(Lennék - ha hagynák. Hogy miért "csak" virtuális papírra rajzolom a vasutat, ahelyett, hogy azt tenném, amire mindigis vágytam, arról nem az állami vasút tehet. Dehát az előbbi is szép munka és pénzt lehet vele keresni, és egyszer meg is épül a papíron születő vasút...)
Köszönöm hozzászólásod és a jó kívánságot! Nagyon ránkfér! Én magam külön örülök, ha hölgytől hallom, hogy szimpatikus neki a vasút világa. Bizony, azért akadnak hölgyek is a vasútbarátok között.... Csak kevesebben.
Hát, ha a topikcímben szereplő első nem is lettem, de a második úgy, hogy sehol se nem vagytok :-) Istenben nyugosztalt jó szüleim mesélték, hogy amikor kisgyerekkoromban kivittek a rákoshegyi sorompóhoz, több óra után úgy kellett az ujjaimat lefejteni a sorompóról, hogy hazahurcolhassanak.
Hogy miért nem lettem vasutas? Olyan ez, mint a szerelem és a házasság. Szerelem: hol van már?? Ide vele!!! Házasság? Máááár megint? ...
Beleszerettem egy mozdonyvezetőbe..:-)))))azóta látom hogy ez egy sokrétű,érdekes, felelőségteljes hivatás.Azóta látom s keresem a szép mozdonyokat.De nem csak a mozdonyok,az egész összetett,egymásra "hangolt szerkezet" nagyon tetszik,érdekel.
Hopp, egy méltatlanul mellőzött topik. Gyerekkorom felét nagyapám szolgálati lakásában töltöttem, (csomóponti állomás vágányaitól 50 m-en belül) kiegészítve a közeli váltósőri toronnyal és olykor 411-es tolatómozdonnyal, ahonnan hazatérve várt a terepasztalom... Csoda-e, hogy nyáron lesz 24 éve, hogy első munkahelyem a vasút?
Nem tudom, hogyan lettem vasútbarát, mert ez az állapotom a múlt homályába vész. De a nyolcvanas évek elején már rendszeresen olvastam a VASÚT c. lapot, főleg a kisvasutak nagyon tetszettek benne (Thordai Zoltán tollából). Aztán meg olvastam még abban az időben egy cikket: "Megszűnt a vonatforgalom a bodrogközi kisvasúton" címmel. Ennek is már vagy 25 éve. Anyám mesélte, hogy minden este ki kellett gyalogolnia velem az állomásra, akkor még gőzösvilág volt. Még beszélni sem tudtam, de már mondtam rájuk, hogy "füstös-fekete-dühöngős". Ez kb 1977-78 körül lehetett. 1979-ben Csongrádról egy lakodalomból éjszaka AB motorral jöttünk haza, erre viszont emlékszem. 1980 körül Szegedre utaztunk, a motorba szálltunk fel. Bb motor volt, később rájöttem. 1982 körül Szentes-Nagyhegyen egyik ismerősünk tanyáján voltunk. A tanya mellett 424-es gőzös húzott el Csongrád felé 5-6 teherkocsival. Ennyit régi emlékeimről. Azután anyám a szentesi állomáson kezdett el dolgozni 1982-ben, suli után minden nap az állomáson lézengtem. Egyszer az egyik vasutas mondta, hogy hátravisz a mittudoménhanyadik vágányra, nézzem meg, mi van ott. Egy fél Bengáli csuklós volt egy pőrekocsin. Szentesen ez szokatlan látvány volt. Tudnék én itt órákig írogatni, talán máskor folytatom.
(itt jegyzem meg, hogy apám meg a Volánnál volt gk vezető, és ami időt nem a vasútállomáson töltöttem, akkor meg a Volán-telepen voltam. Hadd örüljön már monor kolléga is...)
Örömmel látom,hogy sokan szeretik a vasutat és sok vasútmániás ember van itt a neten!
Ha jól emlékszem,akkor 3-4 éves koromban szerettem meg a vasutat.A szüleimmel Szeged környéki kisfaluban laktunk ,nagymamámék pedig Orosházán.Mindig vonattal utaztunk a két város közt.Amikor mamáméknál voltunk mindig vonatosdit játszottam (én voltam a mozdony és húztam a hosszú láncot;a lánc volt a személyvonat és a tehervonat) :) és amikor már tudtam írni és olvasni,akkor menetrendet is csináltam magamnak.A mozdonyokat is elneveztem magamnak pl.:személyvonati mozdony --a csörgő,púpos--; tehermozdony --a szergej,bobó--; és villanymozdony volt a V43-as Szili!Aztán cseperedtem tovább és biciklivel játszottam vonatosdit!Aztán elhatároztam,hogy mozdonyvezető szeretnék lenni.A vasút világa nagyon megfogott engem!Azt még el kell mondanom,hogy a rokonságunkba volt egy vasutas (forgalmi szolgálattevő volt Hódmezővásárhelyi-Népkerten). Kb 8-9 éves lehettem amikor a szüleimmel Galyatetőn nyaraltunk és már jöttünk haza az üdülésből és akkor láttam a jegyvizsgálónál a MÁV Hivatalos menetrendjét!Anyukám a menetrend váltáskor megvette nekem a menetrendet,akkor nagyon-nagyon megörültem neki!Onnanstól kezdve a menetrenddel kezdtem el jobban foglalkozni!
