xsdc szerintem is nagyon intelligensen kezelte a temat.
Az ido azonban megerett:
Miutan csajrol egyszer mar kiderult, ismeri a durgest, en a topicnyito helyeben nem lennek ilyen bizakodo, hogy nem tortenik meg ilyen ujra.
Szerencsere van egy egyszeru megoldas: xsdc, tudod, most hol tartja a naplojat? En neha neha belenzenek a helyedben... Foleg, hogy gyakorlatod is van benne.
Szasztok!
Most olvasom ezt a topicot eloszor, tetszett, ahogy a nyitoja kezelte vegul a problemat, de egyvalamit azert sugva megkerdeznek: szerintetek ot het olyan keves, hogy azalatt (ha valaki szeret valakit) nem lehet kibirni, hogy ne keveredjunk bele valami masba??
off
NE SZÓRAKOZZÁL MY FAIR BAMME! _SZó szerint_ idéztelek!!! Egyszerűen kijelöltem a szöveget egérrel és átkopiztam. Nézd már meg mit irsz!!!
itt 2000.10.08 11:43 (57)
off
Ilyen vitának aztan nincs értelme. Meg ugye, indulatosak es erzelgosek vagyunk, vagyis nincs szuksegunk eszervekre. Ja..
Eloszor is, a megelozo hozzaszolasban nem ideztel, hanem atalakitva irtal.
Masodszor: Az erzelmek elnyomjak az elveket. Ettol (is) vagyunk emberek. De asszem idovel erre ugyis rajossz.
off
nem kene szemelyeskedesnek venned.
masreszt sok köze van a topikhoz, mert eppen a topik nyitojat szerettem volna meggyozni, hogy a te altalad is harsogott elvekkel megse alljon ki a holgy elé tettével, mert akkor nagyobb sz@rban lesz.
Mi az, hogy "nem nem ezt irtam.." amikor a te hozzászólásodból idézem?!? Ezt irtad(2.szorra idézem): "Ha epp olyasmibe botlasz bele ami teged is erint (es kiderul belole az atveresed) hat nem hiszem, hogy van ember aki ezek utan ne olvasna tovabb. Aki megse, az huje."
És miután közlöd, hogy nem ezt irtad, megmagyarázod 5 pontban, hogy de azért ezt irtad, és ezt is gondolod.
egyébként egy tiltott mű nem túl tisztességes elolvasását visszautasitani sokan képesek, ez nem olyan nagy erőfeszités, mint te gondolod, egyszerű elvi kérdés. Van, akinek, ugy latszik, ez nehéz, s van akinek az nehéz, hogy egy csinos nőt utasítson vissza. Én meg azt próbálom magyarázni, hogy amit nem szabad megtenni, azt nem szabad. És ebben nincs különbség. (csak nálad, ugye, mert személyeskedek..)
Az igazság megtudásának vágya padig semmilyen törvény alól nem mentesít. Hiszen ez a vágy is "csak egy" vágy. A tilos pedig tilos. És te is irtad lentebb, hogy érdekes bár, de eddig pont azt a reakciót tapasztaltad, amit én leirok, hogy az ilyesmit senki nem tolerálja. Vajon miért?
on
xsdc barátunk viszont bölcs ember, ezt be kell látnod, jol tette, ahogy. Jól tette, hogy felülemelkedett a problémán, hogy nem dicsekedtt el tettével, nem csinált randa veszekedést, és jól tette, hogy vágyott az igazság kiderülésére, és jól tette, hogy ezt arra bizta, akinek feladata mindezt megvilágitani, és reméljük, egy napon meg is fogja, addig meg nem lesz nagyobb baj.
ja és 4. pont: én nem.
más: a mindenki a saját lelkével legyen békében elméleted kicsit ellentmond a mondjuk e az gazat a másiknak mert tudnia kell elméleteddel. Sokan azért nemmondják el ugyanis a felszarvazott félnek, mert baromira jól békében élnek a saját lelkükkel.
OFF:
Valasz a parhuzamosban.
De becopzyzom:
"Azt probaltam elmagyarazni, hogy
1. *Veletlen* megpillantasz valamit ami beleeg az agyadba
2. A megpillantott dolog meggyoz arrol hogy hazudtak neked.
3. Itt kivaghatod a sajat becsuletkodexed, mert ha az igazsagot meg akarod tudni akkor aligha alapozhatsz arra, hogy aki atvert az majd szepen elmondja.
