Mező Ferenc, Kun László, Keresztényi József, Kutassi László, Rejtő László, Füzesy Zoltán és társaik nyomdokain, magyar és nemzetközi vonalon, a kezdetektől a legutóbbi évtizedekig
https://index.hu/sport/futball/2025/05/05/grande-torino-a-vilag-legjobb-futballcsapata-tragedia-superga-homenaje-/ ... számtalanszor írtunk már a Grande Torinóról, a futballtörténelem egyik legerősebb klubcsapatáról, amelynek játékosai és edzője – a magyar Egri Erbstein Ernő, a direttore tecnico – 1949. május 4-én egy légi katasztrófában életüket vesztették. A Lisszabonból hazatérő csapatot szállító repülőgép a torinói Superga dombnak, illetve a kolostor falának csapódott leszállás közben, s a fedélzeten tartózkodó 31 személy – pilóták, légiutas-kísérők, játékosok, edzők, újságírók – életét vesztette. Köztük magyarok is: a csapat edzője, Egri-Erbstein Ernő és a balösszekötő Schubert Gyula, aki akkor már Julius Schubert néven csehszlovák állampolgár volt. A magyar szál még ennél is erősebb volt, hiszen Kubala László akkor éppen Torinóban dekkolt, mielőtt a Barcelona leszerződtette volna, és Ferruccio Novo klubelnök Kuksit is kapacitálta, hogy utazzon el a csapattal Lisszabonba, de mivel a játékos kisfia megbetegedett, a játékos Torinóban maradt. Ennek köszönhette, hogy nem lelte halálát a többiekkel együtt.
Érdekes egyébként, hogy csaknem napra pontosan két évvel korábban, 1947. május 11-én a torinói Stadio Communale 73 ezer nézője előtt fantasztikus mérkőzést rendeztek az olasz és a magyar válogatott között. A házigazda csapatában tíz Torino-játékos szerepelt, csak a kapus Sentimenti IV. volt a Juventus alkalmazottja, de ő is torinói, míg a magyar válogatottat kilenc újpesti alkotta, Rudas Ferenc (FTC) és Puskás Ferenc (Kispest) volt a két kakukktojás. Az összeállítások: Olaszország: Sentimenti–Ballarin, Maroso–Grezar, Rigamonti, Castigliano–Menti, Loik, Gabetto, Mazzola, Ferraris. Magyarország: Tóth György–Rudas, Balogh II.–Nagymarosi, Szűcs, Kirádi–Egresi, Szusza, Zsengellér, Puskás, Patkoló (Szilágyi). Gabetto két gólt lőtt, Loik egyet, illetve Szusza és Puskás góljaival alakult ki a 3:2-es olasz győzelem. A hazai csapat neve Torino Símbolo volt, és szinte megegyezett az olasz válogatottal, a River Plate pedig legjobb tizenegyével, a híres-neves La Máquinával állt ki, benne többek között olyan sztárokkal, mint Alfredo Di Stéfano és Ángel Labruna. A Torino Símbolo jobbszélsője Nyers István, az Újpest egykori zseniális csatára volt, aki ekkor már az Internazionalét erősítette. Az eredmény 2:2 lett, a gólokat Nyers, Annovazzi, illetve Di Stéfano és Labruna szerezte.
Jack Johnson muszklijai aligha a táplálékkiegészítőktől és a kreatintól nőttek ekkorára. Modern edzésmódszerek és taktika mellett valószínűleg ma is megállná a helyét a nehézsúly trónjának közelében.
https://player.hu/sport-3/a-bunyo-amitol-felt-mike-tyson Frank Lotierzo ebben az időben Atlantic Cityben egy ebéden vett részt, ahol többet között ott volt Bobby Goodman is, aki Don King mérkőzésszervezője volt. Kajálás közben természetesen szóba került a meccs, amiről Goodman a következőt mondta: "Nem hiszed el, de ez a nyavalyás Tyson beszart Foremantől, nem akarja a meccset. Ott voltam, amikor Don King megpróbálta meggyőzni, elmondta, hogy rengeteg pénzt kereshet, és hogy Foreman öreg és lassú, nem okozhat problémát Mike-nak." Erre reagálva Tyson felugrott, és azt ordította: "Nem bokszolok azzal a kibaszott állattal, ha ennyire akarod, menj, bunyózz te vele!" Goodman szerint Tyson úgy gondolta, hogy Foreman mindenkit becsap, és sokkal veszélyesebb, mint amit az emberek gondolnak. Állítólag korábban a fiatal Tyson és legendás trénere, Cus D`Amato többször megnézte Foreman és Frazier meccsét, lenyűgözte őket Foreman egyedülálló ereje és Frazier keménysége. D`Amato szerint George Foremant nem lehetett legyőzni egy alacsony bunyósnak, aki folyamatosan rohamozni próbál – ilyen volt Mike Tyson stílusa is. Szerinte egyébként Foremant egy magas bokszoló tudja megverni, aki képes megtartani a távolságot és folyamatosan mozog – Ali ilyen volt egyébként, és neki sikerült is legyőznie Big Geroge-ot. Lotierzo szerint a beszélgetés valóban megtörtént, épp úgy, ahogy azt ő leírta. És bár első hallásra furán hangzik, hogy a nehézsúly rettegett KO-gépe, aki remek korban volt, és még akkoriban komolyan is vette a bokszot, megijedt egy nála sokkal idősebb, már leszállóágban levő bunyóstól. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy Tysonnak óriási boksztudása volt már akkor is. Már tinédzserkorától megszállottan tanulmányozta az ökölvívás történelmét, fejből ismerte a korábbi nagy bajnokok életét, és a különböző stílusok egymásra gyakorolt hatását is tökéletesen értette. Foreman magabiztos volt, semmi veszítenivalója nem lett volna egy Tyson elleni meccsen, hiszen, ha nyer, akkor ismét a csúcsra kerül, ha pedig veszít, akkor az történt volna, amit a közvélemény elvárt. Tysonon viszont egyrészt óriási nyomás lett volna, másrészt, ha valóban félt a Foreman elleni bunyótól, akkor már mentális szempontból is hátrányból indult volna. Tehát a szurkolók nem kapták meg az egyik álommeccsüket, helyette született egy érdekes sztori, arról, hogyan lépett vissza egy meccstől minden idők egyik leginkább rettegett profi bokszolója.
