Ja, és minden olyan nemzet, civilizáció eltűnt a történelem süllyesztőjében, amelyik így viselkedett.
Ugyanis a szolidaritás a továbbélés alapja.
Ha nincs szolidaritás, összeomlik a társadalom. Nem azonnal, lassú (esetleg gyorsabb) haldoklási fázison keresztül, de összeomlik.
Az egész kb. ott kezdődik, hogy ma a szomszéd tökét szorongatják, lehet, hogy 2 perc múlva az enyémet... Na többek közt ezért kellene kiállni a szomszéd érdekeiért...
Az adóprés meg... Ez így rövid időn belül totális csődhöz fog vezetni... Olyan szintű nyomorhoz, mint pl. Uganda...
Ott is egy diktátor 100% adót akart... Nem tudott ténylegesen semmit se behajtani... Csak vadászott az állampolgáraira, mert nincs a világon olyan bolond, aki örömmel odaadná abszolút mindenét az államnak, csak azért mert az állam azt mondja...
Gyurcsány azt ígéri, nem lesz több megszorító intézkedés
2007. február 1. 8:08
MNO A közigazgatás hibáiról, elfogadhatatlanul magas költségeiről, szétaprózottságáról és a reformról beszélt a miniszterelnök szerda este egy tv-interjúban. A miniszterelnök szerint az Európai Unióban szinte Magyarországon van a legtöbb önkormányzat, túl sok az alkalmazott. A közalkalmazottak bérköltsége az egész Európai Unióban a második legmagasabb összeg.
Gyurcsány szerint a közigazgatásban arra van szükség, hogy az „urambátyám szellemet" a versenyszellem váltsa fel. A teljesítményeket értékelni kell, a kimagaslókat kimagaslóan megfizetni. A teljesítményértékelési rendszer bevezetésével kapcsolatban elismerte, nem volt jó kísérlet jutalmazni a minisztereket. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy akit hozzá közelebb állóknak gondoltak, azok közül nem kapott senki jutalmat, akikről azt tartják, hogy a riválisai, azok közül pedig volt, aki a maximumot kapta.
Gyurcsány Ferenc az önkormányzatokkal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy nem kell minden községbe hivatal, ahogyan egy társasházban sincs mindenkinek külön szemetes kukája, hanem egy közöset használnak. Fontosnak nevezte a választott tisztségviselőket, de emlékeztetett arra, hogy vannak olyan országok, ahol a poszt: méltóság, fizetés nélkül.
A kormányfő úgy fogalmazott: az önkormányzatok nem lehetnek zárt kiskirályságok. A jövőt inkább a kistérségi társulásokban látja, amelyek közösen üzemeltetik például több település iskoláját, szociális ellátását. A miniszterelnök megjegyezte, az önkormányzatoknak a saját adóikból lehet saját bevételük és az iparűzési adót – jogi problémák miatt – egy más típusú adónak kell felváltania.
A közigazgatás átalakításáról szólva azt mondta: nem kell visszaállítani a közigazgatási államtitkárok posztját a minisztériumokban és nem perdöntő, hogy melyik tárca felügyeli a rendőrséget. Gyurcsány kijelentette: a következő hónapokban nem tervez kormányátalakítást.
A miniszterelnök a reformok okozta nehézségeket egy lakás festéséhez hasonlította, ami ugyan átmeneti kellemetlenségeket okoz, de utána jobb lesz. Antall József szavait idézve azt mondta, a kabinet nem öngyilkos módon, „kamikaze-kormányként" akar működni, hanem olyan kormányként, mely megújítja Magyarországot. Gyurcsány Ferenc a Magyar ATV adásában kijelentette: nem lesz több megszorító intézkedés.
(hirado.hu/MTI)
----------------------
Kezdhetünk félni, hogy jön az újabb megszorító-csomag.
Aki tavasszal a kormánykoalícióra szavazott, az egyúttal a felelőtlen gazdálkodásra is szavazott. Ennek a vége mindig a keserű pohár. Lehet hörpinteni!
