Újabb dolgozat látott napvilágot a népszavazás hatásairól, és a Fidesz helyzetéről, Orbán Viktor szerepéről - ezúttal Malgot Istvántól, aki OV-vel egyazon polgári kör tagja.
A Homo Polgaricus jellemzoje az acelgerinc, es vekony arcbor :-((((
Malgot 2002 Oktober 5
Nem jeladást kell várni Orbán Viktortól, hiszen az ő létezése maga a jel. Az a szerencsénk, hogy Orbán nem a Fidesz, hanem a nemzet politikusa.
Malgot 2006 Majus 1
Orbán Viktor azért veszített, mert tragikus politikai utat választott, egyre inkább eltávolodott az emberektől és sokakat eltávolított magától. A létrehozott tanácsok, tudós körök véleményét a pártelnök nem vette figyelembe, és „egyre inkább azok kaptak teret, akikben a feltétel nélküli imádás, a hódolat volt a hangsúlyos”
Magyarországnak új kiegyezésre van szüksége, amelybe mindenki beleviszi saját értékeit – véli Malgot István a polgári körök mozgalmának egyik kitalálója. A Szövetség a Nemzetért polgári kör alapítója a Klubrádió Kontra című műsorában kifejtette: Orbán Viktor nem a kiegyezés útját választotta, egyetlen célja van táborával: a minél több szavazat megszerzése.
Malgot István kifejtette: Orbán Viktor magára vállalta ugyan a felelősséget a választási vereségért, de amikor azt mondta, hogy nem lesz bűnbak-keresés akkor egyben saját magát is felmentette. A jobboldali közéleti személyiség úgy fogalmazott: Orbán Viktor azért veszített, mert tragikus politikai utat választott, egyre inkább eltávolodott az emberektől és sokakat eltávolított magától. A létrehozott tanácsok, tudós körök véleményét a pártelnök nem vette figyelembe, és „egyre inkább azok kaptak teret, akikben a feltétel nélküli imádás,a hódolat volt a hangsúlyos” – tette hozzá. Úgy vélte, hogy a Fidesz elnöke csalódott és a saját maga által létrehozott démonokkal harcol, teremtett egy hatalmi erőcentrumot a polgári körök által, és olyan helyzetbe hozta a Fidesz vezetőit, hogy semmit se legyenek képesek tenni ellene. Malgot István rámutatott: ma az az oldal lehet a győztes, aki képes a politikai eliten átnyúlva az embereket megszólítani. A konzervatív eszméket valló író szerint a jobboldal egységes táborán belül megindult a szétesés folyamata. Több pártnak és több irányzatnak kell léteznie, amibe a nemzeti radikalizmustól kezdve a konzervativizmuson keresztül belefér a liberalizmus is – mutatott rá. A balliberális oldal számára a kiegyezéshez arra van szükség, hogy rendezze 1956-hoz való viszonyát – tette hozzá Malgot István.
Ott voltam, és bizony sokezren voltak ott, nem 500-an. És bizony akkor is volt ott tér, az útbővítsétől függetlenül. Amúgy szöget nem lehetett leejteni.
Kedvenc vörös grófom, hidd, ahogy gondolod. Az a pénz a magyaroké.
1. A SZU-ban is az ottani APEH vizsgálódott. A Kérdés egyszerű, mennyi adót is kellett befizetnie annak, az elmúlt 15 évben, akinek mondjuk X milliárdja van most? Illetve mennyit fizettek be a családtagjai?
Nem olyan bonyolult ez. Az a szervezet, amelyik ilyen agyafúrtan tudja a te zsebedből is kikényszeríteni a pénzed, annak ez gyerekjáték.
2. Én egyetlen betonkeverőt sem láttam a téren.(vagy legalább is nem emlékszem rájuk..)
3. Kedvesem, amikor még neked még a s@ggedről törülgette édesanyád este az ebédedet, én már akkor vállalkozó voltam. Pontosabban 1974 óta. Végigélveztem annak a szerződéses, az egyéni és később a társas változatát is. Mondhatom a kapitalizmusban tényleg nem egyenlők az emberek, de nem is egyenlő a szabadrablással.
