Az Európai Unióban egy olyan kötelező irányelvet készítenek elő, amely a közszolgáltatások privatizálására kötelezné a tagállamokat – ebbe a 95 oldalas anyagba rejtették el a vízszolgáltatások kötelező liberalizációját is. Európa-szerte összefogás indult a vízprivatizáció megakadályozásáért, amelyhez a Váralja Szövetség közleményben csatlakozott. Magyarországról 16.500 aláírást kell összegyűjteni, ennek még a fele hiányzik… Írjuk alá a „Water is a Human Right” európai polgári kezdeményezést! [...] https://signature.right2water.eu/oct-web-public/?lang=hu
Forrás: http://www.varaljaszovetseg.hu/h103.html
Miért nem foglalkozik itthon ezzel a kérdéssel egyik párt sem? Miért nem ír erről a média?
A Kárpát-medence, benne Magyarország különösen aszályra hajlamos, főként az Alföldön, ahol az évek csupán negyede aszálymentes, és nő a súlyos szárazságok száma. A Kárpát-medence – különösen Magyarország és a Balkán – Európa azon területei közé tartozik, amelyek a klímaváltozás miatt legintenzívebben melegszenek és száradnak –
... 1971 óta hazánkban a nyári átlaghőmérséklet 3 °C-kal emelkedett, a csapadék 25 százalékkal csökkent, és mindkettő az aszályt erősíti
Magyarország kiszáradása már nem természeti, hanem biztonságpolitikai probléma
Milyen földmutyik indították el százötven éve az ország kiszáradását? Hogy lehet vis maior az aszálykár, miközben napra pontosan előre lehet tudni, hol, milyen terület lesz száraz? Mit kéne holnaptól tenni, hogy mentsük, ami menthető? Vasárus Gábor geográfos volt az Eddig minden rendben vendége, aki szerint a következő évtizedekben Kazahsztán és Szibéria időjárása együtt vár Magyarországra.
Elsőként Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke reagált a miniszterelnök kijelentéseire. A pártelnök nehezményezte, hogy a kormány 15 éve nem tett érdemi lépést a vízgazdálkodás fejlesztéséért. Hozzátette, agrárcég vezetőjeként dilettantizmust és korrupciót tapasztalt, ami akadályozta az iparág fejlődését.
Az EP-képviselő szerint az öntözőcsatornák kihasználatlanul állnak, hol fák nőttek belőlük, hol beszántották, emellett a működő szivattyúk hiányát említette. Hangsúlyozta, hogy a kormány ebben a témában is a Tiszát nevezte a felelősnek. Úgy véli, az tette megfizethetetlenné a vizet, hogy a helyi vízbázisok magáncégek kezébe kerültek.
Magyar Péter szerint nem politikai lejárató anyagokra, hanem valódi vízgazdálkodásra, szakmai irányításra, azonnali infrastruktúra-fejlesztésekre és a gazdák támogatására van szükség.
Magyarország célja további indiai befektetők magyarországi beruházásainak segítése elsősorban az energetika, az energiabiztonság, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az infrastruktúra-fejlesztés, a gyógyszer- és vegyipar, az autóipar, az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a turizmus területén - tájékoztatott a Külügyminisztérium.
Orban ujra ela akarja adni ott ? Marad meg a Kinai aksi gyarak utan viz?
A Fővárosi Vízműveknek fél áron kell adnia többek között a szállodáknak, állami intézményeknek és cégeknek, erőműveknek, de még az akkumulátorgyáraknak is.
Nonszensz, hogy sok más mellett a Karmelita kolostornak, Tiborcz szállodáinak, állami intézményeknek és cégeknek, erőműveknek, de még a kormány által országba hívott vízfaló akkumulátorgyáraknak is kedvezményesen, fél áron kell ivóvizet adni. Ez akár tiltott támogatásnak is minősülhet
Ismételten döntenie kell a Debreceni Törvényszéknek arról, hogy környezetvédelmi szempontok miatt leállítja-e a kínai CATL – a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánított – akkumulátorgyár-építkezését.
A Fővárosi Ítélőtábla a napokban kiadott másodfokú végzésével megsemmisítette azt a korábbi döntést, amelyben a törvényszék megtagadta a kínai óriáscég 3000 milliárdos debreceni beruházásának leállítását, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot.
A 24.hu korábban írt arról, hogy Debrecenben az engedély kiadása előtti napokban visszavonták a kormányhivatal oldaláról azt a szakértői tanulmányt, amely a gyárakhoz vezető új vízvezeték építésének előkészítéséhez készült. Abban akkor azt írták, hogy a CATL napi vízigénye csúcsidőben akár 60 ezer köbméterre is felugorhat, ami hozzáadódva a város lakossági fogyasztásához már megközelítené a debreceni kutak maximális teljesítményét.
Az adatokat később módosították, és azt közölték, hogy a déli ipari park fogyasztása maximálisan 24 ezer köbméter/nap lesz, ahogy azt a debreceni városvezetés eredetileg megígérte.
