A Magyar (Méd) Birodalom története a dinasztia uralomra jutásától annak állítólagos kihalásáig, 1301-ig. A témában mindenfajta írott és egyéb forrás, vélemény és cikk szabadon idézhető, a kitaláltközépkoros, arvisurás, tamanás, ufós és aktuálpolitikai felhangú írásokat és képeket leszámítva.
https://promotions.hu/tortenelem-tudomany/2025/06/16/szent-laszlo-sir-lancelot-magyaror-tortenelem-kiraly-kanada-kutato Egy észak-amerikai kutató egy apró nyelvi részletből indult ki – és olyan elméletre bukkant, ami újraírhatja a középkori lovagi történeteket. Egy szikra Albertából - amely a magyar történelem és az artúri mondakör határát feszegeti Albertából indult a gondolat, amely könnyen megrengetheti a középkori irodalom világát. Stephen Pow történész, aki eredetileg a tatárjárás kutatásával foglalkozik, egy idő után különös párhuzamokat kezdett észrevenni I. (Szent) László magyar király és Lancelot, az artúri mondakör híres lovagja között. A kutató először a László név nyugati változataiban talált érdekességeket. A francia nyelvterületen sokszor fordult elő, hogy a Lászlóhoz hasonló hangzású neveket egységesen Lancelotként írták le. Ez az apró nyelvi részlet lett az első mozaikdarab, amely elindította Pow gondolatmenetét. Túl sok az egybeesés? A történelem új fényt vethet Lancelot eredetére Ahogy egyre mélyebbre ásott, Pow számos hasonlóságot fedezett fel. Mindkét történetben fontos szerepet kap egy leány elrablása, egy legyőzött pogány, egy hosszú száműzetés, és egy visszaszerzett trón. László apja, I. Béla vízparton halt meg, akárcsak Lancelot apja a legendák szerint. A kanadai kutató úgy látja, hogy ezek az elemek együtt már túlságosan soknak tűnnek ahhoz, hogy puszta véletlenek legyenek. Pow szerint a kép összeáll, ha hátralépünk egyet. "Ez az egész olyan, mint egy mozaik: ha csak az egyes csempéket nézzük, nem látjuk az egészet. De ha eltávolodunk, kirajzolódik a minta" – magyarázta. Francia udvar, magyar király? A kanadai történész III. Béla király francia kapcsolataira is felhívja a figyelmet. Az udvarában élő Mária épp abban az időszakban adott feladatot Chrétien de Troyes-nak, hogy írja meg Lancelot történetét, amikor féltestvére, Margit eljegyzését szervezték – francia királyi vonatkozással. A történelmi időzítés Pow szerint egyértelműen arra utal, hogy a francia udvarban tudatosan formáltak egy olyan alakot, aki a magyar hős tulajdonságaira emlékeztette őket. Egy különösen érdekes elem: III. Béla is szerepet kapott az artúri mondakör egyik későbbi változatában, amely még szorosabbra fűzheti a magyar történelmi szálat. Miért nem tűnt fel eddig senkinek? Pow szerint a válasz részben a tudományos specializációban rejlik. Egy Árpád-házi királyokat kutató történész talán ismeri László összes tetteit, ahogy egy artúri legenda-szakértő is kívülről fújja Lancelot históriáját. De ha egyik sem lát rá a másik területre, a hasonlóságok rejtve maradnak. A történész szerint neki épp az segített, hogy kívülállóként, átfogóbb nézőpontból vizsgálhatta a különféle forrásokat. "Csak egy fickó vagyok Albertából" – mondta szerényen, hozzátéve, hogy nem magyar származású, egyszerűen csak szereti a rejtélyeket. Akik hittek benne, és akik nem Amikor Pow a CEU-n tanult, több történésznek is bemutatta az elméletét. A legpozitívabban Laszlovszky József reagált, aki szerint az ötlet elsőre merész, de a feltárt párhuzamok meggyőzőek. "Első hallásra fantasztikusnak tűnt, de a részletek alapján teljesen elképzelhető" – mondta. Voltak azonban szkeptikusabb hangok is. Egyes akadémikusok hallani sem akartak az elméletről, mások alaptalanul utasították el. Volt, aki az interneten politikai szándékokat vélt felfedezni Pow munkájában, amit a