4. El fogod olvasni a tobbit is. Rossz erzessel, mert sz@rba nyultal, mert nem stilusod, de meg fogod tenni.
Ha megsem, gratula. Kivanom ne kerulj ilyen helyzetbe. A magam reszerol a vitat lezarnak tekintem, mert semmi koze mar a topikhoz. Szintiszta szemlyeskedesse valt lassan. Ha eddig nem sikerult megertetnem mirol beszelek akkor valoszinuleg mar nem is fog.
Sajnalom."
Egyebkent mindenki a sajat lelkevel eljen bekeben.
En azok utan, hogy oszinten megmondtam az erintettnek *aki ugye megcsalt es eltitkolta*, hogy mit talaltam (sot meg en mentegetoztem) meg tudtam bekelni azzal is amit "tettem" es magammal is.
ezt irtad, ha még mindig nem tűnt volna fel:
"Ha epp olyasmibe botlasz bele ami teged is erint (es kiderul belole az atveresed) hat nem hiszem, hogy van ember aki ezek utan ne olvasna tovabb. Aki megse, az huje. "
ezen nincs mit magyarazni..
xsdc
neked meg sok szerencsét! elhiszem amit irsz,e s szerintem okosan reagaltal a dolgokra. sok sikert
En kerdeztem.
Ha ugy erzed szeret es minden rendben, akkor ne hozd elo neki. Mar semmi ertelme nem lenne. Ha akarja egyszer elmondja magatol, de az sincs kizarva, hogy olyannyira semmit se jelentett neki, hogy el is felejti.
Tudod, egy csok semmi, ha nincs mogotte igazi mely erzelem.
Jokat!:))
Ja, es ne bizonygasd, hogy veletlenul. Elhiszem. Velem is megesett mar, tudod:)
Kerdezte valaki, hogy miota ragodok a dolgon. Majdnem ket honapja tortent. Egyebkent nem ragodom rajta, csak idonkent eszembe jut.
Vegul azt az utat valasztottam, hogy irtam neki egy verset. A vers tulajdonkeppen az erzeseimrol, a nyarrol stb. szolt. Viszont a sorok elso betui a nevet adtak ki (minden versszakban). Mondtam neki, hogy olvasgassa/nezegesse a verset, de szerintem nem jott ra. En ugy ismerem, hogy rakerdezett volna, ha eszreveszi.
Valoszinu mar soha nem fogom elohozni a dolgot, legfeljebb utalgatok ra.
Meg a szandekossagrol annyit, hogy en _tenyleg_ teljesen veletlenul olvastam bele. Ez itt internetes forum, amibe nevtelenul irok. Miert hazudnek nektek? En oszintem tudom, hogy veletlenul volt. Rapillantottam, es mar abban a pillanatban fel is fogtam. Nem kellett ahhoz masodperceken keresztul olvasgatni.
Meg annyit, hogy most ugy erzem szeret. Sajnos ritkan tudunk talalkozni (hetente 1-2-szer), de akkor erzem.
Es ha belegondolok ezt a 'kalandjat' fel lehet fogni ugy is, hogy ez kb. ugyan olyan mint egy elozo barat. Ugye az sem zavarja az ember, es mindenkinek volt elozo kapcsolata, megsem gondol ra. A lenyeg hogy most engem szeret.
Meg a 'bunossegrol': A naploba valo beleolvasassal tenyleg a lelkebe olvastam bele, de ezzel csak az igazsagot tudtam meg, barmily fajo is. Szvsz jobb mindig a (teljes) igazsagot tudni. Utolag azt mondom, hogy jobb igy, minthogy nem lattam volna meg. Ugy erzem ennyivel is tobbet tapasztaltam meg az eletbol, ennyivel is tobb lettem.
Kedves Alice, igazuk volt a másik topikban az előttem szólóknak. Itt nincs mit magyarázni neked, de azért megpróbálom mégeccer, hátha...
1." Bárki írhatná, hogy amelyik csaj nem veszi észre, azt hülye, aki nem csalja meg, mert dugni tök jó. Te is ezt írtad, csak naplóolvasásra..." Léccives tisztelj meg az idézettel mert kizárt, hogy ezt irtam, az már valószínűbb, hogy azt látod amit Te akarsz a másik(ak) érvei felett meg elegánsan elsiklasz.
