Kunsági dízel.
A Dél-Alföld vasútbarátainak internetes gyűjtőhelye. A rovatban az alábbi vasútvonalak szerepelnek(menetrendi mező száma szerint): 85, 102, 103, 121, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 135, 136, 142, 145, 146, 147, 148, 149, 151, 152, 153, 154, továbbá: megszüntetett, megváltoztatott vonalak, kisvasutak, valamint minden ami a felsorolt vasútvonalakhoz kapcsolódik.
Hetényegyházán az első vágány ívein (4-es és 5-ös kitérők környezetében) aljcserét végeztek. Vonatot talán valamikor az 1980-as években láttam ezen a vágányon utoljára, a mindkét oldalán sorompó zárja le. Nem tudom mit terveznek vele.
A 142-es vonalon kikérdezéses felmérés zajlik, amely során az utasoknak az állomások felszereltsége iránt támasztott elvárásait mérik fel. Tablettal.
Városföld kötőtelepen az ott lévő sínszálakat felaprították.
Kecskemét alsón jelentős mennyiségű, körülbelül 6600 méter vágányhoz elegendő zsír új 120 méteres sínszálat raktak le. Lehetséges, hogy ezek a Kecskemét-Lakitelek vonalhoz lesznek felhasználva, mert tudtommal az az egyetlen környékbeli vonal, ahol felújítást terveznek.
Egyértelműen megkezdődött Kiskundorozsmán a Metrans termináljának a kialakítása. A kép közepe táján kirajzolódó világos vonal a leendő rakodóvágányok egyike.
Szeged-Rókuson az elmúlt hetek teherforgalma a vasút ezüstkorát idézte. Szinte naponta cserélődtek a rakodó vonatok. Tudtommal az autógyári beruházás kőanyagán kívül is érkezett küldemény, mégpedig a szegedi hulladéklerakó új "prizmáját" (így hívják ma a szemétdombot) alulról szigetelő rétegrendhez kellő anyagok. Az rakodóvágány mellett tartósan letáboroztak a markológépek, reggelente pedig "vasútépítés" felirattal közlekedő teherautók falkái hordják el az anyagokat. (Vasútépítés? ¯_(ツ)_/¯? Hol?)
Egy olyan pillanatot kaptam el, amikor egyszerre négy tehervonat tartózkodott az állomáson. A történeti hűség kedvéért:
2025. november 22. Szeged-Rókus:
1. A MÁV pályafenntartás zúzottkő-szállító vonata. (A NOHAB mögött kukucskál.)
2. Egy MÁV-os Eas-okból álló kirakodott "autógyári" vonat. (Skandináv pedigréjű mozdonyokkal)
3. A MÁV Eas-okból álló éppen kirakodó autógyári vonata.
A 18:50-kor Orosházáról Csorvásra, valamint visszairányban 19:25-kor Csorvásról Orosházára közlekedő autóbuszok megszűnnek. Eljutást a 19:12-kor Csorvásról Szegedre, valamint a 18:31-kor és 19:31-kor Orosházáról Békéscsabára induló vonatok biztosítanak.
Egyik haver jelentkezett olyan kiszolgáló feladatra, hogy az IC étkezőhöz kellett volna kigurítani az ellátmányos zsúrkocsit, és felpakolni. Őt színtévesztés miatt rostálták ki. Gondolom ez egy vadászpilóta helyzetfelismerését igénylő feladat lett volna, meg az se mindegy, hogy a zöld és barna milyen árnyalatában pompáznak a croissantok.
A NASA szitű alkalmassági követelmény is olyan helyeken is, ahol nem lenne indokolt. Főleg úgy, hogy pl. új felvételist nem vesznek fel túlsúly miatt hanogsbemondó kezelőnek se ( megötrtént eset), de ha valaki már kapun belül van akkor nem baj ha vágnivaló súlyra hízott fel.
Persze, de ha elfogy a munkaerő, be is lehet zárni a vonalat, meg lehet járatot is ritkítani, nem? Az sokkal egyszerűbb. Amíg itt vannak az 50-60 évesek, azokból kicsavarjuk a maximumot (legalább kimúlnak nyugdíj előtt), aztán ha a fiatalok nem jönnek, akkor jön a "módváltás".
