Úgy vélem, hogy egy pápai enciklika eredeti nyelve inkább a latin, mint az angol, vagy ha nem is latinul készült eredetiben, akkor az olasz lehet a kiindulópont. Tehát szerintem az anglofon terminológiát nem érdemes számon kérni a pápai latin fogalmazványokon.
De egyébként is ellentét feszül a görög-latin alapú tudományos terminusok és a klasszikus latin megfelelőik között: a tudományos terminusok gyakran megváltozott vagy speciális jelentést folytatnak a klasszikus nyelvállapothoz képest. És ez nem csak a tudományos nyelvvel van így, hanem gyakran az újlatin leánynyelvekkel is. A klasszikus latin loquor ’beszélek’ ige kiveszett, és helyette a fabulor ’fecsegek, csevegek’ (pl. spanyol hablar) vagy a csak a vulgáris latinban megjelenő parabolo ’hasonlattal élek, elbeszélek’ ige (pl. olasz parlare) folytatódik. Elég furcsa lenne ez utóbbiakkal élni a vatikáni szövegekben a klasszikus szó helyett.
Visszatérve a felvetett szövegre: a klasszikus latinban a factor szót csak személyekre értették ’vmit készítő, csináló; (különösen) bor- vagy olajsajtoló; labdaütő’ jelentésben. Az activitas szó csak a középkorban jelent meg, akkor is csak nyelvtani értelemben, a cselekvő igehasználat jelölésére. A klasszikus latin studium szó ismerős lehet a tacitusi sine ira et studio ’harag és elfogultság nélkül’ megfogalmazásból: a studium jelentése ’törekvés, iparkodás, igyekezet; kedv, vágy, szenvedély; hajlam, rokonszenv, érdeklődés, vonzalom; pártoskodás, részrehajlás, elfogultság; vmivel való foglalkozás, kedvtelés, tanulmány, vminek a szeretete’. Látszik, hogy a mai értelme a klasszikus jelentéstartalom perifériáján volt csak meg, és csak a középkori latint továbbéltető iskolai nyelvhasználat eredményezte, hogy a népi nyelvek csak ebben a jelentésben vették át. Ezt az átvételhez kötődő jelentésszűkülést nem lehet visszasugározni a jelenkor latin nyelvhasználatába, mivel a szó a latinban saját jogon még a teljes értelmében maradt meg. S í. t.
Verum est alia etiam adstare elementa (vulcanorum reiectiones, variationes orbitae et axis terrestris, cursum solis), sed multae inquisitiones scientificae demonstrant maiorem partem calefactionis universalis postremis decennis gasiorum ex cumulatione oriri quae loci clausi gignunt (dioxydum carbonicum, methanum, oxyda nitrogeni et alia) quae emittuntur potissimum ob humanam industriam. Eorum in aëre cumulatio impedit quominus calor radiorum solis a terra repercussorum in spatium evanescat. Hoc maiorem etiam vim obtinet a methodo progressionis quae in crebro usui innititur combustibilis materiae fossilis, quae quidem systematis energetici mundialis praecipuum occupat locum. Ad hanc rem etiam augmentum praxis mutationis usus soli contulit, praesertim vastatio silvarum ob agrorum cultum.
Az angol szöveg:
It is true that there are other factors (such as volcanic activity, variations in the earth’s orbit and axis, the solar cycle), yet a number of scientific studies indicate that most global warming in recent decades is due to the great concentration of greenhouse gases (carbon dioxide, methane, nitrogen oxides and others) released mainly as a result of human activity. As these gases build up in the atmosphere, they hamper the escape of heat produced by sunlight at the earth’s surface. The problem is aggravated by a model of development based on the intensive use of fossil fuels, which is at the heart of the worldwide energy system. Another determining factor has been an increase in changed uses of the soil, principally deforestation for agricultural purposes.
Jellemző úgy általában a poszt-klasszikus latin fordításokra, hogy az ókorban nem létező kifejezéseket analógiásan klasszikus szavakkal próbálják "átkölteni", akkor is, amikor ezek az angolban is többnyire latin eredetű szavak, mint pl. ennél a vatikáni dokumentum-részletnél?
Verum est alia etiam adstare elementa (vulcanorum reiectiones, variationes orbitae et axis terrestris, cursum solis), sed multae inquisitiones scientificae demonstrant maiorem partem calefactionis universalis postremis decennis gasiorum ex cumulatione oriri quae loci clausi gignunt (dioxydum carbonicum, methanum, oxyda nitrogeni et alia) quae emittuntur potissimum ob humanam industriam. Eorum in aëre cumulatio impedit quominus calor radiorum solis a terra repercussorum in spatium evanescat. Hoc maiorem etiam vim obtinet a methodo progressionis . Ad hanc rem etiam augmentum praxis mutationis usus soli contulit, praesertim vastatio silvarum ob agrorum cultum.
