December 2 (szerda), 15:33; diáklázadás. a diákok elfoglalják a Gólyavárat (Astoria, Múzeum körút), az ELTE BTK legnagyobb előadóját! Le a mocskos kapitalizmussal!
HÖOK: elfogadhatatlan a felsőoktatási törvény tervezett módosítása
MNO Elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja a felsőoktatási törvény tervezett módosítását és a benyújtás módját a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – közölte Miskolczi Norbert, a szervezet elnöke kedden.
A több szabad demokrata és szocialista képviselő által benyújtott indítványban egyebek mellett az államilag támogatott képzési idő módosítását kezdeményezik. A javaslatot Magyar Bálint és Sándor Klára (SZDSZ), valamint Szabó Zoltán és Magda Sándor (MSZP) képviselő jegyzi. A tervezet indoklása szerint megalapozott az igény, hogy módosítsák azt a szabályozást, miszerint a képzési időn túlfutó hallgató után a felsőoktatási intézmény még legfeljebb két félévig normatív támogatásban részesül. Ezzel egyidejűleg váljon egyértelművé, hogy a megnevezett kivételektől eltekintve – ha a hallgató rendelkezik a megfelelő támogatási idővel – csak az adott képzési időre biztosítható az állami támogatás az államilag támogatott képzésben – olvasható a javaslatban.
Rögzítenék, hogy az adott felsőfokú szakképzéshez, alap- és mesterképzéshez vagy doktori képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő nem lehet hosszabb, mint a képzési idő. Ha a hallgató ez alatt nem tudja befejezni a tanulmányait, akkor azt költségtérítéses formában folytathatja. Kitérnek arra is: a kreditrendszerű képzésben meg kell különböztetni a képzési és a tanulmányi időt.
Miskolczi Norbert azt mondta, ettől nem lesz jobb a felsőoktatás minősége, még inkább pazarolnák viszont az adófizetők pénzét. Azt prognosztizálta, hogy nőni fog azoknak a fiataloknak a száma, akik a diploma megszerzése előtt elhagyják a felsőoktatási intézményeket. Megjegyezte: az államilag támogatott képzésről költségtérítéses képzésre kerülők így is nagy számban hagyják abba tanulmányaikat.
A HÖOK elnöke elfogadhatatlannak tartja az indítványt és felháborítónak nevezte, hogy azt önálló képviselői javaslatként nyújtották be, megkerülve a felsőoktatás hivatalos, szakmai fórumait. Kitért arra is: Magda Sándor április 28-án még úgy nyilatkozott, hogy ez a módszer őt is felháborítja, majd ettől függetlenül május 4-én aláírt egy ilyen törvényjavaslatot. A törvény, ha azt a parlament elfogadja, szeptember 1-jén lépne hatályba. (MTI)
ugye most évente kb. 50-60 ezer állami hely van...
nö csak annyi, hogy nem szentírás, akit felvesznek államira za ott is marad 5-6-7-8 évig...
mivel évente sot tízezerezer fizetős is elkezd tanulni...
az kapjon állami támogatást aki jó...
aki nem az megy fizetősre, ha összekapja magát irány az állami...
a rendszer hátránya, és a legnagyobb veszélye, hogy egy jónevű műszakin az átlag egy jó tanulónál rosszab mint egy noname diplomagyárba szintén "műszaki" területen...
HÖOK: politikai megrendelésre dolgozik a rektori konferencia
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint „politikai megrendelésre dolgozik” a rektori konferencia - Miskolczi Norbert elnök ezt a kormányfő előző napi, tandíjról tett sajtónyilatkozata kapcsán nyilatkozta a távirati irodának.
Gyurcsány Ferenc egy kereskedelmi televíziónak nyilatkozva azt mondta: a rektori konferenciával olyan javaslaton dolgoznak, amely szerint az első évben mindenki az államilag finanszírozott keretben kerülne be a felsőoktatásba, de a második évtől csak 50-60 ezer diák maradhatna ebben a keretben. A rendszer minden évben biztosítaná az átjárást az állami és az önköltséges képzés között - tette hozzá.
