A fene se tudja már, ki miért csinálja azt,amit csinál. Én már meg se próbálom megérteni.
De nekem is nyomtak végül a kezembe ilyen oprü objektívet, hogy nesze, úgyse tudom mire használni.
Hát nem bakker, mert valamikor, valaki vagy kilopta, vagy elveszejtette valahonnan ezt! :D Eddig kábé ötször találkoztam ilyen kószáló objektívekkel, de a gépet még egyszer se bírtam látni.
Egyszer volt olyan, hogy a szögben tartó fémtömböt hozták, hogy az milyen jó lesz.
Hát ja, csak a mikroszkóp egyéb nyolcvan százaléka hiányzik, semmi több.
Ami a képen nem látszik, az a szögmérő: a látómező szélén van még benne egy fix skála 10''-es osztással, a tárcsa szélén körben levő radiális vonalakat lehet ahhoz hozzáállítani.
Az első két képen egy Zeiss Jena műhelymikroszkópba való mérőokulár van. Speciális foglalata van, más mikroszkópra nem tehető fel, csak barkácsolással.
Belül egy forgatható üvegtárcsa van, amire mindenféle hasznos dolgokat rajzolnak, ezt lehet összehasonlítani a tárggyal.
Ez a konkrét példány menetmérésre való. A metrikus és Whitworth menetprofilok vannak benne mindenféle menetemelkedésre, plus hasznos apróságok (60°-os és 55°-os szögek, egy vízszintes és egy függőleges századmilliméteres skála, egy pontos szögmérő, ami fejből eszembe jut.)
De sok más változatban is létezik, pl. UNC és trapézmenetekhez, rádiuszokhoz stb.
Az első két képen egy olyan, mérőmikroszkóphoz való, ún. revolverokulár van, amiben van egy üveg tárcsa, és arra felfényképezve a W2 esetében menetprofilok, amikre rá lehet illeszteni a mérendő csavar profilját a mikroszkóppal.
A két objektív pedig a felületi érdességmérő mikroszkóphoz való. Az OPRÜ felirat a gép német Oberflächenprüfgerät névből van.
Párban kéne legyenek, mert egyik oldalról ferdén megvilágítják a felületet egy réssel, másik oldalról pedig ferdén nézik a kialakuló fényvonalat. Minél egyenesebb, annál simább a felület.
Rendszerint - mint ez esetben is - elvesztik az egyik objektívet a párból és a mikroszkóptól is.
Szvsz. az okulár még érdekelheti Ruzsa Janit, vagy Jalpart, de az oprü cuccal nem igazán fog tudni senki kezdeni semmit. A 19 és 31-es tétel a képen.
Egy jóember megtalált fb chaten, az alábbiakról érdeklődött és szeretné eladni. Ha jól sejtem ezek "fémes" dolgok lehetnek. Ha valakit érdekel, összekötöm az eladóval.
következő sorozatuk, a CF250-es Jenaval rendszer. Ez a 80-as évektől volt, teljesen korrigált optikák, nagy látómezők, komoly gépek. Ezeket annyira nem ismerem, hogy miből mit lehet kihozni, esetleg valaki majd elmeséli itt. De ezek azért árban is más kategória.
Én sajnos nem fogok tudni ennyire részletesen kifejtős fogalmazást írni a CF250-ről, de:
- ezeknek annyira nem pörög a használtpiaca, mint a korábbi modelleknek. Lehet kapni persze használtan szinte bármit, csak ritkábban, kevesebbet is gyártottak belőle, illetve akinek van, az ritkán adja el.
- más árkategória, talán nagyobb szórással
- ha kell áteső pol, ráeső pol, az már 2 külön mikroszkóp, ha ráeső fluor kell és nem áteső, az már 3. Ezt összevadászni évek, jelen árakon bőven 1M HUF fölött, és még úgy is kell tudni barkácsolni, vagy a szervíztől nem sajnálni az anyagiakat.
Amúgy ráeső POL/DIC/DF mikroszkópom van eladó, B&L Balplan, ha esetleg ez érdekes lehet.
Alapvetően az elkölthető pénzed fogja megszabni, mire vállalkozhatsz.