https://magyarnemzet.hu/sport/2025/02/sakk-gyasz-elhunyt-borisz-szpasszkij A sportág történetének egyik leghíresebb párharcában nem tudta megvédeni a címét az amerikai Bobby Fischerrel szemben 1972-ben, a hidegháború közepén. Az izlandi összecsapásra az évszázad mérkőzéseként emlékeznek. Az első játszmát egy döntetlen színezetű végjátékban váratlanul Szpasszkij nyerte, a második játszmára Fischer nem állt ki a játékteremben elhelyezett tévékamerák miatt. Így Szpasszkij már 2–0 arányban vezetett. Fischer az egész mérkőzést csak akkor volt hajlandó folytatni, ha a kamerákat eltávolítják a teremből. A harmadik játszmát egy kis hátsó szobában játszották, és ezt Fischer nyerte. Ezután visszaköltöztek a színpadra, miután a kamerákat eltávolították. Fischer ezt követően megállíthatatlan volt: megnyerte az 5., a 6., a 8. és a 10. játszmát, míg Szpasszkijnak csak a 11. játszmában sikerült szépítenie. A mérkőzés félidejében az állás 7-5 volt Fischer javára. A mérkőzés második félidejében Szpasszkijnak már egyetlen játszmában sem sikerült nyernie, míg Fischernek ez két alkalommal, a 13. és a 21. játszmában sikerült, így alakult ki a 12,5-8,5 arányú végeredmény. Fischer ezzel elhódította a világbajnoki címet, és megszakította a szovjet sakkozók 1948 óta tartó hegemóniáját. A vereséget követően Szpasszkij kegyvesztetté vált, ezért 1976-ban Franciaországba költözött, miután feleségül vett egy orosz származású francia nőt.
https://telex.hu/sport/2025/02/07/puskas-ferenc-bek-donto-4-gol-teljes-meccs-sport1 Pénteken 20 órától egy olyan BEK-döntőt mutat meg teljes egészében a Sport 1, ami a magyar foci egyik legnagyobb sikere. Csak akkoriban, 1960-ban érdemben nem lehetett beszélni Puskás Ferencről, aki az 1956-os forradalom után nem tért haza, cserében a propaganda ellentámadásba lendült, és lejárató cikkek jelentek meg róla. A Real Madrid 7-3-as győzelméből négy góllal vette ki a részét, ami azóta is rekord – beállítani sem lesz könnyű, nemhogy megjavítani –, ezt a korabeli hazai sajtó viszont egyszerűen elhallgatta. Emellett a nézőszámban is ekkor állították fel a rekordot, mert a Glasgow-i Hampden Parkban 135 ezren láthatták az akkor 33 éves magyar csatár kivételes játékát. Az ellenfél az a német Frankfurt volt, amelyik története egyetlen bajnoki címét egy évvel korábban érte el, és amiben Sztáni István játszott múlhatatlan szerepet, mert az Offenbach 4-2-es legyőzéséből egy duplával vette ki a részét. (Sztáni a sikerei csúcsán átigazolt Belgiumba, de ezt százszor is megbánta.) A jövő héten pedig azt is láthatjuk, Czibor Zoltán hogyan szerez vezetést a Barcelonának, 1961-ben. Ugyanabban a stadionban bombázott a kapuba, ahol a válogatott az elveszített vb-döntőt játszotta hét évvel korábban, ahol szintén Cziboré volt az első gól. A végeredmény ugyanúgy 3-2-es vereség lett, ahogy a berni vb-döntőn. Elsősorban azért, mert az ellenfél, a Benfica kispadján Gutmann Béla ült. A Sport TV valamennyi döntőt leadja egyébként az új sorozatában a PlayBEK-ben – Faragó Richard és Hegyi Iván beszélgetnek a csúcsmeccsekről –, de nem időrendben haladnak, mert a harmadik részben az 1992-es finálét láthatjuk.