Csak az a problémám , hogy valójában miért védjük ezeket az alakokat ? Kiért ? Miért ?
Nyugaton is korrupció van . Le is buknak időnként . Le is mondanak . Csak ott viszonylag régi demokráciák uralkodnak . Nálunk képes egy megbukott politikus újra hatalomra kerülni . Vagy le se mond és megmagyarázza . Mi pedig itt tépjük egymást .
Nem kellene itt ezt az ügyeskedést emlegetni . Tudtommal a Fideszből már elítéltek egy embert /Várszegit (jól irtam?) , aki Orbán rokona / , a Kisgazdapártból pedig kettőt /Szabadi és (nem jut eszembe a neve)/ . Ezek képviselők voltak . Lehetne esetleg az MSZP-ból is , de ez valahogy idáig nem sikerült . Ilyen béna ez a Polt ?:)))
Kommunistázni lehet . De milyen szép lenne a fórum , ha mindenki elkezdene komcsizni , a másik tábor meg nácizni . Hiszen nem a szocik bűne volt a második világháború , ahol a Don-kanyarban és a keleti fronton halt meg többszázezer magyar . Ők biztosan másképp értékelnek a jobbosokat . Esetleg a fiaik , lányaik , unokáik .
a kádári május elsejéken még többen voltak. Jelent ez valamit? Van értelme ezzel kérkedni?
Nincs olyan politikai erő, ami kimozdítana egy ilyen rendezvényre. Viszont szívesen, és módszeresen élek demokratikus jogaimmal; köztük a választójoggal.
1. Esküszöm én GyFttől és a hasonlóktól, nem irigylek semmit. Mert amilyük van, az nem az övék. Az csak latifundium, amivel el kell számoljanak egyszer. No ezért nem irigylem őket.(lásd a szovjet utódállamok hirtelen megdollármilliárdosodottjainak eseteit)
Egyszer hallgattam egy pasast, a szoftverrendőrségtől küldték előadást tartani az illegális szoftverhasználat ellen. Amikor a hallgatóságból valaki ezt kérdezte: - Kérem, nekem van otthon egy Office 2000, ami windows 98-on fut, meg néhány képfeldolgozó programom is van, hogyan tudnám…., itt közbevágott az előadó:- értse meg kérem, magának nincs otthon semmilyen programja, azokat ön lopta és illetéktelenül használja. Nincs, érti? Magának csak felelőssége van, hogy ezt most megtudva, mit tesz velük, ha hazaér.
2. Ötszáz embernek nem állítottak volna fel két-vagy három nagy kivetítőt. Egyébként majdnem annyian a templomból kijöttek, a mise végetértével. De tudod mit ötszázan voltak. Sőt ebből is hazamentek sokan a beszéde közben.
„attól még a Happy End, az Ezüsthajó, a Millenniumi Országjáró, Kaya Ibrahim és Josip Tot léteztek.” ÍROD
1. Persze, hogy, kedves grófom. De már a velük kapcsolatba hozott összegek is nagyságrendben különböznek, a Lipoveczék által leírt „szabályos üzletekétől”. Bolond ember az, aki a nagyobb tolvajt választja ki pénztárosának.
2. A térkép Budaörsről. Ír valami Templom térről, az épülettel szemben állva jobb kézről. Én is ezen a téren álltam. De tele voltak a környező utcák, a templom előtti rész mind.
-Kedves grófom, a dolgokat a nevükön kell nevezni. Nagyapám a 19-es emlékei alapján már az ötvenes években is úgy tartotta, - aki egyszer kommunistának állt, az hóttáig az marad. És csak hóttában válik jó emberré!
A kommunistázás soha nem lehet ócska, - mindaddig, amíg van kire-kikre így mutatni a politikai közéletben -, csak a politizáló kommunista tud olyan lenni.
- Miféle érvem van? Olvasd el az 1547-et. Egy életre elég, amit benne találsz. Gyurcsányi tíz évet adna (kormánytagjai életéből), ha az „ügyeskedései” bármelyikének nagyságrendjéhez hasonlót talált volna a Keller kopó, az előző kormány háza táján. (De még Járai agancsáról is kiderült, hogy mindössze 30 ezer forint körüli érték. Kicsit várunk és kiderül, hogy Keller saját agancsáról van szó)
Az Altus-birodalom • Nehogy bizonytalanságban legyél.