Az említett szervizben értenek ahhoz, amijük van, ha elmondod mit akarsz majd vizsgálni, meg fogják találni a megoldást, de lehet, hogy várnod kell rá kicsit, mert most költöztek, és a raktáruk kábé teljesen dugig van mindennel is.
Átnézni, hogy mit ajánljanak neked - szerintem már az is pár nap.
Mikroszkóphasználat: itt a csapat már leírt mindent. Tényleg. Meg minden fusi megoldást is. Meg profi megoldást is.
Alapvetően azért tudni kell azt is, hogy mit akarsz majd vizslatni, mert attól függ, hogyan kell előkészíteni a tárgyat. Azért nehéz könyvet ajánlani is, mert ha orvosi metszeteket akar vizsgálni valaki, akkor a metszetkészítésről kell könyv, ha meg festményt, akkor legkevésbé sem lesz az jó.
Értem, tehát érdemes a szervízben tájékozódni és főleg célirányosan elmondani mire van szükségem. Köszönöm! Leírom a soraidat, és gondolkozom ezeken, nyilván szempont az ár is, amiben nem gondolkozhatok korlátlanul.. Esetleg mikroszkóp használatához szakirodalmat tudsz ajánlani?
Az, hogy mi opció, az attól függ, hogy melyik mikroszkópcsalád kerül kiválasztásra.
Ha a Zeiss Jena-t nézzük, akkor lehet gondolkodni időben sorban a fekete gépek közül az - Nf vagy Polmi vázban (ötvenes évek). Ezekre rá lehet tenni minden említettet, felső-alsó megvilágítás, külső lámpával fluor (de ez azért annyira nem kényelmes megoldás), fáziskontraszt, polarizáció.
A következő sorozat a - Mikroval volt (hatvanas évek közepétől nyolcvanas évekig), ez már szürke színű volt, és egy alap Amplival-t eléggé fel lehet turbózni mindenfélével. A fluor használata ebben az esetben is kicsit macerás, legkényelmesebb egy úgynevezett Fluoval megvilágítással lenne (ennek egy külön platformot készítettek, amire felrakható a mikroszkóp, és mindenféle világítást össze lehet kutyulni vele), majd ezt a gépet kiegészíteni egy egyszerű polarizációs készlettel, és akár egy fáziskontraszt készlettel is. A kérdés az: van-e elérhető olyan Fluoval, amihez megvan ez a spéci megvilágító platform.
Lehetne gondolkodni egy
- Nu2-ben is. Ez egy univerzális N váz (ezért Nu), amit gyakorlatilag mindenhogy fel lehet szerelni, de ez már más liga, mint az előzőek. A saját gépasztala nélkül is vagy ötven kiló, alapterülete 80cm mély, és 60 cm széles. Felfelé meg az isten tudja, ameddig pakolod. Asztallal együtt pedig két méter széles. Rengeteg létező tartozék, de nem biztos, hogy egyszerre meglesz hozzá minden, amit akarsz.
És ezek után már időben is, technikában is egy nagy lépés jön, a következő sorozatuk, a CF250-es Jenaval rendszer. Ez a 80-as évektől volt, teljesen korrigált optikák, nagy látómezők, komoly gépek. Ezeket annyira nem ismerem, hogy miből mit lehet kihozni, esetleg valaki majd elmeséli itt. De ezek azért árban is más kategória.
(És akkor nem beszéltünk a nyugati Zeiss (1990 előtt), és a mai Zeiss kínálatáról. Mindenük van, mindent tudnak, csak pénzed legyen rá. Egy mostani Zeiss gép újonnan, mindezekkel, amit szeretnél sztem tízmilliós tétel.)
Általánosan azt mondanám, hogy lehet többféle megoldás is, de nagy az esély. hogy kapásból csak egyik családból lenne meg minden, amit szeretnél. Ha volna náluk többféle rendszer is, és választhatsz, az nagy előny lenne. Nem tudom mi a készletük, de nyilván segítenek a választásban.