Miskolczi Norbert azt mondta: eddig úgy gondolták, hogy a rektori konferencia független, önálló szervezet, s a konferencia eddig tagadta, hogy javaslatát a kormánnyal közösen dolgozza ki. A kormányfő azonban most „elszólta magát” - közölte. A konstrukcióról úgy vélekedett: „könnyen lehet azt mondani, hogy ez tandíj, csak más köntösbe bújtatva”. A népszavazás ugyanakkor egyértelművé tette a kormány számára, hogy Magyarország nem akar tandíjat.
Kitért arra, hogy a HÖOK eddig még nem látott ezzel kapcsolatban semmilyen javaslatot, várják a konferencia elképzeléseit. Miskolczi Norbert megjegyezte: minden héten nem kellene reformot kitalálni, legalább egy egyetemi képzési időtartamot, öt évet meg kellene várni, hogy látni lehessen az eredményeket, következményeket. Nem kellene sietni - tette hozzá.
Miskolczi Norbert megjegyezte: minden héten nem kellene „reformot kitalálni”, legalább egy egyetemi képzési időtartamot, öt évet meg kellene várni, hogy látni lehessen az eredményeket, következményeket. Nem kellene sietni - tette hozzá. Molnár Károly, a Magyar Rektori Konferencia elnöke az MTI megkeresésére csak annyit közölt: azt követően nyilatkozik a részletekről, hogy a konferencia plénuma megtárgyalta a javaslatot.
Az MTI információi szerint a rektori konferencia április 22-én tárgyalja a tandíjról szóló javaslatot.
Tandíjellenes demonstrációra készül a HÖOK Budapesten 2007.10.06 15:05
MNO Demonstrációt tart október 17-én a fővárosban a tandíjfizetés jelenleg érvényes rendszere ellen a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), amennyiben a tárca nem ad pozitív választ alternatív tandíjjavaslatukra. Erről a szervezet közgyűlése döntött szombaton Veszprémben.
Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke a közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy több ezer hallgatót várnak az ország egyetemeiről, főiskoláiról a tüntetésükre, amely fáklyás felvonulás és demonstrálás lesz az oktatási tárca székháza előtt. Az elnök a sajtótájékoztatón átadta a HÖOK tandíjjal kapcsolatos alternatív javaslatát Manherz Károlynak, az oktatási tárca szakállamtitkárának, hozzátéve azt, hogy a veszprémi közgyűlésen elfogadott tandíj-javaslatukra október 17-én délig várják a minisztérium vezetésének a válaszát.
Miskolczi Norbert hangsúlyozta: a HÖOK olyan tandíjrendszert szeretne kialakítani, amelyben a tehetséges diákok mindenképpen bekerülnek a felsőoktatásba, azaz nem a tehetősségen, hanem a tehetségen múlik a felvétel. Az elnök rámutatott arra, hogy a HÖOK szerint is fontos a hallgatói szerepvállalás az intézményi finanszírozásban. Mint mondta: minőségi, világszínvonalú felsőoktatást szeretnénk látni Magyarországon és ez nem valósulhat meg másként, minthogy a hallgatók is részt vesznek annak a finanszírozásában.
Az elnök úgy fogalmazott, hogy a bevezetendő tandíj helyett - ami nem jó - a HÖOK nem egy jobbat, hanem a lehetséges jó megoldást dolgozta ki, amely igazságos, egyszerű és átlátható. A HÖOK azt javasolja, hogy az államilag támogatott hallgató a leckekönyvbe felvett, de nem teljesített kreditek után tantárgyanként a hallgatói normatíva 3-5 százalékának megfelelő összeget fizessen az alapképzésbe az osztatlan képzés első hat félévében. A mesterképzésben pedig a normatíva 4-6 százalékát kelljen befizetni, az osztatlan képzés utolsó négy félévében - mondta a HÖOK elnöke. (A hallgatói normatíva jelenleg 116 ezer 500 forint.) Rámutatott: tehát az ő javaslatuk szerint csak azokért a tárgyakért kellene fizetni, amelyeket a hallgatónak nem sikerült teljesítenie legalább 2-es érdemjegyre.