A középső áfakulcs öt százalékpontos emelése az egyik legfontosabb, de távolról sem kizárólagos oka annak az áremelési hullámnak, amely elméletileg szeptember 1-jén elindul, és számszerűsítve - az infláció alakulását nézve - valamikor a jövő év közepén, átlagosan kilenc százalék körüli pénzromlással tetőzik, legalábbis az MNB a héten közzétett, újraszámolt inflációs jelentése szerint.
Index (ugyelet@mail.index.hu) 2006. augusztus 31., csütörtök 11:57
A középső áfakulcs módosítása 15-ről 20 százalékra a kormány számításai szerint 230 milliárd forintot hoz a büdzsének az idén és jövőre, azaz a tízmillió állampolgárnak fejenként 23 ezer forintját viszi el a döntés, amely, mint emlékezetes, nem született meg könnyen: az első bejelentések után a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén engedni látszott a szakszervezetek kérésének, hogy mindkét kulcs emelésével 17, illetve 23 százalékos legyen az áfa, majd a koalíciós vita nyomán maradt az eredeti javaslat.
Hogyan drágul a kosár?
A szakszervezetek azért szerették volna mindkét kulcs emelését, mert a 15 százalékos körbe tartozó termékek, egyebek között az élelmiszerek (a 15 százalékos termékek körét részletesen itt, az APEH honlapján tekintheti meg), az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők fogyasztásában magasabb arányt képviselnek. Azaz ha ez a kulcs kevésbé emelkedik, az ő fogyasztói kosaruk kevésbé drágul.
Az öt százalékpontos adóemelés közvetlenül azonban így is "csak" annyit jelentene, hogy az adott termék 4,3 százalékkal többe kerül majd (egy száz forintos nettó árú termék 115 helyett 120 forintba), de az egyes ágazatokban ennél lényegesen nagyobb mértékű emelésre számítanak, az egyéb költségek párhuzamos emelkedése miatt.
Magasabb lesz a rezsiszámla
Drágul - átlagosan 12 százalékkal - az áram, és átlagosan 30 százalékkal fizetünk többet a gázért - az ipari fogyasztók mindkét esetben az átlag feletti emelésre számíthatnak. Az előállítási költségeket az emelkedő járulékterhek és társasági adó is növeli, visszatérően áremelésre ösztönöz az utóbbi hetekben már éppen csökkenő, de így is a vártnál jóval magasabb benzinár is (a taxisok ugyancsak szeptembertől készülnek emelésre). Ennek megfelelően több szakmai érdekképviselet, egyebek között a pékek és a vágóállat terméktanácsi is jelezte: az ősztől jelentős, a kenyér esetében 15-20 százalékos, a disznóhús esetében 10 százalékos áremelkedés várható.
Drágább lesz az átírás is
Húsz százalékkal emelkedik szeptember 1-jétől a belsőégésű motorral szerelt gépjárművek átírási illetéke, míg az elektromos kocsik tulajdonosváltásakor 33 százalékkal kell többet fizetni. Fő szabályként a gépjármű tulajdonjogának megszerzésekor köbcentiméterenként - az eddigi 15 forint helyett - 18 forintot kell fizetni péntektől. Ez az illeték tehát 20 százalékkal nő. Az 500 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárok és az 1.890 köbcentimétert meghaladó hengerűrtartalmú személyautók átírási köbcentiméterenkénti 20 forint 24 forintra emelkedik, tehát itt is 20 százalék a növekmény. A törvényváltozás előnytelenül érinti a környezetbarát elektromos meghajtású kocsikat, mivel a kilowattonkénti eddigi 600 forint helyett 800 forintra emelte az illetéket, a növekedés tehát 33 százalék.
Vizitdíj helyett az orvosi ellátás költségének egy részét kéne megfizetni?
2006. augusztus 8., kedd 18:14 InfoRádió / MTI
Az MSZP-frakció nem támogatja az egységes vizitdíj bevezetését. Ehelyett azt szeretnék, ha minden beteg számlát kapna az ellátásról, és ennek jelképes hányadát fizetné ki - mondta Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A Fidesz kommunikációs vezetője szerint az egészségügyi reform újabb megszorításokról szól.