A régi rendszerekhez eléggé jó még mindig az ellátottság a használtcikk piacon (ebay pl), de arra számítani kell, hogy ami onnan jön, azt használat előtt jó eséllyel szervizeltetni kell, hogy ne menjen öt perc alatt tönkre a beállt csapágyak, csúszó vezetések és hasonlók miatt.
Köszönöm az infót, nagyon örülök! Megtaláltam a honlapjukat, felkeresem őket. A fáziskontraszt és a sötét látótér az beépíthető opció? Azt gondoltam hogy benne van egy komolyabb mikroszkópban. Zeiss-re szavaztam magamban én is, de nem vagyok túl jártas a témában.
Hát, azt jó lesz tudnod, hogy kábé felsoroltál mindent, amit csak lehet egy klasszikus mikroszkóphoz való kelléknek. (na jó, kis túlzással, mert a fáziskontrasztot és a sötét látóteret nem írtad)
Alsó- és felső megvilágítás, polarizáció és fluoreszcencia.
Ha valamennyire megfizethető, működőképes mikroszkópban gondolkodol, akkor valamilyen klasszikus, márkás gépre kellene szerintem szert tenni úgy, hogy a felsorolt tartozékokat azonnal megveszed hozzá. Ilyen "boltot" én maximum az Apokromát kft-t tudnám, ami egy szerviz valójában, és a használt masináikból kéne összehordani egy neked kellő készletet, mondjuk Zeiss Jena gépekből. Abból elég sok volt itthon üzemben, még van belőle szintén elég sok hozzá való tartozék, hogy össze is lehessen hozni a neked szükségeseket.
Most írok itt először, és máris a segítségeteket kérem. Nincs mikroszkópom, de szükségem lenne rá különféle keresztmetszet csiszolatok vizsgálatához. Polarizációs mikroszkóppal, ráeső (felső) és átmenő (alsó) sugaras megvilágítással. A megvilágító sugárzás, ami nekem kellene még ehhez, az UV sugárzás, hogy lumineszcens vizsgálatokat is tudjak készíteni. Felül digitális gép csatlakozási lehetőséggel.., műtárgyak restaurátori vizsgálatához, fotók készítéséhez. Hol tudnék ilyet szerezni, használtan. Van ilyen bolt valahol? Köszönöm előre is!
Hát a legnagyobb probléma nem is a szervetlen por, hanem pl a virágpor, korpa (ami a fejen nő, nem ami közé keveredünk), mert azok odaragadnak.
Ennél a kameranál pl a szenzort takaró üveglapon van körben egy vékony keret (műanyag (?), arra felfekszik az infraszűrő, arra rá van (volt) ragasztva egy gumikeret, ez hivatott a következő teret lezarni, ez a leggyengébb pont, amiben van egy rugókeret, majd a rezgetett üveg.
De MINEK, könyörgök?!
Ja, lényeges még a lemezek bevonata. Telefonon láttam ilyet. Biztos voltam benne, hogy kamu. De rákented a kijelzőre - és TÉNYLEG nem látszott rajta az ujjlenyomat.
,,A gép saját ultrahangos tisztítása nem segített semmit, sőt az okozta a gondot !''
Érdekes. Én Olympus gépeket használok 16 éve (E-620, E-M5 Mark II és E-M1 Mark III), de még soha nem tisztítottam a szenzort - az ultrahangos tisztítás teszi a dolgát.
Pedig tényleg durva helyeken használom. Az utóbbi időben pl. rendszeresen fotózom egy vasöntödében, és az objektívet is cserélgetem ott. Annyi port, mocskot, ami ott van, szerintem életetekben nem láttatok.
Mondjuk szokták is mondani, hogy az Olympus az egyetlen kamera, amit az ultrahangos tisztítás tényleg működik.
