Busóudvar épül Mohácson2011. május 31.A világ szellemi kulturális öröksége részeként elismert busójárás előtt egész évben tisztelgő fejlesztés valósul meg több mint félmilliárd forintból Mohácson.
Én is pont ezt írtam. Ha elolvastad volna, akkor észrevehetted volna, hogy az csak reagálás volt egy előbbi posztra, amit véleményem szerint alapból viccnek szántak. Én csak azt mondom hogy egy egységes kisebbségi vagy akár egységes szláv képvisletnek, vagy szerveztnek lehetne létjogosultsága. Persze ez csak az én véleményem.
A Schwitzerdütsch (azaz alemann) nyelvjárás annyira eltér szókészletben de még nyelvtanilag is az irodalmi némettől, hogy ha ezen a nyelven beszélnek, alul fut a német fordítás. Magam láttam. (és ez csak egy példa az eltérő nyelvjárásokra)
Én inkább maradok a szakembereknél. A székelyek magyarok, akárminek tartják magukat. Ismered a mondást arról a dologról ami hápog, úszik a vizen és úgy fest mint egy kacsa?
Nem vagyok szakértő benne. Van néhány ismerősöm aki mondta hogy a német nyelven belüli nyelvjárások igen eltérőek. Erre alapoztam a németre utaló gondolatot.
Igen, jól tudtad épp ezt mondtam. Elnézést kérek ha nem írtam le egyértelműen: Minden téren igen különbözőek ezek a csoportok, de mind a horvát nép része.
És ha már a gradistyeieknél vagyunk: az ő régies nyelvjárásuk sokkal nagyobb módon tér el a standard horvát nyelvtől mint például a bunyevác. Gyakorlatilag egy horvátországi ember alíg érti meg őket, mégsem fordul meg a fejükben hogy ők valami más, külön nemzetiség.
És még egy adalék: a gradistyei beköltözők cirka száz évvel előzték meg a bunyevácokat.
Én eddig úgy tudtam, hogy a drávamentiek és a gradistyeiek egy-egy horvát népcsoport. Nem így van? A gradistyei nyelvjárást horvát idiómaként tartják számon. De nem vagyok szakember, csak olvastam ezt-azt. Ha pedig a horvátok a sajátjuknak tekintik őket, nekünk nem sok beleszólásunk van.
Lehet ezt nevezni lobbitevékenységnek, vagy ilyesminek. Nemtom mi a hivatalos megnevezése. Belügyekbe nem tudnak beleszólni az fix, de vannak más módszerek. Elvégre Horvátországban és Szerbiában is él magyar kissebség. Ha itt adnak, ott is.. ha itt nem adnak akkor ott sem. Ilyen egyszerű.
Egy dolgot hagy javítsak ki (ne haragudj, télleg ez nem baxtatásnak szánom): a bunyevácságot nem mondják tutira h nincs, mert igenis van. Létezik bunyevác nép, mint ahogy sokác is, drávamenti, gradistyei stb. És mind igen eltérőek szokásokban is, népviseletben is, még nyelvben is, de mind a horvát nép része. Ez a horvát állam véleménye.
A mésik itt felreppentek igen kreatív megoldások. Kicsit nekem az hogy a melegek is ide tartozzanak meredeknek tűnik. De egy egységes és komolyabb érdekképviseltnek szerintem van létjogosultsága. Kérdés hogy mondjuk a hevesebb vérmérsékletű szerbek és horvátok hogyan vennék be ezt a dolgot :)
Ha már az olcsóságnál tartunk, akkor én ajánlok a Tiednél is olcsóbb megoldást:
Miért a nemzetet (nemzetállamot) kell a nemzetiség(ek) szempontjából legfelsőbb szintnek, gyűjtőhelynek tekinteni?
Ehelyett én azt javaslnám, hogy tekintsük a nyelvcsaládot olyan ernyőnek, amely alá odaállhatnak a hazai nemzetiségeink.
