Egy ismerősöm biciklivel ütközött egy szarvassal. A szarvas egy kavarodást követően zavarodottan nekirohant. Fémet kellet berakni a lábába, s egy év után tudta csak azt mondani, hogy túl van rajta.
A Galyatetőn álló kilátót 2025. augusztus 30-án a magyar természetjárás fontos alakjának, az Országos Kéktúra egyik alapítójának tiszteletére ünnepélyes keretek között Thuróczy Lajos-kilátóra keresztelték át.
A "Mozaik", azaz részletekben, könnyű kirándulásokként bejárható verzió és az immár elérhető fém jelvény miatt most már valóban jelvényszerző mozgalom (is) lett a Szív Trail :)
Némi tapasztalat röviden a Móricz Zsigmond emlékút első 50 kilométeréről (Nyíregy-Baktalórántháza).
- A jelzettség meglehetősen vegyes, de inkább gyenge, pl. Nyíregyen belül alig-alig van egy-két jelzés. Offline térképen jól követhető az útvonal.
- Van egy-két nagyon forgalmas hosszabb-rövidebb szakasz közutak mentén: Nyíregyháza-Nagykálló unalmas, egyenes szakasz, elővárosi forgalommal. Baktalórántházán párszáz méter a 41-esen, itt is oda kell figyelni.
- Harangodon kell bélyegezni, van egy büfé, de az csak a nyári hónapokban van nyitva, a pultos szerint szeptember végéig. Utána marad a fénykép.
- Kutyariasztót célszerű vinni, vannak tanyák, Kauzsay-tanyánál kettő szaladt ki, szerencsére megálltak. Nem messze innen van egy kékkút, ez nagyon hasznos, hosszan nincs semmi, ahol folyadékot lehetne pótolni.
A legkritikusabb szakasz: Mohos-tó után a Magy-Pócspetri összekötő út után van egy tanya, ahol gazdálkodás folyik el lett zárva az út, le lett kerítve egy nagyobb legelő. Egy látszólag békés puli és egy komondor vigyázta a területet, eléggé be voltam xarva, de végül nem volt gond. A legelő után egy hídon kellene átmenni egy árok felett (Máriapócsi-főfolyás), de az borzasztó állapotban van, nem mertem átkelni, ráadásul alatta meglehetősen gyanús a "folyadék". Magy felé kerültem, ez jelentős km többlet. Kisbolt viszont van a faluban, a kocsma bezárt.
- Ófehértó után hosszú egyenes az erdőn át, majd kiér a jelzés a 493-as főútra. Ez nem túl forgalmas. Egy erdészháznál - mindjárt a 41-es út előtt - jelez egy letérést, én ezt nem találtam, mentem tovább a 41-es és 493-as út csomópontjáig.
- Végig nagyon nagy területen vannak özönnövények. Nem az akáccal van a bajom (az itteni erdők többsége akác a homoktalaj miatt), de a vaddohány is nagyon elterjedt, és az alkörmös is. Kaukázusi medvetalpat nem láttam, pedig állítólag az is terjed errefelé... Sok a szarvaskullancslégy is, sajnos. Pár kiló pókhálót is összegyűjtöttem.
Ezeket nem panaszként írom, tetszik a túra, ritkán járok erre, és szerintem a legkülönlegesebb, beregi rész még hátravan...
Esetleg a környék számos fából készült kilátóját lehetne átkenni, karban tartani abból a pénzből, csak hogy ne jussanak a piliscsabai Jenga-kilátó sorsára. Kezd lejárni a fenntartási időszak, amit az építésekkor vállaltak.
Sajnos igen. A Római fürdőnél voltam két hete, és teljesen ki van száradva.
Lehet, hogy a mostani 40-50mm kissé feltöltötte, de sajnos globális jelenségről van szó.
A Tarnában (a Zagyva mellékfolyója) csak azért van víz, mert a szennyvíztelepek a tisztított vizet beleengedik.
A Zagyvát át tudom lépni Jászfényszarunál, a Galga csak egy erecske.
A Dolomitokban például annyira nem volt télen csapadék, hogy a köveket belül összetartó állandó jég eltűnt. Sok túraútvonal le van zárva az állandó kőomlások miatt. Volt olyan település, amit teljesen kilakoltattak a kőzuhatag veszélye miatt.
Tavaly az Alpokban is alig volt hó, Ukrajnában meg szinte semmi. A Tiszában 30%-kal csökkent a vízmennyiség, tehát a föld alatti vízbázisa is elsekélyesedett. Előbb-utóbb elsivatagosodik az Alföldünk közepe. Szolnokon képződött egy sziget a Tisza közepén.
Gondolom a Duna is hasonló képet mutat, legalább is az M0 hídról élég nagy homokpadokat látni a part mentén.
Próbálok optimista lenni, de rohadt nehéz idők jönnek.
A tanítónéni sorban kérdezi a gyerekeket, kinél mi hiányzik még a lakásból?
- Nekünk még kéne egy mosgatógép - mondja Sárika.
- Nekem még nincs tévé a szobámban - mondja Ferike.
Móricka úgy jelentkezik, hogy majd' kiesik a padból.
- Na, mondjad Móricka, mi hiányzik még nálatok? - kérdezi a tanítónéni.
- Nálunk már semmi nem hiányzik! - vágja rá Móricka.
- Tényleg? És miből gondolod ezt?
