Elveszik a fiataloktól a sikeres jövő lehetőségét - 2006. november 8. 16:57 . fidesz.hu
Ágh Péter elmondta, hogy a Gyurcsány-kormány elveszi a magyar fiataloktól a sikeres jövő lehetőségét azzal, hogy bevezeti a tandíjat és csökkenteni kívánja az államilag finanszírozható helyek számát. A képviselő szerint a felsőoktatási reformnak nevezett kormányzati intézkedés arról szól, hogy a kormány nem csak azt akarja megmondani, hogy ki tanulhat tovább, hanem azt is, hogy mit.
a diákok egyszerűen nem veszik figyelembe a munkaerőpiac igényeit, továbbra is az elosztói szakmák - jogász, közgazdász - a népszerűek, holott ilyen diplomával egyre nehezebb elhelyezkedni.
Aztan Kosa csodalkozik, hogy allitolag 80 jogasz hjelentkezik egy minimalberes allasra ?.
Kik is forsziroztak, hogy jarjon esznelkul mindenki egyetemre? Hogy az ordogtol valo a tandij ami valoban tanulasra kesztetne? Kik aggodtak amiatt, hogy a kromany a keretszamokat at akarta csoportositani (pl epp a hianszakma fele az muszaki szakokra a bolcsesz helyett)?
Iszonyatos pusztításról írt levelében Orbán Viktor 2009. november 8. vasárnap 05:01:59
Kemény kritikával illette az elmúlt öt év oktatáspolitikáját szombaton közölt levelében Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.
Levélben küldte el üzenetét Orbán Viktor a szombaton Budapesten megrendezett Iskola – erkölcs – tudás című konferencia hallgatóságának.
"A világ egybehangzó vélekedése szerint az információ korát éljük. De Vajon hol van, s hol lesz holnap az ember, aki biztos kézzel halássza ki az információ-tengerből a hasznos, jó tudást, és hajítja szemétre a sok ócska limlomot? Sajnos Magyarországon a Gyurcsány—Bajnai-korszak iszonyatos pusztítást végzett az oktatás területén is. Minden nap kétségbe ejtő hírek özönlenek ránk az olvasási készségek romlásáról, az alapismeretek hiányáról, a rossz érettségi eredményekről, gyenge nyelvtudásról" – írta a Fidesz elnöke.
Kifejtette: "El akarják hitetni velünk, hogy csak arra a csekély tudásra van szükségünk, amivel megtaláljuk a bevásárlóközpont bejáratát és a pénztárcánkat a hitelkártyánkkal a zsebünkben. Az ismereteket tehernek tekintő szemlélet - amely alól fel kell szabadítani a diákokat - intézményesítette a félműveltséget, a töredékes tudást, amelyhez a munkaerőpiacon használhatatlan diploma is dukál."
Pálinkás: a mesterképzések 30 százalékát meg kellene szüntetni 2009. október. 06
Az alacsony teljesítménnyel is diplomát szerzők ellen szólalt fel Pálinkás József az Aktív Szemeszter felsőoktatási magazin október-novemberi számába megjelent interjújában. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a lapban elmondta: nem várhatunk a munkaerőpiac 5-10 éven belül esedékes visszajelzéseire, a felsőoktatás finanszírozását már most a hallgatói és az intézményekben folyó tudományos teljesítményhez kellene igazítani. Pálinkás kiválósági helyeket nevezne meg, illetve a mesterképzések 30 százalékát megszüntetné.
Magyar egyetemek nagy veszélyben...Ha a parlament elfogadja Magyar Bálinték javaslatát, a hazánkba telepedő külföldi iskolák külföldi hallgatói is tanulhatnak a magyar állam pénzén.
Vajon a Magyar Nemzet mit ir ezeknek?
Jubileumi Identitás Konferencia Sydneyben Erősítsük a fiatalok magyarságtudatát!
A konferencia főrendezője, Kardos Béla, aki egyben az Új-dél-walesi Magyar Szövetség elnöke.
A Sydneyi Magyar Központ adott otthont az V. Jubileumi Identitás Konferenciának, ahol az Ausztráliában és Új-Zélandon élő magyarok megmaradásának lehetőségeit tárgyalták meg a résztvevők. A konferenciákat a magyar nyelv és kultúra, a hagyományok ápolása céljából rendezik főként gyermekeik, unokáik önazonossága megtartására. Megfogalmazódott: a résztvevők abban érdekeltek, hogy leszármazottjaik minél nagyobb számban vegyék igénybe a magyarországi oktatási lehetőségeket, mert csak hazai élményekkel, tapasztalatokkal és kettős identitástudattal felvértezve lesznek képesek helytállni a globalizálódó világban, s hasznára válni a magyar nemzetnek is.