De attól még nem lesz autómatikusan szociálisan rászoruló.
Hiába lakik helyben és dolgozik esetleg éppen azon az állomáson a vasútnál, néha azért csak el kell mennie bevásárolni, orvoshoz, fodrászhoz, szórakozni...stb
Amit onnan kezdve, hogy nem egy semmi közepén lévő állomáson lakik, hanem a szomszédos, ötveneztres megeszékhelyen, autó nélkül is meg tud csinálni.
Azért, mert valaki tart egy 20 éves kis Swiftet, ne kiáltsuk már ki kuláknak. Az ilyen vidéki helyeken ez már alapvető létfennmaradásiügy, nincs is miről beszélni. Hiába lakik helyben és dolgozik esetleg éppen azon az állomáson a vasútnál, néha azért csak el kell mennie bevásárolni, orvoshoz, fodrászhoz, szórakozni...stb.
Nem jó, nem tragikus. 8-9 Km a két szomszéd állomás.
Ill. ha van autója az embernek
Akkor már alapból felmerül a kérdés, mennyire akarunk neki szociális alapon lakást adni.
A szolgálati lakások eredetileg nagyrészt azért voltak, hogy helyben legyen a személyzet, ne kelljen máshonnan odautaztatni. Itt ez nem játszik.
(némileg más lehet egy településen belüli épület, ahol már "piacibb" alapon is felmerülhet kiadás)
Kisszénáson...vonat is csak 2 óránként van.
Szabadkígyóson nagyságrendileg ugyanannyi busz (nem ütemes, hétköznap kicsit több, hérvégén kevesebb)
Mindegyik őrhelyet bérelték a lakók, megvenni nem lehetett,
Valahol meg magántulajdonú épületeket sajátítanak ki egy projektkor.
Mindkét esetben közös, hogy a lakóknak elég nagy trauma tud lenni, hogy hosszú ideig biztosnak tűnő lakhatás után robbantják ki őket onnan, amikor se pénzük, se energiájuk nincs már egy új és jó helyen hátat venni és ott berendezkedni.
Szerinted van itt olyan cél, hogy a pályakezdő fiatalok ne a nagyvárosokban pörgessék az ingatlanpiacot, és ne a fizetésük felét lakhatásra költő, állandó függésben lévő rabszolgaként éljenek? Majd pont egy állami cég fog jótékonykodni, hogyne...
Szabadkígyóson annyira nem vészes a helyzet, igaz, hogy külterületen van az állomás, de Békéscsaba és Kétegyháza sincs messze és van buszjárat is. Ill. ha van autója az embernek akkor pláne nem probléma lakott területig elmenni. Pályakezdő fiataloknak ideális lehet. Kisszénáson érthető, hogy egy komfort nélküli házba senki se akar költözni úgy, hogy betonút sem vezet oda és vonat is csak 2 óránként van.
Erdősmecske még amit nem rétettem mikor ott jártam. Pont mellette van a buszmegálló, szemben vele is vannak lakott épületek, ideális hely lehetne pl. pályakezdő fiataloknak, és nem akarják eladni. Ha időben eladták volna nem romlik le teljesen. És az biztos, hogy többé nem fog már kelleni, ott vasút többet biztos nem lesz, ha lesz is majd egyszer talán valamikor több évtized múlva akkor is más nyomvonalon ( Pécs-Szeged kapcsolatra szükség lenne, de teljesen új pályán lesz ha lesz majd egyszer úgy 100 év múlva talán nem a régi ökörhúgy vonalvezetésen). Szebényit pl. végül eladták, de az is sok éves hadakozás után sikerült megvásárolnia a most is ott lakóknak.
Na meg vannak azok a sínekhez közeli volt őrhelyek, amiket nem adnak el, mert ha felújítás lesz és bővül a vasút akkor bontani kell, mert útban lesz, lásd. 120-as vonalon Gyoma és Lőkösháza között. Mindegyik őrhelyet bérelték a lakók, megvenni nem lehetett, lett 2. vágány vagy 160-as pálya miatt nagyobb űrszelvény kellett és azért volt útban.
