Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Kissegítséget kérnék tőletek! Valaki meg tudná nekem magyarázni milyen hatásssal volt az USA-ra a fegyverkezési verseny? A belpolitikiában mi változott?
A SZU 1991-ig 6 páncélos hadosztályt-50000 fő és 5000 páncélos-ki fog vonni az NDK, Csehszlovákia és Magyarország területéről. Összességében a szovjet haderőt 10000 páncélossal, 8500 tüzéregységgel és 800 harci repülőgéppel csökkentik.
Itt még csak részleges kivonásra gondoltak.
Amúgy tőlünk tényleg ez alapján távozott a 19. Esztergomi Gárda Páncélos Hadosztály.
1988. 12.17. AZ ENSZ közgyűlése előtt Mihail Gorbacsov pártfőtitkár bejelenti, hogy a haderő létszámát egyoldalúan 500000 fővel csökkentik. A SZU 1991-ig 6 páncélos hadosztályt-50000 fő és 5000 páncélos-ki fog vonni az NDK, Csehszlovákia és Magyarország területéről. Összességében a szovjet haderőt 10000 páncélossal, 8500 tüzéregységgel és 800 harci repülőgéppel csökkentik.
1984 A Varsói Szerződés fehívása fegyverzetcsökkentésre
A Reagan elnök által meghirdetett határozott külpolitika, csillaghábórús terv(SDI), után egyre nyilvánvalaóbbá vált, hogy a szocialista világrendszer katonai téren sem tud lépést tartani az USA és a NATO technikai, ipari fejlettségével. Ezért-és a propaganda miatt is-a VSZ újabb felhívásban szólít fel a fegyverzet tényleges csökkentésére és az erőegyensúlynak a legalacsonyabb szinten való biztosítására. A SZU és a többi szocialista ország ui. ezt az újabb fegyverkezési versenyt már nem képes állni. A felhívás a hazai közvéleménynek is szól, ui. egyes szocialista országokban az ellátási nehézségek miatt elkeseredett hagnulat uralkodik. "A Varsói Szerződés tagállamai javaslatuk megtételekor azzal számolnak, hogy a lehető legrövidebb időn belül konkrét megállapodásokat érnek el a katonai kiadások befagyasztásában és azt követő csökkentésében. AZ így feszabaduló eszközöket a gazdasági és szociális fejlődés kielégítésére lehetne fordítani, többek közta fejlődő országokban". Az utóbbi kitétel propaganda szempontból nagy hatásúnak bizonyult.
Nem a blokk egészének adtak kölcsönt, hanem főleg a magyaroknak és a lengyeleknek (a hetvenes években), egyértelműen a blokk lazításának a szándékával. De persze az oroszoknak is adtak el búzát stb.
Megbuktatni a Szovjetuniót akarták, de a fegyverkezésnek valóban a nukleáris egyensúly fenntartása volt a célja (kivétel Reagan ráerősítése, ahol kettős cél volt), az pedig a feltartóztatás (containment) stratégiájának a része. Ez az amerikai gondolkodásmódhoz tartozik, hogy ha amíg ellenség betartja a játékszabályokat, addig kereskedni kell vele, mert a gazdasági összeomlás kezelhetetlenné tenné.
Ha a fegyverkezési verseny egy hosszú távú stratégia része volt, ami a keleti blok megbuktatását célozta, akkor a Nyugat miért adott kölcsön a keleti blokknak, hogy fejlessze a gazdaságát (például a szegedi PICK korszerűsítése kölcsönből ment)
A kölcsön és a fegyverkezési verseny egymás ellen hatott és a nyugatiak barmok voltak, akiknél a jobb kéz nem tudta, mit csinál a bal, vagy a bankkölcsönök is a keleti blok megrogyasztását szolgálták?
Miért? Nem volt? Vagy volt, csak nem mindegy kivel szemben?
Kína sokáig nem tudott a minőséggel versenyezni, tehát a mennyiségre helyezte a hangsúlyt és volt neki egy 3-4 milliós állandóan fegyverben álló hadserege.
Az USA-val szemben nem volt fegyverkezési versenyben, a Szovjetunióval szemben pedig a kellő védelmi erőt próbálta biztosítani. Ugyanakkor a tajvani emigráns kormánnyal és Japánnal szemben volt és van egyfajta fegyverkezési verseny.
Ha Kína tengeralattjűrót épít, akkor a Japánok fejlesztik a tengeralattjáró elleni fegyverzetüket, vagy építenek még egy fregattot. Ha Tajvan vesz F-16-osokat, akkor Kína gyorsan megszerzi a Szu-27 gyártási jogát. Ezt nevezhetjük fegyverkezési versenynek is. Plusz Kína sok pénzt öl bele haditechnikai fejlesztésekbe, és vannak saját tervezései is.
