NA, most erről az jutott eszembe- de lehet már írtam, hogy a nyitott újpesti pályára mentünk hétvégén - tán hétre, hockejozni, Bugibácsival le lett beszélve, jött Juless is, sikerült első jeget fognia, hogy egy ordas nagyot perecelt. :D
Dryden halála kapcsán Bowman elárulta, hogy három éven át készült ez a könyv. Már a vége felé jártam, amikor egyik fejezetnél beugrott, hogy vajon mennyi ideig tartott ezt összehozni. Így már érthető. Tudom, hogy Dryden 'The Game' című írását tartják minden idők legjobb sportkönyvének, de szerintem a 'Scotty' jelentősebb.
Nemrégiben végeztem Ken Dryden könyvével, amit Bowmanről írt (Scotty: A Hockey Life Like No Other). Nem egy szokványos életrajzi írás, inkább egy NHL történelemkönyv, szuperizgalmasan elmesélve. Dryden rávette Bowmant, hogy az általa látott csapatokból mondjon nyolcat, és azokon keresztül meséljen a korszakokról. Bowman szemén keresztül olvasol az utóbbi közel nyolcvan év összes sztárjáról. Ráadásul Dryden nagy ötlete a végén derül ki, Bowman zárásként playoff rendszerben egymás mellé helyezte ezt a nyolc csapatot, és győztest hirdet, elárulja, melyik az NHL történetének legjobb csapata. Lenyűgöző könyv, tele kulisszatitkokkal, azt hittem, sima életrajz, de gyakorlatilag mindent megtudsz az NHL-ről, amit érdemes volt látni, tudni az utóbbi 80 évből.
Közben már működik a The Hockey News archívuma, 1947-től az összes megjelent lapszámot feltették, pdf-ben és digitálisan is elérhető, tehát nyomtatható az eredeti, és ha csak olvasni akarod, megkapod a mai webes formátumban is. Elképesztő melót tettek bele...
Négy órával a meccs előtt már több irányból állt a sor a United Centernél. Mindenki mezben vagy csapatlogós kabátban jött, nem rémlik, hogy láttam volna civilruhás embereket. Sokan érkeztek Detroitból, egy velem korabeli anyuka Yzerman, a tízéves forma kisfia Larkin-mezben araszolt előttem a sorban. A United Centerhez az utóbbi pár évben hozzáépítették az átriumot, ide került át a Jordan-szobor, és innen, illetve az utcáról is nyílik bejárat a Madhouse on Madison Bulls/Blackhawks Store-ba. Én a bolton keresztül mentem be, onnan az átriumba, ahol fekete Blackhawks Chelios-mezt húztak a Jordan szoborra, és 14 órakor kezdődött a buli. Megérkezett a színpadra Gary Suter, Ed Belfour, Tony Amonte és Jeremy Roenick, velük Pat Foley beszélgetett - Amonte sokat hízott, Sutert nem ismertem volna meg, Roenick nem változott, Belfour viszont nincs jól, valahogy túl lassan, óvatosan, betegesen jött-ment és ült le. Az arca sem tetszett, remélem, nincs baja. Miközben sztoriztak Chelios velük szemben, és felettünk állt a galérián, néztem a reakcióit, szerintem meghatódott.
Aztán bementünk a United Centerbe és 15 órakor kezdődött a show. Chelios és a mamája kocsival gurultak be, aztán jött a beszéd. Elmondása szerint a szeptemberi bejelentés óta írta, tervezgette. Pörgött előtte egy óra, mérte a műsoridőt, vicces volt, mert leszarta, 6 perc volt hátra, amikor mondta, hogy ő ezzel nem foglalkozik, természetesen egyetértő üvöltés volt a válasz. Jópofa volt, oda szólt Kane-nek, hogy tudja, milyen Detroit-mezben, és pár év múlva ő is itt fog állni egy ugyanilyen ceremónián. Persze erre is robbant a csarnok. Azt mondta, Kane minden idők legjobb amerikai hokisa, és megkérte, hogy ne lopja el a show-t ma este - hát ez nem sikerült. Kitért külön Dennis Rodmanre, amikor a 90-es évek Bulls/Blackhawks éjszakai partikról sztorizott, felhozta Jordan híres Gatorade reklámját, a 'Be Like Mike"-ot hozzátéve, hogy a bulikon nem Gatorade-et ittak... Mutatták Rodmant, aki gumiklumpában, melegítőalsóban és egy Bulls-pólóban volt, szóval csak a szokásos. Na, ő is óriási ünneplést kapott. A Pearl Jam énekes, Eddie Vedder törölgette a szemét, amikor Chelios felidézte azt a szeptemberi koncertet, ahol Eddie bejelentette, hogy visszavonultatják a mezét. Ugye Chelios nem a Blackhawkstól tudta meg, úgy intézték, hogy a koncerten döbbenjen meg.