2. Még mindig nem érted a különbséget a szándékos kémkedés és a véletlen rádöbbenés között.
3. Még sosem futtam bele *véletlen* valaki ágyába... (A pillanat hevében jobb lenne, bár ez se tipikus.)
4. A véltelennek és a jellemgyengeségnek amúgy semmi köze egymáshoz. A jellemgyengeség fogalma is erősen vitatható...
5. Nem üldözök semmit. Rágódó barátunknak értékelgettem egy helyezetet ami nekem ismerős, de neked tuti nem.
Szerintem nem igazságos, hogy az egyik fajta jellemgyengeséget megbocsátod, a másikat meg üldözöd. Nem tehetsz különbséget csak azért, mert valamit ellened követtek el vagy, valamit te más ellen. Amit nem szabad, amit tisztességtelen csinálni, az csúnya dolog. Csúnya dolog hazudni, csúnya dolog félrekxrni, csúnya dolog hallgatózni, és csúnya dolog továbbolvasni.
Bárki írhatná, hogy amelyik csaj nem veszi észre, azt hülye, aki nem csalja meg, mert dugni tök jó. Te is ezt írtad, csak naplóolvasásra. Ezen gondolkozz el. (Ja, és mielőtt megjegyeznéd: nem csak beleolvasni lehet véletlenül, ugyanilyen könnyen bele lehet szaladni valaki ágyába is.)
Ne haragudj, de piszkosul nincs igazad es azoknak sem akik igy gondolkodnak - Naplo!
Ecceru peldaval, soha a budos eletben nem olvasgattam el mas dolgait, csak akkor ha megmutatta. Eveket eltem ugy hazassagban, hogy a ferjem hivatalos leveleit se bontottam ki, sosem.
Aztan eccer egy masik kapcsolatban megesett, hogy tok veletlen beleolvastam valamibe. Nem azert mert kutakodtam, hanem mert alapallapotban bena vagyok olykor es figyelmetlen. Marmost, ha megpillantasz egy ilyet (mint baratunk a naplojegyzetet) es mint tudjuk az ember szeme gyorsan olvas es nem szandekosan, de szerintem meg mielott tudnak mi van (tudatositanank mit teszunk) egy-ket szo, mondat mar megmarad. Ha epp olyasmibe botlasz bele ami teged is erint (es kiderul belole az atveresed) hat nem hiszem, hogy van ember aki ezek utan ne olvasna tovabb. Aki megse, az huje. Ha a masik nem *becsuli annyira*
hogy:
- oszinten elmondja vagy
- veglegesen eltuntesse a nyomokat
akkor attol enyhen szolva (bizonyitott becsuletesseg ugye - megcsalas) a pofatlansag teteje meg a masikat azzal vadolni (gyanusitani), hogy kutakodik! Az ilyen ember eloszor magaba nezzen talan, de oda jo melyen!
Ugyanakkor a tobbit tekintve igazad van a varhato reakciok miatt. Bar mondjuk ezt sem ertem, de a gyakorlat teged igazol...
most épp nem "my" a véleménye, és nem is "fair" szerintem...
NEM!!! A probléma gyökere nem az, mert mikor elolvasta, MÉG NEM TUDTA, mit fog olvasni!! Olyasvalamit tett a másik háta mögött, ami szerintem többet árthat a kapcsolatnak, mint az x-szel való csók. (Nem ajánlanám xsdc-nek,hogy probálja ki, és majd kiderül, igazam van-e...)
Szerintem, ha mindig azt mondja, hogy őszinte, akkor - később - el fogja mondani, vagy legalábbis, ha jól teszed fel a kérdést, akkor bevallja. Ha a dolognak vége, egyikőtök se veszi majd komolyan, ha meg tudja magyarázni.
Ha sokáig egyedül marad valaki, jön egy másik és semmi ebukásveszély, akkor becsúszhat egy puszi, és hidd el, ez még ártatlan dolog.
