A megyei rendőr-főkapitányság politikai nyomozó osztályának bemutatására sokáig kísérlet sem történt. Czetz Balázs levéltáros, a Fejér Megyei Levéltár igazgató-helyettese minap tartott előadást a témáról. Ő sem törekedett a rendszerváltozásig ismertetni az osztály történetét, hanem egy időben szűk - mindössze két évet átfogó - periódust kutatott végig. Ám a szakember szerint ez az időszak (az 1957 és 1958 közötti) a legjelentősebbnek tekinthető az osztály életében, hiszen ekkorra esett megszervezése, az ügynökhálózat kialakítása, az ÁVH-tól örökölt nyilvántartási rendszer felülvizsgálata, valamint az ellenforradalom nyílt erőinek felszámolása. A forradalom bukása után nagyon hamar - vidéken már november végén - megkezdődött a politikai rendőrség megszervezése. A korábbi gyakorlattól eltérően a rendőrség kötelékébe tartozó politikai nyomozó osztályokat állítottak fel, az önálló államvédelmi hatóság megszűnt. Az új osztályokat kezdetben volt államvédelmisekkel töltötték fel, azonban fokozatosan igyekeztek őket újonnan toborzott munkatársakkal felváltani.
A magyarországi és a kelet-európai változásokhoz a keretet a nemzetközi helyzet, a nagyhatalmak erőviszonyának alakulása, a Szovjetunió gazdasági gyengülése határozta meg. 1985. március 11-én Mihail Sz. Gorbacsov lett az Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának új főtitkára. Kádár János az év őszén tisztelgő látogatáson kereste fel Moszkva „új urát”. Kettejük megbeszélésén kényes kérdések is felmerültek, mint például az 1956-os forradalom, vagy Kádár utódlása. A következő év elején Gorbacsov az SZKP XXVII. kongresszusán (1986. február 25.) meghirdette a peresztrojkát, a politikai-gazdasági rendszer átalakítását, reformját. Két év múlva vált csak a politikai elemzők számára is nyilvánvalóvá, hogy milyen súlyos problémákkal küzd a Szovjetunió. 1988. február 8-án Gorbacsov bejelentette, hogy az 1979 óta tartó értelmetlen, pazarló háborúnak véget kell vetni, és a szovjet csapatokat kivonják Afganisztánból. 1989 elején megtörténtek a csapatkivonások. A szovjet pártfőtitkár többször is katasztrofálisnak minősítette országa gazdasági helyzetét, és a hadikiadások számottevő leszállításáról beszélt, beleértve a Közép-Európában állomásozó csapatok és hadászati eszközök jelentős csökkentését. A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok részleges kivonása 1989. április 25-én kezdődött meg. Július 25-én Moszkvában fogadta Mihail Gorbacsov Nyers Rezsőt és Grósz Károlyt. A kétoldalú tárgyalás alkalmával megállapodtak, hogy folytatják a megbeszéléseket a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok további sorsáról, sőt megfogalmazódott, hogy megfelelő nemzetközi helyzetben a csapatcsökkentések folyamata elvezethet a teljes kivonuláshoz. 1990. január 13-án Németh Miklós bejelentette, hogy Magyarország és a Szovjetunió hamarosan megállapodást köt a szovjet csapatok mielőbbi távozásáról. Erre március 10-én került sor. Horn Gyula és Eduard Sevarnadze Moszkvában aláírta a szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló egyezményt. Az ország szuverenitása szempontjából döntő jelentőségű megállapodás végrehajtása két nappal később Hajmáskéren meg is kezdődött.
A szovjet csapatok Magyarországról való kivonását sokan összefüggésbe hozzák Nagy Imre 1989-es újratemetésével. Akkori beszédében a Fidesz nevében felszólaló Orbán Viktor vetette fel a szovjet csapatok kivonását....
Milyen kár, hogy nemcsak a hallásod szelektív, hanem az olvasással is gondok akadnak.....
1990. március 10-én aláírt csapatkivonás egyezmény 1. cikke szerint a Szovjetunió a csapatok kivonását Magyarország területéről 1991. június 30-ig befejezi
