Összevontam két egyébként kapcsolódó témát. A ma emberének például nehéz elképzelni, ha mondjuk Muhinál autózik milyen is lehetett egykoron a csatamező?
Szántóföldeken, majdnem pusztán halad az autó, a falu mellett pedig csendesen folydogál Sajó. Nos, majd 800 éve nem így nézett ki a vidék, összefüggő lapály, mocsár húzódott - csak a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása után alakult ki a most is látható táj...
A földrajzi nevek változásait illetve azonos "tereptárgyak" különböző nyelvű változataival kapcsolatos dolgokat pedig gondolom nem is kell magyarázni...
> Nem tudok rájönni, hogy a mutatott könyvben mit jelentenek (hova hivatkoznak) a szögletes zárójelben lévő számok.
A szótárakban (és ezek a cikkek végül is felfoghatók ennek) a szócikkek felépítését a bevezetés ismerteti. Itt is minden egyes tanulmány bevezető részét érdemes elolvasni. (Fontos, a könyv több különálló tanulmányból áll!) A kérdezted, Désről szóló dolgozatbeli jelölés feloldása a PDF 114. oldalán van, a 110. számozott oldalon: A címszerű helynév mindig az oklevélben vagy más forrásban álló név leggyako[ribb] olvasata, illetőleg a jelenkori anyag esetében a gyűjtött hely[név] fonetikus alakja. Ezután a [ ]-ben a római szám (I. és II.) az 193[?] térképvázlat számát, a rákövetkező arab szám azt jelzi, hog[y a] vázlaton a név helyrajzi elhelyezkedését melyik szám jelöli.
A könyvben vannak néhol térképek, amelyeket a szerző készített (pl. PDF 220. 277., 287. oldal). Ez a hivatkozás erre vonatkozik, de úgy látszik, nem mindegyik tanulmány mellé szerkesztették be a könyvbe a csatlakozó térképváltozatot.
> Létezik ilyesfajta irodalom utcanév-történetre is?
Nem tudok rájönni, hogy a mutatott könyvben mit jelentenek (hova hivatkoznak) a szögletes zárójelben lévő számok. Tud valaki segíteni ebben? Átnéztem a könyv végét, a forrásokat jelölését, de semmi. lehet, hogy csak én nem látom.
Szülőfalum helytörténetét kutatom és emellett gyűjtöm a település határában valaha használt régi, népi eredetű dűlő-, földrajzi- és mindenféle nevet, elnevezést, amelyet ember talált ki. Azon gondolkozom, hogy jó lenne ezek történeté valamilyen formában összefoglalni. Kérdésem, hogy ismertek-e olyan bevett tudományos szokást vagy formát, amelyben lehet ezeket az adatokat közölni. Jelen állás szerint szócikkek formájában vannak a gyűjtéseim, de nem tudom, hogy van-e erre valami eljárás, megszokott forma, esetleg precedens. Kíváncsi lennék a véleményetekre.
Délben belenéztem a Deltába, s éppen a klímaváltás volt terítéken. Nos, a meleg tengeráramlatot bemutató animáció alatt végig Golf-áramlásról beszélt a narrátor! S a stúdióban ülő Vissy Károly sem javította ki. Ha földrajz tanár lennék, most bosszankodnék :)
Először is akkor még a Rába nem volt szabályozva, elég nagy áradásai voltak, másrészt pár kiló páncél elég ahhoz hogy képtelenség legyen úszni, kicsit többen pedig már nehéz felálni az erős sodrásban ha valaki elesik.
A Golf- / Észak-Atlanti-áramlat déli részét "Golf"-nak északi részét "Észak-Atlanti"-nak hívják az egész világon. A határvonal valahol New York magasságában található.
Szerintem a legtöbben (én is) azért használnak angol elnevezéseket mert angol forrásokat használnak és a nemzetközi irodalomban is így lehet megtalálni. Sokszor kellemetlen amikor magyarra fordítanak egy elnevezést (pl ha kínai elnevezést magyar átirat szerint adják meg és nem a nemzetközit használják)
egy ismerős balfékként megint a wikit hozta forrásként a Partium területi meghatározásakor. ebbe most nem mennék bele, viszont érintették Erdélyt, s zárójelbe odaírták, románul : Transilvania.
Nos ez részben igaz, ráadásul nagyon félreérthető, ugyanis sokan összetéveszthetik Transylvaniával, Erdély latin nevével. Azért is fontos a latint kiemelni, mivel ez volt korábban, ebből származik a román elnevezés, s nem fordítva. Viszont, ha már minden áron korrektek akarunk lenni, s kiírni románul is, akkor az Ardealt kellett volna megadni, ugyanis Erdély hivatalos román neve ez, s nem a Transilvania. Az erdélyi románok ugyan néha használják Transilvaniát, de hivatalos iratban, médiában csak az Ardeal szerepel.
Földrajzi nevek. A magyar helyesírás szabályai szerint minden földrajzi helyet magyarul kell megnevezni, ha van magyar neve. Ennek ellenére sokszor még a Magyarországon megjelenő, magyar nyelvű kiadványokban is Bécs helyett Wient, vagy Pozsony helyett Bratislavát, Újvidék helyett Novi Sadot lehet olvasni... szerintetek tudatlanság vagy szolgalelkűség áll az ilyen esetek mögött?