Valószínű, hogy a dolog összezavarta, és azért is probálja eltitkolni. Adni kell egy kis idő, rá fog jönni, hogy mit akar, hogy esetleg sokat jelent neki a veled való kapcsolat, és meg foga bánni -egy kis idő múlva. Ha viszont egy ilyen érzékeny periódusban tudja meg, hogy te kémkedsz utána, akkor katasztrófa lesz. Ezt tapasztalatból is tudom. Ha vaakivel őszinteségrl és bizalomról beszélek, mégha néha sok időbe is telik összeszednem a bátorságom, és ez a valaki beleolvas a dolgaimba, akkor áén azt állnadó és későn felfedezett jellemhibának értékelem, és nem fogom tudni elfelejteni. mert folytonosan félni fogok, dugdosni, elzárogatni, és soha többé nem bízni abban, aki ennyire túlment a határon. Ez nagyobb baj, mint egy félrelépés, mert az lehjet pillanatnyi elmezavar, hormonális hajrá. Vagy egyszerűen szerelem, és akkor vége. De az, ha valaki úgy gondolja, hogy joga van ahhoz, amit te tettél, vagy legalábbis ezt mondja, akkor annak VÉGE. Mert képzeld el, hogy veszekedtek: biztos azzal védekeznél, hogy "elolvastam, na, és?! hiszen te meg megcsaltál!!"
Azert annyit meg szeretnek hozzafuzni, fuggetlen attol, hogy mennyire etikus vagy etikatlan valaki magandolgait elolvasni, kulonosen ha nem szandekos, hogy a problema gyokere azert megiscsak a megcsalas tenye, nem?
Mert igen, adva van egy igazan kegyetlen helyzet amire voltakepp jo megoldas nem letezik, ugyanakkor ahogy elnezem a topiknyito gyotrodik itt jo ideje, marpedig a helyzetet nem o idezte elo...
Ugyan nem tul aktualis, de kedves Leha pontosan azt tettem amit leirtal
"fel se merülhessen benne, hogy nem szeretem, elmesélném neki, hogy elolvastam azt a bejegyzést, nagyon sajnálom, de nem tudtam, hogy az egy napló és nagyon sajnálom azt is, amit olvastam, de annyira szeretem, hogy nem akarom, hogy ilyen hazugságok álljanak köztünk."
- szakitott. Az erv az volt, hogy miert nem tartottam meg magamnak, miert terhelem ra:( Ezzel a "felfogassal" a mai napig sem tudok mit kezdeni
Asszem kedves topiknyito jo megoldas nincs. De lattalak egy masik topikban is. Miota orlodsz ezen?
Donteni csak Te tudsz, es ahogy itt lathattad a kulonbozo emberek kulonbozo reakcioit - epp igy nem lehet tudni azt sem a baratnod mit lep majd:((( Kozulunk legjobban meg Te ismered.
Szerintem tartsd mostmar magadban, ha eddig kibirtad - es elbirod a tudatot, hogy nem mondta el, nem tudod mit jelentett a szamara es azt sem bizhacc-e benne. Mert errol szol, ugye?:(((
Azert rovid idon belul el fogom hozni a dolgot. Csak mostanaban ritkasan talalkozunk, mert megvannak a kulon-kulon elfoglaltsagaink (sajna), amik bizony neha fontosak. Mindenesetre nem a legkozelebbi talalkozasunkkor, de az utan 1-2-vel beutemeztem, hogy igy fogalmazzak. jobb, ha meggondolom hogy hozom elo. De mostmar 99,99% hogy megbeszeljuk.
Ugye mondtam, hogy kinlodni fogsz ?
Ha nem kerdezed meg most, nem fogod sohasem.
Egyszeruen elmegy az ido, es az ember nem cital elo fel eves dolgokat. Egyszeruen nincs ra alkalom, hogy meg lehessen oldani.
Ha rogton miutan tortent a dolog, beletrafalsz a kozepibe, az oke...o is konnyebben veszi.
De bizonyos ido elteltevel mar gazos lesz a dolog.
Dontsd el, hogy belehulyulsz-e, vagy nem.
Ha ugy erzed, hogy igen, akkor elo a farbaval, mert szandekosan elfelejteni dolgokat nem lehet.
azt hiszem, én így tennék: nyugodt körülmények között, olyan helyen, időben, hogy fel se merülhessen benne, hogy nem szeretem, elmesélném neki, hogy elolvastam azt a bejegyzést, nagyon sajnálom, de nem tudtam, hogy az egy napló és nagyon sajnálom azt is, amit olvastam, de annyira szeretem, hogy nem akarom, hogy ilyen hazugságok álljanak köztünk.
feltéve persze, hogy szeretitek egymást annyira, hogy a kapcsolat kibírja az őszinteséget
én félnék tőle, hogy bennem ez a picike tüske elgennyesedne ...