Kane az első harmad első reklámszünetében kapta a tribute videót. Hát, simán volt akkora ünnep, mint Cheliosnál. A videó végén tett egy tiszteletkört, de a taps csak nem maradt abba. Ezért tett még egy kört, és még mindig üvöltöttünk, szóval háromszor tapsoltuk vissza, három kört tett, de a legnagyobb nem ez volt.
Én még ilyet nem éltem át, mint a győztes góljánál. Van egy csapat, amit mindannyian utálunk, és a Blackhawks történetének egyik legnagyobb alakja, a gyűlölt csapat mezében, hosszabbításban, kapura tör, gólt szerez, és nem fújjolunk, mint rendesen, hanem ünnepel a United Center. Bármerre néztem, tapsoltak az emberek. Álltunk és mosolyogtunk. Lényegtelen volt, hogy ez a Detroit, leszartuk, milyen mez van rajta. Kane számított, és az a sokszáz pillanat, amit 2007 óta adott. Ilyen végjátékra nem lehetett felkészülni, mégis, mintha 20 ezer ember ugyanúgy reagált volna, legalábbis én nem hallottam fújjolást a győztes gólnál.
Aztán kinn voltam a Colorado ellen is, de azt inkább hagyjuk :)
Fogalmam sincs, hogy mi ide a jelszavam, az email címem sincs már meg, szerencse, hogy a zinternet nem felejt, ezzel együtt érzem már a móka végét, kizárt, hogy újra regisztráljak egy ilyen libernyák-konzervatív fertőbe ;)
Viszont 25 éves a Preds, sok minden változott azóta, összességében elmondható, hogy csak Mac miatt 3 szurkolót vesztett a Wings:-P
Csak idő kérdése volt nyilván, hogy miért pont most, azt viszont nem tudom.
Fura volt látni hogy megöregedtek a legendák. Johnston 88 éves, pff,, nagyon megfáradtnak tűnik, ennyi idősen érthető is, de leginkább Stevens, aki szarul néz ki, jól szétcsapta magát ... :P Milyen kontrasztos, hogy Jagr hozzá képest friss, és ropogós.
Rohadtul sajnálom, hogy végül nem jutott Jagsnek egy levezetés Pittsburghben, akár pár meccsre, vagy egyre.
Jó volt Olczykot látni - megviselte azért durván a betegsége.
Plusz szerintem Lange megérdemelte volna, hogy ő legyen a konferenaszié, vagy esetleg lehettek volna Steigerwalddal felesben, még utóbbi lett volna a legfainabb.
Sajnos a hivatalos honlap pár éve már nem küldi át Európába, ebayről szoktam megvenni az ilyen különszámokat, illetve van a Zinio oldalon előfizetésem. Rohadtul megéri, tavaly nyáron 23 dollárt fizettem, ezért az összegért 16 lapszámot adtak, a season preview volt az első, egy hete küldték a Draft Preview-t, és még 3 szám hátra van, úgy számolom, lefedik az egész 22/23-as szezont. Ezek kinyomtathatók, pdf-ek.
Digitalizálják az egészet, hozzáférhető lesz az összes megjelent példány. Ízelítőnek kiadtak egy szenzációs különszámot 100 classic covers címmel, érdemes megvenni.