Az elnök elmondta azt is, hogy javaslatuk szerint a befolyt összegek 30-60 százalékát az intézménynek tanulmányi ösztöndíjra kellene fordítania. Miskolczi Norbert szerint a HÖOK javaslata igazságos, mert csak azoknak kellene fizetni, akik nem tanulnak, átlátható, mert nincsenek benne kivételek, s szerinte több és azonnali bevételeket hozna az intézménynek, s még a felsőbb éveseknek is növekedhetne az ösztöndíja.
Manherz Károly a dokumentum átvételét követően hangsúlyozta, hogy tanulmányozni fogják a minisztériumban a HÖOK javaslatát, egyben örömét fejezte ki, miszerint egyetértés van abban, hogy minőségi legyen a felsőoktatás és ehhez képzési hozzájárulást fizessenek a hallgatók is. Igaz, a HÖOK szerint csakis a rosszul, a gyengén teljesítő tanulóknak kellene fizetniük - jegyezte meg. A szakállamtitkár szerint egy hallgató éves képzése átlag minimum egymillió forint, de egyes egyetemeken - mint például az orvosin vagy a műszakin - felmegy kétmillió, sőt még a fölé is. Igazából nem tandíjról van szó, hanem képzési hozzájárulásról - jegyezte meg, majd az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy végül is a 100 ezer forintos "tandíj" az egymillió forintnak csak egytizede, kétmillió esetében pedig már csak az ötödét jelenti.
A HÖOK elnöke újságírói kérdésére elmondta: ha október 17-én délig pozitív választ kapnak a minisztériumtól, azaz elfogadják a HÖOK javaslatát, a fáklyás demonstrációt akkor is megtartják, de akkor már nem az oktatási kormányzat ellen, hanem a minőségi felsőoktatás mellett rendeznének egy jó hangulatú összejövetelt. Amennyiben azonban nem kapnak kedvező választ, akkor az azt jelenti, hogy nem szakmai, hanem politika kérdés a tandíj - vélekedett a HÖOK elnöke, rámutatva, hogy újabb demonstrációkat már akkor sem terveznek, hanem inkább más eszközök, lehetőségek bevetéséről döntenek majd. Ezek körében a 100 ezernél több aláírás összegyűjtését és az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét említette a HÖOK elnöke.
Gyurcsány újra lebukott – az ELTÉ-n mindenki fizet majd tandíjat 2007. július 3. 16:05
Néző László Miközben Gyurcsány Ferenc és kormánya azzal kampányol, hogy a tandíj a szegényeket segíti, s a diákok „legjobb” 15 százaléka egyáltalán nem fizet majd tandíjat, az ELTE máris bejelentette: náluk senki nem mentesülhet a fizetés alól. Igaz, öt százaléknyian talán egyszer visszakapják majd a befizetett tandíjat...
Az ELTÉ-n is 105 ezer forintot kell fizetniük a szeptembertől tanulmányaikat megkezdő diákoknak, a szenátus előző napi döntéséről az intézmény kedden tájékoztatta az MTI-t. (Korábbi hírek arról szóltak, hogy az ELTE ennél magasabb tandíjat akar szedni a hallgatóktól.)
Az egyetem közleményéből azonban ennél érdekesebb dolgok is kiderülnek:„a képzési hozzájárulás fizetése alóli mentesség mértékét a (...) hallgatókra vonatkozóan 0 százalékban állapította meg” a szenátus, olvashatjuk, majd alább: a szenátus felkérte az oktatási rektor-helyettest, hogy az egyetemi hallgatói önkormányzattal együttműködve találjon megoldást a hallgatók legjobban teljesítő 5 százaléka számára a képzési hozzájárulás visszatérítésére.
A kicsit szemérmes megfogalmazás magyarul azt jelenti, hogy az ELTE új diákjai közül mindenki fizeti majd a tandíjat, s a legjobb eredményt elérő hallgatók öt százaléka talán majd egyszer, ha erre megfelelő megoldást talál az egyetem, visszakaphatja a már befizetett összeget.