A biznisz ezermesterei
Legújabban fûtõolaj-tárolási tevékenységgel bõvült a legszélesebb piaci fronton – az alumíniumipartól a privatizációs tanácsadásig – próbálkozó, milliárdos nagyságrendû vagyont magáénak tudó Altus-birodalom. A társaságnak minden jel szerint jó és intenzív kapcsolatai lehetnek a „hivatalosságokkal”, mindenesetre a szereplõ személyek között a közelmúlt és a jelen közéletének számos érdekes figurája megtalálható.
A rendszerváltással kényszerûen „pályamódosítók” egyik nagy csoportja Magyarországon azokból a fiatalokból került ki, akik a nyolcvanas évek végén az akkori ifjúsági mozgalom utolsó mohikánjaiként a KISZ-ben, illetve annak utódszervezetében, a DEMISZ-ben kialakult ismeretségeket és kapcsolatépítõ technikákat használták fel ahhoz, hogy hamar biztos lábbal talajt fogjanak a gyorsan kapitalizálódó környezetben. Az egykori mozgalmárok között több vállalkozóvá–menedzserré lett ifjú is akadt, akikrõl azóta sem terelõdött el teljesen a gyanú árnyéka, hogy közremûködtek az 1989–1990-es átalakulás hónapjaiban hirtelen megcsappanó KISZ-, illetve DEMISZ-vagyon széthordásában, s ennek „morzsáiból” szedték össze a vállalkozásaikat megalapozó indulótõkét. Épp ezért hökkentek meg sokan, amikor utóbb kiderült, a fénykorában legnagyobb KISZ-vállalatként ismert Ezermester Úttörõ és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat végelszámolását 1993 szeptemberében az Altus Befektetési és Vagyonkezelési Rt.-re (Altus Rt.) bízták, melynek elnök-vezérigazgatója akkor is és azóta is Gyurcsány Ferenc. A Pápáról jött, Pécsett doktorátust szerzett Gyurcsány volt 1989-ben a DEMISZ egyik alelnöke, aki az ifjúsági szervezet képviseletében az év június 8-án aláírta a nemzeti kerekasztal-tárgyalások megkezdésérõl szóló megállapodást.
Az 1992 novemberében alakult Altus alaptõkéje a legfrissebb, az idén január 12-én kelt cégbejegyzés szerint még 180 millió forint, tulajdonosa – legalábbis a nyilvános dokumentumok szerint – 60 százalékban maga Gyurcsány Ferenc, 40 százalékban pedig egyik volt mozgalmi társa, a Szegedrõl indult Molnár Attila. „A tavaly decemberi közgyûlésen a tõkét 345 millió forintra emeltük” – tájékoztatta a HVG-t a legújabb fejleményekrõl Gyurcsány. Értesüléseink szerint különféle szövevényes szerzõdések révén az Altus alaptõkéjének több mint egynegyedét valójában a cég által vezetõ tanácsadóként foglalkoztatott személyek, a Taurus Gumiipari Vállalat egykori két „nagyágyúja” jegyzi: Tatai Ilona volt vezérigazgató, az egykori MSZMP politikai bizottságának reformerként számon tartott tagja és Jagiellowicz Györgyné, a Taurus volt gazdasági vezérigazgató-helyettese.
Gyurcsány, Tatai és Jagiellowiczné még a kilencvenes évek elejének egyik „menõ”, privatizációs tanácsadással, vállalatátalakítással és egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó cégében, a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Rt.-ben találtak egymásra, mely akkortájt, mondhatni, „mindenütt” jelen volt: szerepelt az Ingatlanbank tulajdonosai között, a szakszervezeti vagyon értékelõjeként vagy például az esztergomi bazilika borpincéjének hasznosítójaként is. Az új állás kiszélesítette Gyurcsány számára a horizontot; ennek révén vált az Állami Vagyonügynökség képviselõjévé az esztergomi szállodák, éttermek, idegenforgalmi létesítmények építésére létrejött Strigonium Rt.-ben, a gépjármû-forgalmazó Mogürt Rt.-ben, a Vasi Tervezõ Tanácsadó Rt.-ben és a Sárvári Mezõgazdasági Rt.-ben, lett konzulens a balatonaligai volt pártüdülõ privatizálásának elõkészítésében.