Eddig az egyetemi tulkepzest preferaltak es tabuva tettek (mint Bokros is mondja) a csokkentest, atszervezest elerve ezzel, hogy most mar egyes akademikusok szerint is ertektelen a diploma.
Erre most minden telepulesre iskolat akar Orban???
Mibol, hogyan? Csak nem elvonni a felsooktatasbol?
Eddig minel tobben jarjanak egyetemre, nincs eleg egyetem, foiskola stb. Most meg azon aggodnak, hogy jaj meg tobb egyetem lesz?!
Kilog a lolab polgarok!
Magyar egyetemek nagy veszélyben 2009. április 14. 00:01 Magyar Nemzet
Elhárítaná az akadályt a külföldi egyetemek magyarországi letelepedése elől az MSZP és az SZDSZ. Ha a parlament elfogadja Magyar Bálinték javaslatát, a hazánkba telepedő külföldi iskolák külföldi hallgatói is tanulhatnak a magyar állam pénzén.
Részletek a Magyar Nemzet 2009. április 14-i számában.
Hiller hazudott? Allitolag a realtargyakbol van nagy hiany 3 eve es bolcseszbol tulkepzes.
Megint az ELTE a legnépszerűbb 2009. április 1. 15:25 a DI - FigyelőNet
Az idén 127 500-an jelentkeztek a felsőoktatásba, 27 ezerrel többen, mint tavaly. A legtöbb diák - 22 392-en - az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeretne tanulni. Az érettségiben most még nem lesznek változások, jövőre viszont több markáns módosítás is várható.
1. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar - 6945 fő 2. Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar - 5891 fő 3. Kodolányi János Főiskola - 5767 fő 4. Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar - 5148 fő 5. Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar - 5037 fő 6. Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar - 4962 fő 7. Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar - 4868 fő 8. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar - 4575 fő 9. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar - 4395 fő 10. Zsigmond Király Főiskola - 4266 fő
A tanulmányban Bokros Lajos amellett érvelt, hogy több reform együttes végrehajtása segítheti azok teljesülését. Legfontosabb területekként az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjrendszert, a közigazgatást és a közteherviselést jelölte meg.
...A közoktatásban Bokros szerint a minőség, a hatékonyság és az esélyegyenlőség növelésére az egyetlen megoldás az iskolahálózat összevonása, kevesebb, de nagyobb iskola fenntartása. A középiskolák szintjén már az érdemi versenyt javasolja az iskolák között.
A közoktatás reformja ezer szállal összefügg a közigazgatás reformjával - írta Bokros, aki szerint a járási szintű önkormányzatok helyreállítása lenne célszerű, de nem a mai alsó szintű önkormányzatok mellett, hanem azok helyett.
A felsőoktatásban alapvetőnek tartja annak kimondását, hogy Magyarországon nincs szükség ennyi és ilyen rossz minőségű intézményre. Szerinte a 77 akkreditált egyetem és főiskola közül maximum 20-25 intézményt kellene megtartani. Akár csak az egészségügyben, itt is a dolgozók közalkalmazotti jogállásának megszüntetését javasolja. Szükségesnek tartja a teljesítmény szerinti javadalmazást, a fix összegű állami támogatást, a tandíj bevezetését legalább az alapképzésben.
Az általa javasolt reformok következtében sok életképtelen és színvonaltalan oktatási intézményt bezárnának, néhány egészségügyi és oktatási vállalkozás tökre menne és százezrek kerülnének szembe azzal, hogy rendszerváltás van az ő területükön "lesznek, akik szárnyalnak az új feltételek közepette, mások keservesen szenvednek majd, szükség lesz arra, hogy az állam tompítsa a feszültséget, de a reformok semmiféleképpen sem adhatók fel" - írja Bokros Lajos.
