Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Mindazoknak, akik tettek valamit a magyar tüzérségért, solgáltak bárhol és bármikor a MH-ban vagy az MN-ben tüzér alakulatnál. A MAGYAR TÜZÉREK EMLÉKÉRE!
Ja a szerbek kimaradtak a sorból, de nem ismerhető tölük teljeskörű prezentáció.(&viszont Ciprus is vett tölük) A pakiké sem lehet drága, de csak a szimpi kialakitás miatt emlithető. A lényeg meg úgyis az ágyu :/%
A "Rába" vagy vmi Hu cég ilyent nem-e tudna, liszenszelve (fel/le hajtható páncélzattal..v.eltávolitható) - és ezekböl mennyiség is fogyhatna : 155mm +APU .De egy TMV is rémlik akik 6x6 (8x8) "alvázakkal" kereskedtek /semmi komoly csak kihordónak/.
Húsz éves koromba tettem egy katonai esküt. Szerintem a mienk volt az utolsó ,,normális " katonai eskütétel Hódmezővásárhelyen.... A lelkembe égett a szövege. Ezt, az utolsó mondatod hozta ki belőlem... :)
No fene. Ért egy kis meglepetés. A nagy nosztalgiázás közepette elkezdtem nézni videókat a Youtube-on . Van egy videó fent ahol Kása István alezredes beszél az elvégzendő feladatról, 2012 éles lövészet a Bakonyba. Ő volt az egyik zászlós azon a bizonyos vizsganapon 1996-ban. Kacsa volt a beceneve...
Üdvözöllek Tüzér! Sok mindenre emlékszem bár a szakszavak feledésbe merültek. Nem vagyok olyan tapasztalt mint az itt jelenlévő nagy többsége. Ami biztos hogy ott , és akkor nagyszerű embereket ismertem meg. Élveztem minden egyes percét a Bakonyi lövészeteknek. A vagonírozást, rovancsot, a táborépítést Gyulafirátót környékén, későbbiekben Csór fölött. Az éjszakai lövészetet. Zászlós vizsgáztatást. Egyszer volt egy ,, veszélyes feladat" rám bízva. Készültek az SV-k lőni s az Öreg futóné előtti területre, a Tési út mögötti terület volt célterület, egy völgybe, betévedt két kerékpáros. A figyelőponton a szemem le sem vehettem az állványos szögtávcsőről. Amikor érzékeltem hogy kimentek arról a területről , ami számukra veszélyes lett volna , jelentettem az akkor még százados P.Lászlónak hogy tiszta a placc. Aztán beindult a ribillió. De jó nosztalgiázni. Egyébként milyen szándék vezérelte az államot hogy a tüzérséget le amortizálja ill, gyengítse?
Szia Belic! Kicsit szomorúan olvasom szavaid s hihetetlennek tűnik. Ez évben akarok elmenni a vásárhelyi laktanyába, ha még van lehetőség nyílt nap formájában betekintést nyerni.
Üdvözöllek . Én 1996-ban voltam Hódmezővásárhelyen katona. Tűzér földerítő. Azon belül a 122mm-es önjáró lövegeknél. Én akkor azt hittem istenek vagyunk. Bár a technika amit használtunk a figyelőponton az siralmasnak tűnt. De legalább sikerült néha-néha norma idő alatt álcázni s a műszereket alapirányba állítani. Szerettem azt az időszakot.
Üdv Lovagok. Nagyon új ember vagyok a fúrumozók világában. Kíváncsi lennék a tüzérségnél hogy működik a felderítés? Az én időmbe még szögtávcsövet , PAB -2-őt ÉM-61 távmérőt használtunk... És ez nem is olyan rég volt.... Remélem azóta korszerűbb lett a technika.
Erdeklodni szeretnek a tuzer uraktol hogy egy 152 mm es lovegen mondjuk D-20 10m/sec lovedek kezdosebesseg elteres milyen lotavolsag valtozassal jar a max lotavon ( 45 fok csoemelkedes ) ?
"Képzavar bizony. Az ilyen mérés MINDIG a vízszintes távolságot adja, mást nem is tud."
HELYES, JÓL FELELTÉL!
Az én geometriai érvelésemnek ui. volt egy hátulütője: hallgatólagosan feltételezte, hogy a műszer vízszintes körét a távcsővel együtt bedöntjük az alfa magassági szögnek megfelelően. Ez persze csacsiság: a vízszintes kört azért nevezik így, mert hogy amérések során vízszintes...