A kölcsönös szimpátia és az egymásban felfedezett szakmai képességek együttesen alapozták meg a három ember közös különválását az üzletileg egyébként rendkívül sikeres, ám belsõ viszályokkal terhes Creditumtól – tárja fel „titkait” Tatai Ilona –, s ez öltött végül is alakot 1992 novemberében a 10 millió forintos alaptõkéjû Altus Rt. létrehozásában. A céget a Tatai Ilona férje, Szilas Ádám irányította Szenzor Rt. fogadta be a Szent István körút 11.-ben, sõt – az Altus mérlegbeszámolójának tanúsága szerint – nyújtott késõbb neki némi anyagi támogatást is. Az Altus-szal szimbiózisban élõ Aldo Ingatlanfejlesztõ és Hasznosító Tanácsadó Kft. pedig egyenesen a Szenzor Információrendszer Szervezési Kft.-bõl keletkezett, miután a Gyurcsány Ferenc többségi tulajdonában lévõ Nomentana Kft. megvette a Szenzor-érdekeltséget. A „hármak” segítõtársa ekkor az elismert jogász Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal (Meh) korábbi – és jelenlegi – vezetõje, a környezetvédelmi tárca kevéssel azelõtt elbocsátott közigazgatási államtitkára volt, aki egészen a Horn-kormány megalakulásáig az Altusnak dolgozott.
Mindennek alapján nem volna igazán csodálkoznivaló, ha az Altus az elõzõ kormány idején nem állt volna különös kegyben a „hivatalosságoknál”, de ez távolról sem volt így. A Meh-hel a kapcsolat szó szerint baráti volt: Gyurcsányt és az általa még a KISZ-ben megismert helyettes államtitkárt, Szilvásy Györgyöt – akinek az 1990-es kormányváltás után is sikerült megkapaszkodnia pozíciójában – néhány évi „elhidegülést” követõen 1991–92-tõl ismét baráti szálak fûzték össze, de hasonlóan jópajtásivá vált a viszony a szintén volt KISZ-vezetõ Rákosi Ferenccel, aki a Meh-ben Szilvásy közvetlen munkatársa volt. Nem véletlenül költözhetett be az Altus-csoport elõbb bérlõként, majd tulajdonosként a Meh egykori bölcsõdéjének és óvodájának helyiségeibe (HVG, 1995. november 4.). Ellenséges környezettel a privatizációs szervezeteknél sem kellett számolnia az Altusnak, amely 1994 januárjában privatizációs pályázaton kárpótlási jegyekért megvehette a Gép- és Technológiaszerelõ Rt. (GTSZ, azelõtt Gép- és Felvonószerelõ Vállalat) 350 millió forintos részvénytõkéjének 50,1 százalékát. E cég ráncba szedésében azután a jó szakmai hírnévnek örvendõ Szilvásy Györgyné is közremûködött. Tatai Ilona nyilvánosan ekkor tért vissza a „cégvilágba”, õ lett az Altus által delegált egyik igazgatósági tag 1995 novemberéig, miközben a felügyelõbizottságba Kiss Elemért és a volt KISZ-es Bakos Sándort küldték, sõt „erõsítésként” érkezett 1994 szeptemberétõl Rákosi Ferenc is.