Katona Béla szocialista politikus hangsúlyozta: a beteg által fizetendő összeg meghatározása gondos mérlegelés után lehetséges, ugyanakkor ki kell dolgozni a kedvezmények és mentességek körét.
Az MSZP frakció szerint az ellátó intézmény által kiállított számla lehetne az alapja az intézmény és a társadalombiztosítás közötti elszámolásnak - mondta Katona Béla.
A lényegben egyetért a kormány és a frakció
Kökény Mihály a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke szerint nem előre meghozott döntésekről folyik a vita.
A volt szakminiszter hangsúlyozta, hogy a kabinet és az MSZP nem képvisel két különböző koncepciót, a lényegben egyetértenek.
Fidesz: már csak álom az ingyenes egészségügy
A Fidesz kommunikációs vezetője szerint a szocialisták végleg feladták azon választási ígéretüket, hogy nem kell fizetni az egészségügyi ellátásért.
Szijjártó Péter az InfoRádióban azt mondta, hogy az egészségügyi reform újabb megszorításokról szól. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a mentőszolgálati dolgozók tíz százalékát elbocsájtották, és az ellátás utáni első vizitre már nem fizet a központi költségvetés.
A nyugdíjasok is, a nagycsaládosok is elégedetlenek az új gázártámogatási rendelettel. A kormány korábban ígéretet tett arra, hogy ezeket a rétegeket szociális alapon is segíti. Ennek ellenére a nyugdíjasoknak egyáltalán nem jár kiegészítő támogatás, míg majdnem 70 ezer nagycsalád is kimarad belőle.
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter június 28-án jelentette be, hogy az eddigieknek megfelelően augusztustól a nyugdíjasok továbbra is kapnak szociális gázártámogatást.
A rendelet egy nappal később született, a miniszter bejelentése ellenére azonban a nyugdíjasok mégis kimaradtak a kedvezményezettek köréből.
A Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke szerint nem először fordul elő, hogy a kabinet félretájékoztatja a közvéleményt. Aszódi Pál hozzátette: az időseknek csak 2500 forintos távhőszolgáltatási díj jár.
A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke pedig azt kifogásolta, hogy a mintegy 170 ezer nagycsalád egyharmada sem részesül a kedvezményből.
Szabó Endre szerinte a támogatási rendszer főleg azokat sújtja, akiknél az egy főre jutó jövedelme alig haladja meg a támogatás feltételéül szabott maximum 51.600 forintot.
A kormány hónapok óta dolgozik a konvergenciaprogramon, annak szövege a nyilvánosság számára is hozzáférhető lesz, és két hét marad a megvitatására is - mondta a pénzügyminiszter a Napkeltében. A Híradó honlapján olvasható összefoglaló szerint azt, hogy miért csak ennyi, Veres János azzal magyarázta: a parlament csak nemrégiben fogadta el azokat a törvényeket, amelyeket a programba is be kellett építeni.
Index/MTI (ugyelet@mail.index.hu) 2006. augusztus 8., kedd 9:16
Veres János a műsorban megerősítette, hogy a Brüsszelnek eljuttatandó anyagban nem kötelező megjelölni a magyar euróbevezetés céldátumát, mert azt nem kell feltétlenül összekapcsolni a felzárkózási programmal. Hozzátette: nem is az eurócsatlakozás időpontjának megjelölése a legfontosabb, hanem az egyensúlyi kritériumok megteremtése.
A miniszter tévesnek nevezte azokat a híreket, amelyek szerint elismerte volna, hogy a legkisebb jövedelműek járnak a legroszabbul a Gyurcsány-csomaggal. Összességében az egyensúlyjavító intézkedések a magasabb jövedelműek nettó pozícióját csökkentik jobban, és kevésbé hatnak az alacsony jövedelműekre - állította. Az MTI híradása szerint ezzel szemben elismerte, hogy a kiadási oldalon meghozott intézkedések fajlagosan az alacsonyabb jövedelműeket érintik jobban, de hangsúlyozta, hogy a lakosság bevételi oldalát érintő rész egyértelműen a magasabb jövedelműeket sújtja erőteljesebben.