történész határozottan visszautasított. Egy ballada, egy szikra – így indult a nyomozás Lancelot után Egy francia költemény volt az a pont, ahol Stephen Pow gyanúja először felerősödött. Villon balladáját olvasva valami ismerős sejlett fel benne: mintha már hallott volna valahol Lászlóról – csak akkor még nem tudta, kit is rejt ez a név. A sorok mögött kezdett kirajzolódni egy régi történet árnyéka, és Pow fejében összeállt a kép. Egyre erősebben foglalkoztatta a kérdés: lehetséges, hogy Lancelot, az Artúr-legenda kék palástos lovagja valójában I. (Szent) László magyar király alakjára épült? Pontosabban: I. (Szent) László lehetett a minta, akiről Chrétien de Troyes megalkotta a kerekasztal egyik legismertebb figuráját. Az elmélet annyira izgalmasnak tűnt, hogy Pow elkezdte lépésről lépésre feltérképezni a párhuzamokat. Egy mozaik, amelyet még rakni kell Az elmélet jelenlegi formájában nem tekinthető tudományosan bizonyítottnak – erről Klaniczay Gábor is nyilatkozott. Ugyanakkor szerinte is figyelemre méltó Pow gondolatmenete, és további kutatásokkal akár megerősíthető is lehetne a teória. Pow jelenleg is dolgozik egy könyvön, amelyben részletesen bemutatja a nyelvi párhuzamokat, történelmi időzítéseket és a karakterjegyek egyezését. Elmondása szerint az ő elmélete az első, amely lépésről lépésre próbálja megmagyarázni, hogyan és miért született meg a Lancelot név egy olyan világban, ahol magyar királyok tettei is eljuthattak a francia költőkig. A kutató hisz abban, hogy ha egyszer az összes mozaikdarabot helyére tesszük, világos képet kapunk. És talán akkor már nem tűnik olyan valószínűtlennek, hogy a világ egyik legismertebb lovagja egy magyar király tetteiben gyökerezik.
Néhány napja egy hatásvadásznak tűnő, nem kellően alátámasztott cikk látott napvilágot, amely összefüggést vélt felfedezni a 11. században élt I. (Szent) László és a középkori lovagi irodalom közismert hőse, Lancelot között, felelevenítve egy régebbi elképzelést. A következőkben a kérdéskör historiográfiát tárgyaljuk, bemutatva az elképzelés múlt századi megjelenéseit.
https://vasarnap.hu/2025/04/03/arpad-hazi-jolan-aragoniai-kiralynenak-allitottak-emlekmuvet-valenciaban/ Árpád-házi Jolán, II. András magyar király lánya 1235-ben ment feleségül a később Hódító Jakab néven ismert aragón uralkodóhoz. A korabeli krónikák szerint művelt és határozott nő volt, akinek férje még háborús ügyekben kikérte véleményét. A királlyal tartott utazásaira, részt vett tárgyalásain, de még hódító útjaira is elkísérte, támogatva döntéseiben, akár a nemesség és a tanácsadók ellenében is. Ilyen volt a Valencia visszahódításáért zajló hároméves háború a mórok ellen. Az aragónai királyság legnagyobb területi kiterjedését I. Jakab uralkodása idején érte el.
Nem úgy kezdődött. Úgy kezdődött, hogy azt állítottad a #1381-ben, hogy Regiomontanus volt az első, "aki biztosan összekeverte az AD fogalmat az i.sz. értelmezéssel", ami egy teljesen értelmetlen állítás volt, és nyoma sincs a wikipédián, bár arra hivatkoztál.
Ha érdekel Regiomontanus olvasd el Zinner könyvét.
Mesterével Bessarion niceai érsek kérésére Rómába utazott, ahol rábízták Ptolemaiosz Almagest című munkájának kritikai fordítását. Peuerbach 1461-ben bekövetkezett halála után Regiomontanus a munkát az itáliai Giovanni Bianchinivel együttműködve fejezte be; a művet utóbb Kopernikusz és Galilei tankönyvként használták."
Aha. És a wikipédia cikkben hol "keverte össze" Regiomontanus "az AD fogalmat az i.sz. értelmezéssel"?? (mellesleg ennek semmi értelme nincs). Mivel a wikipédia cikket bármikor átírhatod a kedvedre (természetesen én is, vagy bárki más is), az semmi jelentőséggel nem bír, hogy ott mi van leírva.