Az 1994-es kormányváltást követõen töretlen az Altus Rt. privatizációs diadalmenete. A megismert ügyletek nagysága szerint haladva: 1995 novemberében elnyerte az egyik legnagyobb hazai alumíniumipari vállalat, az 1,1 milliárd forintos alaptõkéjû, tavaly 6,5 milliárd forint árbevételt, várhatóan 200 millió forint nyereséget produkáló, 1400 embert foglalkoztató Magyaróvári Timföldgyár és Mûkorund Kft. (Motim Kft.) 55 százaléknyi tulajdonát, amelyért konzorciális társával együtt 705 millió forintot fizetett. Júniusban ugyancsak privatizációs pályázaton 48 millió forintért az Altus megszerezte a szintén a Hungalu-csoporthoz tartozó, alumíniumradiátorokat és például bányatámfákat gyártó, 478 millió forint saját tõkét elkönyvelõ, 1 milliárd forintnál több árbevételt termelõ Balassagyarmati Fémipari Kft. 90 százalékát (a vételáron kívül 50 millió forintnyi Hungalu-hitel visszafizetését is átvállalta). Októberben látszólag csak egy mindössze 20 millió forintos tõkéjû szegedi alapítású cégben, a Fortus Kereskedelmi Rt.-ben lett az Altus 45 százalékkal társtulajdonos a Magyar Villamos Mûvek Rt. (MVM Rt.) mellett, a társulás célja azonban nem kisebb, mint az MVM utóbbi négy évben megépített tiszapalkonyai és százhalombattai fûtõolaj-tárolójának az üzemeltetése. (Az elképzelések szerint akkor töltik fel a tárolókat, amikor olcsó az olaj, és azt a „drágább” idõszakokban az erõmûvek majd olcsóbban vehetik meg tõlük, amitõl szerény becslések szerint is idén 4-5 milliárd forint árbevétel várható – állítják a szakemberek.)
Volt nyertes pályázata az Altusnak tavaly szeptemberben a Fõnicia Kereskedelmi Kft. 50 százalékos állami tulajdoni hányadára, és jóllehet a társaság másik tulajdonosának, a német Salimex Export-Import GmbH-nak az Altus által kialkudott 180 százalékos vételáron elõvásárlási joga lett volna a 331,4 millió forint névértékû tulajdonrészre, ezzel nem élt, viszont késõbb a nála eladóként jelentkezõ Altustól mégis megvásárolta a cég másik felét. A Salimex képviselõje, Hauck István a vételárról nem nyilatkozott, de nem kizárt, hogy az Altus – némi állami segédlettel – keresett is a bolton.
Jó üzletnek tûnik a lapterjesztésre tavaly nyáron alakult Fáma Rt. is, amely 90:10 arányban a – 100 százalékban a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában lévõ – Közlöny- és Lapkiadó Kft.-vel (Klk) közös vállalkozás volt. A Meh-et ez utóbbiban Rákosi Ferenc képviseli. A tulajdonosok egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy idõközben a Klk kizárólagos tulajdonosa lett a Fáma Rt.-nek, mondván, a cégalapításkor csupán az Altus likviditási kölcsönére volt szükség. Az Altus ugyanakkor aktívan részt vállalt a Közlöny- és Lapkiadó Kft. által üzemeltetett Képviselõi Klub beindításában. Az úgynevezett egyszerûsített privatizáció keretében 1995 decemberének utolsó napjaiban az Altusé lett a több mint 200 millió forint saját tõkéjû, évente 40 millió forintnyi nyereséget fialó, a pénzügyi-számviteli szakemberképzésben domináló Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. is. Igaz, a cégre egyedül az Altus nyújtott be pályázatot, és nem csekély vételárat, 321 millió forintot ígért – amit az egyszerûsített privatizáció technikájának megfelelõen nyomban jóvá is hagytak. A tranzakcióban az Altus partnere az az Eurohand nevû tanácsadó cég volt, amelynek vezetésében korábban hely jutott az ÁPV Rt. jelenlegi – az SZDSZ által delegált – igazgatósági elnökhelyettesének, Virág Attilának is. A hírek szerint az Altus most épp a Pénzintézeti Központ egykori irodaházainak a megvásárlására készül.
Az Altus történetének kezdete és mai állása között sajátos mérföldkövek jelzik, ahogy a cég a milliomosok „klubjából” a milliárdosokéba lépett elõre. A GTSZkét évvel ezelõtti megvásárlása afféle lakmuszpapír volt a tekintetben, miként boldogul az Altus e terepen, ahol a jövedelemtermelés beindulását meg kell elõznie a szanálásnak, a karcsúsításnak s az esetleges profilváltásnak. A Motim Kft. birtokbavétele azonban minõségileg más, elõremutató stratégiai befektetés, e cég ugyanis a kelet-európai piacok összeomlását nem sínylette meg, 52 országba szállít ma is 760 vevõnek.