Ismét csak a Híradó-tudósítás szerint Veres megerősítette: annak ellenére, hogy külföldről érkezik az ellenkezőjére vonatkozó követelés, a kormány megőrzi a nyugdíjak értékét és a nyugdíjasoknak adott juttatásokat. A minimálbér megszűnő adómentességet érintő kérdésre a pénzügyminiszter nem tartotta sem meglepetésnek, sem újdonságnak a hírt. Elmondta: a minimálbér jelenlegi szintjéig az adómentesség biztosítható volt, "a növekedéssel ezt nem tudtuk vállalni". "A parlament elé ezt a javaslatot terjesztettük be, így aki elolvasta, ismerte" - fűzte hozzá.
"Az emberek, ha a saját töküket szorongatja valaki, akkor visítanak, ha a szomszédét, akkor röhögnek."
Így van, s elég szomorú, hogy így van.
De ha már egy jól behatárolt csoport kapta az állami juttatást, amitől elszállt a költségvetés (ami 2002-ben még köszönte, jól volt), akkor jó lenne ugyanettől a csoporttól behajtani a hiányzó pénzt. Ehelyett a rendes adózókat szopatják, akik amúgy sem kaptak semmiféle jóléti intézkedést, ráadásul a korábbi adókedvezményeiket is elvették - pedig azt nem a többiektől transzferálták hozájuk, hanem a saját befizetéseiket csökkentő tétel volt. Magyarul az adóprés szorítása igazságtalan, és mint látni fogjuk, hatástalan.
Sólyom a választási ígéretek és a valóság közötti különbségről
Interjú a holnap mgjelenő Figyelőben 2006. augusztus 2. 16:30
MNO
A köztársasági elnök szerint a demokrácia hitelvesztése fenyeget, ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen módszert szentesít, és például a választási ígéretek semmire nem köteleznek. Sólyom László ezt beiktatása egyéves évfordulója alkalmából nyilatkozta a Figyelő című hetilapnak adott interjúban.
Az alapkérdés az, milyen eszközök engedhetők meg a politikai célok eléréséhez - hangsúlyozta az államfő a csütörtökön megjelenő, az MTI-hez előzetesen eljuttatott cikkben. Sólyom László szerint a tavaszi választási kampányban a négy évvel ezelőttihez képest nem uralkodott el az ellenfél emberi tisztességének megsértése, utólag azonban úgy látja, egy tartalmi kérdésben mégis fel kellett volna lépnie. "Meg kellett volna ismételnem, amit újévi beszédemben mondtam: a felelős döntéshez információra van szükség; a kampánynak arról kell szólnia, hogy a pártok milyen módon akarnak úrrá lenni a gazdasági nehézségeken, mi fog történni a választások után" - jelentette ki a köztársasági elnök.
Úgy vélte, az is veszélyes, ha az azonnali változtatás szükségességére hivatkozva a jogalkotásban a hagyományos szakmai és demokratikus egyeztetések háttérbe szorulnak, illetve a szakszerű államigazgatás túlzottan átpolitizálódik. Az államfő a kormány intézkedési csomagjával kapcsolatban azt mondta, a vonatkozó törvények aláírása előtt nemcsak alkotmányossági vizsgálatot végzett, hanem tájékozódott közgazdászoktól a döntési alternatívák kockázatairól. Kiemelte: konzultált Járai Zsigmonddal, Surányi Györggyel, Békesi Lászlóval, Bokros Lajossal, Csaba Lászlóval, óriásvállalatok és bankok vezetőivel is.
"Ha kétségtelen alkotmányossági kifogásom lett volna, akkor kértem volna az alkotmánybírósági kontrollt" - jegyezte meg. Hozzátette: az állami pénzügyek és a nagy elosztórendszerek megváltoztatásának sürgős szükségességét mindig is hangoztatta. Sólyom László lényegesnek nevezte, hogy - ahogy döntése indoklásában is írta - a csomag a változásoknak csak egy, önmagában elégtelen lépése.
