Egyébként tényleg csak "vakáción" vagyunk, mert jelenleg is jégkorszak van, csak most egy úgynevezett interglaciális van, azaz átmeneti meleg periódus, ami a nagy eljegesedések között szokott lenni kb 10-20.000 éven át. Ezen belül vannak persze kisebb éghajlatváltozások, úgynevezett kis jégkorszakok, amik pár száz évesek, és nem mérhetőek a glaciálisokhoz, tehát az eljegesedésekhez. Ezek a hidegebb-melegebb periódusok a történelmet is befolyásolták, hisz a vikingek egy átmeneti meleg periódusnak köszönhetően tudtak északon elhajókázni Grönlandon át Észak-Amerikáig (Grönland jelentése: Zöld ország, így nevezték el a felfedező vikingek mivel nem fedte úgy jég, mint manapság), és a bekövetkező hideg periódus vágta haza őket, mert nem akartak úgy élni Grönlandon, mint az általuk megvetett, vadembernek tekintett eszkimók.
Én is úgy tudom, hogy a jégkorszakok a kontinensek vándorlása miatt van, mert hogy "épp rossz helyen vannak". Egy számomra elfogadhatónak hangzó elmélet szerint a Pangea szétesése okozta a fokozódó lehűlést ( az tény, hogy ha nem is jégkorszaki mértékben is, de akkortól fokozatosan csökkent a földi átlaghőmérséklet egészen a jégkorszakokig), ami a vegetáció szegényesebbé vállásával a nagytestű, így hatalmas táplálékigényű állatok, igy többek közt a dinoszauruszok kipusztulását is okozta (amiknek a szervezete ráadásul kevésbé hatékonyan dolgozta fel a táplálékot, így ugyanannyi energia előállításához több táplálék kellett, mint pl egy elefántnak, pedig egy elefántnak is egész nap ennie kell, hogy megfelelő táplálékhoz juttassa hatalmas testét). Persze a ma divatos elmélet a katasztrófáelmélet, ami ugye a becsapódó kisbolygóról szól, ennek csak az a szépséghibálya, hogy a dinoszauruszok kipusztulása egy több millió éves folyamat volt, nem pedig hirtelen, pár év alatt jezaljó eltűnés.
Attenborough azt írja, hogy a legutolsó feltöltődés kb 5,3 millió évvel ezelőtt következett be. Becslések szerint elég volt hozzá egy évszázad, hogy megteljen ismét az egész medence.
Biztos érdekes lesz, amikor majd egyszer elkezdik feltárni az Antarktisz hajdani világának a maradványait. Biztosan viszonylag ép csontvázak maradtak meg több millió évvel ezelőttről is. (Mármint ami a föld alatt van, és a jég nem tette tönkre.)
az igazi gond az, hogy a jég az a mozgása során gyakorlatilag az alapkőzetig legyalulja a talajt, éppen ezért is tudunk olyan keveset a korábbi jégkorszakokról. kevés az értékelhető nyom. ettől függetlenül, az antarktisz elég nagy ahhoz, hogy maradjanak ilyan nyomok, csak éppen azt a 3 km jeget kellene eltüntetni vhogyan!
"Viszont a jégkorszaki jég felolvadására egyelőre semmi olyan elméletet és okot nem tudtak találni, ami elég gyors legye ahhoz, hogy valahogy nagynehezen katasztrófának lehessen nevezni. "
te is tudod, hogy van ilyen elmélet!
ha özönvíz kell, akkor számosat találhatsz a neten: a jég olvadásakor hatalmas tavak jöttek létre, gyakran jéggáttal elzárva, amikor a gát átszakadt, tengernyi víz árasztotta el a vidéket napok alatt!
Ezt nem is tudtam, hogy az Antarktiszon 6 millió éve még voltak fák. Pedig akkor is nagyjából ugyanott helyezkedett el a kontinens, mint most.