Mindez tökéletesen ellentmond mindannak, amivel a kormány, s maga Gyurcsány Ferenc a tandíj – képzési hozzájárulás – bevezetése óta kampányol. Gyurcsány számtalan alkalommal kijelentette: a tandíj éppenhogy a szegényeket segíti, „mert az igazi igazságtalanság az, hogy az ingyenesnek gondolt felsőoktatásban Magyarországon szinte elvétve lehet csak találni olyan gyereket, aki alulról küzdötte föl magát”. Éppen ezért „a legjobb 15 százalék tandíjmentes” lesz – mondta többször határozottan.
A felsőoktatási törvény erre egyébként lehetőséget ad az intézményeknek – „A felsőoktatási intézmény a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói legfeljebb tizenöt százalékát - a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok szerint - mentesítheti a képzési hozzájárulás megfizetése alól” – írja a jogszabály –, ám azt nem teszi kötelezővé, hogy az egyetemek éljenek is ezzel a lehetőséggel.
Az ELTE – az MNO megkeresésére – a kiadott szűkszavú közleményen kívül nem kívánta kommentálni a tandíjjal kapcsolatos döntést.
A Fidelitas arra szólítja fel Kóka János gazdasági minisztert, hogy "hagyja abba az ámokfutását", ne hátráltassa, hanem segítse a fiatalokat a jövő építésében - hangzott el a Fidelitas tüntetésén a Hold utcában.
Koszorús László, a Fidelitas alelnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fiatalok egy olyan országot szeretnének, ahol komolyan veszik a demokráciát, ahol jó fiatalnak lenni, ahonnan nem elvágyódnak, hanem megtalálják számításainkat. „Egy olyan országot, ahol a miniszterelnök és miniszterek azon gondolkodnak, hogy hogyan lehetne egy jobb élet reményét biztosítani a fiatalok számára, és nem azt nevezik az ország legnagyobb tehertételének, ha a mi itthon akarunk maradni, itthon akarunk érvényesülni és itthon, Magyarországon akarunk boldogok lenni” – fűzte hozzá.
Szavai szerint a fiatalok Magyarországot olyan országnak képzelik el, ahol lakások épülnek, és nem pedig szétverik az otthonteremtési programot, ahol nem kell minden ötödik fiatalnak a pályakezdő munkanélküliség rémével szembenéznie. És mindenek előtt – folytatta a legnagyobb ellenzéki párt országgyűlési képviselője -, mi magyar fiatalok egy olyan Magyarországot szeretnénk, amely nem hagyja, hogy bizonytalanságba sodorják a fiatalokat. Ezzel kapcsolatban Koszorús megjegyezte: egyelőre ez nem így van. Mint fogalmazott, a kormányzat intézkedéseiből világosan kirajzolódik, hogy a különböző pénzbehajtások, elsősorban mindig a fiataloknál kezdődnek. Véleménye szerint jogosan merül fel a kérdés, hogy miért van az, hogy az egyik pillanatban mi fiatalok, vagyunk a jövő, a másik pillanatban pedig csak terhe vagyunk saját országunknak a kormányzat szerint?
Tova tűnt ígéretek...
A demonstráció szükségességéről eképp vélekedett: ma azért gyűltünk össze, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kormányzat szinte mostohagyermekként kezeli azt a generációt, amely jövőben képviselni fogja az országot. „Csak csóválni tudtuk a fejünket, amikor nem is olyan régen, Kóka János, Pannon Pumáról beszélt, vagy Arató Gergely oktatásügyi államtitkár a tandíjmentességről. Nos, Pannon Pumát azóta sem látott senki, de tandíjmentességet sem” – hangsúlyozta. Elmondta azt is, hogy mostanság a szocialista típusú „új Magyarországtól” hangos az ország.