Próbáld meg megemészteni, hogy az A.D. és az i.sz. azonos, bármit is írogatsz ide. Vezess be egy új skálát, ha nem tetszik a régi.
Mesterével Bessarion niceai érsek kérésére Rómába utazott, ahol rábízták Ptolemaiosz Almagest című munkájának kritikai fordítását. Peuerbach 1461-ben bekövetkezett halála után Regiomontanus a munkát az itáliai Giovanni Bianchinivel együttműködve fejezte be; a művet utóbb Kopernikusz és Galilei tankönyvként használták."
Talán azért, mert Ő volt az első személy, aki biztosan összekeverte az AD fogalmat az i.sz. értelmezéssel. Ptoli fordításakor már 19 db 196-éves hibát vétett, a holdfogyatkozások azonosítása kapcsán. Ráadásul Al-Battanit is tévesen azonosította.
Eredményeit pedig az utána jövő számolgató kutatás hasznosította...
"A történettudomány az emberi történelem rendszerbefoglalásával foglalkozó tudomány. A történelem a megvalósult emberi történet leírása. A történetírók művelik."
"IV. Béla, illetve V. István idején bekerült a királyi címbe Bulgária és Kunország – Kumánia – is. Mire V. István 1272-ben meghalt, a magyar király címe már igen hosszú lett. Ezek persze – Horvátország kivételével – nem jelentettek ténylegesen meghódított országokat, hanem csak jogigényt, hogy a magyar király ezen országok királyának tekinti magát, és ha az ottani uralkodó vagy fejedelem nem hajlandó neki engedelmeskedni, sereget állítani vagy adót fizetni, lázadónak minősül, akinek a megfenyítésére sereggel lehet vonulni, minden nemzetközi jogi bonyodalom nélkül. Egyszóval a királycím nagyon hasznos politikai fegyver volt, bármikori magyar beavatkozást indokolhatott bármelyik szomszéd országban, de egyúttal kifejezte azt a realitást, hogy Magyarország határa ott végződik, ahol az Szent László vagy a 12. századi Árpádok korára kialakult, és ha a magyar király egy új folyóvölgyet elfoglal, akkor – mint Ráma esetében – nem változik meg a magyar királyság területe, hanem új regnum, új ország csatolódik a koronához"
Casus belliként szolgálhatott ez a jogcím az 1444-es várnai csatában is, amikor a balkáni államoknak kifejezetten ínyére volt az erre alapozott magyar védőernyő a keresztényi összetartás szlogenje mellett. Az Árpádoknak ez a gyakorlata tehát igen hosszú távon érvényesült, az oszmán hódításokig mindenképp. A szultánoknak pedig szúrta a szemét nemcsak a jogcím, de a magyar nagyhatalom tényleges léte is a Balkán szomszédságában.
I.sz. 1342 július 21 Telegdi Csanád esztergomi érsek Székesfehérvárott királlyá koronázza Károly fiát Nagy Lajost.
I. sz. 1342 június (AD 1152) Barbarossa Frigyes, az újonnan megválasztott német-római császár a regensburgi gyűlésen Magyarország hűbéri hódoltatására vonatkozó tervet vet fel...
Az 1152-es „római birodalmi” gyűlésen Barbarossa Frigyes által hűbéri alávetésre ítéltetett magyar állam a főszereplője a fenti soroknak. Akadémikusi értelmezésben: egy középhatalom. Ez ellen az állítólagos középhatalom ellen szorgalmazott négy esztendővel utóbb I. Mánuel német–bizánci összehangolt támadást, miután a súlyos harcokban 1150-ben párviadalt vívott Bágyon ispánnal, és mialatt al-Garnáti szerint a magyarok megverték „tizenkét seregét”. Hogy miként vezethetett egy másodvonalbeli ország ezen szüntelen nagyhatalmi csatározások közepette további hat – ugyancsak nem sikertelen – hadjáratot a kijevi, csernyigovi, gácsországi földek megszerzésére, és hogyan mérhette össze Abu-Hámid látogatásakor Velencével is az erejét, az említett nézetek fényében örök rejtély."
Előbb utóbb minden rejtély megoldódik... I. sz. 1153-ban (február) Ottót koronázzák császárrá Rómában... Az AD 1152-es birodalmi gyűlés majd csak i. sz. 1342-ben fog lezajlani...
