Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
A fényképre kattintva közel 150 megapixeles holdfotót találtok (helyesebben az ide feltölthető kis változatát), amit 31 darab, 3200mm fókuszon készült, egyenként 8.3 megapixeles kocka ad ki. Az eredeti képet sajnos csak az oldalamon lehet csak megnézni a méretkorlát miatt. A fotó több, mint egy órán át készült, ezért a közben változó légköri nyugodtság (átlagosan jó, 4-es seeing volt) részletkülönbségei értelemszerűen felfedezhetőek. Ezeket teljesen semlegesíteni nem lehet, de az alapos utómunka alatt igyekeztem az ebből fakadó felbontás különbséget minél kevésbé érzékelhetővé tenni, a kép barangolós hangulatát pedig ez nem zavarja meg, ha elfogadjuk, mint szükségszerű adottság. A kép a 300-as Newtonnal készült
Idén India-Kína számára szept. 23, tőlük nyugatra szept. 22.
Az ókori római évszak definíció más volt, mint a mai: a napéjegyenlőségek és a napfordulók nem határolták, hanem felezték az évszakokat. Így az őszi napéjegyenlőség az ősz közepét jelentette. Augustus (mármint a császár, nem a hónap) a róla elnevezett hónapot 30 naposról 31 naposra hosszabbította, de mivel egyidejűleg februárt megrövidítette, így az ő naptárigazítása az őszi napéjegyenlőség dátumára nem hat (a tavasziéra igen).
Erről az jutott eszembe, hogy a bolygók alakjának fény-árnyék arányból lehet következtetni a Nap irányára, és így talán a Nap távolságát is meg lehetett volna becsülni.
Valaki felismeri ezt az "óriás kukkert", hogy melyik csillagvizsgálóban található ez meg? Milyen dokufilmben volt ez a jelenet? Valamikor, kb. a '70-es, '80-as években készülhetett, vetíthette is talán az MTV. (Magyar műsor intrójából származik.)
Egyébként én se számítottam ennyi részletre, a körülményekhez képest szépen jött.
Ezt megelőző este is volt egy próbálkozásom, de valami lefelé szálló áramlat úgy teletette az udvart füsttel, hogy tíz percnél tovább nem lehetett megmaradni.
Még a kabátom is olyan füstszagú lett, mintha lehúztam volna egy műszakot kazánfűtőként. :)
Volt egy kis időm kivonulni az ég alá egyik este, a Jupiter, a Mars és a Hold kerül terítékre.
A nyugodtsággal nem lehetett dicsekedni, de azért nem vagyok elégedetlen az eredménnyel, főleg, hogy sajnos ritkán jutok ki leskelődni, akkor is inkább csak vizuális észlelésre futja.
A képek egy jó öreg Canon Eos M géppel és SW 200/1200 dobson távcsővel készültek, 3x fókusznyújtással.
(A képeket elfelejtettem beforgatni a valós pozíciójukba, bocs.)