Igen, tudok róla, hogy a janicsárok át se keltek a Rábán, csak az előhad, mintegy 20 ezer katona. Azért is tudok róla, mert én kifogásoltam a másik topicban, hogy Montecuccoli legalább a könnyűlovasságával üldözhette volna a töröket. Mivel a török veszteség jó része nem fegyvertől esett el, hanem a Rábába fulladt, ezért érdeklődtem a terepről. A kérdés: a neten elérhető a csatatér korabeli leírása, vagy ne adj isten valaki térképet be tud-e linkelni?
Ennyi rizikó van a tereptárgyak azonosításában :) némi szerencsével viszont jelentősebb dolgokat is lehet találni, de szerintem még a légifotózás kínálta lehetőségeket sem használták ki Magyarországon, nem, hogy a műholdas technikát.
A török kiűzéses topicban jóval korábban szóba került a szentgotthárdi csata (Montecuccoli), meg, hogy a török sereg jó része menekülés közben a Rábába veszett. Tud valaki valamilyen hiteles leírást arról 1664 körül milyen is lehetett a csata térsége, a Rába mélysége, partja?
Azt tudom, hogy nagy magasságból készített hagyományos légifotóknál (mivel hobbim a fotózás) is sok minden árulkodik, pl. összefüggő búzatáblák esetében szakértő szem észreveszi az egykori épületek alapjának vonalát... romvárak, kastélyok kutatásánál tuti bejönne az űrfotó, mint nyomvonal feltárási módszer. Egy árok nyilván kétséges, ezt csak az tudná megmondani, aki látott már ilyen témákról kisfelbontású képeket. én sajnos nem találkoztam még ilyennel.
Nagyfelbontású űrfotók most is elérhetőek a Kárpát-medence minden részéről. Az ettől jobb, közepes felbontás is elérhető szerintem relatíve olcsón, a drága buli az, ha mondjuk a NASA-tól (ESA vagy oroszok, technikai szempontból mindegy, árban nem) megrendeled Muhi is térsége pár négyzetkilométeres fotóját. Meg tudják csinálni gond nélkül, viszont ez az, ami piszok drága lenne, valószínű több millió forint.
(Költségkímélő megoldásként esetleg lobbizni lehet a NASA-nál dolgozó magyaroknál, régebben elég sokan voltak, persze ez kiszámíthatatlan).
Ilyen űrfelvételes felbontás szvsz még nincs, vagy ha van is, az jó drága... Ilyen jellegű kutatást végeznek egyébként, különböző talajradarokkal, miegymással, de ahhoz nem kell szatellit. :)
A régi folyómeder szvsz meglelhető, csak ezesetben kapunk egy x ezer négyzetméteres, vagy akár pár négyzetkilométeres területet, amelyet régészetileg megkutatni, hát eléggé költséges vállalkozás... Ham ondjuk meg van a folyómeder, akkor ezután a kutatásra kijelölt területből kilőjük a lakott területeket, utakat, csatornákat, hidakat, fontosabb vezetékeket, mert azalatt úgyse lehet kutatni, és vélhetően bármi is volt ott, el is túnt örökre. Majd következik az újkori források átvizsgálása arról, hogy mely telkeken, és földterületen végeztek intenzív, mélyszántásos mezőgazdasági művelést. Ha ez meg van, akkor vagy egy teljes területe kiterjedő extenzív terepbejárást kell csinálni, vagy kiválasztani a vélt helyszíneket, és ott intenzív terepbejárást csinálni, szépen négyzetméterről négyzetméterre, vállalva azt, hogy semmit nem fogunk találni, mert nem jól tippeltünk. Ha szerencsénk van, és mégis előkerül egy lelőhely, akkor ott esetleg el lehet kezdeni ásni.
Persze ez leírva rendkívül könnyű, azt hiszem neked erről nem kell mesélnem. :)
"Ha igen, s azóta nem buldózerolták össze a terepet, akkor ennek is látszania kell jó felbontás mellett (pláne, hogy sok elégett szekérroncs, hulla, használati tárgy kerülhetett bele, meg tört fegyverek..."
bizonytalan lennék abban, hogy ilyesmit látni lehetne e egy űrfelvételen.. szerintem csak nagy mázli esetén...
Mivel a rétegek a megfelelő szűrő alkalmazása után elszíneződnek, így a medret áskálás nélkül pontosan meg tudják találni. A tábort sokkal nehezebben. Nem tudom anno abban a korban a magyaroknál szokás volt-e körbeárkolni a szekérvárat? Ha igen, s azóta nem buldózerolták össze a terepet, akkor ennek is látszania kell jó felbontás mellett (pláne, hogy sok elégett szekérroncs, hulla, használati tárgy kerülhetett bele, meg tört fegyverek...
nem feltétlenül, űrfelvételekből szerintem ki lehet sakkozni, nem kell ahhoz ásni. legalábbis újabban elég komolyan veszik az ilyen módszereket az ásványkutatásban is.