Mennyivel egyszerűbb és olcsóbb lenne, ha Mo-on lenne egy szláv kisebbségi önkormányzat, mely alá odaállhatnának a szerbek, horvátok, szlovének, és az ő nemzetiségeik, szlovákok, az itt élő lengyelek, oroszok, ukránok, a bulgárkertészek leszármazottai, ... , elnézést azoktól, akiket nem nevesítettem.
Aztán lehetne mondjuk egy latin nyelvcsalád, amely befogadná a magyarországi románságot, az olasz, spanyol ideszármazottakat, a kölcsönzött, volt Anjou -uralkodóink, és magukkal hozott vazallusaik még itt élő leszármazottjait.
És lehetne mondjuk egy germán nyelvcsalád ...
E rendezés alapján nem is kéne vacakolni háromnál több kisebbségi önkormányzattal Magyarországnak és az ő kormányának. Sztem ez még olcsóbb lenne, mint az általad vázolt változat. ;-))
Aztán a kommented második részében leírtakhoz egy költői kérdésem lenne:
Meg tudnád nekem azt mondani, hogy a példádban szereplő helyzetben ki döntené el, hogy az a feltételezett tevékenység, amit a déli szomszédunk folytatna a bunyevácság érdekében, az egy, az országok közötti kapcsolatokban elfogadott lobbitevékenység, vagy netán egy külföldi állam beavatkozása a magyar belügyekbe?
Nem tudom, hogy az általad említett "Viktor vezérünk" hogyan fogadná, ha az ő országának parlamentje kimondta a verdiktet, hogy bunyevác kisebbség pedig nem lesz széles e Hazában, erre a horvát kormány elkezdi Viktor vezért finoman baxtatni, hogy ugyanmár, csináljon bunyevác iskolát, és adjon hozzá zsozsót is a működtetéséhez.
Nekem van elképzelésem Viktor vezér reakciójáról, ... :-))
Na, részemről ennyi, és nem több a témával kapcsolatban. Az OGY döntését tudomásul vettem. (A frissenregelt harci nickek pedig találjnak magam helyett más játszótársat a további homokozáshoz.)
Igen, az identitás valóban fogós és szubjektív kérdés, amit talán még az akadémikusok sem tudnak igazán megmagyarázni. Éppen ezért tudnak a kezdeményezők épp e mögé bújni. Én csak egy valós példát hoztam fel, hogy bemutassam ez nem olyan egyszerű mint sokan gondolják. És akkor ez a problémának csak egy kis része.
Továbbá jól érzed, itt valóban pénzről is szó van.
Na de melyiket olcsóbb fenntartani? Egy egységes önkormányzatot, vagy a fennmaradó önkormányzatot plusz még egy újabb szervezetet. És ebben az is igaz, hogy minél nagyobb egy szervezet, annál sikeresebben tud megpályázni egyes forrásokat. Viszont szerintem ez még mindíg az ólcsóbb megoldás?
És nem akarom megvédeni egyik önkormányzatot sem, mert ahol pénz van, ott korrupció és egyéb csalások is megjelennek. De biztos hogy jó ötlet csinált ügyekre hivatkozva egy újabb lehetőséget nyitni hogy egyesek megcsapolják a közöst? Kétlem.
Az érdekvédelemre pedig felhozok egy példát: Vegyük úgy hogy a bunyevácok külön nemzetiség, szeretnének egy iskolát nyitni, de az állam azt mondja hogy nem segít semmiben, oldják meg maguk. Ebben az esetben kihez fordulnak segítségként?
Míg mondjuk a horvát kisebbség esetében, az anyaország vezető politikusai közbenjárnak az érdekükben Viktor vezérünknél, esetleg anyagilag is támogatják a kezdeményezést. Természetesen nem azt mondom hogy minden apró dolgot támogatnak, de egy fontos ügy esetén jóval több az esély ilyen háttértámogatás meglétével.