E két Altus-bevásárlás között azonban volt némi összefüggés. Miközben a már az Altus-birodalomhoz tartozó GTSZ ingatlanai egy részének eladásából rendezte a kinnlevõségeit, befektetõként új vállalkozásba is fogott. Ennek tárgya pedig egy, a Taurus-csoporthoz tartozó somogyi leányvállalat, az 1990-tõl Béta Roll Kft. névre hallgató bábonymegyeri társaság volt. Az ottani menedzsmentbõl alakult Tab-Roll Kft.-vel karöltve a GTSZ megszerezte az üzemet, amely a nyomdáktól kezdve a bányákig számos ipari cég kizárólagos gumihenger-szállítója. A tranzakcióban még egy vevõ szerepelt: az a luxemburgi illetõségû, Hazelbrook Consultancy SA. névre keresztelt, 1993. november 30-án 1,25 millió luxemburgi frank tõkével alakult társaság, amelyrõl – bár tulajdonosairól semmit – két fontos információt azért tudni lehet. Az egyik, hogy hivatalosan bejegyzett igazgatói között – lakhelyeként a Kossuth Lajos tér 4-et, a Meh székházát megjelölõ – Gyurcsány Ferenc és Szilas Ádám is megtalálható, miközben könyvvizsgálója Molnár Attila, a másik, hogy a harmadik igazgató az a René Faltz, aki ugyanezt a státust tölti be az ugyanazon a székhelyen 1991. november végén bejegyzett és az azonos nevû magyarországi részvénytársaság külföldi tulajdonosaként nyilvántartott Geoholding SA.-ban. A magyar Geoholding egyik igazgatója Szilas Ádám.
A több lépcsõben született Béta-Roll Hengergumizó Rt. és a Tab-Roll Kft. közötti tulajdonosi viszonyt nem volt nehéz megszüntetni. A Tab-Rollt azután az a három mosonmagyaróvári illetõségû magánszemély vette meg, akik történetesen a privatizáció elõtt álló Motim Kft. menedzsmentjének a tagjai, és akiknek a vezetéknév-kezdõbetûibõl a Tab-Roll nevet GPS Kft.-re változtatták. Ezzel a „csapattal” közösen nevezett be az Altus a Motim Kft. megvételére, és vette sikerrel az újabb akadályt. A három szaktekintély között még olyan is akad, aki a bakonyi Bauxit Kft. egyik felügyelõbizottsági tagja, miközben az Altus-GPS konzorcium a privatizációs pályázaton vállalta: hazai, méghozzá bakonyi bauxitból dolgozik a jövõben is.
Több szakértõ egybehangzó állítása szerint a Motim a valamikori Magyar Alumíniumipari Trösztnek (a mai Hungalu elõdjének) a már korábban az Alcoa tulajdonába került székesfehérvári könnyûfémmû mellett a második fõ ékessége volt. A francia Saint-Gobain, amely 1991-ben már létrehozott egy közös vállalatot a Motimmal Motim-Kerlane Kerámiaszál Kft. néven, szintén szemet vetett a társaságra, de végül is – mint hírlik – elsõsorban a magyarokra kiírt szempontok miatt nem pályázott. A 705 milliós vásárláshoz persze banki hitelre volt szükség, és ennek folyósítóját – mivel a CIB az utolsó pillanatban visszalépett – végül is, Gyurcsány Ferenc tájékoztatása szerint, a Magyar Hitel Bankban (MHB) találták meg, melynek igazgatósági elnökéhez, Apró Piroskához õt szinte családi kapcsolatok fûzik. Az akvizíciót követõen a szálakat a Motimmal még szorosabbra vonták: tavaly december 30-án az Altus alaptõkéjét 345 millió forintra emelték, s a tulajdonosi körbe magát a Motim Kft.-t is bevették. Az Altus Rt. befektetõi-vállalkozási tevékenységének felgyorsulása, illetve nagyfokú diverzifikálódása eszerint feltehetõen azzal is együtt jár, hogy Gyurcsány Ferencnek az eddigi vállalkozó- és segítõtársak mellé újakat is be kell fogadnia, akár még az eddigi tulajdonosi struktúra feláldozása árán is. Amit talán megkönnyít, hogy Tatai Ilona, értesüléseink szerint, már a visszavonulás gondolatával foglalkozik. Jagiellowicznét viszont, úgy látszik, még izgatják az újabb szakmai kihívások: legalábbis erre utal, hogy õ lett a Fortus Rt. elnök-vezérigazgatója.