- Hát amikor tegnap késő este hazajött részegen az apukám, akkor odahányt az előszoba közepére. Ekkor anyukám azt mondta, hogy na, már csak ez hiányzott!
Hát, úgy látszik, már csak ez a függőhíd hiányzik ahhoz, hogy mindenki heppi legyen! Örö' é' bódottá' - mondaná Matisz apuka.
Báta felett a fennsíkon gyalogoltam, amikor váratlanul egy borospince elé kanyarodtam. A tulaj kérdezte, hogy megkínálhat-e egy jó borral, s mivel elég éhes és szomjas voltam, köszönettel elfogadtam. Aztán kedvesen elvitt egy darabon autóval, majd utamra engedett. Én meg egy kis idővel később erős vágyat éreztem, hogy leüljek az üdülőházas környék egyik utcai padkájára, aztán már csak arra eszméltem, hogy édesen alszom a padka lábánál. Még szerencse, hogy a felém közeledő kölykök még elég távol voltak! Kínos lett volna, hogy "taj részegen a földön fetrengek"! :)
Bizony finomakat, hála Bussay László doktor úrnak, aki borral is gyógyított. Sajnos már nincs köztünk, de méltó utódai viszik tovább a borászatot és hírnevét.
A borhírnévért és a míves borok terjesztéséért legalább annyit tett, mint az id. Gál Tibor.
Hát ennyi borgasztro kitérőt.
KFeri-nek én is ezer gratula a teljesítésért, de a leírásokért még ezerszer!
Nem is kell feltétlenül átmenni a szlovén oldalra, Csörnyeföldön (alig 1 kitérő az Olajos körúttól) van a Bussay pincészet, ők is nagyon finom borokat készítenek.
A szlovén oldalra ha átmész a kilátóhoz - és "boros" vagy, akkor érdemes betérni a Cuk pincészetbe (útba esik, nem kell hozzá letérni). Csengetni kell ugyan az eurókat, de ad egy képet arról, mire képes ez a termőhely, ha van mögötte szaktudás és technológia is.
Timetable, nagyon szívesen, örülök, hogy megismertelek és hogy segíthettem. Én köszönöm a lekvárt! :-)
Pulmy, a Szent Márk kápolna és a Maginot-vonal még kimaradt, de remekül felfűzhető a szenzációs szécsiszigeti Pajta kávézó és a Nagyhegyi kilátó meglátogatásával, no meg, ha már arra járok, akkor Pákán megnézném Öveges József professzor szülőházát is. Anno nagyon sokat néztem a tévében a kísérleteit. Elég tartalmas nap lesz, főleg ha még eljutok Zalalövőre is utána, hogy a Borostyán-tó felé folytathassam az Őrvidék turistája mozgalmat. :-)
Köszönöm a gratulációkat! Mi a következő terv? Folyamatban van a KDP, Téstől szeretnék még idén eljutni Zircig. Egy másik tervem, hogy ugyan az első OKT teljesítésemért már megkaptam a kitűzőt, de van egy rövid szakasz, amelyet még nem tettem meg gyalogosan, ezt szeretném bepótolni október 4-én (Pálos túra), hogy utána elmondhassam, Szekszárdtól Írott-kőn keresztül elgyalogoltam Sátoraljaújhelyig. A második OKT füzetemben is van már néhány pecsét, azt sem szeretném porosodni hagyni. És persze jó lenne Szekszárdtól a másik irányba is elgyalogolni Sátoraljaújhelyig...
Gratulálok a teljesített túrádhoz! Nem kis dolog, s egy életre meghatározó élmény ez! Különösen érdeklődve olvastam leírásodat, mert hamarosan a környékre tervezek egy 5 napos túrát (Olajos_Körút).
További sok szép túrát kívánok!
ui.: Talán, ami még fokozhatja természet iránti szeretetedet, az a többnapos, sátorozós (esetleg bivakolós) túra. El sem tudod képzelni micsoda élmény egy éjszakai kint alvás, majd a napfelkelte átélése. Tapasztalatokról a hadidoki.ini.hu lapon tudsz olvasni.
Köszi a tippeket, valóban meglátogatom a Felsőtenkei mérőtornyot, s erősen csábít a javasolt, 5 km-en belüli kitérő. Persze ugyan így csábít a Maginot-vonal, a Gurgóhegyi mérőtorony, a Mároki-kápolna, és még hosszan sorolhatnám. Mostanában tervezem a leendő útvonalamat, s még nem látom tisztán mi fér bele, és mi nem. Minden esetre már 110 km-nél tartok, a kiírás szerinti 89-el szemben... Na majd kiderül!
Hosszú szünet után ismét előkerült a barna füzet és egy különleges kirándulásra indultam vele. Hajnali kelés, hosszú autózás és két buszút után Zalatárnokról indultam útnak, két szentes falu között Rádiházán pecsételtem, a tóparton ebédeltem, Lasztonyán és Lispeszentadorjánon pedig tovább csökkentettem az üres mezőket a füzetemben. Mielőtt Bázakerettyére értünk, ifjú túratársaimmal tettünk egy nem tervezett kitérőt, Kistolmácson elfogyott a hely a füzetemben, a második befejezés után pedig úgy döntöttem, hogy három a magyar igazság... Az utolsó RPDDK túrám hosszabb, fényképes beszámolója a következő oldalon olvasható: https://turaelmenyeim.blogspot.com/2025/08/rpddk-04-05-zalatarnok-kistolmacs.html