Az ido halad, es a meglatasom megint valtozott egy kicsit.
Ugy latom nem akarja elmondani, es mar csak minimalisan fogom 'gerjeszteni'. Ha nem mondja el, akkor sem fogom banni, inkabb lesz min tornom a fejem, es ezt szeretem. (hogy hogyan erjem el, hogy elmeselje).
Igazabol persze az lett volna a legjobb, ha tenyleg nem tortent volna meg, es most ugy erem el, hogy ne bankodjak emiatt, hogy egyszeruen nem veszem komolyan a dolgot. Talan ertitek mire gondolok, mindenesetre egyelore nekem igy jo, es asszem ez a lenyeg. :)
Azert senkinek sem kivanok hasonlot.
Hm. Csak az a kérdés, ha az emberfia (lánya) olyan helyzetben van, hogy éppen mástól kapja meg azt, amit régóta, talán soha nem kapott meg Tőle, akkor miért és meddig kell a régit erőltetni, amikor ott van a friss új? Nehéz lehet ezt a kérdést eldönteni...
xsdc!
Azért ez elég gané dolog, nem gondolod? Nem mondom, hogy ne tedd, és ne kínozd, de a tetemrehívás fordítva is elsülhet. Én ennek ellenére úgy látom, a leányzó ki akarja ezt adni magából, és ha lelkizős tipus, ki is fogja. Neked előnyös a helyzeted, mert nem fog váratlanul érni, és nem fogsz elhamarkodottan dönteni. Addig van időd megfigyelni őt, hogy csak a pillanat heve vitte el (tudom, ez is szarul esik), és alapjában téged akar, nem látom okát, hogy elvből kidobd. Viszont ha valami "elszakadt" benned, akkor készülj arra fel. Nem úgy néz ki, mintha ez lenne a jó megoldás. Őt is bántja a dolog, talán vissza is csinálná.
Az őszinteség fokozatairól. Tekinthetjük a dolgot binárisnak: vagy tök őszinte vagyok, vagy bármi ami már nem az, akkor hazug disznó állat vagyok. Nem tudom, hogy a pénzes példa jó-e, de úgy érzem, az őszinteségnek nincsenek, de az őszinteségtelenségnek vannak fokozatai. Más dolog nem-elmondani valamit, esetleg késleltetni az elmondását, mint hazudni. Azt hiszem nagyon kevesen vagyunk, akik (maradván csak az emberi kapcsolatoknál) mindig mindent natúrőszintén tett vagy mondott. Ha igen, valszeg jól megszívta párszor, és aztán felmérte, hogy mennyit bír el az adott kapcsolat.
Mindenkeppen ugy kerdezgetnem, hogy a) ne teljesuljon. Ezert is nem akarom a tobbszor elhangzott tanacsot kovetni, hogy tenylegesen kerdezzek ra. Tul atlatszo kulonben is. Bar en mar a tavolletem alatt is megereztem, de eleg sok mindent megerzek mondjuk (ez akar egy masik topic is lehetne).
Ha b) bekovetkezik, akkor megmondom neki, hogy tudtam. Es ennyi. Annyit mondok, hogy tudtam, de tobbet nem. Ez lenne az ugy tokeletes lezarasa.
c) d)-re pedig az a valaszom, hogy valoban foglalkoztat a dolog, de mar csak mint kihivas, hogy el tudom-e erni, hogy elmondja. Bizom magamban, szerintem sikerulni fog.
Biztos bennem is van hiba. De ha egyszer beszelgetni fogunk errol, akkor o azt fogja mondani (szvsz), hogy nem is tudja miert tette, elvesztette a fejet, es nem volt kepes elore gondolkodni. O ilyen. Persze szeretnem ha ez valtozna, es ennek tudatositasaval igyekszem is ezt elerni.
Azt hiszem megbekeltem a helyzettel, es megbocsatottam neki. Az bant (vagy sajnalom), hogy o nem tudja, es jelen helyzetben nem is tudom vele (kozvetlenul) tudatni, hogy en ennyire szeretem, es hogy ezt is megbocsatom neki.
