A kritikus tömeg a spontán hasadással nincs közvetlen kapcsolatban, legalábbis az urán esetében,
mivel a kritikus tömeg az önfenntartó láncreakcióhoz szükséges anyagmennyiség. Mivel a spontán
hasadás neutronforrásként jelentkezik, így csökkenti a kritikus tömeget ahhoz a kritikus tömeghez
képest, ami a spontán hasadás nélkül lenne.
az U235 esetében az alfa bomlás felezési ideje 7.1exp8 év, a spontán hasadásé pedig 1.8exp17 év.
Ez durván azt jelenti hogy egy 10 kg U235 tartalmú bombában vagy reaktorban másodpercenként
kb 20-30 spontán hasadással 40-60 spontán hasadási neutron keletkezik, ez nem nagyon befolyásolhatja
a kritikus tömeget. (egy energetikai reaktorban persze nagyságrendekkel több U235 van ezért ott
több spontán hasadásból származó neutron keletkezik)
A reaktorok és atombombák indítását azért nem szokták a spontán hasadásra bízni, ezért egy jó erős
neutronforrást is alkalmaznak.
Azt nem tudom, hogy a kozmikus sugázásból mennyi neutron származik felületegységenként, de valószínűleg
kevesebb.
A természetes neutronfluxus tényleg elhanyagolható. Jól is néznénk ki...
Spontán hasadásra egyébként az urán felezési ideje kb. 8*10^15 év (azaz ha nem lenne radioaktív bomlása, ennyi időnként feleződne meg a mennyisége)
alfa, béta, gamma nem befolyásolják a hasadást.
Konkrétan én semmilyet. :) Legalább is remélem...
Normál körülmények közt azért szerintem elenyésző, elhanyagolható a neutronsugárzás, nemde? SZóval nagyságrendekkel kisebb, mint amit maga az anyag spontán hasadással előállít. Persze a konkrét atombomba más tészta.
A kritikus tömeg ezek szerint ezzel a spontán hasadási állandóval van kapcsolatban? Az alfa, béta, gamma sugárzások nem segítik elő a spontán hasadást? Nem tartom elképzelhetetlennek.
Csak egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: valami olyasmi rémlik nekem, hogy kellő mennyiségű urán (persze megfelelő izotóp gondlom) egybe gyüjtése elindíthatja a láncreakciót, és így felrobbanhat. Ehhez ugye neutron kell (ráadásul nem is túl gyors). Ez honna jön ilyen esetben (már ha van ilyen). A spontán hasadásból?
Ez a spontán maghasadás különösen eredetinek tunik, szvsz az alfa bomlás feltehetoleg valamivel
több energiát termel. Ha viszont elfogadjuk az állítását az egyensúly lehetséges felbomlásáról,
és elindulunk visszafelé az idoben 1-2 milliárd évet, amikor ez a hotermelés lényegesen nagyobb
volt, akkor akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy a Föld már több milliárd évvel ezelott
felrobbant (de tényleg nagyon eredeti az ötlet:)
Na, ezt übereljétek! :) Annyira király, és ötletes elgondolás, hogy egy sci-fi írónak is dícséretére válna. Persze lehet mérföldes baklövés is, de az ötlet nagyon tetszik, mert eredeti. :)
A globális felmelegedés következményei sokkal súlyosabbak, mint korábban gondolták. Ezek a következmények bolygónk "belső magjának" újonnan felfedezett tulajdonságaival kapcsolatosak.
Jól megalapozott tény, hogy a Föld belső magja közel gömb alakú szilárd test, amely mintegy 1220 km sugarú, és bolygónk középpontjában helyezkedik el - ezt több évtizede végzett szeizmikus mérések is alátámasztják. Az általánosan elfogadott nézet szerint ez a szilárd test lassú növekedéssel érte el jelenlegi méretét a környező folyadék "kristályosodása" révén. Ennek a "kristályosodásnak" a látens hője látszólag megmagyarázza, hogyan termel hőt ez a belső mag.
A jelen cikk tekintetbe veszi a Föld belső magjának globális hidrogravitációs egyensúlyi feltételeit, és szigorú, kényszerítő erejű tudományos bizonyítékot szolgáltat arra, hogy bolygónk szilárd magjának mérete nem csökkenhet egy bizonyos minimum alá, mert egyébként a mag nem képes megmaradni a bolygó középpontjában.
Mivel a belső mag csakis nagyobb és nehezebb lehetett a múltban, mint ma - semmiféle "kristályosodás" révén nem alakulhatott ki. Ennek az egyszerű következtetésnek megdöbbentő következményei vannak.
Képzeljünk el egy 1220 km sugarú gigászi objektumot, amely lassan egyre kisebb, könnyebb lesz, és évmilliók óta hőt ad le. Mi lehet ez? Csakis olyasvalami, ami nukleáris bomlás révén termel hot.
A fentiek elsődleges következménye, hogy a Föld belsejében termelődő összes hő radioaktív eredetű. Más szóval, a Föld teljes egészében egy nukleáris reaktornak tekinthető, amelyet a szupernehéz belső mag különféle izotópjainak spontán maghasadása táplál, ennek bomlási melléktermékei találhatók a kéregben.