Igen bérlésről volt szó, nem erre utaltam is. Nyilván valami olyasmivel a háttérben, hogy az eladásnak akadályai voltak.
Amúgy a MÁV most el is ad, illetve bérbe is ad ingatlanokat.
Aztán ha valamit elad a vasút, az sem túl sok dologra garancia, pl. lehet olyan, hogy most eladnak valamit, a vevő költ rá egy csomót, aztán egy átépítéskor kisajátítják a területet egy nyomvonalkorrekció, vagy az állomás terjeszkedése miatt.
Valamit nem lehet eladni. A GYSEV éveken át évi 1 Ft-ért kínálta Harka felvételi épületét, nem volt rá jelentkező. Itt nem eladásról, hanem bérlésről volt szó azzal a kitétellel, hogy a bérlőnek fel kell újítania az épületet. Ami nem annyira jó üzlet, ha utána felmondják a bérleti szerződést. Igaz, volt 15 éves felmondási tilalom, de egy komoly felújítás 10-15 év alatt nem biztos, hogy visszahozza az árát.
Igazándiból az a baj a vasúti ingatlanokkal, hogy nem hajlandóak eladni (talán azért, mert hátha még szükség lesz rá), és bérelni meg senki nem akarja.
Igen, Szabadkígyóson is az emeletre kerül(t) a jelfogóterem.
Valamit nem lehet eladni. A GYSEV éveken át évi 1 Ft-ért kínálta Harka felvételi épületét, nem volt rá jelentkező. Szabadkígyós is hasonló, világvégi hely. Önmagában csak azért nem lenne érdemes százmilliós nagyságrendben költeni az épületre, mert talán lesz benne lakó, akit talán normálisan kezeli.
A kiadott lakásokkal is voltak problémák, amik után a MÁV próbál szabadulni az egésztől.
Szerződés kérdése mi a bérlő és mi a bérbaadó feladata. Na, de sokat eladni sem akarnak, hiába lenne rá vevő. Orosházi tanyák épülete ilyen volt, volt lakója 2011-ben még beszéltem vele, mikor arra jártam, rendben tartotta a környéket voltak tervek, hogy a közelben lévő tavat is beparcellázza horgászhelyekkel. Saját költségére a lakó bevezetette a vizet, éveken át részletekben fizette a vételárat is, megállapodás volt ,hogy részletekben törleszt aztán megveszi az épületet, kapott pár hónapja levelet, hogy ne fizessen tovább, mert más tervek vannak az épülettel. Később flemondták a szerződést, nem engedték ,hogy megvegye, azóta is üresen áll. Erre nincs logikus magyarázat.
Ha nem is akarnak vesződni vele miért jobb ha üresen állva pusztul, mintha eladnák akár nyomott áron is?
Az ingatlan bérbeadás nem csak annyiból áll, hogy itt a kulcs fizesd a bérleti díjat meg a közüzemi számlákat és meg is vagyunk. A bérlemény állagát meg is kell őrizni, időnként kifesteni, karbantartani a fogyasztásmérők cseréjéről gondoskodni, az esetleges javításokat – mely nem minden esetben a bérlő feladata – elvégezni, s mindezt nyilvántartani, az adózását megtenni, stb.. Szóval bármennyire is jó ötletnek tűnik az, hogy őrizzük meg, adjuk ki, legyen aki lakja, használja, az biza’ egyáltalán nem vehető biztosra, hogy ebből akár rövid, akár hosszú távon haszonra lehet szeret tenni.
Albertfalván anno már kis híján összedőlt az épület, ázott be a forgalmi iroda, meg ha jól emlékszem már al is volt dúcolva belülről, hogy ne essen le a födém, 2012 elején megcsinálták, kapott egy tisztasági festést, ki lett javítva a tető, hogy ne ázzon tovább majd nyár végén bontották az épületet.