Ebből következően tök mindegy, hogy a 2 m-es vízszintes léc milyen magasságban van, annak indexpontjai között a műszer vízszintes körén pont akkora szöget mérünk, mintha a léc a vízszintesre állított távcső látómezejében, a vízszintes szálon lenne lenne.
Ugyanis akkor is ugyanezt a szöget mérnénk, ha a léc indexeiről 1-1 függőt bocsátanánk le, és a fonalak közötti szöget mérnénk.
Ergó: a képleteddelvalóban mindig a vízszintesre redukált távolságot kapjuk!!! (Hozzáteszem: akkor, ha a lécet kiszinteztük, és az irányzótávcsövével becéloztuk a műszert, mert így alakul ki az az egyenlőoldalú, 2 m alaphosszúságú háromszög, amire a kotangenses képlet igaz.)
Úgy tűnik, itt valami képzavar van, nem értjük meg egymást. A vízszintes léc indexpontjai egymáshoz képest persze, hogy ugyanakkora szög alatt látszanak, a függőleges szögtől függetlenül. Ebből viszont éppen az következik, hogy a képleteddel kizárólag a műszer-léc közvetlen távolsága számítható. Ez pedig ritkán egyenlő a vízszintesre redukált távolsággal!
Képzavar bizony. Az ilyen mérés MINDIG a vízszintes távolságot adja, mást nem is tud.
A mérséklésére többféle módszer létezik, attól függően, hogy milyen jellegű mérésről van szó. Geodéziai méréseknél általában két (esetleg több) független mérő személyt vagy mérő csoportot bíznak meg a feladattal, ill. többszöri mérést rendelnek el, esetleg más-más műszerrel, más-más napokon.
Nem. Ezek az eljárások (jobb és balkörös mérés átlagolása, stb.) kötelezően a rendszeres hibák mérséklésére vonatkoznak. Persze mellesleg kiszűrhetőek velük a rendszertelen hibák is. (Többek között erre is szolgál a sokszor disznó módon elhagyott helyszíni vázlat is)
Úgy tűnik, itt valami képzavar van, nem értjük meg egymást. A vízszintes léc indexpontjai egymáshoz képest persze, hogy ugyanakkora szög alatt látszanak, a függőleges szögtől függetlenül. Ebből viszont éppen az következik, hogy a képleteddel kizárólag a műszer-léc közvetlen távolsága számítható. Ez pedig ritkán egyenlő a vízszintesre redukált távolsággal!
Utóbbit tangenstahiméterrel (pl. Szepessy-félével), ill. a modernebb diagramtahiméterekkel lehetett mérni, függőleges tahiméterléc segítségével. Ilyenkor a léc felállítási pontjának a magassága is meghatározható. Kéretik elolvasni egy geodéziai tankönyv vonatkozó fejezetét!
Nem is azt állítottam, hogy számolni lehet vele, csak azt, hogy ettől is függ!
A méréselméletben az ilyesmit szubjektív hibának nevezik. A kiküszöbölése nem is matematikai úton történik, mert ez is az ún. rendszertelen hibák közé sorolható.
A mérséklésére többféle módszer létezik, attól függően, hogy milyen jellegű mérésről van szó. Geodéziai méréseknél általában két (esetleg több) független mérő személyt vagy mérő csoportot bíznak meg a feladattal, ill. többszöri mérést rendelnek el, esetleg más-más műszerrel, más-más napokon. Jó, egy harci helyzetben erre nemigen van mód, de egy hosszas térképészeti felmérés esetén eléggé gyakori (volt).
Az pedig, hogy mekkora távolságig lehet így mérni, alapvetően három dologtól függ:
- a megkívánt mérési pontosságtól,
- a teodolit vízszintes szögleolvasási pontosságától, ill. a műszer pontosságától,
- a nmérő személy gyakorlottságától (szubjektív hibák)
Az első kettővel egyetértek, a 330 m-es távmérési határ a nálunk megkövetelt 3-5 m-es közepes hibához tartozik, másodperc teodolittal.
A személy nem számít, a hibaelmélet csak a rendszeres hibákkal tud valamit kezdeni. Az elírás, az elmérés, az elszámolás jelensége a hibaelméletben értelmezhetetlen.
Persze bekövetkezik, de számolni vele - matematikailag - lehetetlen.