Nem volt szándékomban, de lehet, hogy rosszul sikerült leírnom.
Tény, hogy sokan itt élik ki a névtelenségben(?) a munkahelyi, otthoni életben szerzett keserveiket.
Én is vidéki városban nőttem fel, megértelek. Nemrég együtt teleltünk egy balassagyarmati házaspárral, akik a kordbeliek voltak. Azt hiszem barátság lesz belőle, ami ritkaság ötvenen túl. És hát eddig is voltak bőven.
Na ők meséltek Gyurcsányi úr és az ALTUS nevű cége ügyeiről városukban. A Vasipari KFT dolgozói összeszedtek 110 millió forintot, hogy a kilencvenre tartott cégüket megvásárolják, de az ÁPVRT szóba sem állt velük, pedig még formai hibát sem tudtak megállapítani.
És akkor jött a fiatal úr, és kilencvenért megvásárolta őket. Majd kirúgta a 450 embert. Aztán nemrég 2004 novemberében valami város elkerülő utat csak úgy tudott a városnak átadni, hogy a nagyközönség elől el kellet szeparálni az ünnepséget, mert botrány lett volna, vagy minimum záptojásdobálás.
Burkolt sértődöttséget és kioktatást érzek . A "mi történt , kifáradtál " szöveg enyhe provokáció és egyben humoros felhang lett volna .
Ennyit a humoromról .
A véleményed azért érdekelt volna , mert a sok mocskosliberálbolsikomcsistbstbstb beírás között néha üdítő színfolt egy-két értelmes , intelligens beírás . Ha ebből még levonhatnék tanulságot is , az miért baj ? /Egy vita a fórumon nem arra szolgál, hogy innen ismerj meg bármilyen helyzetet gyökerestől/
Ha nincs kedved , ne válaszolj . Számomra fontosak ezek az eszmecserék . Pro és kontra . Bár olyan is volt , amelyik nem volt a legkellemesebb /yosibácsi : Nem kellene benyalni csontig a balosoknak ..../ . Szép .
Nem érdekelnek a nagyvárosok . Szerintem túl sok pénzt kapnak , pl . Budapest vagy Debrecen . A mi kis területileg jelentéktelen 30000 fős városunk soha nem fog normális támogatást kapni . Mindig csak Pest , megyeszékhely , stb . Pedig én is fizetem a metrót , a hajdúszoboszlói élményparkot , stb . Ránk mindegyik politikai erő csak akkor gondol , amikor választások előtt hülyitik a népet . Három hónapig .
Egy vita a fórumon nem arra szolgál, hogy innen ismerj meg bármilyen helyzetet gyökerestől. Intelligens vitában a helyzetet alapjaitól ismerők vitáznak, aztán vannak viták a témát gyökerektől ismerők és félig tájékozottak közt, és vannak vagdalkozások rosszul tájékozottak között.
Kb. két évtizeddel idősebb lévén nálad, had hívjam fel a figyelmed arra a tapasztalatomra, hogy az igazságot valamiről mindkét oldal véleményének az ismeretében lehet nagyjából megállapítani. Azért csak nagyjából, mert vannak információk, amik elhallgatása minkét fél érdeke. Ha ezt betartod, az átlagnál sokkal-sokkal jobban és könnyebben el tudsz igazodni a hazai információ-dezinformációdzsungelben. - És soha nem lehet leülni úgy, az ellenfél véleményét megismerni, hogy – na az igazságot ma hogyan ferdítik el. Ez így volt a szabadeurópás 45 évben is és néhány hónap után így volt ez az elmúlt 15 évben is, ebben az álliberalizmussal megfertőzött országban. Ehhez viszont távolságot kell tartanunk minden féltől, és a szimpátiánk legfeljebb abban nyilvánulhat meg valamelyik irányában, hogy felé kisebb ez a távolság. Nem szentek a politikusaink, és nem azok egyetlen országban sem. Ráadásul Magyarországon a nemzeti erők a semmiből kezdtek el építkezni, míg az MSZP megtartotta a vagyonát. Így a pénzeik bevételeinek homályos hogyanját is több toleranciával kell elfogadhatónak tekinteni, mondjuk az első 5-6 évben, mint a nálunknál szerencsésebb hosszúsági fokon elhelyezkedő országok több évtizedes demokráciáiban megszokott.
