés, vajon mi az elképzelésük a két duzzasztó közt, de különösen a felsőhöz közeli szakaszon közlekedő hajókat tekintve. Ezek 16 órán keresztül kerekeken közlekednek, esetleg a mederfenéken ülve várják, hogy szembejöjjön 5000m3/s...
Utána olvastam és megértettem, hogy az értetlenek mit nem akarnak megérteni :-)
A csúcsra járatásnál arra gondolnak az ijesztegetők, hogy Nagymaros esetén, mely vizet biztosítana Bősig teljes zárás esetén az alvizen, akkor egy mostani bp-i (5.00 órás) 1613 m3/s vízhozzammal számolva ez 24*3600*1613 = 139.363.200 m3/nap, ezt visszaosztva a névleges erőmű teljesítménnyel, akkor megkapjuk a 139.363.200 / 5.000 = 27.872 másodpercet, melyet átszámolva 7,74 órát kapunk, melyet a fogyasztási és termelési görbére igazítunk, akkor ez valahol 16 és 02 óra közt lenne az ideális.
Tehát, ha számítana a tároló kapacitás egy napon belül, akkor 24-7,74 = 16,26 órán keresztül töltődne a tároló 0 átfolyással és 7,74 órán keresztül zubogna a 8 tudbinán át átlagosan 5000 m3/s.
Ehhez 16,2576 * 3600 másodpercnyi töltés 1613 m3/s vizhozam mellett 94.404.632 m3 víz kell a tároló kapacítás kihasználásához. Sajnos, a 12,88-24,2 méter közötti hasznosítható esésből nem indulhatunk ki, mert 20 méternél kisebb esetén a hatásfok beköszön 94 % alá, így nem érdemes itt működtetni. Így maradjunk a 20-24,2 méter közötti esésnél.
Azaz a turbina működési intervallumában van még 7,12 m feltöltődési lehetőségb és hol van ez még a meder aljától.
A fenti számok esetén a 94.404.632 m3 tároló kapacítás / 4,2 m betárolható magasság esetén 22.477.293 m2 tárolási felület kell függőleges oldallal számolva, ez 22,48 km2 vízfelület.
A tényleges duzzasztott területre nem találtam adatot, csak annyit, h Dunakilitinél 60 km2-t terveztek. Ezek alapján a 22,48 km2 / 60 km2 * 4,2 m betárolási magasság tervezett értéke 1,57 m körüli lehetett. Ez még 2,48 m iszap tartalék magasságot feltételez.
Ez tényleg TARTHATATLAN állapot. Ehhez képest a Balaton iszapfeleslege kerekítési hiba :-)
A ((60 km2 * (7,12 m+ 2,48 m) / 600 km2 = 0,96 m. Azaz ami csak az erőmű működési emeléséhez szükséges magasságban felgyűjthető iszap lehetősége a teljes Balaton fenekén 96 cm vastagságot jelentene.
A csúcsüzemnek a hullámok simítása, de leginkább a kockák "pixelmentesítés" a faladat. Berakom a mai MAVI adatokat, gondolom, a szomszéd is hasonló görbét produkál. Ez napi, tehát nincs szükség, főleg nincs értelme 1 méternél nagyobb vízszintjátéknak, mert a 16 m helyett a 15 m esés csak helyzeti energiában 8 % veszteség, ami hatásfoki zavarók miatt valszeg több. Tehát még jöhet az eddigi 1-2 iszaphoz vagy 10 méternyi.
A tározó alulról töltődött fel, hiszen nem úszó hordalék van benne. A tárolási kapacitás áram szempontjából, és erre tervezték, az napi két * 3 órányi csúcs, közte hozam alatti visszavétel, hogy a tároló telítődjön. Ez a tárolt víztömeg felső szintjére van hatással. Az alatt lévő 15 méterre nincs. A felső 1 méter meg nem csökkent a feliszapolódás hatására, lévén, hogy a tároló elég nagy területe meredek gátak közt van.
Nem tudom, bár utána nézhetnék, mekkora a maximális vízhozam, amit elbír az erőmű, és ami fellett nem a turbinákon megy át a víz. Ez alatti vízhozamnál van jelentőssége. Az erőmű elég nagy, a hozam 10-20 %-os játékkával komoly kiegyenlítő energia lehetőségei vannak a szlovák MAVIR-nak, hogy a felhők szaladgálásából adódó napelem termelések ki-be kapcsolását kompenzálják. A turbinák sem másodpercenkénti ki-be kapcsolásra vannak tervezve, meg a hidraulikai tervek, víz vezető szerkezetek sem arra készültek, hogy a vizhozamot rángassák, esetleg komolyabban megállítsák, elinditsák.