It is true that there are other factors (such as volcanic activity, variations in the earth’s orbit and axis, the solar cycle), yet a number of scientific studies indicate that most global warming in recent decades is due to the great concentration of greenhouse gases (carbon dioxide, methane, nitrogen oxides and others) released mainly as a result of human activity. As these gases build up in the atmosphere, they hamper the escape of heat produced by sunlight at the earth’s surface. The problem is aggravated by a model of development based on the intensive use of fossil fuels, which is at the heart of the worldwide energy system. Another determining factor has been an increase in changed uses of the soil, principally deforestation for agricultural purposes.
Sajnos, a késő középkori – kora újkori conscriptiók fogalmi térképével, és azt azt leképező, klasszikus latinban nem létező vagy attól eltérő kifejezésekkel nem teljesen vagyok tisztában, így én sem tudtam teljesen kiolvasni azt, amit kérdeztél:
„Andreăs Kardos. Annŏs cir̊[ca] 40. Inquilinarius. adeox (?) in|capax”, azaz
’Kardos András. Kb. 40 éves. Zsellér. …-re képtelen/alkalmatlan’.
A megelőző és következő lapokon is megnéztem a problémás részhez hasonló fordulatokat*, és a legjobb olvasatom az „adeox”, de ehhez nem tudtam értelmezhető latin feloldást találni.
Ugyanakkor találtam olyan szövegrészt, ahol a megfelelő pozícióban a „Sed incapax se solo ad insurgendum” (de képtelen csak maga [lévén] hadba vonulni) szöveg van**, míg másutt csak az ezzel egyező értelműnek látszó „se solo incapax” (csak maga [lévén] képtelen) megfogalmazás áll. Ha az „adeox”-ban az alányúló „x” helyett „ps”-t olvasnánk, és az „ad”-ot különírandó elöljárónak vesszük, akkor talán az „adeox”-ot „ad eopse (< ad eo ipso)” olvasatra javíthatjuk. Ez utóbbi persze nyelvileg hibás, mert „ab eopse / ab eo ipso” (önmagától) vagy „ad eum ipsum” (önmagához) szövegnek kellene állnia, de a szövegben máshol is felcserélődik néha az „ad” (-hoz/hez/höz) és az „ab” (-tól/től) úgy, hogy a másik elöljáró vonzata használatos, pl. „Persona ab sanitatem incapax” a „Persona ab sanitate incapax” (Egészségénél fogva alkalmatlan személy) helyett.
Az adott szövegrész tehát szerintem a hadba vonultatásról szól, és az biztosnak látszik, hogy illetőt nem be nem sorozhatónak írták össze vélhetően azért, mert fiú utód nélkül önmagában élt.
Sziasztok, tudna valaki segíteni, hogy az alábbi oldalon Kardos András neve után mi olvasható? Azt látom, hogy 40 éves, a következő szó talán Inqilinus megfelelője, azaz zsellér. Viszont ami utána van írva arról sajnos ötletem sincs.
„Pro beneficio Agamemnonem mulcta[ve]runt Achivi” = ’A jótétemény[ek] miatt sújtották Agamemnónt az akhájok’. A mükénéi Agamemnón a hagyomány szerint igen jó király volt, aki békében élt szomszédaival és népével, ennek ellenére a trójai háborúból visszatérve az unokaöccse meggyilkolta. A német „Wer dem Volke dient, hat des Teufels Dank” = ’Aki a népet szolgálja, annak az ördög ad köszönetet’ szólás is azt fejezi ki, hogy a jó cselekedetek nem mindig kerülnek viszonzásra. Magyarul azt is mondhatnánk, hogy „Jótett helyébe rosszat várj.”
Hogyan értelmezitek ezt a mondatot: Pro beneficio Agamemnonem mulctarunt Achivi. Egy német oldalról való, ott így adták meg a jelentését: Wer dem Volke dient, hat des Teufels Dank. Ez mintha mást jelentene.
Addendum: Szerintem a második sor nem egy új egy fontnyi tételt jelöl, hanem az előző sort egészíti ki a kedvezményezett megnevezésével. Ebben a sorban a „lib. 1” az előzó sor zárlatának puszta (szándéktalan) megismétlése lehet.
A „Famulo Thome Richter ex com. Blasy Török” feljegyzést én az alábbiak szerint oldanám fel: ’Török Balázs munkacsapatából való Richter Tamás szolgának’. Azaz Richter Tamás maga a kőműves lehet, és szerintem a neve nem birtokos, hanem részes esetben áll a szintén részes esetűnek értelmezhető „famulo” értelmező mellett. A fent elsőként linkelt dokumentum szerint Török Balázs vezette egy templom építését, és 1604-ben már a berendezést készítették. Így egy évvel korábban (amikor a templomot még falazhatták) a kőműves talán egy lehetett az általa felügyelt munkacsapatból („ex communitate”, „ex communi[bus]”, „ex communione”).
Se a kappant, se a tojást nem a gynaeceum-ból hozták, csak a vajat és néha ritkább dolgokat: császármadarat, "indiai tik"-ot (amiről a 19. századi sajtóban mindenki azt állapította meg, hogy pulykát jelent), pirított húst, rizst. A tejet és tejfölt mindig ex allodio, vagyis a birtokról hozták, vagy legalábbis mindig azt írták a "bevásárlólistára".