H avalóban ott volt, ahol most, akkor max a partvidékein nőhettek fák de ez is erősen kétséges, mert egyszerűen túl kevés a napsütés (napenergia) fél évig alig süt a nap. erről nincs infóm, de szerintem kell egy éves minimum napsütés ahhoz, hogy ott magasabb rendű növények éljenek!
az igazán érdekes még az lenne, ha kiderülne, hogy pálmafák!
"nem lett vege csak kaptunk vagy 15.000 ev vakaciot. az utobbi 3 millio evben meglehetosen szabalyosan kb 100.000 eves jegkorszakok es 10-20.000 eves felmelegedesek valtjak egymast. "
ez is egy érdekes dolog, mert állítólag évmilliókig meg nem voltak jégkorszakok, akkor nem működtek a csillagászati hatások, aztán 3M éve meg elkezdtek működni?
máskor meg állítólag csontra befagyott az egész föld (snowball-earth)!?
Kár, hogy a jégsapka földrajzi elhelyezkedését csillagászatilag nem lehet magyarázni! az "éghajlatváltozás-jégkorszakok" topicban számos példát hoztam, hogy miközben é-amerika new-yorkig be volt fagyva, szibériában a sarkkörön túl is mamutcsordák legelésztek, és sztyeppei éghajlat volt!
Érdekes ez a téma. Abban kételkedem, hogy a Fekete-tenger feltöltődése volt az özönvíz, ugyanis áldozata nem nagyon lehetett, ahoz túl lassú volt a víz emelkedése, viszont települések százai lehetnek a mélyben, az egykori partvonalon, a Fekete-tengerben minden megmarad. Ami a folyókat illeti, a Pó medréből maradt meg valami, a torkolata a mai Isztriától délre lehetett. Itt van Susak lösz-szigete is, ami valószínűleg a Pó hordalékából áll. A Duna forrásvidéke valószínűleg jég alatt volt, viszont a gleccserolvadékból alakult patakok megtalálhatták az egykori Duna medret, s volt valamilyen folyó, ez azonban jóval kisebb lehetett, mint ma, s talán egy tóban gyűlt össze, mielőtt elérte volna a tengert, (ennek a maradványai lehetnek az Al-Dunánál megmaradt mocsarak) s a téli hónapokban teljesen be is fagyhatott. Később a Duna torkolata jóval nyugatabbra volt a maitól, valahol a romániai Călăraşi környákén, Dobrudzsa pedig egy félsziget lehetett, tőle nyugatra egy tengeröböl volt. Még 2-3 ezer évvel ezelőtt is öböl volt a mai Duna-delta helyén, Caraorman, Letea pedig szigetek voltak. A Don, stb... folyókról sajnos nincsenek információim. Ami még érdekelne, hogy a jégkorszak idején a Fekete-tenger szintje jóval alacsonyabb volt, a Kaszpi-tengeré viszont magasabb, s a kettő között összeköttetés volt, aminek a nyomai most is látszanak. Erről esetleg valaki tud valamit?
A Foldkozi tenger 5 millio evvel ezelott szaradt ki. Itt most 10-20000 eves dolgokrol van szo, ami tok mas. Viszont allitolag a Fekete tenger is kiszaradt, ha nem is teljesen, de azert elegge. Nyolcezer eve meg valami 170 meterrel volt alacsonyabb a vizszintje, mint ma, a Boszporusz pedig nem letezett.
Mostanaban a Boszporuszon inkabb kifele folyik a viz, olyan evi 210 km3. Pontosabban a Fekete tenger szintje 35 centivel magasabb, mint a Marvany tengere, igy a felszin kozeleben evi 410 km3 enyhen sos viz folyik at a Marvany tengerbe, mig a melyben 200 km3 sokkal sosabb viz folyik be a Fekete tengerbe. Ennek aztan az az eredmenye, hogy a Fekete tenger melyen nagyon sos a viz, s mivel folotte konnyebb, kevesbe sos vizretegek vannak, nem is cserelodik s igy oxigen sincs benne.