Az élet a Földön kizárólag e reaktor hatékony hűtése miatt lehetséges - ezt pedig elsősorban a légkör vezérli. Jelenleg ez a hűtés felel a magreaktorból illetve a Napból érkező hő valamint az űrbe kisugárzó hőmennyiség kényes egyensúlyáért, így a Földön az átlaghőmérséklet 13 celsius fok körül alakul.
Az elemi hőáramszámítások azt mutatják, hogy minden egyes foknyi átlaghőmérséklet-növekedés a Föld felszínén akár 15 fokos hőmérsékletnövekedést is jelenthet a belső magban.
A cikk megvizsgálja a belső mag "megolvadásának" lehetőségét a légkör csökkenő hűtőkapacitásának következtében, mivel a légkör az ún. üvegházhatás miatt egyre több naphőt vesz fel. Az olvadást gyorsítani képes tényezőket is megvizsgálja, például a fokozott szoláris aktivitást, amely egybeesik az üvegházhatásért felelős gázok növekvő kibocsátásával.
Egy efféle "olvadásnak" a legsúlyosabb következménye az lehet, hogy az olvadt belső magból sűrűségüknél fogva kiválnak az instabil izotópok. Az ilyen izoláció oly mértékben "feldúsíthatja" a mag nukleáris üzemanyagát, hogy láncreakcióhoz és egy hatalmas atomrobbanáshoz megfelelő körülményeket hozhat létre. Lehet-e a Földből a Naprendszer másik "kisbolygó övezete"?
Köztudomású (pl. az évszakok váltakozása alapján), hogy a Föld felszíni hőmérsékleteit főként a naphő befolyásolja. A sarkvidékeken azonban ez a tényező minimális, ezért itt figyelhető meg a legjobban a bolygó belső hőjének hatása. Az emelkedő jeges tengeri hőmérsékletek és a sarki jégtakaró olvadása lehetnek emiatt a belső magreaktor túlmelegedésének első tünetei.
Míg a politikusok és az üzletemberek még mindig vitatják, hogy tényleg szükséges-e az üvegházhatásért felelős anyagok kibocsátásának csökkentése, ugyanakkor büszkén elhárítanak magukról mindenféle felelősséget, a belső magreaktor már elkezdett túlmelegedni - a sarkvidéki vizek melegszenek, a jégtakarók olvadnak. Van-e elég képzelőerőnk, értelmünk és tartásunk ahhoz, hogy felfogjuk a veszélyt, mielőtt a helyzet visszafordíthatatlanná válik? Forrás: Geofizikai szekció
Azért mégiscsak sikerült elérni nem is egy-két állatfaj végleges kipusztulását. Erre azért büszkék lehetünk... Ha nagyon belehúzunk, magunkat is ki tudjuk pusztítani.
Amúgy az önvédelemmel egyetértek, de azt is látni kell, hogy a környezet (más fajok, bioszféra, természet) védelme is önvédelem, csak nem annyira nyilvánvaló.
A tudósok elámultak, amikor felfedezték a Floridai öbölben terjengő furcsa fekete víztömeget, melyek a NASA újonnan kiadott műhold felvételein is láthatók. A tudósok egyelőre nem tudják algákkal, baktériumokkal vagy valamilyen esemény következményével állnak-e szemben. A fekete valamit januárban pillantotta meg egy pilóta. Azóta 160 kilométeren terjedt szét foltokban Florida partvidékén. A jelentések szerint halpusztulás nem történt, ám a halászok szokatlan viselkedést tapasztaltak a halaknál. Egy újság szerint ezen a területen a halászat igen szegényessé vált és az élővilág sivársága jellemzi. A helyiek még soha nem találkoztak ilyen jelenséggel, mialatt a kutatók a vízmintákból igyekeznek megtudni, mi is lehet a jelenség forrása.
/a Supergamez-ről/
Tudjátok, évek óta gyötör a kétely ezzel az ún. "környezetvédelem"-mel kapcsolatban. Ez valami olyasmi mint a "természetközeli erdőgazdálkodás", tipikus emberi nagyzási hóbort. Az igazság az, hogy nem a környezetet kell szerintem itt védeni, hanem saját magunkat. Ugyanis. Amikor ezen a planétán az élet kialakult, a körülmények sokkal rosszabbak voltak, mint mi azt akárcsak elképzelni is tudnánk, és az élet mégis áttört. Csinálhatunk bármit, még az az "öröm" sincs benne, hogy legalább pusztítani tudnánk. Csakis saját magunkat, ígyhát célszerűbb volna az "önvédelem" kifejezés. Bocs, ha hosszúra nyúltam.
Nekem nincs autóm, nem veszem a gyorséttermi kaját, amihez adnak egy csomó szemetet...viszont támogatom az atomerőművek építését...senki nem hibátlan...:-)
Milyen következtetést vonsz le abból, hogy az óceán felső vízrétegének a melegedése miatt (kimutatták a korallpusztulás és vízmelegedés közti összefüggést: műholdas felderítés (hőtérkép) alapján előre meg tudták jósolni, hogy hol várható korallpusztulás, és sajnos az be is követlezett) elpusztul egy kb 1000 éves korallmező?
