A remekül sikerült szicíliai nyaralásunk után úgy éreztem, hogy a nyári dög melegből egy időre elegem van. Egy hét bőven elég volt a pancsolásból és a 40 fokból, ezért valamilyen másféle úti célban kezdtem el gondolkodni. Végül viszont, amikor rákerestem a nyáron olcsón elérhető repülőjegyekre, akkor nem sok úti célom maradt. Ezek közül pedig csak egyetlen egy hely volt, ahol még nem jártam és érdekelt is. Ez pedig nem más, mint Madeira. Tartottunk a feleségemmel egy gyors kupaktanácsot arról, hogy egy 2,5 éves gyerekkel egyáltalán érdemes-e nekivágni Madeirának. Miután átrágtuk az egészet, arra jutottunk hogy szeretjük a kihívásokat, szóval vágjunk bele. Ekkor még nem is sejtettem, hogy mennyi minden történik majd velünk egy hét alatt. Gondolhatjátok, hogy Madeira nem egy kimondott bababarát úti cél. Sőt még gyerek nélkül is sok esetben kihívás elé állítja az utazókat. A posztban minden kalandunkat elmesélem majd. Külön kitérek arra, hogy milyenek a látnivalók Madeira szigetén, mennyire nehéz a sziget szerpentines útjain vezetni és azt sem hagyom ki, hogy milyenek a helyi lakosok Christiano Ronaldo szülőhelyén. Öveket bekapcsolni, Madeirán landolunk!
Megváltozott körlöttünk a világ, és nem tudom / nem akarom felvenni vele a lépést. Nem lehet versenyezni egy video bloggerrel, vagy a mocsárszagú facebookon felvillanó információ morzsákkal.
Nem sokan kedvelik a hosszabb lélegzetű agyaskodást, plána ha a lehetőségeik karcsúbbak mint a mesélőnek.
A másik dolog ami miatt abbahagytam az az, hogy a "bezzeg az én időmben", a "bezzeg pár évvel ezelőtt" dolgokkal nem lehet nagy sikereket elérni. Mit érdekel egy mai elsőzőt, hogy pár évvel ezelött simán parkoltam az Areeiron vagy a Parque Florestal das Queimadas-nál. Ezek nekik megszűntek, nekik a default negyedórás tolatás van lefelé a hegyről mert nincs hol megfordulni. Alig tudok olyan dolgot leírni, ami ne bezzegezéssel végződne. Nos úgy érzem ezt olvasni senkinek nem okozna örömet.
Egyébként Madeirára megérkezni még mindig nagyon jóleső érzés. Kivánom mindenkinek, hogy legyen része benne!
Én is nagyon sajnálom hogy abbahagyod, élvezet volt olvasni az írásaidat az irónikus hangvétellel. Rengeteg olyan dolgot is megtudott az ember amire nem is gondolt volna, én sok ismerősömnek ajánlottam az írásaidat akár ide akár a másik szigetre utazott és mindenki csak pozitívummal beszélt rólad. Jó utazásokat kívánok a következő sok-sok évre is.
Megváltozott a világ és kiírtottam magamból a blogos közlésvágyat.
Makaronézia :)
Sao Miguelt eltettem nagyon öreg korra, ugyanis ott a bérbeadóknak elgurult az összes gyógyszerük, mert egy éjszakányi szállást fél véka aranyért mérnek. Gondolom azért, mert az Azorin lassabban múlik az idő. Sao Miguel sokadjára mérhetetlenül unalmas, hiába gyönyörű. A harmadik héten már az ott élő mérhetetlen számú szarvasmarhára hasonlít az ember ábrázata.
Az Azori csodálatos hely az első két alkalommal vagy amikor végleg odaköltözik az ember.
Madeira lesz jövőre is, mert találtam egy kellemes házat egy hegyoldalra felragasztva és ott bizony nincs szomszéd. Bérlek egy kényelmes autót és cél nélkül járom a szigetet. Idén tizenegyezerre nőtt a megtett kilométerek száma. Bejártam olyan helyeket, ahová ma már nem nagyon mennék be. Bemásztam bezárt gyártelepekre, öreg elhagyott házakba, építés alatt levő alagutakba.