120-ason Szabadkígyósra gondoltál? Műemlék védelem alatt van az állomásépület és kap új funkciót, emeleti szolgálati lakásba kerül a bizt. ber ha jól tudom, legalábbis a terv ez volt. De miért is ördögtől való újabban, hogy szolgálati lakásokat kiutalják jelentkezőknek? Szabadkígyóson is van 4 szolgálati lakás az állomás mellett, ami távol is került a sínektől, így marad, nem bontják, de mégis kilakoltattak mindenkit, ott áll üresen. Kiskunlacházán is megvannak a szolgálati lakások, de üresen áll a épület. Még lerobbant lakásokra is lenne jelentkező, aki lakhatásért cserébe akár fel is újítaná. Dolgozóknak ki lehetne adni, ha nagy ritkán hirdetnek meg szolgálati lakást, akkor is van szinte mindig jelentkező, ha felújítandó. Csak a nagyon világ végén lévő komfort nélküliekre nem volt, egy ilyenről tudok, Kisszénáson, ott csak a villany van bevezetve, nincs fürdőszoba, nincs vezetékes víz és világvége alsón van, ott érthető miért nincs jelentkező rá. Legtöbb állomáson alapból emeleten szolgálati lakások épültek, még ha olcsóbban is piaci árnál ,de kiadnák, abból lenne bevétel, így meg csak pusztulnak.
Nyilván az az időszak, hogy mindenhol van épület és váróterem, nagyon régóta nem opció.
Tehát pl. egy Táborfalva jellegű helyen egy rövid perontető, egy Gyón jellegű helyen egy esőbeálló elég.
Ócsa más. Részben egy önmagában nagyobb forgalmú állomás, és mivel a továbbiakban is egyedül látná el a település kiszolgálását, tovább nőne a forgalom.
Nézzük a 142-es fórumából idézett szövegeket:
"Gyál és Ócsa között
48 nappali, 14 esti és 10 éjjeli személyvonat (2 flirt)
48 nappali, 10 esti és 10 éjjeli zónázó vonat (2 flirt)
...
Ócsa és Táborfalva között
46 nappali, 10 esti és 12 éjjeli zónázó vonat (2 flirt)
Tehát Ócsa egyben zónahatár is lenne, napi több tucatnyi helyben forduló vonattal és így minimum egy tartózkodó, szociális helyiségek kellene a vonatszemélyzetnek.
Az egyéb személyzet is lehet sokféle, valahol egyéb szakágak irodája van a felvételi épületben. Akár a forgalmi személyzet is maradhat helyben, és települhet egy-egy állomási épületbe egy vonali KÖFI központ, bár mostanában már kevésbé ez az irány.
Az utóbbi években egyes átépült vonalakon a felvételi épület emeletén kapott helyet a biztosítóberendezés jelfogóterme.
Tehát egy ilyen jellegű vonalon is lehet 2-3 állomás, ahol az adott esetben lehet értelmes funkciókkal megtölteni az épületet, főleg ha építészetileg bír valami értékkel is.
És akkor nézzünk vissza az idézett részekhez:
"Ócsa (211) állomás marad a helyén, az állomásépület megy a levesbe, új egyszintes állomásépület lesz."
Tehát még a projekt is számol épülettel.
Vagyis az általad felsorolt érvek konkrétan itt nem játszanak, ugyanúgy kell majd az új épületet gondozni, takarítani.
Aztán egy összetettebb téma lehet más konkrét esetekben, hogy kell-e az épület, vagy sem. A 30a rombolása után tíz évvel a 40a esetében a másik véglet felé mentek el, itt az érintett részen szinte minden épület fel lett újítva, olyan, korábban már menthetetlennek tűnő is, amitől az állomás átépítése után annyira messze került az utasforgalom, hogy értelmesen már nem is alkalmas arra, így váróterem sincs. Illetve a 120-as utolsó ütemébe is került be olyan épület felújítása, aminek csak üzemi szerepe lesz, mert a személyforgalom teljesen megszűnt az állomáson.
És bármennyire fáj a szívem az itt (Dél-Alföld topic) erősen OFF Tárnokért, Budafok-Belvárosért, Albertfalváért, Pesterzsébetért, "s még valahány név a naptárban", a funkcionalitás egészen más, mint az építés idején. Minden felvételi épületben nem lehet kocsmát, vasúti múzeumot, stb. berendezni sajnos.
