Segítséget szeretnék kérni tőletek. Keresem Hertzig Barbara (LCY6-JFS) születését. 1822-ben ment férjhez Tóth Joanneshez Szentgróton (Zala- vsgy másként Kisszentgrót). Akkor sümeginek jelölték. 1838-bzn halt meg, ott Szíves Borbálaként szerepel. Volt egy Theresia nevű lányuk, aki 1865-ben mar biztosan nem élt, de a halálozását még nem találtam meg, csakúgy mint Tóth Joannesét (aki Szentgroton született, születését neki se találtam meg) sem. A Tóth-Hertzig házaspár unokaja Tóth Mária, aki együtt lakott egy Tóth Pál Mátyás (GY42-PTF) nevű agglegénnyel, akit Tóth Mária fia nagybátyjaként emlitett az emlékirataiban. De Tóth Pál Battonyan született apja Tóth József, aki nem lehet a szentgróti Joanbes Tóth testvére. Ez utobbinak volt ugyan egy Josephus nevű testvére, de korán elhalt. A battonyai Tóth József szülei is battonyaiak. Rejtély, mi a pontos rokonsági fok Tóth Mária és Tóth Pál Mátyás között... Van valami ötletetek ?
>> Süllye (szlovák Šuľa, ejtsd kb. "sulya") egy kicsi, nem túl jelentős falu volt a 19. században. <<
Az én vezetéknevemet adók egy 1910-ben 205 fős gömöri faluból származtak az alföldre. Ma a névtárak szerint a magyar írásmód szerinti névformának 600+ viselője van, a szlovák névformának is ugyanennyi. Ezek a falvak gyakran azért lettek-maradtak olyan kicsik, mert a népességük folyamatosan kivándorolt jobb életlehetőségeket keresve.
Amit tőlem a 26350. hozzászólásodban idéztél a Sulyán vezetéknév kapcsán, annak nem idézett bevezetőjében levéltári kutatások alapján állítja Márkus Mihály (Michal Markuš) néprajzkutató, hogy a Békés megyéből Nyíregyházára áttelepült Sulyán család kiindulópontja, amely a névadás alapjául is szolgált, a nógrádi Süllye (annak szlovák megnevezése) volt.
Rengeteg olyan közlemény van egyébként is, amely a magyarországi szlovák népmozgalom kapcsán igazolja az új települési helyen használt vezetéknév és a kiindulási település nevének a kapcsolatát. Ennek alapján pusztán névtani alapon meglehet erősíteni, hogy az illető család honnan költözött át a névadás helyére (persze ez a forrástelepülés átmeneti állomás is lehet, mint a Rágyanszki, Aszódszki stb. családok esetén). A Sulyán (Sulyan) vezetéknév esetén nem tudok olyan alternatív etimológiáról, amely ne Süllye településre utaló lakosnévként elemezné azt.
A rendelkezésemre álló helytörténeti adatok szerint a történelmi Nógrád és Hont vármegyék északi részéről, ill. Zólyom vármegyéből sok szlovák telepes érkezett a Galgamentére a 17. sz. legvégén, 18. sz. első felében, így valóban lehetséges, hogy Süllye faluból is érkeztek, de konkrét adatok nélkül mindez egyelőre csak feltételezés.
Ma mindössze 73 lakosa van (2024. évi adat), 1910-ben még 306 fő volt a lakossága.
A kuglis térképen is meg lehet találni, a történelmi Nógrád vármegye északi részén, az egykori járási székhely Gácstól (szlovákul Halič) nyugatra található:
Elvileg a Sulyán is lehet ragadványnév tót/szlovák nyelvi környezetben, azt jelenti, hogy a család Sulya, magyarul Süllye (korábban Nógrád vármegye, Gácsi járás, ma Besztercebányai kerület, Szlovákia) telelülésről származnak, ill. valamelyik ősük onnan érkezett.
Szép sorban jöttek a gyerekek: Mária (1850), Judit (1853), Pál (1856), Mihály (1857), István (1860), Pál (1862), Márton (1866) és Erzsébet (1869). Elvileg belefér egy születés 1858-1859-ben, de valami nyoma kellene, hogy legyen.
A 1857-es Rell Mihály és a 1860-as Rell István születése közt van három év amikor nincs beírva a házaspárnak gyerek az anyakönyvbe. Miután Mihály 1858 elején meghalt, a másik Mihály 1858-ban vagy 1859-ben született, de nem írták be az anyakönyvbe vagy másik település anyakönyvében van.