A legfőbb ügyész jelöléséről szólva a köztársasági elnök kiemelte, hogy ez a pozíció nem lehet egyik párt zsákmánya sem. "Biztos vagyok benne, hogy az igazságszolgáltatás pártatlansága ki fog teljesedni" - fogalmazott az államfő.
A köztársasági elnök azt mondta, egyszerűen az alkotmánynak való megfelelés, hogy az Országgyűlésben kiül a kormány széksorából. Az elnökséget szavai szerint azért vállalta, hogy bebizonyítsa, van tér másfajta politizálás számára is. Kifejtette: civilsége azt jelenti, hogy saját minőségükben segítse a civil szervezeteket a pártpolitikai hatalmi rendszeren belüli térnyerésben.
Sólyom László bírálattal illette a magyar külpolitikát, amely szerinte túlságosan óvatos és követő stílusú. Megemlítette, hogy külföldi útjai előtt a Külügyminisztériumtól kapott anyagok gyakran "gyógyszövegek", és nem mindig érkezik érdemi válasz, ha megkérdezi, mi a magyar álláspont a konkrét kérdésekben. Megerősítette, hogy azt mondta Bush amerikai elnöknek, akkor utazik az Egyesült Államokba, amint a vízumot eltörlik. Így októberben is csak a kanadai magyarokhoz megy, az USA-belieknek pedig üzenetet küld. (MTI)
A "mindenki tudta, hogy megszorítások kellenek" kezdetű ballibek agyába paszírozott médiaszlogen és a valóság:
Gallup: Az emberek nem számítottak a gyurcsányi megszorításokra
2006. augusztus 2. 16:41
MNO
A Gyurcsány kormány intézkedéscsomagja az emberek nagy többségét váratlanul érte és mind a kormánypártokra, mind az ellenzékre szavazók többsége szerint ezek a fejlemények nincsenek összhangban a választási ígéretekkel. Az emberek kétharmada nem számított ilyen mértékű megszorításokra, a legtöbb intézkedéssel nem is ért egyet a lakosság többsége – áll a Gallup felmérésében.
Júliusban a lakosság közel háromnegyede úgy vélte, hogy a választók a választás előtt tett ígéretek alapján másra számítottak. Az emberek nem számítottak a most bejelentett intézkedéscsomagra és három válaszadóból kettő személy szerint sem számított a bejelentett mértékű megszorításokra – írja a Gallup legfrisebb – júliusi felmérés alapján készült – elemzése.
Az igéretek és a Gyurcsány csomag
A felsőfokú végzettségűeket és a gazdagabbakat nem érte annyira váratlanul a csomag, körükben jóval többen számítottak erre, mint más társadalmi csoportokban. Az igazi meglepetés az alapfokú, és részben a csak középfokú iskolai végzettségűeket, illetve az átlagos, vagy az alatti jövedelemmel rendelkezőket érte.
A felmérés szerint a megkérdezettek közel fele (48 százalék) emlékszik úgy, hogy a FIDESZ programjában szerepelt a súlyos gazdasági problémák azonnali rendbetételének a szükségessége. Arra, hogy az MSZP programjában ez szerepelt volna, csak minden negyedik magyar felnőtt emlékezik.
A FIDESZ gazdasági problémákra irányuló felvetéseire leginkább az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a 40 alattaik és a 70 év felettiek emlékeznek. Az MSZP-től hasonló tartalmú kijelentéseket sokkal kevesebben tudnak felidézni – és különösen a budapestiek vagy a felsőfokú végzettségűek nem, hiszen közülük csak a megkérdezettek tizede emlékszik erre.
A Gallup által felsorolt gazdasági intézkedések közül a lakosság döntő többsége egyet ért a nagyvállalatok, bankok közterheinek, valamint a magasabb jövedelműek személyi jövedelem adójának növelésével. Ugyanakkor társadalmi konszenzus van az általános személyi jövedelemadó, az energiaár emelés és a fizetős egészségügy kialakításának elutasításában. A közalkalmazottak számának csökkentése, valamint a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek érdekében való határozottabb fellépés szükségessége megosztja az embereket, és sokan bizonytalanok is ezekben a kérdésekben.