Szóval, az újságiró vagy nem járt középiskolába, vagy feleslegesen, mert alap fizikai és logikai képességekkel nem rendelkezik, vagy, ami még rosszabb, a gerince nincs a helyén és a hülyék hergelésére ír hazugságokat.
Azt gondolom, ez nem róható fel nekik hibaként. 30 év alatt változzott a világ, így az áram termelés és a fogyasztás is.
Sőt, sztem a napi két csúcs helyett több, rövidebb csúcsidőszak az erőmű alatti vizjárást is egyneletesebbé teszi, így sokkal rövidebb távon egyenlítődik ki a vízhozam.
Nincs vízmennyiség, mégis kitermelik a szlovák villamosenergia igény 10-12%-t. Még 1000m3/s mellett is tud a 16m duzzasztással 140MW-t, részleges csúcsüzemkor ennek másfél-kétszeresét.
Fizikus, madarász és kiadványszerkesztő. A balett táncosok, a kazánkovácsok és a sarki rendőr véleménye legalább ilyen releváns.
Az, hogy a hajózásról ennyire téves elképzelései vannak, be is árazza a hozzáértését. Arról, hogy mit jelent a csúcsüzem, arról pedig végképp fogalma sincsen, ti. a szlovákok ma is így használják az erőművet, annyi különbséggel, hogy nem a tervezéskor szokásos napi két csúcsot követik le, hanem a szolár teljesítmény kiegyenlítésére használják. https://www.vizugy.hu/uploads/grafikon/grafikon_mlo1m7j3jr1t2jj38fnbr9sra4.png?1755074873
Ajánlanám magam, csak épp a megújult honlapon nem találom a dokumentumok könyvtar, azon belül a hozzászólás a Dunai Hajózási Stratégiahoz, melyek 1. sz melléklete továbbra is aktuális l.
Árvíznél ez szerintem katasztrófa. És még ott is van némi áramtermelés!
Nincs hely a víznek. Egy gátmagasítás mint Bősnél ilyen. De úgy emlékszem itt elárasztották volna Pilismarót és Helemba előtti lapos területeket. Az azért már számottevő.
Mindössze egy észrevételem volna. Ok, Dömösnél sziklás és szűk a meder, azonban ha a duzzasztó Dömös fölé épülne, a látványa is harmadlagos lenne.
Az Al-Dunán most tervezik a 3. Vaskaput. Továbbra is hiányzik a magyarországi Duna-szakaszra szerintem a 4db vízlépcső. A cikk által nem taglalt okokból.
Tipikus politikai újság, a fizika nem zavarja, sem a gravitáció, sem az elektromos oldalon.
Egy erőmű turbina rendszerét egy víznyomáshoz terveznek. A tározó kapacítás a felső néhány deciméter vízjátéka számít áramtermelés szempontjából. Tehát nem úgy van, h feltöltők Bősnél 16 métert, majd két napig csúcsra járatom és lemegy 0 méterre, majd újból feltöltöm, hanem az áramigények csúcsainál (most ez napi 2*, mieltött bekapcsolnak ée felfutnak a napelemek, illetve este fordítva) kissebb víz esetén is növelhetik a teljesítményt, közben meg csökkentik.
Víz és áramtermelés/átvétel szabályozás szemponjából kibicként azt gondolnám, mind áram, mind vízoldali szabályzások miatt ez napon belüli átlaghoz képest +- 10%-nál nem lehet több. Tehát, a 16 méter mély mederemelés alsó 2-3 métere feliszaplódott, akkor nem éri el az erőmű műszakisainak az ingerküszöbét.
Már rég esett szó a nagymarosi vízlépcsőről. Számomra új, hogy a dunacsúnyi medence 30 év alatt mennyire feltöltődött, megy milyen kevés vízvisszatartó képessége lenne a Dunakanyar fölött. Azonban a teherhajóforgalmat csúnyán lenézi, miközben az a legkörnyezetbarátabb, hatékonyabb szállítási lehetőség.