Az őszinteség sajnos nem objektív fogalom, ha a valóságot nézed. Ha az lenne, akkor olyan lenne, mint a szűzesség: valaki vagy az, vagy nem az, nem lehet kicsit, vagy nagyon... Viszont maximum szent emberekről tudnám elképzelni, hogy ne lenne rejtegetnivalójuk, ne lenne valami, amit szégyellnének. Jó a lelkiismeretet tisztában tartani, ezért nem csak a lánynak kellene őszintének lenni. Tegyük fel, hogy a lány bevallja, igen, volt ott valami a nyári Balaton-parton, amivel azóta se bír tisztába kerülni, a virág számonkérése is erről szólt, hogy utólag ijedt meg, mit tett, hogy lebukhatott volna, ezt vezette le a sértődéssel. Ezekután boldogan élnek, amíg meg nem halnak? Aligha! A fiút elkezdi bántani belülről, hogy nem mondta el a naplós dolgot. Ez nem tesz jót a kapcsolatnak. Nem mondja el? Kínlódni fog. Elmondja? A lány megsértődik, de talán nem végzetesen.
Másik dolog: a fiú elfogadja, hogy a lány kipróbált valaki mást. Ezt kimondani könnyű. De utólag nem fogja kínozni a tudat? Esetleg nem fog topicot nyitni ugyanit "Én is félrelépnék, ha a barátnőm megtette" címmel? Viszont itt legalább adott egy esélyt annak, hogy rendbejöjjenek a dolgok, talán mindez, amit leírtam, nem is következik be.
Sokminden eszembe jutott a problémával kapcsolatban, az egyik az, hogy kezdetben a lány nem volt őszinte a fiúval, most már viszont a fiú se az a lánnyal. Úgy érzi neki is rejtegetnivalója van faggat, tapogatózik, miközben nem gondolja át, hogy ő _tud_ valamit. És itt nem arról a csókról van szó, vagy ami utána következett, szerintem érdemes lenne a lány -ki tudja milyen mértékű- félrelépését, és ezt a bizalmi krízist különválasztani!
xsdc valószínűleg nem véletlenül olvasott bele abba a naplóba, hanem érzett valamit a történtekből, ezt nevezhetjük megérzésnek, paranpiának, féltékenységnek is. Ez is bűn, de nem hiszem, hogy rosszabb lenne a flörtölésnél és őszintétlenségnél, és azt se hiszem, hogy méricskélni kellene, hogy mi a rosszabb. Szívem szerint azt mondanám, hogy ha szereti a lányt, de nem tudja vállalni a napló elolvasását, kérdezzen rá, hogy megcsalta-e, de előtte mondja el a félelmeit, a kétségeit, azt, hogy ő nem bírja a bizonytalanságot, a kétségeket, viszont még a biztos rosszat is el tudná fogadni. Ha a lány erre se mondja el, igencsak el kell gondolkodni a témán.
Viszont ez így úgy ahogy van, a másik oldalról se lenne őszinte. A naplótitok sértésére hivatkozni figyelemelterelés lenne a lány részéről, ráadásul ha az ember őszinteséget vár a másiktól, akkor ő is legyen az... A lényeg az lenne, hogy ez nem játék: a fiú szerelmes, a lányról meg nem lehet tudni, lehet, hogy ő maga se tudja. Nincs semmi veszve, de színt kellene vallania a felekben. És ezt nem erkölcsi magasságokból írom, a Bölcsek Kövével a zsebemben, hanem úgy, hogy tudom, mi játszódik le xsdc-ből.
"abban a hitben elek, hogy e kivetellel oszinte hozzam. " -írod.
Az első kérdésem az (költői...), hogy vajon léteznek-e az őszinteségnek fokozatai. Azt hiszem, nem léteznek. Őszinte veled, addig a pontig, ameddig nincs mit takargatnia, ameddig őszinte "lehet". Nos, ez engem arra az Oscar wilde mondásra emlékeztet, hogy "Mindennek ellent tudok állni, csak a kísértésnek nem."
Rossz példával: tisztességes vagyok-e akkor, ha kisebb tételekkel nem csapom be az üzletfeleimet, de mondjuk egyszer ellopok 500 millió forintot. Előtte és utána a végletekig "tisztességes" vagyok. Akkor én tisztességes vagyok?