A nagyhatalmak fegyverkezési versenyébe Kínának, mint el nem kötelezett államnak felesleges volt beszállnia, ellavírozott a két óriás között.
hát a kulturális forradalom lényegében hazavágta azt a minimális K+F tevékenységet is, amellyel Kína rendelkezett, úgyhogy nem igazán voltak esélyesek arra, hogy egy technológiai versenyben részt vegyenek. másrészt meg egyik táborhoz sem igazán tartoztak, ahhoz meg elég nagyok voltak, hogy bárki fenyegesse őket. eddig nem volt rá szükségük, de a jövőben nem elképzelhetetlen, hogy lesz.
OFF : talán nem az állami vállalatok dominálnak? Ha nyitni akarok Kínában egy tamagocsi gyártó üzemet, megtehetem 100%-os saját tulajdonban? Úgy rémlik nekem, hogy nem.
én most konkrétan a gazdasági berendezkedést értem alatta, miszerint a gazdaságot az állam és az általa tulajdonolt vállalatok dominálják, központi tervutasítás van valamilyen mértékben, stb. ha ezeket tekintem mérvadónak, akkor kínában nincs már szocializmus, hanem egy állam által a szabad piacgazdaságoknál ugyan valamelyest jobban irányított, de alapvetően szabadpiaci rendszer van.
ja látom közben átkerültünk másik fórumcsoportba..
Tulajdonképpen Brezsnyev elvtársnak és az orosz katonai lobbynak köszönhetjük felszabadulásunkat? Egy rugalmasabb (lásd kína) orosz vezetés képes lett volna megőrizni a számunkra a létező szocializmust?
HÁLÁSNAK kell lennünk a "pangás" éveiért, mert ez az időszak tette tönkre Lenin és Sztálin művét? És már szegény Gorbacsov sem tudta megmenteni... bár, ha hamarabb hatalomra jut, akkor sikerül neki :( Juj...
Az öbölháború GPS-ét utánna rövidesen használhatta a civil ipar, míg a 45-évvel ezelőtt kifejlesztett, ruszki rádiócsöves Volhov komplexum adatai még mindíg államtitkot képeznek.
Ha esetleg volt benne nagyszerű ötlet, amit lehetett volna hasznosítani, mire feloldják a titkosságát, addigra az egész elektronika több generációval előbbre tart, tehát az ötlet elveszett.
Nem kell ilyen sokáig várni. A ballsiztikus rakéták robbanófejeit és a korai űrhajók vissztérő egységeit védő bevonat, a "teflon", különösen a háziasszonyok kedvence lett.
Amikor a kapitalzimuban kiadtak egy dollárt katonai kutatásokra, akkor abból lett egyhalom civil technológiai újítás is.
Gyakorlatilag itt van a kutya elásva. Nem elfelejteni, hogy az amcsiknál (a DARPA-t leszámítva) a katonai R&D költségek jelentős részét civil vállalatok finanszírozták, a saját profitjukból, ellentétben a ruszki modellel, ahol minden fejlesztés állami pénzből ment, és utánna titokká vállt.
pl:
Az öbölháborúban taktikai áttörést jelentő GPS-t már te is megveheted, haszálja az autó-repülő ipar agyba főbe.
Amikor a kapitalzimuban kiadtak egy dollárt katonai kutatásokra, akkor abból lett egyhalom civil technológiai újítás is. Plusz bevontak egy halom külső véget is. A szovjeteknél mindent agyontitkoltak, a katonai körzeteket annyira lezárták, hogy se ki se be, külön katonai városok voltak. Külön világ. Ez egy fajta magyarázat, de nem vagyok Oroszország szakértő. Mindenesetre óriási a különbség egy dollár kormáényzati kiadás hatása között egy magas hatékonyságú gazdaságban (USA) és egy alacsony hatékonyságú, betonfejű gazdaságban (USSR).
Nem akarom közgazdászkodásba fullasztani a dolgot (többek közt mert nem értek hozzá :o), de ez a modell nem szól róla, hogy a kapitalizmus is csak az adók emelésével, vagy hitelfelvétellel tudta előteremteni a pénzt a hadimegrendelésekre, ergo az neki is terhet jelentett, nem konjunktúrát.
Ez a 30% (nagyobbat is hallottam) akkor terjedt el, amikor a Jelcin-korszakban az amerikai történészeket beengedték a moszkvai levéltárakba. Az egyik dolog, hogy a GDP-t erősen kozmetikázták fölfelé. A másik, hogy egy csomó, más rubrikában számon tartott kiadás is katonai célú volt. (Nem támaszkodhattak olyan "kész" ipari és infrastrukturális háttérre, mint az amerikaiak.)