Kérdés: Mondhatjuk-e, hogy Rell István és Rell Mihály testvérek, és szüleik Rell Mihály és Petrovics Judit voltak?
István
születés ak. (1860): anyja neve Schuljan Judit
házassági ak. (1882): anyja neve Petrovics Judit
halotti ak. (1950): anyja neve Juhász Judit
Kérdés: Mikor született az 1950-ben elhunyt Mihály? Elvileg nem lehet a Rell Mihály – Sulyan Judit házaspár 1857 december 30-án világra jött Mihály gyermeke, mert ő 1858. január 7-én meghalt.)
Mihály
születési ak. (????): anyja neve -
házassági ak. (1883): anyja neve Sulyan Judit
halotti ak. (1954): anyja neve Surányi Judit
Nekem ebből az jön le, hogy Petrovics Judit = S[ch]ul[j/y]an Judit. A Surányi név könnyen lehet elhallás eredménye! A Juhászt nem tudom.
Jó, de hát az biztos, hogy Rell Mihály (+1954. augusztus 16., Iklad) létező személy volt, hiszen megvan a halotti anyakönyvi adata, mégha hibásan is, a pontos születési dátuma egyelőre valóban rejtély, az 1856-os és 1857-es évek valamelyike valószínűsíthető.
Szinte hihetetlen, hogy a korabeli egészségügyi viszonyok mellett ilyen hosszú életet, 96-98 évet élt.
Ikladon belül a két Rell-fiú, Mihály és István ága az Ikladi családok c. könyv adatai alapján már világosan elkülöníthető.
István ága férfiágon 2000-ben kihalt, utolsó férfitagja, Rell János bácsi (távoli rokonom) 2000. augusztus hó 10-én hunyt el, neki csak leány leszármazottai voltak.
Mihály ága férfiágon ma is él, sőt több fiú leszármazottja is van.
Kb. évtizedes tapasztalat alapján tudom állítani, hogy a bejelentő unoka gyakran nem ismerte saját nagyszülei -- főleg nagyanyja -- nevét. (Néha már majdnem meglep, ha a szüleit ismerte.)
De saját családomban van olyan, hogy a bejelentő igenis ismerte a neveket, de mégse mondta be őket. Nem tudok más magyarázatra gondolni, mint hogy nem akarta a család, hogy a (kommunista) állam többet tudjon, mint abszolút muszály.
Másik eset, szintén családomban, hogy a házasságon kívül született lány anyjának és az anyja későbbi férjének megcserélték a vezetéknevét. Itt nem tudom, hogy őszintén nem tudták, hogy törvénytelen volt, vagy így próbálták eldugni a tényt.
---
Az 1820-as évek közepétől kötelező levéltári vagy püspöki másolatok minden felekezetre vonatkoztak. Az FS-en sok helyen eredetileg csak ezek a másolatok voltak meg az egyházi anyakönyvekből (például Felsőlövőn, és úgy általában Burgenlandban), de manapság egyre többet fényképeznek az egyházaknál maradt eredetikből. (Csak nehéz őket megtalálni, mert nincsenek egységesen katalógizálva.)
Igen, az állami anyakönyvekbe időnként téves adatok kerültek, az én őseimnél is volt ilyen, ez abból eredhetett hogy az adatokat a bejelentő családtag adta meg az anyakönyvvezetőnek, akik nem mindig tudták pontosan vagy nem is tudták az adatot, nálam olyan is volt hogy a bejelentő unoka nem tudta a nagyszülei nevét, amikor meghalt az apja vagy az anyja.
Csak, hogy kicsit tovább árnyaljam a dolgokat: Kreidlmayer Terézia halotti bejegyzése. A házasságkötés időpontja nem stimmel, az apa családi nevét elírta az akv.
NN88 la nha cai truc tuyen minh bach, noi cong dong nguoi choi an tam tham gia voi hang tram san pham ca cuoc, keo canh tranh, dich vu an toan va trai nghiem cong bang tren moi nen tang. Tham gia ngay tai nn88vn.net
Thong tin lien he nn88:
Dia Chi: 108E D. Ngo Gia Tu, Duc Giang, Long Bien, Ha Noi 11800, Viet Nam
Eszembe jutott még valami, 1828 után a katolikus anyakönyveket két példányban kellett vezetni, a másolatot megkapta a vármegye, a Pest megyei levéltárban megvannak, nem tudom hogy az evangélikusoknál mi a helyzet, de talán a levéltár meg tudná mondani hogy van e náluk másodpéldány.