„Fizethetünk tandíjat, elmehetünk külföldre, mert csak terhe vagyunk az országnak, beköltözhetünk a még meg sem épült uniós színvonalú kollégiumokba” – foglalta össze egy fiatal lehetőségeit az „új Magyarországban” egy fiatal. Hozzátette: azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a kormányzat volt az, aki megszüntette a fiatalok ügyeivel foglalkozó szakminisztériumot is. Minden ötödik fiatal szembenézhet rosszabb esetben, a munkanélküliség rémével, elbúcsúzhattunk az otthonteremtési programtól, és végül, amiért ma itt vagyunk - elbúcsúzhatunk az utazási kedvezményektől – sorolta a fiatalok élethelyzetét terhelő döntéseket Koszorús László. Rámutatott, nincs többé utazási kedvezmény az esti és levelezős hallgatóknak, akik így több ezer forintért tudnak csal eljutni az iskolájába. A nappalisoknak már csak az iskola és a lakhely közt fog járni az amúgy is csökkentett kedvezmény, így tehát nincs több megfizetethető utazás a Balatonra sem, ahová szerettek és szeretnének a jövőben is járni a fiatalok.
Szótármagyarázó
A részletekről szólva elmondta, az utazási kedvezmények megszűntetése egy diáknak átlagosan félévente mintegy százezer forint pluszkiadást jelent majd. Ehhez természetesen még hozzájön majd a tandíj, az albérlet, a rezsi, a méregdrága tankönyvek, és a sort lehetne még hosszasan folyatatni – hangsúlyozta. „Ha ezeket mind összeadjuk több százezer forint plusz teher kerül a fiatalok, azaz a mi vállunkra” – jegyezte meg, kiemelve: a gazdasági tárca kilenc kedvezmény kategóriát szüntetett meg. A Fidelitas felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy Kóka János a fiatalok utazási kedvezményeit veszi el, miközben az általa vezetett gazdasági tárca háromszáz millió forintit költ önmaga reklámozására.
Mint folytatta, a fiatalok utazási kedvezményei több évtizede léteznek, Kóka Jánosnak pedig senki nem adott felhatalmazást arra, hogy ezt a fiataloktól elvegye. A Fidelitas arra szólította fel Kóka Jánost, hogy ne tegyen rosszat a fiataloknak, ne vegye el az utazási kedvezményeket és fejezze be a fiatalok ellen vívott háborúját.
„Annak ellenére, hogy nem éltünk a szocializmusban mostanra sajnos nekünk is meg kellett tanulnunk a szocialista szótár alapjait” – vélekedett Koszorús, rámutatva: a választási ígérteket ugyanis egy ilyen típusú szótár alapján fogalmazták. A szótár részleteiről szólva elmondta: a „nem lesz” azt jelenti, hogy majd bevezetik. A csökkentik azt jelenti, hogy majd jól megnövelik. Az ingyenessé tesszük azt jelenti, hogy majd a gatyátokat is ráköltitek. A kiszélesítjük pedig azt jelenti, hogy majd jól megszüntetjük. Kicsit olyan ez, mint amikor egy rosszabb étterem menüjében szereplő méregdrága csigapástétomról kiderül, hogy kevertek bele egy kis disznót is. A keverési arány pedig fele-fele: egy csiga és egy disznó.
Kérdések az ámokfutó miniszterhez
Az utazási kedvezmények megszűntetésekor ismételten átvertek minket, amibe sem beletörődni nem fogunk, és amit elfogadni sem tudunk. A fiatalok esélye folyamatosan csökken Magyarországon – jegyezte meg a politikus.
Engedjék meg hogy megkérdezzük Kóka Jánostól: Miért gondolja miniszter úr normálisnak, hogy mindenkinek jól megy Magyarországon? Miért vizualizál elénk egy jól működő országot, amikor nyilvánvalóvá vált az Öszödi beszéd után, hogy a kormány tagjai, köztük Kóka János sem tett meg semmit azért az elmúlt két-három évben, hogy egy jobb országban ébredhessünk minden reggel? – sorolta kérdéseit Koszorús, aki a Fidelitas végül arra kérte Kóka Jánost, hogy hagyja abba ámokfutását, és ne hátráltassa, hanem segítse a fiatalokat a jövőjük minél tehermentesebb építésében.