Egyébként egyetértek azzal, hogy a ész nélkli riogatás csak árt az ügynek, viszont muszáj előre gondolkozni , és számbavenni a nem kiszámolható eseteket, mert túl nagy a tét. Elvszítettünk rengeteg korallmezőt (részben, vagy teljesen), és ez csak a kezdet.
[Én dumálok, közben autóhasználó vagyok én is :( - bár Budapesten tömegközlekedek]
Én nem az aggodalmat tartom feleslegesnek, hanem az olyan állítások megkérdőjelezhetetlen hangoztatását, amelyeket fejlett műszeres megfigyelésekkel és számitógépes szimulációval sem lehet előre meghatározni...az ilyenek teszik komolytalanná a zöld mozgalmakat...
Én már azon is meglepődök, hogy a belvárosiaknak hogyan nem hiányoznak a fák...
Örülök, hogy van egy zöld topic, de azt hiszem, hogy mégis egy kicsit melléfogtál TaXiN. Ugyanis aki aggódik az ránéz és elintézi a kérdést egy magában elmormolt nemmel. És ezáltal leginkább a szűklátókörű, tájélozatlan szkeptikusoknak(a szó rossz értelmében) biztosítottál fórumot.
Egyébként ahogy láttam elég sokan azzal érvelnek a globális femeegedés ellen, hogy nem lehet előre látni semmit és nem is érdemes jósolgatni. No erre egy történelmi példát hoznék fel. (Úgy tapasztalom, hogy általában ehhez jobban értenek.) Mégpedig, hogy Hitlerről se hitte el senki, hogy háborúzni akar. A különbség mégis elég nagy. Ugyanis a sarki jégtakarókat sose fogjuk újjá építeni, az esőerdők nem nőnek ki 10 év alatt.........
Ehhez némileg kapcsolódik az a film, amit tegnap láttam a Spektrumon, és ami az El Nino miatti hőmérsékletemelkedésből származó korallpusztulásokat mutatta be. Elég megdöbbentő volt, amikor több száv éves koralltelepeket mutattak, amelyek teljesen, vagy tűlnyomó részt elpusztultak. Sőt, az Indiai óceánon volt egy még idősebb (becslések szerint kb 1000 éves, ha jól emlékszem) korallmező, amely szintén elpusztult.
A jelenség sajnos globális, az egész Földre kiterjedt, és szoros összefüggésben állt az óceán felső vizrétegének a hőmérsékleti emelkedésével. A korallok sajnos nem tűrik jól már a néhány Celsius fokos különbséget sem, és az esetek egy részében a különbség meghaladta az 5 fokot is.
Szóval szerintem nem aggódnak feleslegesen a zöldek, ahogy ezt már régebben is leirtam.
Új vagyok a listán, ezért bocs, ha mindjárt kötekedéssel mutatkozom be.
A majákkal kapcsolatban lenne egy észrevételem.
1. Tehát kezdetben szárazság uralkodott a területen, míg a Maják oda nem költöztek. Ekkor felvirágzott a környék élővilága, megváltozott a klíma. Mikor a Maják kihaltak, a természet ismét visszasüllyedt a korábi kietlen voltába.
2. A Maják pontosan azért telepedtek meg azon a helyen, mert jó volt a klíma és gazdag volt a növényzet, s állatvilág. Akkor pedig a kihalásuknak nem sok köze van az éghajlatváltozáshoz.
Olyan ez kicsit mint az asztrológia. A csillagok állásának meghatározása tudomány, csak a mese ami ez után jön már kétséges.
Jó ideig gondolkodtam rajta, talán olcsó űrprogramokhoz lene a jó. A kémikusok szerint, ha kötési energiává alakítjuk, az megoldás lehet, mindenesetre erre már nem jtott fantáziám, hogy kitaláljam, hogy nagyobb k9örvonalakban mire gondolhatnak.
én ilyesmit nem montam.
csak a főbb irányvonalakra céloztam (amibe bőven belefér a bush féle 1ezés kiotoval, az általános csakodaépítünkahovamásmégnem, a sarkok frissülő állapota, a tomboló időjárás, ami volt régebben is, talán ha még 50 évet súlyosbodik, akkor már úgy is késő, de még a japáni bálnavadászat is). persze ezeket nagyrészt csak újságban olvasom, de nagyon érlelődik valami el innen, hamar.
Szerintem az, hogy a zöld aktivisták ilyen, mások szemében akár 'lököttek' tűnő dolgokat művelnek (odakötözik magukat a sínekhez, stb.), az egyértelműen arra való, hogy felhívják magukra a figyelmet. És ezt el is érik, hiszen akkor mindenki róluk beszél, tehát már nem feleslegesen tették azt, amit tettek. És esetleg, ha az átlagember látja a tévében vagy olvassa a neten és/vagy az újságban, hogy mit tettek a zöldek, talán legközelebb elgondolkodik rajta, és elültet egy fát, vagy ilyesmi. És így már egyáltalán nem hiábavaló, amit ezek az aktivisták tesznek.
