Idézet a Világgazdaságból:
>Az Egyesült Államok egy évvel ezelőtt a bizottságnak -- a testület
>létrejöttét követően -- írt levelében cáfolta, hogy adatokat gyűjtenének
>európai cégekről. A több volt titkosszolgálati személyt is meghallgató
>testület azonban nem fogadta el az amerikai érvelést, s a gyanú
>megerősítését szolgálta az is, hogy az idén az utolsó pillanatban öt
>amerikai kormányszerv, köztük az Egyesült Államok külügy- és kereskedelmi
>minisztériuma is lemondta a bizottsággal előzetesen megbeszélt találkozót.
A SPIEGEL ONLINE 2001. majus 11.-en publikalta az EU-bizottsag
szóvívôjével, Gerhard Sschmid-del folytatott intertjut.
http://www.spiegel.de/politik/europa/0,1518,133323,00.html
> -----------------------------------------------------------
SPIEGEL ONLINE: Eltitkolnak valamit az amerikaiak?
Gerhard Schmid: Lehet, de lehet, hogy nem. Dokumentumok állnak a
rendelkezésünkre, amelyeket úgy is lehet értelmezni, hogy a CIA és az
NSA világméretű kémkedésben is résztvesz. Részben kivaló az elemzések
szinvonala, amelyek nyilvánosan hozzáférhetô forrásokból származnak.
SPIEGEL ONLINE: Éppen azért érthetetlen, miért nem nyitnak Önoknek
Washingtonban mindenhol ajtót.
Schmid: Professzionalisan megközelitve: lehet, hogy az amerikaiak
viselkedésének oka van. A Clintontól Bushra végbement váltas során
eddig csupán a diplomaciai felépítmény posztjainak kb. 10%-a van
betöltve. Azt sem szabad vegül is szem elôl téveszteni, hogy az USA-
titkosszolgálatok a megfelelô kanadai, ausztral es újzélandi
szervezetekkel összeköttetesben vannak. Talán ebbôl a sarokból
ered a javaslat, hogy küldjék haza az europaiakat.
SPIEGEL ONLINE: Hogy lehet ez? Nincs Önben bosszúvágy, nem köszörüli a
kést?
Schmid: Egy másik magyarazat is lehetséges, miért mondták le az
amerikaiak kozvetlenül a megbeszélt idôpont elôtt a megbeszéléseket.
Az amerikaiak ezen a heten [2001. majus 2. hete] kétszer is súlyos
vereseget szenvedtek az ENSz-ben [UNO]. Ami a leginkabb telibetalálta
ôket: többé nem vehetnek reszt a világszervezet emberi jogokkal
foglalkozó bizottságában. Mivel azt hitték, hogy ott életre szóló
részveteli joguk van. Most azt hiszik, hogy az EU mesterkedett ebben a
döntésben. Valahol a State Department [USA külügyminisztérium]
közbülsô hivatalnoki szintjén valaki igy reagálhatott, mint ahogy a
külügyesek ilyen esetben mindig is így tesznek. Most éppen mi
szerepeltunk a látogatólista elején.
SPIEGEL ONLINE: Ezzel viszont az amerikaiak egy újabb közlekedési
dugót létesítettek az amúgy is zavart europai kapcsolatokban...
Schmid: Alapvetôen arról van szó, hogy most milyen módon kezdjuk el a
vitát, hogyan vegyük figyelembe a privatszférat a globalizálás
korszakaban. A privatszféra védelmet még mindig garantáljak az egyes
nemzeti államok. Franciaországban példaul nincs a titkosszolgálatoknak
parlamenti felügyelete.
SPIEGEL ONLINE: Mi köze van mindennek az Önok USA-útjához?
Schmid: Én azt szeretném kezdeményezni, hogy az amerikai nyilvánosság
is vitassa meg az olyan kérdéseket, hogy milyen módon lehet az
USA-polgárt attól megvédeni, hogy az európai vagy kínai partnerével
folytatott telefonbeszélgetést lehalgassák es feljegyezzék.. Itt
Washingtonban minden amerikanizált, mindenki hisz az amerikai
alkotmány átfogó védelmében. Csakhogy ez csupán Amerikára érvényes.
Ezen kérdések globális dimenzioját még nem ismeri fel itt senki.
SPIEGEL ONLINE: Mit jelentsen ez az Önök következô lépéseire az
"Echelon" ügyben?
Schmid: Az amerikaiak viselkedése, mondjuk így, ügyetlen volt velünk
szemben. Elôbb vagy utóbb megiscsak beszélni fognak velünk, nem
zárkózhatnak el. Az "Echelon" téma es a privatszféra globális védelme
az USA-t is érinti valamelyest.
> -----------------------------------------------------------
Németbol fordította (hogy KoKa is megércse esztet: MIÉP-es dumává
kiforgatta)
PZ