Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Nekem is ezek az opop kazánok tetszenek a legjobban. Ha megadja magát a házzal vásárolt Totya magát èn is ilyet vennèk. Bár csendben maradhatok mert nekem most is az ègőfej 3 hete megy a kazánba 0-24. Ès semmit nem csinálok vele csak hamuzok, nèha lekotrom a pernyèt a tálcáról.
Nem baj, ha értjük, mi a különbség egy kályha és egy kazán közt. Kályha: a tűztér alapesetben hőtároló/hőszigetelő kerámiával burkolt. Minthogy nem árt, ha az egyben hőálló is, leginkább samot. Az égés ezért ideális hőmérsékleten zajlik, kevés korom és füst (elégetlen légnemű/szilárd) mellett. Fontos, hogy a hőtermelés és a hőelvétel térben és időben elválik egymástól. Egy száraz fával etetett cserépkályha kéményén kézmelegnél alig magasabb hőmérsékletű füst távozik, értsd: meg lehet fogni a kályha mögött a füstcsövet. Mi van a kazánnál? A NEM fatüzelésre tervezett kazán tűztere fémlemez borítású, aminek a túloldalán ráadásul 60-80 fokos víz van. Márpedig a ma fával etetett kazánok 99%-a ilyen. Amit külső eszközökkel tehetsz, az annyi, hogy termosztatikus keverővel megemeled a visszatérőt 60 fokra, megelőzendő a kondenzációt. Ettől még az égés hőmérséklete messze lesz az ideálistól, a tűztér falán időnként megjelennek koromfoltok. A kazán üzeme egyszerű eszközökkel nem illeszthető egy folyamatos hőigényhez, kell a puffer. MEg a hozzá való vezérlés. De ahhoz nem árt legalább kicsit érteni. Ez pedig sokaknak megugorhatatlan. Nézz meg egyszer egy faelgázosító kazánt és érteni fogod, mi a probléma a szénre dizájnolt lemezkazánokkal.
És hát a tüzelőanyag minősége, ugye? Ha nincs az udvaron betárazva egy-két év tüzelője, hanem elszalad egy utánfutóval a tüzépre, ha épp elfogyott, hát az minden lesz, csak nem száraz. Máris szorzódnak a tökéletlen égés feltételei.
Arra egyébként lenne tippetek, hogy miért csak 60foknál kezd el lezárni ez a pár napja szóban forgó kütyü, hiába állítottam át negyvenre? Van-e vajon ilyen meghibásodási lehetősége?
Most nem tudok fotózni, mert ég a kályha. Viszont mikor beüzemelésre került rá pár hétre aggódtam, mert nálam is volt kátrányosodás. Tettem fel talán face csoportokba fotókat, hogy mi lesz így... Írták többen, hogy szakszerűen kell fűteni stb. stb. Aztán volt néhány hozzászóló, hogy náluk ugyanúgy néz ki a kályha pedig szakszerűen fűtenek, sőt szinte csak a fa mennyiségével szabályozzák, hogy ne forrjon a víz, nem veszik el a levegőt, mégis ugyanúgy néz ki a kályha, kazán. Szerintem attól is nagyban függ a dolog, hogy milyen fával, fajtára gondolok fűtenek. Régebben foglalkoztam hús füstöléssel. Eleinte akáccal, majd másik füstölőbe bükkel. Az akáctól ragadt a füstölő fala, a bükktől csak befeketedett. Ott ugye a hőt abszolút el kellett felejteni!
Sok kèmèny maga megoldja a kátrányosodást azzal hogy a sok tömítetlensèg miatt felhígul a füst száraz hideg levegővel, emiatt a füst levegő keverèk visszaesik a telítetsègtől. De a kazánra lerakódó kátrány szigetel sok helyen ès emiatt kevesebb hőt tud levenni a tűztől.
A kátrányhoz vízpára és alacsony hőmérséklet kell.
Száraz fával és jól beállított kazánnal nem lesz.
Sok szezont letoltam rönkfával, csak parázslott és alolról fojtva volt, 80 fokos füstgázzal.
Sosem kellett kaparni semmit, a kéményseprő is mindig megállapította hogy semmi dolga, polír a kémény (ami egy 200-as rozsdamentes cső volt szigetelve).
Persze ésszel kell csinálni, szekunder levegő kell neki és ki kell tapasztalni.
Ez a kátrányosodás dolog ettől függetlenül elkerülhető azért. Nem feltétlenül kell elzáratni egészen az ajtót vele. Nekem mondjuk vízteres kályhán van, azon hátul, elől pedig van egy levegő zsilip még, amivel tudom szabályozni pluszba.
Amúgy lehet csak annál kátrányosodik, kátrányosodhat a kémény aki tud róla, hogy alacsony hőmérsékleten, vagy tökéletlen égésnél van ez a jelenség?
Régebben még csak említésre se került a kátrányosodás kocsmába a kályha mellett, családi beszélgetéseken, bárhol....
Fűtöttek az emberek, megpakolták a kályhát, majd amit csak lehetett lezártak rajta. Azzal a felkiáltással, hogy még reggel is, vagy mikor hazaérek is legyen parázs. A viszonylag nagy alapterületű vegyesboltunk jut eszembe ilyenkor. Kb. 5-6.méteren keresztül ment a füstcső vízszintesen, felaggatva drótokkal a mennyezethez, a kéménybe torkollásnál szinte hideg volt már. Délután fél háromig volt nyitva. Akkor jól megpakolta a boltos, lezárta. Reggel hatkor tett rá. Begyújtani szinte csak hétfőn kellett, mert hét közbe mindig volt parázs. Én még ma is azokat a kéményeket használom és nem voltak marva, vagy bárhogy karbantartva. Persze az se mindegy, hogy milyen fával, bármivel fűt valaki.
Mert ezt alapvetően széntüzeléshez találták ki. Azt lehet a levegőmennyiséggel széles határok közt szabályozni. A fa égését a levegő elvételével csak elfojtani lehet és tökéletlen égésre kényszeríteni...
Köszönöm! Úgy néz ki, hogy összeállt a kép. Első körben ahogy te javasoltad, majd rájöttem, hogy kettő jel van és az egyik skála, egyik jelhez stimmel úgy, hogy nullától kilencvenik be lehessen lőni.
Sziasztok. Egy egyszerű, de számomra mégis bonyolultnak tűnő dologban kérném a tanácsotokat. Kazán huzatszabályzójának a beállítása.
OK, hogy egyik skála akkor érvényes mikor függőlegesen van beszerelve, másik akkor mikor vizszintesen. No, de melyik, melyik, illetve melyik fekete valamihez, melyik skálát kell néznem?
Üdv, na ugy nézem rendben lessz a rendszer. Megcsináltam ahogy Nixon javasolta. 87-75-70 C. és 2.2 atm. De még most is mintha nem lenne a kiegyenlitő felső részében viz/vizoldalon/
Ha nagyobb a tágulási előfeszitési nyomása, minta rendszernyomás, akkor érdemes ellenőrízni a tágulási tartályt, mert éppen egy másik fórumon úgy járt a fórumtárs, hogy letapadt a gumi, és nem tudott beletágulni a víz.