Ez az egyensuly eleg kenyes. A Fekete tenger vizgyujto terulete 12,4 millio km2. Ha ezen a teruleten csak evi 17 milimeterrel csokkenne a csapadekatlag (vagy ennyivel none a parolgas), akkor a netto kiaramlas megszunne. Boven elkepzelheto, hogy a jegkorszak idejen sokkal kevesebb volt a csapadek errefele, igy semmi furcsa nincs abban, hogy ennyire kiszaradt a Fekete tenger.
Gondolom egy ideje mar merik a vizaramlast a Boszporusznal. Jo lenne latni hosszabb idosort a ki-be aramlasrol: ez eleg erzekeny klima-jelzo lehet.
A Po, a Nilus, a Rhone és a többi a Földközi tengerbe ömlô folyó völgye kétezer méterrel a mai szint alatt húzódik, mivel a földközi tenger többször is fenékig kiszáradt, amikor a gibraltári szoros elzáródott. Ezt ha jól tudom kutatták és alaposan felmérték.
A dunáé ott ahol most, pontosabban egy kicsivel bejjebb a szárazföld felé, mivel a fekete tenger szintje ha jól tudom nem változott soha jelentôsen. Ennek az oka a dardanellák szűk és sekély volta lehet és a bele ömlô folyók vízbôsége. Egyszerűen nem tudott lefolyni sehova.
Biztos érdekes lesz, amikor majd egyszer elkezdik feltárni az Antarktisz hajdani világának a maradványait. Biztosan viszonylag ép csontvázak maradtak meg több millió évvel ezelőttről is. (Mármint ami a föld alatt van, és a jég nem tette tönkre.)
Egyszer a discovery-n vagy a spectrumon lattam, meg neten is olvastam, egy fickorol, aki valamilyen mas jellegu kutatashoz kapcsolva kicsit keresgetett torokorszag fekete tengeri partvideken ugy 2000 kornyeken.
a ficko talalt valamit, talan fa epuletelemeket, amelyek egy "ozonviz" elotti falu maradvanyainak vel.
Az ozonviz a fekete tengerben kb 7500 evvel ezelott tortent, amikor a foldkozi tenger attorte a boszporusz foldgatjat.
A musor szerint a tengerviz emelkedese meg ott sem volt olyan gyors, hogy emberi aldozatok lettek volna, ezert en azt gondolom, ha lettek volna fejlett civilizaciok a jegkorszakban, azok nem pusztultak volna el a tengerszint emelkedestol. 2-3 centi vizszintemelkedes per ev meg nem vag taccsra egy fejlett civilizaciot.
Ezt nem is tudtam, hogy az Antarktiszon 6 millió éve még voltak fák. Pedig akkor is nagyjából ugyanott helyezkedett el a kontinens, mint most. Akkoriban, gondolom még erszényes emlősök is élhettek ott, mert a régi Dél-Amerika és Antarktisz élővilágára is az erszényes emlősök uralkodása a jellemző.
A forrásoknak utána kellene néznem. Ha érdekel, megteszem.
Úgy emlékszem a Donnak, Nilusnak, Rhone-nak és a Kongónak metalálták.
Sőt Chile-ben és Dél-Afrikában, Norvégiában glecser-völgyek is vannak a tenger alatt.
Szerintem a 10-15 000 évvel ezelőtti drasztikus tengerszint emelkedésnek érdekes régészeti következményei lehetnek. Ugyanis ha azokban a történelem előtti időkben voltak számottevő kultúrák, amik a tengerek partján jejlődtek, úgy azok szőrén szálán eltűntek a vízalatt.
nem lett vege csak kaptunk vagy 15.000 ev vakaciot.
az utobbi 3 millio evben meglehetosen szabalyosan kb 100.000 eves jegkorszakok es 10-20.000 eves felmelegedesek valtjak egymast.
A jegkorszakok eghajlata nagyon instabil, konnyen elofordul, hogy tizezer eves periodusokon belul 4-5 fokot valtozik a Fold atlaghomerseklete.
Az interglacialisok eghajlata joval stabilabb, a homerseklet valtozasa 1-2 fokon belul marad.