Most majd kipróbálhatod, és akkor két lehetőség van:
1. Ez így már elfogadható (bár nem tökéletes.
2. Az üvegek többszöri tisztítása mindig jár némi veszéllyel (nem az üveg sérül esetleg, hanem a bevonat), illetve, ahogy mondtam, a teljesen légüres térben való munkát egyelőre még szoknom kellene. Ez esetben viszont már rutinosan tudom leoperálni róla az összes szűrőt, és akkor lesz belőle egy infrafortózásra alkalmas váz (hozzáteszem, a legjobb akkor lenne, ha a Bayer szűrő is le lenne vakarva)
Köszönöm a sok fáradságot ! Ez egy igen tanulságos eset arra vonatkozóan, hogy mikroszkóphoz nem érdemes használt fényképezőgépet venni. Évekkel ezelőtt szereztem be ezt a gépet,alacsony expo számmal, féláron. Teljesen jól nézett ki és tökéletesen működött. Akkor lepődtem meg amikor a fizetés után megkereste a dobozát is az eladó. A papírdoboz durván le volt harcolva. Valószínűleg tok helyett abban hordta magával és talán videózásra használta és gyakran cserélt objektíveket. Korábban csak telefont használtam a mikroszkópos fényképezéshez az okulárokon keresztül és nagyon elégedett voltam a f.géppel. Eleinte a mikroszkóp fotózáshoz kialakított fényútjait tisztítgattam szinte a végtelenségig, mert feltűnt, hogy különösen erősebb nagyításoknál sok a zavaró pötty. Azután a fényképezőgép szenzorvédő üvegét tisztítottam egyre gyakrabban. Végül megnéztem a szenzort sztereomikroszkóppal is, akkor derült, ki, hogy mi okozza a gondot. Hiába tisztítottam meg szinte tökéletesen a szenzorvédő üveget, mert alatta voltak a szabad szemmel szinte láthatatlan porszemek. A gép saját ultrahangos tisztítása nem segített semmit, sőt az okozta a gondot ! Ugyanis János magyarázata szerint a tisztításnál berezgő védőüveget a rezgés miatt nem szokták oldalról lezárni, por ellen szigetelni, így a szennyeződés akadálytalanul bejuthatott alája. Az egyik szűrőréteg ráadásul ragadós felületű.
"...Egy elem hiányzik a történetből: ezt az ellenállást te pöccintetted le a szétszerelés közben a helyéről?"...
néha elgondolkozik az ember: állat vagy állatorvos ?!?!?
Egyébként nyilván a szerelés során jött le. Amikor azokat a rohadt 50 pines szalagkábelek foglalatát nyitom ki, foggal és körömmel, akkor óhatatlanul hozzáérek a környezetükhöz is. A NORMÁLISAN ráforrasztott alkatrészt 350 fokos pákával alig tudom leszedni a panelról, nem hogy nem pöccennek le. Ahogyan Feri is mondta, elég egyértelműen hidegforrasztás volt. Ezeknek a fogyasztási elektronikai cikkeknek a gyártását nem az utólagos javításra optimalizálják. Garanciaidőn belül ne hibásodjon meg mondjuk a 0.1 százaléka. A többi kidobott pénz, ugyebár.
Egyébként a kérdésedről óhatatlanul eszembe jutott a vicc: Mi a házasság?
Szövetség olyan bajok elhárítására, amelyek azelőtt nem léteztek.
A történek alapján a szétszereléskor eshetett le, de ha a forrasztás rendben van, akkor azt csak úgy lehet "lepöckölni", hogy jön vele a nyákréteg is. Aminek a reparálása már a reménytelenség határát súrolja. A képen jól látszik: a csatlakozó "vezeték" cca 0.1mm lehet.
Ez egy nagyon szép történet volt, gratulálok hozzá, minden adott a megfilmesítéshez: kemény munka, a főhős majdnem elvérzik, a főgonosz mindvégig láthatatlan, stb. Egy elem hiányzik a történetből: ezt az ellenállást te pöccintetted le a szétszerelés közben a helyéről?
Igen, a harmadikon az a beforrasztasra váró. Nincsenek jelölve, multimeterrel vadasztam egyet a masik panelról, mikroszkóp alatt, sacc/kb méretezes alapjan.
BÁRMILYEN eszközzel járhattok így. Egy egyszerű hidegforrasztas, meg 10 ev működés.
A masik üres hely lehet pl egy hidegítő kondenzator. Azon szépen latszik (nem a fotón, az csak okularon keresztüli kínlódas volt), hogy gömbölyűre olvadt az ón a gyari forrasztas soran. Gondolom megspóroltak 1 eurocentet az elhagyasaval.