A szlovák eredetű Sulyán (szlovák Šul'an) családnév helynévi eredetű, az egykor Nógrád vármegye Gácsi járásában lévő Süllye (szlovák Šul'a) falura utal.
A Sulyán családnév előfordul a környékünkön, én pl. Galgamácsáról és Veresegyházról is ismerek ilyen nevű személyeket.
"
hangtanilag magyarosodott formája. Ez utóbbi a szlk. Šuľa településnévből -an (-ian, -än, -en) képzővel alkotott főnévi lakosnév, köznévként az érintett település férfi lakosát jelenti, vezetéknévként azonban legtöbbször az újonnan betelepült származási helyére utaló megkülönböztető névről lehet szó {MSzlkCsn:128b}. A főnévi és a melléknévi lakosnevek viszonyáról l. a Skolnyik névnél.
A Hladký Šuľan kettős csn. megkülönböztető eleme a szlk. hladký ’sima’ mn.-vel azonos. Eredete külső (’sima bőrű, szőrtelen; sima, egyszerű öltözködésű’) vagy belső (’sima modorú’) tulajdonságra utaló ragadványnév lehet.
* * *
A névadó település első említése 1460-ból való Swlye alakban, és ez a m. Süllye változat elsődlegességére mutat. A szlk. névforma a XVIII. sz. végéig Šuľka (írva Sulka, ill. Schulka), amely a m. név tükörfordításának tekinthető, mivel a magyar név a Süly alapnév régi -e kicsinyítő képzős változatából alakult ki, és a szlk.-ban az alapnév Suľ formában honosodott hangtanilag, amelyhez a szlk. -ka kicsinyítő képző járult. Az alapnév a személynévi használatú m. r. sül ’sündisznó’ közszóval azonos {FNESz:Süllye}. A mai, rövidebb szlk. Šuľa hn.-i alak a -ka kicsinyítő képző elvonásával alakult. Első írásos alakját az irodalom 1808-ból adatolja (Sſula) {NOSR:Šuľa}. Mivel azonban Békéscsaba és Szarvas a XVIII. sz. első harmadában települt újra {ASNM:103–106/211–215}, az utóbbi helyeken kialakult m. Sulyán ~ szlk. Šuľan csn. arra utal, hogy a település rövidebb neve már legalább egy évszázaddal korábban is használatban lehetett."
Köszönöm nektek a sok hasznos új adatot és infót, ezek alapján sokat tisztult a kép.
E szerint Petrovics Judit és Sulyán/Schuljan Judit ugyanaz a személy lehetett, az idősebb Rell Mihály felesége, a Rell-fiúk, Mihály és István anyja.
Azt az előző galgagyörki lelkész is mondta nekem, hogy a kisújfalui anyakönyvek közül a II. világháború alatt sajnos sok eltűnt, a megtalálásukra elenyésző az esély....😥
Sajnos ezek az adatok nagy eséllyel örökre elvesztek...😥
Maga a Rell név német eredetű, de Váckisújfalun nem éltek német telepesek.
Amit korábban egy szlovák családkutató oldalon ki tudtam deríteni az az, hogy a Rell név legrégibb felvidéki előfordulása a 17. sz. közepéről származik, Szepesújfalu (Spišská Nová Ves) településről, később pedig Zólyom vármegyében, Zólyom környékén tűni fel a családnév.
Talán ezek a felvidéki Rellek közül valamelyik kerülhetett le a 18. sz. eleji nagy szlovák leáramlással Váckisújfalura.
Az általad leírt adatok szerint ez a Rell István a dédnagyapám lehet, bár a születési napjában van 6 nap eltérés az Ikladi családok könyv adataihoz képest.
A házassági bejegyzése szerint Rell Mihály és Sulyan Judit fia 1883-ban 27 éves volt, Váckisújfalun született és a szülei nevéhez nem írták, hogy meghaltak volna. Tehát elvileg 1856-ban születhetett, de ennek nincsen nyoma. 1857. december 30-án viszont a házaspárnak kereszteltek egy Mihály nevű fiát. Aki a halotti anyakönyv szerint 1858. január 19-én, 7 (!) naposan meghalt. Valamit a bejegyzésben elírhattak, vagy az életkorát, vagy pedig a családot, mert még 13-án a Rell Mihály-Rell Zsuzsanna házaspártól született egy Pál nevű fiú.
A galgagyörki evangélikus anyakönyvek, ahogy vörösvári is írta tényleg nagyon hiányosak, de az őskeresőn talán fent vannak a hiányzó évek is, érdemes lenne egy emailben érdeklődni tőlük. https://matricula.hu/mee
