http://www.westpa.hu/dokutar/dok/gvk_reszletes.pdf
KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Rt.
Közlekedési Rendszerkutatási és Hálózattervezési tagozat
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÉS A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
ÖSSZKÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
(GVK-H-D)
Budapest, 2000. november
V0 gyűrű (III/3. ábrán)
A MÁV hálózatfejlesztési tervei között korábban tartósan szerepelt a Budapestet elkerülő
szakasz. A több tervezett nyomvonal közül a Komárom-Kisbér-Székesfehérvár-Börgönd-
Pusztaszabolcs-Adony-Kiskunlacháza vonalon húzódó II. változat tűnik a legracionálisabbnak.
Tekintettel arra, hogy jelentős hosszon használ fel ma is meglévő szakaszokat, az
építési költsége lényegesen alacsonyabb, mint az összességében rövidebb, ám jelentős
hosszon új nyomvonalon haladó I. változat. Kiskunlacházánál csatlakozik az I. nyomvonalhoz
is illeszkedő Kiskunlacháza-Cegléd új építésű szakaszhoz, ezzel a V0 elkerülő vonalat
elérhetővé teszi az egész észak- és kelet-magyarországi régiónak.
A koncepció kidolgozásakor a vasút helyzete jelentősen eltért a jelenlegitől. Mind az áruszállítási,
mind az utasforgalmi teljesítmények jelentősen meghaladták a mai értékeket,
Budapest térsége kapacitás-szűkében szenvedett. Szolnokot Európa egyik legkorszerűbb
rendező pályaudvarává fejlesztették. Ebbe a képbe tökéletesen illeszkedett a fővárost elkerülő
szakasz, amelynek az északkeleti országrész kivételével minden irányban igen jó kapcsolatai
voltak.
A jelenlegi helyzetben, mikor a teljesítmények áruszállításban a csúcsidőszak 35%-ára, a
személyszállításban a 60%-ára estek vissza, Budapest elkerülése nem kényszerítő szükséglet.
Ezzel párosul, hogy a Bécs-Budapest pálya 160 km/ó villamos vontatásúvá kiépülve
igen jó szolgáltatási színvonalat nyújt.
Kétségtelen, hogy a budapesti átmenet továbbra is időigényes, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a
magyarországi szállítások és utazások jelentős részének cél- vagy kiinduló pontja Budapest.
Többek közt ez az indoka annak, hogy a kocsirendezési igény csökkenésekor körzeti rendező pályaudvarnak
Budapest-Ferencvárost jelölték ki, s jelenleg Szolnokon nem folyik kocsirendezés. Ez azt
jelenti, hogy a vonatok jelentős része nem kerülheti el Budapestet.
Az említett szakasz kiépítése egyvágányú, 120 km/ó dízel vontatásra, mintegy 112,5 mrdFt
költséggel jár, ez tartalmazza az építendő új Duna híd költségeit is.
Amennyiben a vonal villamosításra kerülne (bár ez a várható forgalom ismeretében nem
tűnik reálisnak), ez további 50 mFt/km, azaz mintegy 9 mrdFt többletet eredményez, vagyis
a teljes építési költség ~121 mrdFt/km.
A villamosítás megvalósulása esetén felmerülhet a Mór-Oroszlány szakasz villamosítási
igénye is, ez további mintegy 850 mFt kiadást jelentene.
A V0 gyűrű különböző változatai már jelentősebb forgalomváltozásokat indukálnak.
(III/12-14. és III/21-22. ábra).
Ugyanakkor a beruházási költség is sokkal magasabb, mint
az előző esetben.
Figyelemre méltó, hogy bár a V0 teljes kiépítésben eredményezi a jelen
tősebb forgalmi hatást, de a Duna híd olymértékben megdrágítja, hogy ezt a nagyobb
megtakarítások sem képesek ellensúlyozni.
Megtérülési idejük elfogadhatatlan.
Mint arra már korábban rámutattunk, a két régió leghatékonyabb fejlesztése a bobai deltavágány
megépítése. Ezzel egyidejűleg célszerűnek mutatkozik a Székesfehérvár-Boba
szakasz rehabilitálása. Ezzel ugyanis egyszerre javíthatók a szombathelyi és a zalaegerszegi
kapcsolat színvonala. Mint a III/1. táblázat 46. számú változatánál látható, a V0 teljes
körű dízelvontatású kiépítésével elérhetőnél 50%-kal magasabb megtakarítás adódik, míg a
beruházási költség az előbbi 0,1-e. Ebből adódik a rendkívül kedvező 9 éves megtérülési
idő (III/23. ábra).
A Győr-Celldömölk szakasz egyértelműen csak a Zalaszentiván-Celldömölk szakasszal
együttműködve érhet el megfelelő hatékonyságot, ezért ütemezett beruházás esetén az V.
korridor munkálatai élveznének prioritást.
3.3 A javasolt vasúthálózat-fejlesztési koncepció
A fentiek alapján megfogalmazható a régióban egy olyan ütemezett vasúthálózat-fejlesztés,
amely mind a két régió, mind pedig az országos és nemzetközi forgalom érdekeit szem
előtt tartja.
Egyértelműen el kell vetni mind a V0 körgyűrűt minden változatával, mind pedig a Mór-
Oroszlány szakasz különböző megoldásait.