Ennek a periodicitasnak valuszinuleg csillagaszati okai vannak, a foldpalya bizonyos keringesi anomaliai miatt ( a fold ide oda dulongel nap koruli palyajan, mint egy reszeg ember) az eszaki es deli feltekere juto napsugarzas jelentos variacot mutat hosszu tavon, kulonoskeppen a sarkokhoz kozeli szelessegeken. ( Allitolag az eszaki felteke 60 szelessegi koretol felfele akar 10%kal is valtozhat par 10.000 eves tavlatban a besugarzas. Az ESZ 50-60 fok kulcsfontossagu a Fold eghajlata szempontjabol, mert itt talalhatoak a jegkorszakok alatt a nagy kiterjedesu jegsapkak, amelyek az egesz bolygo eghajlatat befolyasoljak. )
Ezeket a csillagaszati okokat, amelyeket en se ertek teljes egeszeben, hivjak Milankovich ciklusoknak. A neten jo sokat lehet roluk olvasni.
Viszont a fold tortenelmenek nagyobb reszeben nem voltak jegkorszakok, nem voltak jegsapkak. 6 millio evvel ezelott meg fak nottek az Antarktiszon.
A jegkorszakokat foldtorteneti mercevel nezve a kontinensek szerencsetlen pozicioja okozza. nevezetesen az, hogy van szarazfold a deli sarkon ( es az eszaki sarkkoron belul is) es az deli sark el van valasztva a meleg aramlatoktol egy korkoros hidegaramlattal. Masik szerencsetlen dolog, hogy az utobbi kb par tiz millio evben mind a panamai szoros mind a szuezi szoros lezarodott, igy megszuntek a kontinenseket kerulgeto aramlatok, amelyek az egyenlitoktol a sarkok fele szallithattak volna a meleget.
Emiatt a fold hoeloszlasa nagyon egyenetlen lett, kialakultak a jegsapkak. A jegsapkak miatt, pedig a fold altal visszavert feny mennyisege is megnott, pozitiv visszacsatolas.
Érdekes téma, de nem vagyok biztos benne hogy a az utolsó jégkorszak idején a mai európai folyók egyáltalán léteztek. Duna vízgyűjtőjének és felső szakaszának legnagyobb része jég alatt volt, Rajna talán egyáltalán nem is létezett. Nílus viszont nagyobb lehetett, és egy sor másik nagy folyó lehetett Észak-Afrika ma sivatagos részein, ami akkor erdős-ligetes övezet volt. A mai sivatag alatti egykori folyórendszereket már észrevették egy űrfelvételen, valahol láttam is már
A jelen meleg periódust megelözöen, mikor Európa északnyugati tájait és Észak-Amerika nagy részét jég boritotta, a világtengerek szintje olyan 120-130 méterrel alacsonyabb volt, mint ma. A Fekete tenger akkoriban el volt zárva a világtengerektöl és lefolyástalan tó volt a helyén, aminek szintje még mélybben, kb. 170 méterrel a mostani tengerszint alatt volt.
Ilyen körülmények között az általunk ismert shelf-területek, a kontinentális talapzat nagy része szárazföld volt s ha egy pillantást vetünk a térképre, nyilvánvaló, hogy sok nagy folyónak akkoriban lényegesen hosszabb volt a medre, mint ma (némelyiké sok száz kilométerrel hosszabb). Ezek az egykori folyómedrek most a tengerfenéken húzódnak, az esetek nagy részében nyilván késöbbi hordalékrétegek alá temetve. A fura az, hogy sehol sem találok utalást arra, hogy valaki megpróbálta volna ezeket a képzödményeket feltérképezni, pedig a mai technológiával ez már nyilván megvalósitható (bár nem olcsó mulatság).
Tudtok erröl valamit? Pl. a Duna merrefelé folyt akkoriban a mostani tengerfenéken? Hol volt a torkolata? További érdekes kérdések: a Dnyeper, Don, Po, Nilus, Tigris-Eufrátesz rendszer, Indus, Gangesz, Mekong, Jangce, Sárga folyó, Amur, Colorado, Amazonas, Paraná - La Plata, Kongó, Zambezi - és még nyilván van jónéhány. Mit tudunk az elsüllyedt folyókról?