Azért nem írok már Madeiráról, mert szerettem a szigetet és kedveltem az ott élő összes embert. Nem szeretnék velük kapcsolatban a fikázás szintjéig lesüllyedni.
Most már vannak Madeirának olyan részei amit nem szeretek. Nem tudok szó nélkül elmenni amellett, hogy a westend nagyságú belvárosukban a járdák ragadnak a mocsoktól és kőkemény húgyszag járja át az utcákat. Vidéken szinte teljesen megszünt az útszélek karbantartása, és már nem bűn európai módon a lomot kidobni egy olyan helyen ahol, akkor azt éppen senki sem látja. Tíz éve ezért karóval agyonverték volna az illetőt.
Régen örültek, ha betértem egy kisvendéglőbe, ma már azt látom sok vendéglátóban, hogy "pénz, pénz, pénzecske..." Kapom a sablon grillezett húst, amihez nem kell sok tudomány. A séf betanítása negyed óra, amiből tíz perc a tűzgyújtás. Az abrosz eltűnt, kapom az A4-es - ki tudja miből újrahasznosított - papirt.
Sajna a közlekedésben is tűnik el a konfrontációk elkerülése, egyre több helyen tapasztalható a helyiek tőlünk felvett európai stílusa. 90-es táblánál 110-zel hajtva úgy tol maga előtt, hogy a menetszele bent szeretne fordulni a csomagtartómban. Pedig nem hiszem hogy tudja hogy turista vagyok, ugyanis az az első, hogy lehúzom a matricát a kocsiról.
A fentiektől függetlenül Madeira gyönyörű hely és zömében kedves emberek lakják.
Voltak/vannak írásaid között sok emlékezetes szöveg, mondat, kifejezés, vagy éppen beszólás, amire mindig könnyesre röhögtem magamat, de szerintem mások is... 😉
Gondolom, azért az utazások meglesznek továbbra is Makaronézia szigeteire...
Idén egy hosszabb kocsit kaptam a Sixt-től. Ez volt az első automata kocsim Madeirán. Kényelmesebb vele menni, de szerintem a kézi váltós csak jobb. Jövőre kipróbálom az elektromost, ha végre válaszol a Sixt a kérdéseimre. A háromszáz eurós benya számla egy kicsit megviselt.
Az utánam érkező fiatal spanyol párnak viszont nem jött össze az első kiállás a pipicike parkolóból. Úgy kellett kicsörlőzni az első napos bérleményt. Ha nem kötött teljes biztosítást, akkor szépen behorpasztották a hitelkártyáját...
Nem valószínű. Idősek vagyunk, az utakkal nehezebben bírtam, és a férjem nem vezet Azért gyönyörű dolgokat láttunk. . Fenruárban azért nincsenek olyan szép dolgok, mint áprilistól kezdődően, de mi nem tehetünk arról, hogy februárban van a házassági évfordulónk, és ezt mentünk ünnepelni. Kereket:)) Fél évszázad hosszú idő:))
Azért ez a Madeira megizzasztott minket. Az utak. Hol fel, hol le. A szállásunk is egy olyan helyen volt, hogyha gyalog közelítettük meg, olyan érzésem volt, mintha falat másznánk. De persze azért nagyon érdekes és szép! Túléltük. A bérautónak csak a jobb hátsó sárhányóját nyomtam, meg. Most várom a számlát:))
A szombat esti WIZZ is első körben divertált Tenerifére. (Rokonaim utaztak vele) Mivel a meteor javuló tendenciát mutatott tankolás és némi várakozás után újra indult, és sikeresen leszállt hajnali 2-kor Funchalban. A rokonok szerint a várakozás ideje alatt a személyzet maximálisan igyekezett az utasokat információkkal és étellel-itallal ellátni.
Február 11-én indulunk két hétre. Kicsit lerobbanva várjuk, és reménykedve, hogy nem csak esőben lesz részünk. Ráadásul egy nagyon kerek házassági évfordulót s itt ünnepelünk. Valaki nyugtasson meg, hogy nem csak a rossz idő vár ránk. Előre is köszi!