- De, hogy látványosat is mondjak, Kósa Lajos vagy Szita Károly is polgármester és Demszky Gábor is az. Mindhármat gyanúsítják korrupciókkal is. Debrecen is, Kaposvár is Magyarországon város és Budapest is az. A két vidéki városban sétálva Európában érzi magát az ember, Budapesten pedig mintha egy koszos balkáni város keleti vagy zsidó gettójában mászkálnánk. Nem érdekelne tehát Demszky nyaralója sem, mint ahogy nem érdekel Kósa 5 milliós bruttó jutalma vagy Szita esetleges ügynöksége, ha a városomban rendben mennének a dolgok. (mint Pozsonyban, Prágában, Tallinban vagy Rigában.)
Azért egy kicsit több választ vártam volna , miután vagy 20 percet körmöltem a billentyűzeten /nem erősségem a gépelés , mint a hibákból is kiderül / . Mi történt , kifáradtál ??
Amit leírtál , abból sokat nem tudtunk meg . Általános . Sok van ilyen . De mitől lesz ilyen háttér után a legmocskosabb szájú "baromiannagymagyarvagyokatöbbimegegymocsokliberálbolsi" típusú ember /?/ ??? Együtt dolgozott Lendvai Ildikóval , most meg egy büdös komcsi , egyébként is "senkivelsemfogokkezetmerténegykülönlegesakárkivagyok" .
A bátorságról annyit , hogy talán 80-ban próbáltak volna "elkülönülni" a KISZ-től , talán még én is beléptem volna . Utólag ez nem hiteles és silány . 88-ban megszületett a "gondolat" ???
Majdnem későn . 2 évvel később már csak gyenge diákcsíny lett volna.
1959. december 29-én született Pápán (Veszprém megye). Apai nagyapja asztalosmester volt, az 1930-as évektõl a szociáldemokrata párt, késõbb az MSZMP tagja. Anyai fölmenõi a középosztályhoz tartoztak, nagyapja taxizott. Édesapja, Kövér László (1933-1993) lakatos, édesanyja, Ábrahám Erzsébet (1939) nyugdíjas adminisztrátor. Testvére, Szilárd (1964) jogász. 1987-ben nõsült, felesége Bekk Mária néprajz-történelem szakos középiskolai tanár. Három gyermekük született, Vajk (1988), Botond (1989) és Csenge (1994).
Az általános és a középiskolát Pápán végezte, 1978-ban érettségizett a Türr István Gimnáziumban. 1978-1979-ben sorkatonai szolgálatot teljesített. 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett oklevelet.
Az egyetem elvégzése után, 1986.február-szeptember között az MSZMP KB társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában dolgozott tudományos segédmunkatársként,
majd fél évig ismét katona volt. 1987-1988-ban az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta. 1984-tõl 1988-ig a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) - melynek 1983-ban egyik alapító tagja - szeniora, illetve nevelõtanára volt. 1984-ben a Századvég címû társadalomelméleti folyóirat egyik alapító szerkesztõje. 1985-ben egyik szervezõje volt a Szarvason rendezett országos szakkollégiumi találkozónak. Ugyanebben az évben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elsõ díjat kapott a Duna menti népek konföderációs elképzeléseirõl írott Halhatatlan utópia címû dolgozatáért.
A KISZ-tõl való szervezeti elkülönülés gondolata elõször a szakkollégisták 1985. évi szarvasi táborában fogalmazódott meg. Elképzeléseiket 1988-ban sikerült megvalósítani: egyike a Fiatal Demokraták Szövetségét létrehozó harminchét fiatalnak, 1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntõ tanácskozás vitavezetõje.
