A múzeumon Ucsiraltu úr, a Belső-Mongol Tudományegyetem Mongolisztikai Központjának professzora kalauzol végig, aki évek óta kutatja a hunok nyelvét és irodalmát.
A múzeum bejárata fölött elhelyezett kínai írásjel jelentése hun, ami évezredek alatt nem változott, csak most minket, magyarokat jelölnek vele.
...elmondja, hogy a magyarok a hunok leszármazottai és ez a nézet mind kollégái mind az egyszerű közemberek körében általános.
Az együtt töltött nap után már nem az a kérdésem, hogy a kínaiak miért építenek múzeumot a hunoknak, hanem az, hogy mi miért nem.
"A nyugati térítők etnikai különbséget sejtetnek a „fehér” és „fekete” jelzők mögött, s emiatt egyes történészek a magyarságtól akkor még megkülönböztethető kabarokat vélik a „feketék”-nek."
Utazásunk összefoglalásaképpen reflektálunk őseinkre, megvizsgáljuk az ezeket alátámasztó bizonyítékokat is, mely alapján kijelenthetjük – innen indultunk.
III.Béla és az Aba-nemzetség(Abasár) mongóliai kapcsolata
A múzeum bejárata fölött elhelyezett kínai írásjel jelentése hun, ami évezredek alatt nem változott, csak most minket, magyarokat jelölnek vele. Az együtt töltött nap után már nem az a kérdésem, hogy a kínaiak miért építenek múzeumot a hunoknak, hanem az, hogy mi miért nem. http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2015/02/12/kassai-lajos-gyokerek_15682.html
– Többször szóba került a most feltárt üst különlegessége. Miben áll az egyediség?
– Nem túlzás szenzációs leletről beszélni, mert
ilyen régi és ilyen nagyméretű öntöttvas áldozati üstöt nem találtak sehol a világon.
Ha összerakjuk, akkor körülbelül harmincliteres üstöt kapunk. Ez azért fontos, mert vannak ugyan régebbi bronzüstök, de a bronztárgyak előállítása, öntése meg sem közelíti a vasöntéshez szükséges technikai igényeket. Míg a bronznak 1000-1400 fok kell, hogy önteni lehessen, addig a vasöntvényekhez 1800 fokot kell előállítani, s tartani legalább 4-5 órán keresztül. Hiszen a vasnak 1600 fok az olvadáspontja, de itt folyékony vasra volt szükség, meg persze olyan öntőtégelyre is, ami bírta ezt a hőt. Tehát őseink 2000-2500 évvel ezelőtt – nagyjából akkorra datálható ez az üst – ilyen páratlan technikával és kivételes tudással rendelkeztek.
– Kínában vagy Európában tudtak ilyen öntvényeket csinálni?
– Nem, akkoriban sehol nem voltak képesek erre.
Ez a világon az első ilyen tárgy. Úgy tűnik, ezeket a technikákat a sztyeppei népektől, a szkítáktól és a hunoktól vették át az eurázsiai műveltségek.
A múzeumon Ucsiraltu úr, a Belső-Mongol Tudományegyetem Mongolisztikai Központjának professzora kalauzol végig, aki évek óta kutatja a hunok nyelvét és irodalmát.
A múzeum bejárata fölött elhelyezett kínai írásjel jelentése hun, ami évezredek alatt nem változott, csak most minket, magyarokat jelölnek vele.
...elmondja, hogy a magyarok a hunok leszármazottai és ez a nézet mind kollégái mind az egyszerű közemberek körében általános.
Az együtt töltött nap után már nem az a kérdésem, hogy a kínaiak miért építenek múzeumot a hunoknak, hanem az, hogy mi miért nem.
A húnokat az örmény források elsőízben 225 körül említik. I. Chosroes [Khozrov] armén király (ur. 198—232) tízéves hadjáratot visel a perzsa Sassanidák ellen. Támadó seregében nagyobbszámú hún is résztvesz, akiket a Kaukázus északi kapuin át engedett be.58 59
II. Tiridates [Dertad] király alatt (ur. kb. 285—314) a húnokról többször is van tudósításunk, amelyeket sajnos pontosan rögzíteni egy évszámhoz nem tudunk. Egy hún betörést az arménok visszavernek,50 egy másik betörésnél az északi barbár népeket egészen a húnok országáig üldözik.60 61 Ebben az időben él Világosító Szent Gergely, az örmények apostola, aki a kereszténységet elterjeszti egészen Maoaxo0tO vO' vrwv országáig. Itt a forrásunk tehát a massagétákat és a hunokat egybefoglalja. Ugyanezen forrásból megtudjuk, hogy a kereszténység meddig terjedt ki. Határaiként említtetik a massagé- ták és húnok országa, a Káspi-tó és az alánok országa.61
Orosius-féle térkép az Augustus korában készült Agrippa porticusának világtérképe alapján alkottatott meg, itt egy Kr. sz. előtti adattal állunk szemben, épúgy, mint Strabon és Plinius tudósításában is, amelyek a Kr. e. III. századra vonatkoznak.