Közben felcseperedtem és 7.-es lettem,amikor már el kellett gondolkozni,hogy merre is továbbÉn Szegedre szerettem volna menni a Gábor Dénes szakközépbe a vasútforgalmiba,de anyám lebeszélt róla! Aminek nem örültem!Az anyám mottója: "Gyerekem előbb legyen egy rendes szakmád és utánna bármit tanulhatsz!". Így 8. után Hódmezővásárhelyre mentem a 602-es Szakmunkásképzőben és esztergályosnak tanultam. De ezek évek alatt mindig vonattal jártam be tanulni és a 3 év alatt egy-két jegyvizsgálóval kezdtem összehaverkodni.A szakmunkás éveim alatt is a vasút felé hajtott a szivem.Ennek eredményeképpen sajnos a szakmunkás vizsgán meg is buktam.Közben beadtam Szegedre a Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépbe a felvételit,hogy le tudjak érettségizni.Szeptemberben és Októberben csak a szakmunkás pótvizsgára készültem ami szerencsémre sikerült is!Így tudtam folytatni a 2 éves érettségit.De a 2 hónapi lemaradásomat is be kellett pótolni és a rossz jegyeket is kellett javítanom!Az érettségi utolsó évében megint a tovább tanulásomon kellett gondolkodnom!1999 áprilisában már kezdtem érdeklődni a GD igazgatójánál a vasúti képzések iránt.Adott egy tájékoztatót,amibe kb 5-6 féle vasúti szakmával volt kapcsolatban! 1. helyre a vasútüzemvitel-ellátó technikusi szakot jelöltem be.Ezen kívül még 2 db vasúti szakot jelöltem be!Beadtam a jelentkezési lapot a suliban és vártam a válaszukat,hogy tanulhatok-e vasutasnak és megvalósul-e a régi mozdonyvezetői álmom!Közben az utolsó előtti akadály elgőrdült előttem: sikerült leérettségizni!!!A nyár közepén megkaptam a felvételi eredményét: felvettek az 1. helyre bejelölt vasútüzemvitel-ellátó szakra.Nagyon örültem neki!
A technikum 1. évében sajnos rá kellett döbbenem,hogy nem leszek mozdonyvezető.A forgalmi ismeretek nekem túl nehéznek bizonyultak a személyszállítás meg nagyon jól ment.Ezen elgondolkodtam és a jegyvizsgáló szakma felé kezdtem orientálódni!A 2. év végén sikerült megszereznem a technikusi biznyítványt és mehettem volna a vasútra jegyvizsgálónak,de közbe szólt a sorkatonai 9 hónapos élet :)!A katonaság leszereltem és 3 hónapig élveztem a szabadságot.2002 augusztusában Szegeden az állomásfőnöknél jelentkeztem vezető jegyvizsgálónak!ő elmondta,hogy majd orvosi alkalmasságira el kell menni. Az alkalmasságit 3 nap alatt lezavartam.Az alkalmasságin a pszichiáternő közölte velem, "hogy a tesztem olyan jól sikerült,hogy miért nem megyek mozdonyvezetőnek"! Én mondtam neki,hogy majd később szeretnék majd menni.
Az állomásfőnök 2001 augusztus 30-val felvett és azóta a vasútnál dolgozok,mint vezető jegyvizsgáló (továbbiakban:vjv)!
Ezzel az álmom egyik fele teljesült: az,hogy a vasútnál dolgozhatok.Ennek nagyon örülök és boldog vagyok!Sokat tanultam vjv-ként az emberektől az utasoktól és köszönöm nekik,hogy megtanítottak,hogy hogy kell emberekkel bánni!
Azt még leírom,hogy a topic nyitó mattillal kollégák vagyunk!Nagyon jó vele dolgozni!
Bocs,ha egy kicsit hosszú voltam! :)) Még jövök!!!
Hehe :-) én is így kezdtem... egy fél éve... először csak a psz. aztán már a hely, idő, aztán a strigulák, ha többször is láttam... aztán el is kezdtem bevinni gépre, dehát rengeteg időt vesz el, meg lusta is vagyok... :-)) de mostmár nemigen írom fel. bár, most, hogy mondod, megint írogatom.... :-)))
Amit én csinálok, azt nem hinném, hogy sokan tennék. Mondjuk úgy, hogy kb. trainspotting. Tavaly április óta ahol csak járok, mindig mindenhol felírom egy füzetbe, hogy melyik mozdonyt, motorkocsit vagy vezérlőkocsit mikor és hol láttam. Ja és persze erről részletes statisztikát vezetek, hogy melyiket hányszor láttam. Már a 3. füzetnél járok. Bolond vagyok? :-P Hihi!
Attól még, hogy nemrég szeretted meg a vasutat, attól még nem leszel semmivel sem kissebb. Igazán aktívan én is csak 1 éve kezdtem el foglalkozni a témával. Azóta viszont a szabadidőm 40%-át a vasút teszi ki. Most szeretnék belevágni a vasútmodellezésbe. Elég kreatívnak érzem magam hozzá, csak az a gond, hogy a szükséges mm-nyi nagyságú csavarokat és fogaskerekeket lesz nehezebb beszerezni. Egyébként hajrá kolléga! Üdvözöllek a vasútbarátok táborában!
Azért meglepően látványos a pályások munkájának eredménye, vagy eredménytelensége. Főleg a hazai költségkeretek figyelembevételével szerintem a mágia határát súrolja, hogy még egyáltalán járnak vonatok.
Mint kihívás, javaslom pillants rá a HSH vágányhálózatára. Az ám a High Speed Track! :-)