Bárczy nyilván nem olvasta végig az étlapokat: értelmetlen dolog lenne a vajat ketrecből hozatni. De azért örülök a tanújelnek, hogy nem voltam egyedül az értelmezési nehézségben!
Az "úriasszony háztartásából" értelmezést alátámasztja, hogy nyilván volt külön háztartása: a gróf 9-ikén Bécsbe utazott, 11-én egy font húst adtak a kőművesnek "asszonyom ő nagysága parancsolatjából".
(A következő sor értelmezése adja az egyik következő kérdést: Famulo Thome Richter ex com. Blasy Török "Richter Tamás szolgája ..." 1 font valamit, gondolom szintén húst kapott, de mivel nem tudom, mit rövidít itt a com, nem tudom, hogy itt most kinek kicsodája volt a Török Balázs.)
A Bárczya-féle megoldásnak (t. i. „ex gynaeceo = ketreczből”) az is ellentmondani látszik, hogy a „tikmonyat” (a tyúktojást) nem innen szerezték be Thurzóék, hanem vásárolták.
A gynaeceum lehet a neve minden olyan helynek, ahol izoláltan nők laktak vagy dolgoztak (az ókorban női lakrész, hárem, szövőműhely). Gynaeceum volt a neve a középkorban az asszonyi udvartartásnak, a templomokban a nőknek fenntartott részeknek stb., valamint később a lánynevelő intézeteknek is. Azonban Bárczay Oszkárnak van a Századok 1893. évfolyamában egy értekezése „A régi magyar konyháról” címmel, amelyben Radvánszky Béla művét is szemlézi, és itt az alábbiakat írja: „A pulykát ezen a néven hiába keressük ; mesterünk industyúknak nevezi ezt a házi szárnyast […] Hogy nálunk mi volt az ára, nem tudom, mert mesterünk számadásaiban ex gynaeceo = ketreczből származottnak mutatja ki, tehát a majorban tenyésztették.” (Azaz a női lakrész helyett itt a tyúkudvar értendő.) — Mivel a vaj is „ex gynaeceo” származott, vélhetően a baromfitartásért felelős majorság feladata lehetett a Thurzo-uradalomban annak az előállítása is. Emiatt talán Bárczay magyarázata helyett gynaeceum alatt az uradalomnak az a része értendő, amelyet az úrnő irányított.
(Az idr. = idriasról már megtaláltam, hogy hydria, idria a veder vagy vödör űrmérték Latin fordítása volt, bár a kb. tízliteres méretben enyhén kételkedek.)
Ut si sint et ova ovorum et apes apium simillimae, quid pugnas igitur? Aut quid tibi vis in geminis? conceditur enim similes esse, quo contentus esse potueras; tu autem vis eosdem plane esse, non similes, quod fieri nullo modo potest.
Mivel hogy a tojások igen hasonlatosak tojásokhoz [=a többi tojáshoz] és a méhek is a méhekhez [=a többi méhhez], miért küzdesz [= vitázol] tehát? Vagy pedig milyen jelentőséget tulajdonítasz [a hasonlóságnak] ikrek esetén? Mert az adott, hogy valóban hasonlítanak egymásra [az ikrek], és ez kielégíthetett volna téged; de te azt akarod, hogy egyenesen azonosak legyenek, ne pedig hasonlóak, ami [az azonosság] semmi esetre sem lehetséges.
(Az apium tehát nem ’zeller’ szó, hanem az apis ’méh’ többes birtokosesetű alakja. Amúgy az apium onnan kapta a nevét, hogy kiváló méhlegelő volt.)
Ova ovarum et apes apium simillimae. Szótár után eléggé kétes eredményt kapok: A tojás sárgája és a méhek zellerjei hasonlítanak egymásra. Sajnos szövegösszefüggés sincs, Laura Gibbs latin állatos közmondásai közt találtam, fordítás nélkül.
A praeterita szót (amely itt főnevesedett többes szám semleges nemű főnév) birtokos esetbe kell tenni, tehát: custos praeteritorum. Ez a praeterita szó azonban a tempora praeterita ’(el)múlt idők’ kifejezés (jelentéstapadásos) rövidülése, és nem vagyok meggyőződve, hogy ez a rövidült alak már a klasszikus korban is használatos volt. Ezért jobbnak gondolnám, ha a teljes kifejezésből indulnánk ki, tehát a ’múlt őrzője’ = ’az (el)múlt idők őrzője’, azaz
[Si quidem hercle etiam supremi promptas thensauros Iovis,] Tibi libellam argenti nunquam credam.
[Ha pedig, Hekulesre, bőven is osztogatsz a fenséges Jupiter kincstárából,] Neked egy ezüstfillért nem adok (kölcsönzök) soha. / Rád egy ezüstfillért sem bízok soha.
Nekem azt mondja, hogy: „Aki ugyanis [valamit] a magáénak tart, [az] át [is] érzi [azt].” — A [kontextusba nem ágyazott] szentenciák tömörségéből azonban az is következhet, hogy másnak mást jelent.
Mit jelent ez a mondat, állítólag Publilius Syrus írta: Qui enim vindicat, sentit ? A vindico rengeteg dolgot jelent, a bosszúlástól az oltalmazásig...