Az utóbbi hónapokban a hazugság legmélyebb fertőjébe süppedt miniszterelnökünk és kormánya ámokfutásának lehettünk szenvedő alanyai – ezzel a drámai hangú felütéssel nyit a Vészfék Mozgalom honlapja. A mozgalmat, amelynek egyetlen elérhetősége egy yahoo-s email-cím, a Magyar Hírlap információi szerint több száz olyan diák kezdeményezte, akik igazságtalannak érzik a kormánynak azt a döntését, hogy meg akarják vonni a tanulók 67,5 százalékos utazási kedvezményét. Szétrabolt ország, tolvaj kéz
A mozgalom szerint "megszorításokra bizonyosan szükséges van, hiszen a szétrabolt országot valahogy helyre kell állítani. De mindezt aligha lehet azzal előmozdítani, hogy az ország jövőjét jelentő ifjúságot megsarcolják". A szervezet ezért arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal vegye le tolvaj kezét" a 67,5 százalékos kedvezményről.
A kezdeményezők azzal fenyegetnek, hogy ha január 18-ig nem kap kedvező választ a kormánytól, akkor "a Vészfék Mozgalom köré szerveződött ifjúság a vasúti forgalmat megbénító akciókba kezd". Ennek jegyében január 19-től kezdődően különböző vonalakon és meghatározatlan időben" sorozatosan megállítják a vonatokat a vészfék meghúzásával. Forgalombénítás hatezerért
A szervezők szerint országos viszonylatban, tömeges jelenségként ez megbéníthatja akár a teljes vonatforgalmat is. Azt ígérik, az akciót mindaddig folytatják, amíg vissza nem kapják az utazási kedvezményt.
A Magyar Hírlap emlékeztet arra, hogy a vészfékk indokolatlan használata legfeljebb hatezer forintos bírságot von maga után – feltéve, hogy az elkövető kilétére fény derül –, ez ugyanis csak a csomagbiztonságot veszélyeztető cselekménynek számít.
HÖOK: Botrányos döntés, országos tiltakozás indulhat 2006. december 7. 18:55
MNO A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) botrányosnak tartja a kormány döntését a hallgatói utazási kedvezmények megszüntetéséről, s felszólítják a kabinetet az intézkedések visszavonására, ellenkező esetben a hallgatói szervezet országos méretű akciósorozatot indít - közölte Ekler Gergely elnök csütörtökön az MTI-vel.
Hozzátette: ez utóbbiról a HÖOK hétvégi közgyűlése hozhat döntést.
Kóka János gazdasági miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy megszűnik az esti és a levelező tagozatos hallgatók vasúti kedvezménye, a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások pedig csak a lakóhelyük és az iskola között utazhatnak ötven százalékos kedvezménnyel, egyéb vonalakon megszűnik számukra a kedvezményes utazás.
Ekler Gergely elmondta: úgy vélik a kormány döntésével újból bebizonyította, hogy a tandíj bevezetése után nem az egyes társadalmi csoportok és különösen a fiatalok érdekeinek szolgálata, hanem a merev monetarista politika vezeti, amely nem veszi figyelembe a hosszú távú következményeket.
A HÖOK meggyőződése, hogy az egyetemista és főiskolás korúak abban az életszakaszban vannak, amikor nemcsak lakóhelyük és a felsőoktatási intézmény között utaznak, hanem megvan bennük a szándék, hogy Magyarországon és az ország határain kívül tapasztalatot szerezzenek, látókörüket tágítsák. „Úgy hisszük, hogy a tandíjhoz hasonlóan ismét nem csak a hallgatóság, hanem szüleik, családjuk és egész társadalmi környezetük lesz a kárvallottja ennek a felelőtlen kormányzati intézkedésnek" - mondta a HÖOK elnöke
Ferikém, te mennyi tandíjat fizettél a diplomádért? Szegeden már tüntettek az egyetemisták 2006. szeptember 13. 17:37
MNO A hallgatók nem tandíjat, hanem valódi reformot akarnak a felsőoktatásban – jelentette ki Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke Szegeden, a HÖOK által szervezett demonstráción.