- Nézzük például az oktatási rendszert: miközben drámaian csökken az iskoláskorú gyermekek száma, ezzel párhuzamosan alig szűkül, inkább tovább aprózódik az iskolahálózat. Ugyan egyre kevesebb a közoktatási intézmény, a tanulók átlagos létszáma mégsem növekszik. A felsőoktatásban kiváltképpen nem látunk érdemi kapacitásszűkülést. Éppen ellenkezőleg, egyre több egyetem és főiskola nyílik, újabb és újabb karok és programok várnak akkreditálásra. A túlméretezett felsőoktatási intézményhálózatban pedig egyre nagyobb harc folyik a diákokért. Ez azzal jár, hogy egyre alacsonyabbak lesznek a felvételi követelmények, aminek következtében tovább csökken a minőség. A rossz minőségű diplomák iránt viszont alig van kereslet, és ez így van rendjén. A diplomás fiatalok körében jóval nagyobb a munkanélküliség, mint az országos átlag, noha az sem alacsony. A diplomás munkanélküliek tartalékserege egyre növekszik.
Amikor részleges reformok, vagy ahogyan nevezni szoktam, bizonyos reformpótlékok megvalósulnak, akkor azok egyéb fontos lépések híján látványosan kiüresednek, vagy akár éppen az ellenkezőjükre fordulnak. Ennek szép példája az egyetemekkel, főiskolákkal kötött hároméves megállapodás, ami elvileg hasznos elmozdulás az évről évre kiszámíthatatlanul változó finanszírozástól a nagyobb stabilitás irányába.
Igen ám, de nálunk a kormány minden egyes felsőoktatási intézménnyel szerződést kötött, és mindegyikkel olyan testre szabott követelmények alapján, amelyet a szóban forgó intézmények eleve képesek teljesíteni. Az sehol szóba sem került, hogy vajon mennyire piacképes diplomával lépnek majd ki a végzős diákok, és így mennyire lesznek sikeresek az életben. Tehát továbbra sincs semmiféle kimenetiteljesítmény-mérés!
Közben bizonyos vidéki főiskolák már lasszóval fogják a diákokat, akiktől nyilván nem lehet tandíjat szedni, még ha egyébként jogilag lehetséges is volna. Hiszen nem a diák érdeke odajárni, hanem a főiskoláé, különben elapad az állami finanszírozás. Ha viszont minden intézmény úgyis megkapja a túléléshez minimálisan szükséges pénzügyi erőforrásokat, akkor továbbra sem lesz érdemi verseny az egyetemek között. Vagyis az iskolaszerkezet változatlan, az intézmények érdekeltségi rendszere nem változik, minőségjavulást egyedül ösztönözni képes verseny nincs. Reform helyett reformpótlék tehát nem old meg semmit.
És továbbra is szentségtörésnek számít iskolák bezárásáról, összevonásáról beszélni. Ha viszont egyre több iskolát akarunk ugyanannyi vagy kevésbé növekvő forrásból finanszírozni, akkor az az egy főre jutó összeg csökkenését eredményezi.
Nem lehet, hogy az az ok az allitolagos kevsebb jelentkezesnek, hogy eddig is MUNKANELKULINEK tanultak a semmit sem ero dipolomaval, felesleges tulkepzessel?
Errol persze ne beszeljunk, ragalmazzunk ujra...
Fidesz: Visszatartják a népszavazás előtt a felvételi adatokat Index 2008. 03. 04., 15:08 | Frissítve: 15 órája
Az oktatási tárca nem akarja nyilvánosságra a felvételire jelentkezők számát, a csökkenés ugyanis a tandíj visszatartó hatását igazolná, állítja Pánczél Károly fideszes képviselő. Az oktatási tárca szerint ennek többek között ellentmond az, hogy a legrászorultabbak körében 2006-2007 között négyszeresére emelkedett a felvételizők száma.
Válaszában Hiller azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben egyetlen alkalommal sem sikerült március 9-e előtt befejezni az adatok feldolgozását. Hozzátette, ha 5 százalékos hibahatárral helytálló lesz a Pokorni által említett 80 ezres adat, akkor ő kér bocsánatot tőle, de ha mégsem lesz így, akkor a fideszes politikusnak kell ezt megtennie. A felszólalást kínos jelenet követte, amint arról Hiller István lapunknak beszámolt. Pokorni ugyanis odament a miniszterhez, aki végül kezet nyújtott neki, de a Fidesz alelnöke ezt nem fogadta el. Egyúttal hazugnak nevezte a minisztert.
Lasd alabb 36-ban.
A felvételizőket nem érdekli, hogy lesz-e állásuk Világgazdaság 2006. augusztus 4., péntek 7:49
"Hazánkban a nyugat-európai országokhoz képest átlagosan sokkal kevesebben szereznek diplomát – derül ki az OECD jelentéséből."