A több tucat akkumulátorgyár óhatatlanul túlterheli a hazai vízbázisokat és csökkenti a jó minőségű, értékes termőföldek összterületét is.Ez akkor is így van, ha a környezetvédelmi előírásokat amúgy maradéktalanul betartják, a kutakban a mérések nem igazolnak szennyezést stb. Miről van szó? Magyarország számára nemzetstratégiai kérdéssé vált a vízvisszatartás. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából az egyik legsérülékenyebb ország Európában– állapítja meg Kajner Péter. Szerinte vízgazdálkodásunk az árvizek, belvizek gyors elvezetésére van berendezkedve, a megtartás, hasznosítás nem prioritás a gyakorlatban. Többek között ennek a következménye Kajner szerint, hogy az ország hatalmas mennyiségű vizet veszít évente, s így lassan kiszárad. Ezzel durván szembesülhettünk 2022 forró nyarán.A hazánkból kilépő folyók az ideszállított mennyiségnél összesen 6 km³-rel többet visznek ki az országból. Magyarország azzal, hogy a beérkező többletvizeket a lehető leggyorsabban igyekszik kivezetni határain túlra, a vízönrendelkezéséről mond le. Vízgazdálkodásunk számára már nem lehet mindent felülíró prioritás a vizek minél gyorsabb kivezetése az országból – szögezi le Kajner, majd kifejti: „A jelenlegi területhasználati és vízgazdálkodási rendszer a jövő kihívásaival, az egyre szélsőségesebb aszályokkal, árvizekkel már nem tud megbirkózni, paradigmaváltásra van szükség. Több teret kell adni a folyóknak, és a jövő vízgazdálkodásában kulcsszerepet kell játsszon a talaj, az erdők, gyepek, vizes élőhelyek vízmegtartó képessége.”
Ader és Sólyom mély zöldállamfők pedig hirtelen nyugdíjba mentek a témában a debreceniek, gödiek stb megnyugtatása helyett hogy ok tudjak ez jó, kell az országnak és lehet bízni az Orbán kormányban?
A Göd-ÉRT Egyesület megrendelésére készült mérések azonban az akkumulátorgyártáshoz használt lítiumot és egy NMP nevű oldószert találtak három gödi kút vízében. A civilek által bevizsgáltatott kutak vize egyébként eleve nem alkalmas ivásra, de árulkodhatnak a helyi talajszennyezés mértékéről.
Ráadásul, ahogy azt egy június 2-i lakossági fórumon is elmondta egy vegyészmérnök, az NMP nem fordulhat elő a természetben, így biztosra vehető, hogy az akkumulátorgyártásban is használt oldószer került a gödi talajvízbe.
A vegyészmérnök azt is elmondta, hogy az NMP hamar lebomlik és a szennyezés mértéke alacsony, ezért nincs félnivalója a helyieknek, de a tendencia aggasztó.
A helyiek aggodalmát növeli, hogy a hatóság korábban 10 évre titkosította az iparterületen található monitoring kutak mérési eredményeit, és az is, hogy nem készült hatástanulmány és előzetes környezetvédelmi engedély a gyár építése előtt.
Hat éve nem ellenőrzi a hatóság, szennyezi-e a gödi Samsung a talajvizet, az erre szolgáló kutat betemették
Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat.
Világszerte darabokra hullanak a kínaiak építette megaprojektek
Kína számos, Egy övezet, egy út programja keretében megépített infrastrukturális projektje tele van szerkezeti hibákkal. Ez további költségeket okoz azoknak, akik részt vesznek a programban, amelyet azért kritizálnak, mert egyre nagyobb adósságba sodorja az érintett országokat.
Mára már több ezer repedés keletkezetta 2,7 milliárd dolláros Coca Codo Sinclair vízerőművön a kormány mérnökei szerint, ami azért aggasztó, mert lehet, hogy Ecuador legnagyobb áramtermelő infrastruktúrája összeomlik. Ugyanakkor a Coca folyó hegyi lejtői erodálódnak, ami a gát megrongálódásával fenyeget.
Mindent elveszíthetünk. És nem tudjuk, hogy ez holnap vagy fél év múlva következik-e be
Ma a kínai építésű infrastruktúra berendezéseinek és alkatrészeinek rossz minősége miatt szenvedünk
− mondta René Ortiz, Ecuador volt energiaügyi minisztere és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) volt főtitkára.
A debreceni akkumulátorgyár építése körül kialakult vitával több cikkben is foglalkoztunk. Menczer Tamás az ellenzéki kritikákkal kapcsolatban elmondta, Németországban ugyanez a cég épített gyárat, aminek a szocialista és zöld politikusok tapsoltak.
Tompos Márton az akkumulátorgyár ügyében arra hívta fel a figyelmet, hogy ehhez rengeteg áram és víz kell, miközben Magyarország jelentős részben importálja az energiát, és visszatérő aszállyal küzd. Úgy gondolja, hogy Debrecen helyzetét kell nézni, amikor megítélik a kérdést.
Az államtitkár szerint is fontos megnézni a lehetőségeket és az erőforrásokat, „kétségtelenül nagy vízigénye van egy ilyen gyárnak”. Az ilyen gyárakat azért tartja fontosnak, mert belátható időn belül az új autók többsége valamilyen szinten elektromos módon működik, ez a jövő autóipara, ezért is van óriási verseny a hasonló beruházásokért. A vízigényre vonatkozó aggályokat azzal igyekezett eloszlatni, hogy a gyár 70-80 százalékban szürkevízzel tud működni, ez nem ivóvíz, hanem tisztított szennyvíz.
Mindezen szempontokkal és célokkal ellentétes, hogy a kormány egy politikai döntéssel Magyarországból akkumulátorgyártó nagyhatalmat akar csinálni – fogalmazott a politikus, hozzátéve, ez az ipari tevékenység rendkívül víz- és energiaigényes, miközben kihívásos az ország ellátása ezekkel az erőforrásokkal.
Keresztes László Lóránt szerint a kormányzat nem kezelte, kezeli azokat a környezeti kockázatokat sem, amelyet ezen üzemek betelepítése és működése jelent, ráadásul a helyiek megkérdezése nélkül határozott ezen ügyekben, ha pedig az emberek vitatják ezeket a döntéseket, a kormányzat az idegen befektető mellé áll.