„A felsőoktatás finanszírozása ma is ezer sebből vérzik, s mindenki elismeri (...), komoly megújításra szorul, a szavak mögött azonban, mint olyan sokszor, most sem látszanak a tettek" – mondta az elnök a tandíj bevezetése ellen rendezett hallgatói demonstrációsorozat első állomásán ezerötszáz-kétezer ember előtt. Ekler szerint a kormányzati elszántságnak ma egyetlen üzenete látszik: hallgatók fizessetek! A HÖOK elnöke emlékeztetett rá, hogy 2006 februárjában egy budapesti rendezvényen mind a négy parlamenti párt oktatáspolitikusa határozottan kijelentette, nem tervezik a tandíj bevezetését. Az országgyűlési választások után a tandíjmentes ígéretek helyet azonban előkerült az utólagos képzési hozzájárulás ötlete, amely a felsőoktatás rendszerén nem változtatott volna, pusztán arra teremtett volna lehetőséget, hogy az állam fokozatosan kivonuljon a felsőoktatás finanszírozásából. Június 28-án Hiller István sajtótájékoztatón jelentette be a tandíj, gúnynevén a „fejlesztési részhozzájárulás" bevezetését, s másnap már a „sebtében összeácsolt törvényjavaslat" is elkészült. Az elnök szerint azzal, hogy a törvényjavaslat benyújtása előtt nem kérték ki az érintett érdekképviseletek véleményét, azt üzente az oktatási kormányzat a magyar hallgatóknak: „nem érdekel a véleményetek, és nem számítok rátok". Éppen ezért a hallgatóknak kell kiharcolniuk, hogy „ne csak az oly sokak számára (...) megszokott látszatintézkedések, hanem valódi újítások szülessenek" – hangsúlyozta Ekler Gergely. Ahhoz, hogy a reformok köntösében a régi, rossz struktúrák éljenek tovább és erősödjenek meg, lényegében semmi ne változzon, nem adhatjuk a nevünket – fűzte hozzá az elnök. A demonstráción részt vevő hallgatók jelentős része „A tandíj súlyosan károsítja ön és környezete tanulmányait" feliratú pólót viselt, a szervezők hasonló feliratú transzparenseket emeltek a magasba. A rendezvény alatt azonban feltűntek olyan politikai jellegű plakátok is mint „Ferikém, te mennyi tandíjat fizettél a diplomádért?".
Diáktüntetés készül a Parlament előtt a tandíjak ellen 2006. augusztus 29. 9:57
MNO Szeptember21-én a fővárosban, a Kossuth téren tartja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)demonstrációját a tandíj ellen – jelentette be Schöberl Márton elnökségi tag keddi, budapesti sajtótájékoztatón. Más figyelemkeltő akciókra is kell számítani, többek között Debrecenben és Szegeden
Közölte: várnak minden felsőoktatási hallgatót és magyar állampolgárt, akik egyetértenek azzal, hogy a felsőoktatásban valódi reformra és nem tandíjra van szükség. Minden magyar állampolgárra számítanak, de semmilyen párt támogatásából nem kérnek - mondta.
A délután öt órakor kezdődő demonstrációra minimálisan 10 ezer részvevőre számítanak. Hangsúlyozta: a tüntetés nem cél, hanem eszköz, hogy a kormány, a parlament felé valódi társadalmi igényt jelenítsenek meg.
Kérdésre válaszolva elmondta: a szeptember 21-i demonstrációtól függetlenül más figyelemkeltő akciókra is kell számítani, többek között Debrecenben és Szegeden, de több egyetemi városból is jelezték a hallgatói önkormányzatok hasonló akciókban gondolkodnak.
Schöberl Márton közölte: soha nem mondták, hogy teljes mértékben tandíjellenesek, azonban jelen formájában semmiképpen sem tudják elfogadni azt. Megjegyezte: továbbra is nyitottak az egyeztetésre.
A szeptemberi demonstrációról több civil szervezettel is egyeztettek, jelezte részvételi szándékát többek között a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, illetve a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is támogatja a megmozdulást és meghirdeti a hallgatói akciót a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete is.
Arra a felvetésre, hogy terveznek-e most hosszabb demonstrációt hasonlóan az 1995-ös tandíj-ellenes tüntetéshez, „sátorveréshez", közölte: amennyiben a mostani tüntetés illetve a tárgyalások nem vezetnek eredményre, az önkormányzati választások után nem zárkóznak el a hagyományok felélesztésétől.
