Off: Néhány fórumon már voltak viták erről a nagyfrekis vízbomtásról. Jól hangzik, de ha egy picit is hozzáértő elgondolkodik, hogy a vízbontáshoz szükséges felületeknek vajon mekkora a kapacitása vezető folyadékba merítve, rájön, hogy azt az X kHz-el vagy MHz-el lüktető áramot milyen gyorsan simítja tökéletesen sima DC árammá. :-(
Amin nem lehet vita.: 1 db hidrogén atom leválasztásához pontosan 1 db elektron kell. A leválási feszültségen lehet variálni a felhasznált anyagokkal. Elektródák távolsága, elektrolit vezetőképessége, elektródák anyaga, mint pl. platina...
Minél többen szólnak, annál több gondolat jut el a többiekhez, ezért van a fórum. :-)
Úgy van ahogy mondod, a fosszilis "konzervek" praktikusan 100 %-ban alakulnak hulladékhővé a felhasználásuk során, az atomenergia esetében pedig maghasadáskor sokmilliárdszor annyi hő szabadul fel adott idő alatt ahhoz képest, mint ha a földben hagynánk érc formájában bomlani.
Ezek ugyan eltörpülnek a légkör energiaháztartásához képest, de a lakott területeken mégis hatással lehetnek.
A napelemek megváltoztatják a felszín albedóját, valamit növelhetnek az elnyelt sugárzáson, viszont a termelt energia legalább nem növeli az energiaháztartást.
"Pláne, hogy elvben maga a DC is jó vízbontásra. Inverter, stb. sem kell."
Erre írtam, látom nem ment át.
Szóval kell sokminden, direktben a DC-t nem használják vízbontásra.
Az mindegy milyen inverter, pwm, egyéb kell, nagyjából egyformán bonyolult technika ha AC-t kell előállítani vagy vizet bontani. Ennyit szerettem volna információként közölni.
De ha azt nézzük,hogy a föld foszilis energia hordozóit-atomerőművet használunk energia termelésre.
Azzal folyamatosan plussz energiát viszünk be-szabadítunk fel a bolygón=melegszünk.
Szemben a megújuló energiákkal melyek a bolygóra mindenképpen bejövő-helyben levő (szél-árapály) energiáját kihasználva termelenek-azaz nem növelik a bolygó hőmérsékletét.
Persze jó ideig még biztos kell használni foszilis-atom erőművet,de minden próbálkozás ami csökkenti azok használatát meggondlandó. Természetesen ha üzletileg nem éri meg akkor nagy ívben les..ják.
dual harvest solar agriculture ...meg hasonlókra rákeresve rengeteg helyen van már. olyan is ami alatt dögnagy kombájnok csinálják a szokásos mezőgazdasági munkájukat. nálunk is kezdték: a birkákkal fűnyírást :) még előnye is van: nyáron nem égeti szét a nap a talajt
Ez a videó viszont nagyjából mindenre kitér ami fontos lehet a hidrogén témakörben. Legtöbbjét én is említettem, ami újdonság az, hogy a 150 t/év kapacitású hidrogéngenerátor a jelenleg már 30 t/évre való junk áramot "talál" a mellette lévő napelemparkban, tehát 20%-os kapacitáskihasználtság érhető el manapság. Ez nagyon magas, közelebb van az ipari felhasználás lehetősége, mint gondoltam.
A végterméket most is jó áron tudják értékesíteni, sajnos az oxigént elengedik, az is piacképes termék.
A fosszilissel való versengés témában vitatkoznék, egyre nehezebb kibányászni a fosszilis energiahordozókat. Sosem fogynak el, de egyre több energiát kell befektetni a kinyerésükhöz (EROI csökken). A költségben pedig sok "kéznek" a haszna is benne van, a végső ár egyre magasabb lesz.
Ami még meglepő, hogy milyen szépen zöldül a napelemek alatt a rét a csupasz rekultivált területtel szemben.
Kicsit magasabb oszlopokra téve a napelemeket szépen lehetne hasznosítani állattartásra a területet, vagy akár mezőgazdasági célokra is.
Ha így marad az is jó, védet területek alakulhatnak ki a biodiverzitás újjáéledő szigeteiként.... méhlegelő, vagy hogy hívják divatosan?
