Idén a "száraz november" már júniusban megérkezett ;-)
Június első 16 napját figyelembe véve idén és tavaly, az átlag hőmérséklet 4 °C-kal volt magasabb mint tavaly és ehhez még hozzájött az 1,9 mm csapadék ami 69 mm-rel volt kevesebb...
A vízhiányról meg nem is akarok mondani semmit, mert az katasztrófa!
Majd lesz mazsolánk a bor helyett és szüretkor csónakkal hordjuk be termést...
Nekem van ket elvileg SO4 tokem, probaltam de egyetlen vesszo sem gyokerezett belole. Igaz, valamikor tavaly dugtam le oket a foldbe, gyanitom meg fiatalok lehettek.
Pontosítanék: szőlőnél a virágzás azt jelenti, hogy a porzókról széllel vagy rovarral virágpor szabadul el, és ez a virágpor a bibére kerül.
Te valójában nem a "virágzás"-ra, hanem a "virágzat"-ra gobdoltál. Hogy pontosan mi lehet az oka, hogy ez a tőkéd nem hoz virágot, nem tudom, (talán felborult a hormonháztartása,) de én ilyen esetben a következő évi metszésnél drasztikusan visszavágnám, kb 30 centire a földtől (a metszlapot azonnal fa sebkezelővel bekenve,). A kihajtó alvórügyek közül aztán kettőt, de csak ezt a kettőt meghagynék, egész évben óvnám őket, hogy aztán az azt követő évben a művelésmódnak megfelelően az alsóból kart a rövidcsaposhoz, vagy a felsőt szálvesszőzéshez elhúznám.
Ha ez a módszer nem vezet eredményre, akkor csákányt neki.
Köszönöm mindenkinek, a válaszokat. Évekkel ezelőtti feljegyzéseimet vissza olvasva aztán mégis használtam a Thiovit jet permetszert. Ott is azt jegyzeteltem, hogy virágzásig csak.
Azért is permeteztem ezzel mert az atkákat akartam gyériteni a lisztharmat mellett. A permetezés követő napokban figyeltem a levélzetet és a perzselésnek nincs nyoma. A telómmal készítettem fotót de olyan rossz minőségű lett hogy nem töltöm ide, napokban fényképezővel készítek képet és mutatom.
Van egy "referencia" tőkém az ültetvényben, ami 4-7 nappal korábban kezdi a virágzást mint a többiek.
Izabellaként azonosítottam, vagyis egy direkt termő (mint az othello). Mikor kén is van a tankkeverékben és ott vagyok a környékén, a mellette lévő tőkéket - akár másik sorból is - nagyon óvatosan "fújom" a motoros hátival de így is jut rá egy kis permet ami pontszerű száradásokat okoz a levélen. Mi lenne, ha telibe fújnám...
Virágzásig 2-3x majd utána is 2-3x használok ként, szóval én nem merném megküldeni vele.
Talán a Alsupre mehetne az othellóra, van is, de még nem mertem az otthoni othelló lugason kipróbálni, pedig az más módon tevékenykedik.
Kálium-hidrgén-karbonát narancsolajjal működik és az sem okoz gondot ha rámegy uborkára cukkinire esetleg a paradicsomra.
Üdvözlet a tagoknak! Az lenne a kérdésem, hogy jól tudom-e az otelló szőlőt virágzásig lehet thiovittal permetezni? A növény fejlettségi szintje után már perzsel a kén. Köszi a segítséget!
Csak ha hordozható illetve nagyítóval van egybe építve.
Pár éve "találkoztam" egy olyannal, mázlim volt, hogy észrevettem (úgy nézett ki mint egy kis kacs darab amit nem vágtam le rendesen,), bár a tevékenységének eredmény tisztén látható...
A villanypásztor jó a kukacokra is? (akarom mondani hernyókra)
Nálam elsösorban az ékkoves araszoló és haverjai szoktak garázdálkodni. Bár egyszer valami öz vagy szarvas a szélsö soromat végiglegelte, ahogy ment föl a szántóföldröl a hegytetöre (útközben félúton megéhezik az ember...)
Tökéletesen igazad van, köszönöm az útmutatást. A türelmem végtelen, kivárnàm amíg az alanytőke megfelelő minőségű vesszőt adna. Addig is kiderül melyik fajta nem viseli el a körülményeket, illetve mi a filoxérával a helyzet. Mindenkèppen szeretnèk egy saját alanytőkét, így szinte bármikor bővíthetném a gyűjteményemet. Az oltàs / szemzés gyakorlata nem áll tőlem távol, persze nem vagyok profi, angol nyelves pàrosítást , igaz ami igaz, gyakorlatban nem sokat alkalmaztam, az alapvető elmélet persze megvan. Szeretem a kihívásokat.
Peldaul? Nekem ez tunik a legegyszerubbnek, a konyhaasztalon megcsinalhato, nem kell a toke mellett terdelni a porban. Az alanyok pedig gyokeresednek egy pohar vizben is 3 het alatt 99%-ban.
Az SO4 mésztűrőképessége is jó, de hogy az SO4 kb 12 változata közül konkrétan melyik lenne neked megfelelő, azt én innét megmondani nem tudom, a tokosoknál elég elterjedt. Amúgy az alanyvessző gyűjtésének nem a március vége az időpontja, hanem december-január. A filoxéra kártétele majd csak évek múlva lesz látható. Az elültetett alanyvesszőből csak évek múlva lesz olyan tőke, amibe nagy biztonsággal lehet oltani. (sosem csak egy hajtásba oltunk, a hajtásnak, amibe oltunk, kellően vastagnak kell lennie, két év alatt nem tud akkora gyökere fejlődni az alanynak, hogy abba biztonságosan lehessen oltani etc.)
Sziasztok!
Új tag vagyok és kissé megkésve kérném a segítségeteket.
Németországban élek, tavaly ősszel ültettem többek között 24 szőlőfajtát, mivel rajongok a szőlőért.
Sajnos saját gyökerű csemetéket tudtam vásárolni. A betegségekkel, phyloxérával nincs is gond, de a talajjal sajnos igen, meszes és nagyon kötött. Néhány fajta mutatta is a klorózis tüneteit. Mezőgazdász technikusként tudom mi lenne a megoldás, oltani. Legmegfelelőbb talán a Teleki-Kober 5 bb alanyfajta lenne, hiszen Magyarországon is immár több mint 100 éve jól bevállt.
Sajnos az alanyt itt beszerezni nem tudom, van néhány szőlőoltvàny kereskedő és faiskola is, ezt az alanyt is hasznàlják, de egyszerűen hobbykertészekkel nem foglalkoznak, ha pedig megemlíted, hogy nem vakított alanyvesszőt szeretnél, hanem rüggyel rendelkező dugványokat, rögtön mindenki a konkurenciát látja benned ( mondjuk biztosan nem alaptalanul, szívük joga).
Ezért fordulok most hozzátok, ha esetleg valaki ebben tudna segíteni, megköszönném.
Valóban csak néhány sima dugványra lenne szükségem az 5bb-ből, hátha esetleg még van valakinek elfekvőben, ha nem most tavasszal, nekem jó lombhullás után is esetleg.
Segítségeteket előre is köszönöm,
Eredményekben gazdag szőlészkedést kívánok mindenkinek!
Roland.
