Érdekes dolog látni, ahogyan reagálnak az ilyen videók készítői, amikor a Firth of Fifth-et kérik tőlük a nézőik (egyszer megnéztem egy ilyen "first reaction" videót, azóta időnként fel-feldob egyet a youtube). Itt ez a nigériai plázacicának kinéző lány pl. (Persze az sem akármi, hogy hányféle kultúrába jutnak így el ezek az értékes zenék.)
Így van. Szerintem fognak. Évek óta errõl... ööö... nem álmodom, is álmodozom, hanem csak úgy bennem van a dolog. Mint ami biztosan vagy legalábbis jó eséllyel be fog következni, csak azt nem lehet tudni, hogy mikor. Voltak kisebb-nagyobb megerõsítések, például az, ahogy Collins írt a könyvében a háromtagú Genesisrõl.
Megnéztem (és fölvettem) korábban az egyik csatornáról.
Érdemes megnézni - két dolog miatt van hiányérzetem: egyrészt Hackett komoly szólópályájáról nincs semmi, másrészt Ray Wilson talán megérdemelt volna pár szót legalább.
Ez így igaz, élmény volt. Az a szerénység pedig, ami áradt Steve-ből, ahogy jött-ment a színpad és a városháza között, és el-elbeszélgetett, amikor épp szünetet tarthatott.. de így kell ezt csinálni.