Sorra érkeznek a hírek arról, hogy már nemcsak a nyugdíjasok, hanem a magyar nép széles tömegei sorakoztak fel az Új Egyensúly mellett, sőt, nagyobb bátorságot várnak Gyurcsány Ferenctől a megszorításokban. Csokorba gyűjtöttük az elmúlt napok tiltakozásait.
Egyetemisták tízezrei özönlötték el a Kossuth teret. A hallgatói önkormányzatok megjelent képviselői gyújtóhangú beszédben követelték, hogy ne bicsakoljon meg a kormány bátorsága, igenis nyúljon mélyebben a diákok zsebébe, szedjen minél magasabb összegű fejlesztési részhozzájárulást. Az általános reformhangulatra jellemző volt egy tanítóképzős lány nyilatkozata: "Bajban van az ország, ezek meg itt maszatolnak. Ha duplájára emelnék, az is kevés volna."
A tüntetők között megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Hiller István MSZP-elnök, akiket nagy ováció fogadott. A politikusok beszédét csak néha szakította meg a tömeg skandálása: "Szorítsatok még! Szorítsatok még!".
A legelszántabb diákok sátrakat vertek a Köztársaság téren, így kényszerítve a szocialista politikusokat nagyobb bátorságra.
A tanárok is megmozdulásokat szerveztek országszerte. Szakszervezeti vezetőik okos beszédekben mutattak rá arra, hogy a pedagógusok miért szeretnék, ha soraikból mind többen találnák magukat az utcán, az állásaikat megőrzők pedig miért akarnak a jelenleginél magasabb óraszámban tanítani.
"Tegyétek a szívetekre a kezetek, kedves kollégák - mondta az egyik szakállas szakszervezeti vezető. - Azért lettetek tanárok, mert nagy lógósok vagytok, vonzott a két és fél hónapos nyári szünet, a kéthetes téli szünet, a szép, nagy fedett iskola, a meleg málé."
A központi rendezvény után a tanárok magasabb óraszámot követelő petíciót adtak át Hiller István szakminiszternek.
Autós felvonulás helyszíne volt az Andrássy út. Tülkölő, fellobogózott autók haladtak lépésben a délutáni csúcsforgalomban. A gépkocsikon transzparensek hirdették a tüntetés célját: "MAGASABB ÁTÍRÁSI ILLETÉKET!" "AUTÓT VENNI LUXUS, MARADJON IS AZ!!!" Voltak elkeseredettebb véleményt tükröző molinók is: "VIGYÁZZ, KORMÁNY! AZ AUTÓSTÁRSADALOM KEVESLI A MEGSZORÍRTÁSOKAT".
A több ezer autós a felvonulási térre hajtott, ahol autóikkal élőképet adtak elő. A fönt köröző helikopterekből jól kirajzolódott az MSZP logója mellett a "Több bátorságot!" felirat és egy pénzét féltő fideszes gyalogos alakja.
A nagycsaládosok társadalma sem kér kíméletet. A Városliget egyik tisztásán megtartott rendezvényükön ezúttal semmit sem adtak a megjelenteknek, sőt, kértek. "Add ide a zsebpénzedet - az országért teszed" - írták a reformüzenetet egy óriásperselyre. A gyerekek szerencsére megértették az üzenetet, hosszú sor kígyózott, és szépen dobálták befelé az aprót, de kétszázasok, ötszázasok, ezresek, ötezresek is előkerültek.
"Valljuk meg, túlfogyasztottunk - mondta az egyik résztvevő. - Nekem nyolc gyerekem van, és az elmúlt négy évben két pofára zabálták a túró rudit. Hát, ennek vége. A gyerekeimnek is ki kell venniük a részüket az országépítésből, soha nem lehet elég korán kezdeni.
A legnagyobb sikere annak a sátornak volt, ahol egy nyilatkozat aláírásával önként lemondtak a családi pótlék folyósításáról a nagycsaládosok.