Majd néhány sorral alább:
"...a diplomát szerzők aránya már három éve elérte az OECD-átlagot."
Azért eldönthetné az MNO, hogy a két, egymásnak szögesen ellentmondó állítás közül melyiket veszi be a cikkbe. Mert amúgy természetesen az utóbbi az igaz. A hazai elmaradás nem a diplomát szerzők, hanem a diplomával rendelkezők arányában mutatkozik meg. Az utóbbi pedig hosszú évtizedek során alakult ki, aligha lehet pár év alatt segíteni rajta.
A 25-64 év közöttiek Magyarországon olyan 5,5-6 milliónyian lehetnek (nagyon durva becslés). A 9 %pontnyi elmaradás tehát több mint félmillió hiányzó diplomást jelent. Ezt 15-20 évnél hamarabb aligha lehet pótolni, legalábbis, ha nem akarunk minden érettségizettet automatikusan diplomával is ellátni - persze, annak megfelelő minőségben.
Ebben is lemaradtunk: az OECD szerint kevés a magyar diplomás 2008. február 27. 08:29
MNO
Nem csupán gazdasági teljesítményünk marad el a fejlettebb államokétól. Hazánkban a nyugat-európai országokhoz képest átlagosan sokkal kevesebben szereznek diplomát – derül ki az OECD jelentéséből. Igaz, a szerencsések legalább könnyebben jutnak munkához.
Amíg Magyarországon a felsőfokú képesítést szerzettek aránya a 25–64 év közöttiek körében 17, addig az OECD-tagállamokban 26 százalék – derül ki a legfejlettebb ipari országokat tömörítő szervezet Oktatási körkép 2007 című jelentéséből. A fiatalabb korosztályokban (25–34 év) még jelentősebb az elmaradásunk – a magyar 20, az OECD-átlag 32 százalék, igaz, ez utóbbi adat javulására lehet számítani. 1995–2004 között ugyanis megduplázódott az egyetemekre, főiskolákra beiratkozottak száma, így a diplomát szerzők aránya már három éve elérte az OECD-átlagot. Az persze más kérdés, hogy ennél több hallgatót már képtelenek fölszívni a felsőoktatási intézmények, sőt a tandíj bevezetése visszavetette a fiatalok jelentkezési kedvét – írja a Világgazdaság.
A szakértők szerint eltorzult a képzési szerkezet is, túl kevesen kapnak természettudományos oklevelet. A szervezet jelentése mindezt jól alátámasztja. A népesség arányában hazánkban a legkisebb az ezen a területen felsőfokú végzettséget szerzettek aránya: a 25–34 év közöttieknél mindössze 695-en vannak 100 ezer emberre vetítve. Ez kevesebb, mint bármely más OECD-tagállamban, és nem éri el a tagországok átlagának a felét.
Magyarországon a 30–44 év közötti, egyetemi diplomát szerzettek jövedelmi előnye a középfokú végzettségűekkel szemben 125 százalék, ez a legnagyobb különbség a tagállamok körében. S nem mellékes: a felsőfokú képesítésűeknek sokkal nagyobb esélyük van munkát találni, mint azoknak, akik csak érettségiztek. Az elemzés arra is rámutat, hogy mindezen előnyöket inkább a férfiak élvezhetik, mint a nők. A fiatalabb korosztályban például a magasan kvalifikált nők keresete a férfiakénak mindössze 83 százaléka.
Magyarország hallgatóimportőrnek számít, hiszen sokkal többen érkeznek ide külföldről (13 601), mint ahány honfitársunk tanul a határainkon túl (7906). A legtöbb külföldi diák a szomszédos országok magyar lakta területeiről (Romániából 3171, Szlovákiából 2341, Ukrajnából 1294) jött. Körükben a legnépszerűbb szakterület az egészségügy és a szociális gondozás. A hazai fiatalok legvonzóbb célpontja Németország (36 százalék), Ausztria (14) és az Egyesült Államok (12).
Kennyire szép is volt,mikor a Hortobágyi parasztlegényekből képezték az elitet...Na most biztosítják be magukat...felesleges túlképzés.....minek kellett Hitlert leverni???
"Irigykedő, paraszti társadalom a magyar" 2008. február 21. 06:31 | Forrás: STOP
"Cinikusan, posztkádári mutyizással, a sötét feudalizmus egyre sötétebb bugyraiba süllyedve, biztosan nem megyünk előre, akkor sem, ha retorikánk globalizált és európai. A magyar társadalomnak önterápiára, egyfajta kollektív pszichoanalízisre volna szüksége." - nyilatkozta a STOPnak Miszlivetz Ferenc szociológus, egyetemi tanár.