Nem értem: Mi az, hogy megéri? És mi az a "komoly érdekvédelmi háttértámogatás"?
Nem arról szól a történet, hogy volt valamikor az 1600-as évek végefelé egy népcsoport, akiket a sors a Bácskába vetett, és amely népcsoport még élő példányai arra szerveződnének, hogy az utánuk jövő generáció is azt mondhassa magáról, hogy ennek a népcsoportnak a tagja?
Olyan kérdéseket teszel fel nekem, aminek a megválaszolására sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem vagyok felkészült. Fogalmam sincs, hogy hogyan működik a valóságban a Magyarországhoz hűséges magyar állampolgár és magát bunyevácnak tartó bunyevác, és a Magyarországhoz hűséges magyar állampolgár, de magát először hovátnak, és utána bunyevácnak tekintő egyed?
De ha már a horvátság, mint nagyobb halmaz, és rendező szempont megjelenik a magyar - ha még egyáltalán létező - bunyevácok viszonylatában, talán a horvát viszonyok terén nálam sokkal nagyobb ismeretekkel bíró valaki releváns választ tud adni a kérdésemre, amely esetleg áttehető a magyar viszonyokra is. Nevezetesen:
Hogyan működnek Horvátországban a horvát, de magukat szlavónnak, sokácnak, drávamentinek, muraközinek, ... - és még sorolhatnám, ha tudnám - emberek?
(Hallgasd csak a nótáikat, aztán készíts egy statisztikát, mennyire jelenik meg az a dalaikban, hogy ő először horvát, és csak utána slavonac, vagy csak közli a puszta tényt pl. az utóbbiról.) :)))
Hát így működne sztem a magyarországi emberpéldány is: Ha valaki csak akkor érzi jól magát, ha egy olyan szervezetnek a tagja, amely azt mondhatja magáról, hogy millió embert tömörít, akkor az hirdesse büszkén a nagyobb népcsoporthoz való tartozását (is).
De ha valaki megelégszik azzal, hogy szimplán magyarnak és bunyevácnak tartja magát, az már ugyan miért ne tehetné meg, ha úgy telik úri kedvéből?
Nekem változatlanul van egy olyan érzésem, nem az az alapvető probléma, hogy a nagy népcsoportosulásokon belül valaki hanyadik polcra teszi a nemzetiségét, hanem hogy melyik polcról tud nagyobbat markolni az állami apanázsból.
Másrészről a kisebb tömörülés nem biztos hogy jobban megéri mint a nagyobb kollektíva, sem gazdasági sem jogi sem semilyen más értelemben. Főleg (és most bocsáss meg hogy újra országot hozok példaként) márcsak azért is mert egy komoly érdekvédelmi háttértámogatást nyújt az anyaország. Namost ettől esnének el a bunyevácok.
Nem valószínű hogy Szerbia kiállna mellettük, a vajdasági bunyevác nemzetiség vezetőinek támogatása pedig nem gondolom hogy túl sokat számít.
Vonatkoztassunk el országoktól minde egyéb körülménytől. Egy csoportnak mondjuk megadjuk a jogot hogy ők maguk bunyevác nemzetiségnek tekintség magukat, és minden jogot biztosítunk ami szükséges az identitás és a kultúra fennmaradásához.
A helyzet viszont, legalábbis számomra, nem ilyen egyszerű. Ugyebár a bunyevác csoport sem homogén e kérdésben. Vannak a kezdeméyezők akik kiállnak, hogy ők külön nemzetiség, na de mivan azokkal akik a horváton belül érzik magukat bunyevácnak? Éspedig ők is vannak jópáran, még talán többen is mint az 1300 aláírott.
Milyen csoportosulás/nemzetiség lenne ez akkor? Ahol például van két szomszéd egy faluban, mindekttő bunyevácnak vallja magát, de mindkettő máshogy gondolja ezt. Akkor az egyik bunyevác a másik nem? Vagy mindkettő az, de mégsem?