Ennek ellenére nekem is úgy tűnik, hogy van értelme folytatni a kapcsolatot. Egyetértek jedivel abban, hogy ne nagyon erőltesd ezt a kérdést. Ha majd akarja, mert azt érzi, hogy nagyon szereted, és mindent elmondhat neked, akkor talán elmondja magától is. Vagy nem. Ha azonban sokat forszírozod a kérdést, akkor szerintem a következők fognak történni:
a., érezni fogja, hogy bizalmatlan vagy vele
b., ha elmondja mi történt, akkor két választásod van, és minkettő rossz. Azaz vagy:
1., hazudnod kell: azaz úgy tenni, mintha semmit sem tudtál volna az esetről, aztán hirtelen megbocsájtani (nehéz lesz eljátszani...)
2., bevallani neki, hogy beleolvastál a naplójába: újabb konfliktus
c., ha nem mondja el, mi történt, tovább fokozódik benned az érzés (jogosan) hogy veled nem őszinte
d., amíg ezzel foglalkozol, folyamatosan vizsgálgatni fogod, vajon most hazudik-e neked
Inkább próbáld meg tényleg elfelejteni az esetet, ha szereted a lányt. Ha véletlenül megint kiderülne valami, akkor mérlegelj ismét. (És szerintem borítsd is ki a bilit.) Igazából azon is érdemes lenne elgondolkoznod, hogy te mennyiben vagy oka annak, hogy mással flörtölt.Valóban mindent megteszel azért, valóban elég jó vagy neki ahhoz, hogy ne kelljen mással pótolnia valaminek a hiányát? Vagy ő egyszerűen ilyen és kész, bármit tegyél is?
Ezt az utolsó irásodat olvasva,most én is azt mondom,megmenthető még ez a kapcsolat.És talán meg is érné megmenteni.Viszont akkor ne feszitsd tul a hurt a kérdezősködéssel.Engem csak az aggaszt ahogyan a lány kivágta magát abból hogy őszinte-e.Ezzel a felelettel semmire se mentél,sőt,lényegében akármit választasz,Te jársz rosszul.Szoval ez nem tetszik,de amugy nagyon drukkolok Neked!
Legutobbi irasom ota talalkoztam vele.
Nem tudta, hogy megyek, de tudtam, hogy nem lesz rossz az idopont. Vittem viragot is. :).
Nos, orult, boldog volt, meg ilyesmi.
Ugye irtam, hogy a naplojaban valami setarol is szo esett a parton. Gondoltam egy csavaras nem art a lelkenek, menjunk mi is setalni a partra. Ott megjegyezte, hogy van valami ami nyomja a lelket. Megkerdeztem, es azt mondta, hogy nem mondja el mi az. Meg egyszer utaltam ra, de nem akartam feltunoen eroszakos lenni. (azt is mondtam, hogy _barmi_ legyen is az, jobb elmondani, mint hallgatni rola.) Nem mondta el, de valoszinu arra gondolt, amit a naploban lattam. En a kovetkezokeppen latom a helyzetet, persze lehet, hogy csak en szeretnem igy latni, es a valosag szomorubb:
Arra gondolt, amit a naploban lattam (mert ugye ez se 100%), es nem akarja elmondani, mert szeretne a mi kapcsolatunkat menteni. Az eset tenyleg csak a csokra terjedt ki (ez tuti, azert ennyire ismerem), es a nyari meggondolatlan flort kategoriaba esik.
Ettol fuggetlenul nagyon szeretnem tole hallani a dolgot, es ha pl. ugyesen emlegetem a bunos nevet, akkor talan eljut egy olyan pontra lelkiismeretfurdalasa, hogy elmondja.
Ja, es tenyleg ugyetlen kerdes, de megkerdeztem tole, hogy oszinte-e hozzam. Azt mondta erre nem valaszol, mert ezt nekem kell tudnom/ereznem. Ha ugyanis ugy gondolom nem, akkor most miert hinnek neki, ha pedig igen, akkor miert kerdezem? Ebben igaza van. Most abban a hitben elek, hogy e kivetellel oszinte hozzam.
Igazabol nem teljesen ertem magam, lehet hogy elvakit a szerelem, mert jozan esszel tudom, hogy allaspontom sok helyen megkerdojelezheto. En megis ot akarom. Ez van.
Irjatok meg, jo olvasgatni. Ellenvelemenyeket is szivesen latok.