- Ezzel a mostani magyar felsőoktatással nem tudunk visszakerülni sikeres versenyzőként az európai játéktérbe. A feudalizmus legrosszabb relikviái az egyetemeink, az autonómia zászlaját lengető, nemzetközileg alig jegyzett, többnyire versenyképtelen feudális kiskirályságokká váltak, ahol mindenki a saját pillanatnyi érdekei mentén szervezi a túlélését. Persze azért itt is vannak üdítő kivételek. A világ elindult a hálózatosodás útján, amelyek átívelik a határokat. Azok a sikeres egyetemek, amelyek képesek együtt működni a gazdasági és civil szférával, állandóan tesztelik az igényeket, és ehhez idomítják a képzéseiket. Olyan kiművelt, kreatív emberfőkre van szükségünk, akik sok helyen be tudnak lépni a munkaerőpiacra. Ezt a kreativitást sikerült kiölni a felsőoktatásból. Ráadásul az orwelli kettős beszéd is jelen van: mást mondanak, mint amit tesznek. Mondjuk a frankó európai szlogeneket, de ehhez képest még mindig nagyon kevés diákunk megy külföldre ösztöndíjjal és ennél is kisebb a hazai egyetemek befogadó készsége a külföldi diákokkal és professzorokkal szemben.
Irigykedő, paraszti társadalom maradt a mélystruktúrájában a magyar, amelyre a Kádár-rendszer rátett még egy lapáttal. Ezen a lelki, mentális és intézményi mintázaton kell most túllépnünk.
No ezt csak azért írom, hogy nem kelljen azon rágódnod, kit, vagy mit nézek le, mennyit akarok keresni, főnök szeretnék-e lenni, meg ilyenek, untig elég, ha te megteszed a magadét, és küzdesz keményen a diplomás munkanélküliség ellen, ha kell a földeken kapálva is demonstrálsz:)
Tudod, olyan vagy mint az a bizonyos figura a viccben, mikor kihozzák a két halat, és a haverja kapásból kiveszi a nagyobbat. Hümmög egyet a másik, mire megkérdi emez, - mit hümmögsz, valami baj van? - Semmi különös, de azért kicsit csodálkoztam, hogy egyből kivetted a nagyobbat. - Miért, te melyiket vetted volna ki? - Én? A kisebbet. - Hát akkor parancsolj, ott a kisebb.
Mi van te is azoknak a tagja vagy aki csak villogni akar a diplomajaval es lenezni masokat? Aki nem elhivatott egy szakma irant, hanem csak sok penzt akar, meg fonok lenni?
Utana meg ha nincs munkaja akkor HOOKhorog a kormany ellen? A kommunizmusnak vege!
Vagy azoke aki fikazzak a nem diplomas munkakoroket de amikor meg kulfoldiek kellenek mert nincs ra jelentkezo akkor az idegengyulolo uszitasaikat hozzak elo?
Igazad van. Faxért akar itt mindenki diplomát, mikor ott vannak a vagonrakodási és kubikosi lehetőségek. Mondjuk kezdhetnéd te a sort, fuss elöl a fáklyával:)
lehet ingyenes felsőoktatásról hazudozni, ingyenes egészségügyről beszélni, de látszik, ezért milyen színvonalat lehet kapni.
hahaha.... kedves jó Léderer Andriska, ne tégy úgy, mintha nem tudnád, hogy a régebben az egész világon elismert magyar felsőoktatásból kikerült diplomások után a felsőoktatási intézmények felduzzasztása párttársad, Magyar Bálint nevéhez fűződik!
Ki akkreditált vajon több olyan egyházi egyetemet, ami ugyanúgy megkapja az állami fejkvótát, (az egyházi támogatás mellett) mint az állami egyetemek, kinek köszönhető, hogy az országban nyolc egyetemen képeznek jogászokat és 64 helyen közgazdászokat, míg a fiatal oktatókat kirugdosták, mert le kellett építeni az egyetemi oktatói létszámból, és egyes egyetemi oktatók négy-öt intézményben is tanítanak?
Ne tégy úgy, mintha nem tudnád, hogy ma már nincs az egyetemeken felvételi, és az emelt szintű érettségihez sem tagaszkodnak jelentkezéskor.
a színvonal nem a pénztől függ, de ahol sokan járnak, ott nemigen nő fű.