Én nem csak elfogadom, hanem mindig is ezzel érvelek, most nincs szükség hidrogén konverzióra, mert nem termelünk annyi zöldáramot amit ne tudnánk egy napon belül felhasználni.... következésképp néhány órányi tárolaára van szükséglehetőség.
Ez kb. a határeset beruházási költség szempontjából, de első fecske mindig tanulópénz. Az irodalomban kb. fele költségekkel kalkulálnak.
Ahhoz, hogy rentábilis legyen azért nem elég a néha, rendszeres, napi szintű junk áramra lesz szükség. Mindenesetre van még 10 év, hogy kikupálódjon a technológia... :-)
ChatGPt-vel készíttettem egy grafikont a zöldhidrogén vs. 120 Ft/m3 földgáz paritásról.
Beruházási és működési költségek függvényében 1-6 Ft/kwh napjunkáramár mellet kerülhet pariba a 120 forintos földgázzal.
Ez egyben azt is jelenti, hogy megfelelően kiépített vízbontó hálózat és elegendő rendszeres junkáram esetén az áramár nem csökkenhet ezen értékek alá a piacon, mert a fölösleget fölszívja a hidrogénelőállítás.
A rendszerest azért emelem ki, mert az OPEX csak így csökkenthető.
Ilyeneket hallani a nap/széláramról is, rohadt drága valójában.... még mindig írogatják...
Hidrogénre akkor lesz szükség a tartalék hőerőművekhez, ha a zöldáram termelési kapacitás legalább 30-40 %-kal haladja meg a szükségletet éves szinten kontinentáslisan.
Akkor lehet újratárgyalni, hogy melyik a drágább, addig nincs piaci lehetőség a földgáz teljes leváltására globálisan.... persze ha csak 80-90 %-kal mérséklődik a földgázfelhasználás akkor már nem is annyira a piaci, hanem inkább társadalmi igény lesz a maradék földben hagyására....
Tudod.... százszor leírtam már én is, hogy sosem lesz hidrogénautó, hidrogénmozdony, stb. mert az eredő hatékonyság messze elmarad a konkurens akkumulátorétól.
A probléma az, amit viszont szkeptikusok nem vesznek figyelembe, hogy ebben az esetben a fosszilis földgázt kell kiváltani, annak pedig lehet alternatívája/konkurense a hidrogén, nincs jelentősége a konverziós hatékonyságnak, csak az előállítási költségnek kell alacsonyabbnak lenni, mint a földgáz ára.
Amúgy a földgáz most is drága, ráadásul rettentően függővé tesz és ölnek érte....
Ezt már 10-nél többször leírtam, de nem én vagyok az egyedüli. :-( Létezik egy Alternatív energia topic, ahol nálam sokkal okosabbak még ennél is többször kiszámolták, mennyivel kerül többe az energia, ha hidrogént, metánt, ammóniát, stb. gyártanának belőle és azt alakítják vissza árammá. Sőt, még azt is leírták, hogy a laborban kifejlesztett szuper katalizátorok, amik lehetővé teszik a hidrogén 90%-nál nagyobb hatékonyságú elektrolízisét, mennyit érnek ipari léptékben.
Sajnos, tüskés kollégánk hajlamos először írni, utána olvasni. Akkor is szelektíven. :-(
Az elektromos energia kb. 20%-ot képvisel a primrenergia felhasználásunkban. -még akkor is ha az átalakítási veszteség miatt valójában ennek a duplája kapcsolódik hozzá, rengeteg felhasználási terület van a közvetlen elektromoson kívül.
Túlméretezés esetén bőven lesz olyan áram amivel vizet lehet bontani és a tartalék erőműveket földgáz helyett ezzel üzemeltetni a dunkelflaute időszakokban.
Igen, igazad van. Ott a konkrét hozzászólásban már valóban csak a nyári túltermelés került szóba.
De a hozzászólás lánc alapvetően arról szólt, hogy financiális szempontból nem gond a nyári túltermelés. Nem gond, ha nyáron a termelés egy része veszendőbe megy, ha télen el tudjuk fogyasztani az egész termelésünket.
Amíg az október-március időszakban elhasználjuk a napáramot, addig a plusz napelemeink is megtérülnek. Nem baj, ha az április-szeptember időszakban elvész a termelésük.
